Az agrárminiszter ismertette: az idei felhívás iránt kiemelkedő érdeklődés mutatkozott, összesen 573 pályázat érkezett, közel 1,9 milliárd forint támogatási igénnyel. A nagy érdeklődésre tekintettel az Agrárminisztérium további 500 millió forint többletforrást biztosított, így a támogatási keret 650 millió forintról 1 milliárd 150 millió forintra emelkedett –  jelentette be Nagy István. A forrásbővítésnek köszönhetően jelentősen nő a támogatott projektek száma: több mint száz további pályázat részesülhet támogatásban. Civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek és külhoni magyar közösségek egyaránt lehetőséget kapnak arra, hogy hozzájáruljanak értékeink megőrzéséhez és népszerűsítéséhez.

Nagy István rámutatott: a támogatások révén megvalósuló rendezvények, kiadványok és közösségi programok nemcsak a nemzeti összetartozást erősítik, hanem a turizmus fejlődéséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulnak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hungarikum mozgalom ereje a közösségekben rejlik, és a mostani döntés is azt szolgálja, hogy ezek a kezdeményezések tovább gazdagítsák közös értékeinket, valamint erősítsék a magyarság összetartozását határokon innen és túl.

A döntési lista itt érhető el. 

(AM Sajtóiroda)

The post Az Agrárminisztérium jelentős többletforrással segíti a hungarikumok megőrzését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda 

Az állam 100%-ban átvállalja a kezelési költséget, valamint – a legtöbb esetben – a garanciadíjat is, így a konstrukciók valódi, kiszámítható és alacsony költségű finanszírozást jelentenek a kisebb agrárvállalkozások számára. A kormány a KAVOSZ Zrt. által működtetett Széchenyi Kártya Program keretében két új hitelkonstrukciót indít a mikro- és kisvállalkozások számára, összesen 321 milliárd forintos idei forrásbiztosítással – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A tárcavezető ismertette, hogy az 5 millió forintig igényelhető, „Zöld út” elnevezésű konstrukciót a mikrovállalkozások, köztük a kezdő vállalkozások is igénybe vehetik, míg az akár 50 millió forintos hitelre legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező mikro- és kisvállalkozások jogosultak.

A kisebb összegű hitelhez egyszerűsített bírálati eljárást követően, rövidebb folyósítási idővel lehet hozzájutni, míg a nagyobb összegű hitelnél a finanszírozók a szokásos hitelbírálati módszerüket alkalmazzák. A konstrukciók saját erő nélkül igényelhetők, biztosítékként a kisebb összegű hitelnél elegendő egy kötelező kezes és a garanciaszervezet kezességvállalása, tárgyi fedezetre pedig csak a magasabb összegű hitel esetében van szükség. Mindkét hitelkonstrukció meghirdetése várhatóan 2026 márciusának elején történik meg.

Az új finanszírozási lehetőségek a kisebb nagyságrendű forrásokhoz nehezebben hozzáférő agrárvállalkozások likviditásának javítását, működésük stabilizálását és a helyi termelői piacok folyamatos ellátását szolgálják.

A hamarosan elérhető konstrukciók szabad felhasználásúak, azaz a hitel felhasználását nem szükséges számlákkal vagy bizonylatokkal igazolni. A hitelek kamata az állami kamattámogatás figyelembevételével évi fix 3 százalék, az állam emellett 100 százalékban átvállalja a kezelési költséget, valamint a legtöbb esetben az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott készfizető kezesség díját is – közölte a miniszter.

A hitelkérelmeket a KAVOSZ regisztráló irodahálózatában lehet majd benyújtani, a regisztráló irodák, illetve a hitelnyújtásban résztvevő pénzügyi vállalkozások listájáról, valamint a konstrukciók részletes feltételeiről a www.kavosz.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

The post Az agráriumban is új, fix 3%-os hitelekkel segíti a kormány a mikro- és kisgazdálkodókat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a hungarikumaink hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára. Nagy István kiemelte: a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben és a közösségi alkalmakon.

A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga. Nagy István hangsúlyozta, hogy ma történelmi döntést hozott a Hungarikum Bizottság, hisz ezzel százra nőtt a hungarikumaink száma.

A miniszter ismertette, a Magyar Értéktárban az idei döntésekkel tovább gazdagodott a közösségi és sport hagyományokra épülő nemzeti értékeink sora. A gyűjteménybe került az egész magyarság által ismert és közkedvelt Ulti kártyajáték. Szintén nemzeti értékké vált Kincsem, a magyar csodakanca, a hazai lóversenysport kiemelkedő lova.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a hungarikumok nemzetpolitikai jelentőséggel bírnak. A nemzeti értékeink feltárása, megőrzése és megismertetése erősíti a közösségi összetartozást, és hiteles képet ad Magyarországról itthon és a világban egyaránt. A mostani döntések értelmében a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékek száma az eddigi 98-ról 100-ra emelkedett, míg a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re nőtt.

The post Százra nőtt a hungarikumok száma  appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságátadást támogató pályázat célja, hogy elősegítse a mezőgazdaság generációs megújulását, és biztosítsa a gazdaságok működésének folytonosságát. A Közös Agrárpolitika Stratégia keretében meghirdetett gazdaságátadási felhívásra eddig összesen 1729 támogatási kérelem érkezett. Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelmek elbírálása és a kifizetések a lehető leggyorsabb ütemben, gördülékenyen történjenek, elősegítve ezzel az érintett gazdálkodók számára a tervezhetőséget.

Nagy István kiemelte, hogy az agrár-generációváltás elősegítéséhez a jogszabályi háttéren túl a jelenlegi agrártámogatási ciklusban jelentős források járulnak hozzá. A gazdaságátadási együttműködéseket támogatására eredetileg 10 milliárd forintos, a gazdaságokat átvevők támogatására pedig 22 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, de a gazdálkodói igényeknek megfelelően többletforrást biztosít a kormány annak érdekében, hogy minden jogosult pályázó támogatható legyen. Az idei évben mind a gazdaságátadást, mind pedig az átvételt támogató felhívás újabb körös meghirdetése várható.

Az egész Európai Unióban aggasztó jelenség a mezőgazdasági termelők elöregedése. Komoly kihívást jelent, hogy hazánkban az egyéni gazdálkodók csaknem kétharmada 55 év feletti, közülük is több mint minden második már betöltötte a 65. életévét. A gazdasági társaságok irányítóinak fele szintén ebbe a korosztályba tartozik. Ezek az adatok indokolják, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordítson a gazdaságok zökkenőmentes átadásának jogi és pénzügyi feltételeire. Ezt szolgálja többek között az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, ami az Európai Unióban az elsők között született meg. Ez a szabályozás egyszerűbbé, rugalmasabbá és átláthatóbbá teszi a gazdaságátadás folyamatát.

A gazdaságátadási szerződés lehetővé teszi, hogy az átadó és az átvevő a saját élethelyzetéhez igazodva köthessen megállapodást. A törvény külön figyelmet fordít arra is, hogy a gazdaság értéke ne csak az eszközökben, hanem a felhalmozott tudásban és kapcsolatrendszerben is fennmaradjon, ezért az átadó és az átvevő akár öt évig együttműködhet a sikeres átmenet érdekében. A megfelelő jogszabályi háttér és a kiszámítható támogatási környezet képes választ adni a magyar agrárium generációs kihívásaira, és hozzájárul ahhoz, hogy az érintett agrárvállalkozások megújulva működhessenek tovább, biztosítva a termelés folyamatosságát – közölte a miniszter.

The post A kormány támogatja a mezőgazdaság generációs megújulását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrumhoz tartozó Fodor József Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola új tanműhelyeinek átadóján hangsúlyozta, a nemzeti kormány azt a feladatot tűzte maga elé, hogy nemcsak a magyar agráriumot, a mezőgazdasági termelést, hanem az élelmiszeripart, az élelmiszer-feldolgozást is megújítja. A politikus a termelési alap megújítása érdekében tett intézkedések között említette a földet a gazdáknak és az öntözésfejlesztési programot, a családi gazdaságok adózásának szabályozását, a generációváltás támogatását, illetve a termelői együttműködések segítését.

A kormány stratégiai döntést hozott azzal, hogy az európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80 százalékra állította be. Ezzel az Európában egyedülálló lépéssel a kormány megháromszorozta a vidékfejlesztésre fordítható források nagyságát – mondta Nagy István, hozzátéve: 3150 milliárd forint ez az összeg.

A kormány a termelés alapjait megteremtette, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését messzemenőkig támogatja, és szükség van arra is, hogy a felnövő generáció olyan tudás birtokában legyen, mellyel versenyképes munkájával megélhetést tudjon biztosítani saját maga és a családja számára is – közölte a miniszter. A szakképzőintézmények jelentik a jövő zálogát – hangsúlyozta, és kifejtette, a képzés tartalmi megújítása már megtörtént, az eszközpark fejlesztése zajlik, az iskolaépületek korszerűsítése pedig folyamatban van – tudatta a politikus.

A vidékfejlesztési programban a bemutató üzemek fejlesztésénre kiírt pályázaton 19 projekt nyert 15,5 milliárd forintnyi támogatást, köztük az Alföldi Agrárszakképzési Centrum csaknem egymilliárd forintot. A centrum hét intézményében új gépeket vásároltak, megújították a technológiai folyamatokat, a képzéshez szükséges informatikai hátteret – ismertette a politikus. A Fodor-technikumban korszerű élelmiszeripari gépeket és oktatási eszközöket tudtak vásárolni, melyekkel tovább erősítik a húsüzemi és péküzemi képzések szakmai színvonalát, és olyan tudást adnak a fiatalok kezébe, amellyel magabiztosan megállhatják a helyüket a szakmájukban – közölte az agrártárca vezetője.

A fejlesztések sikereit látva döntés született arról, hogy további ötmilliárd forinttal segítik az agrárszakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények és képzőközpontok fejlesztését. Az új pályázat ismét arra ad majd lehetőséget, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés még szorosabban kapcsolódjon össze – mondta Nagy István, hozzátéve: a hamarosan megjelenő pályázaton centrumonként egymilliárd forint támogatás nyerhető.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója közölte, a Fodor-technikumban a pék-cukrász és a hús tanműhelybe 128 millió forintból vásároltak a többi közt vákuumos töltőgépet, főzőfüstölő szekrényt, gőzcsöves kemencét, kiflisodrógépet, hűtött munkaasztalt, folyékonykovász-készítőt, hűtő-kelesztőkamrát, sokkoló hűtő-fagyasztót, keverőgépeket, hűtőszekrényeket. Az iskolában az élelmiszeripari képzést az oktatás és termelés szoros és hatékony együttműködésére építik. A tanulók részesei az élelmiszeripari termékek előállításának, ennek során megismerik a technológiai folyamatokat, a minőségbiztosítás feltételeit. Az intézményben előállított – és az egy éve megnyílt tanboltban értékesített – élelmiszerek adalékanyagoktól mentesek, amilyeneket nagyapáink, nagyanyáink készítettek – mondta a szakember.

The post Újabb ötmilliárd forint jut az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertette, az agrárszakképzési intézményekben jelentős infrastruktúra-, eszköz- és tudásfejlesztések valósultak meg. A fejlesztésekhez hozzájárul a Vidékfejlesztési Program Bemutató üzemek támogatása című projekt, amely centrumonként 1 milliárd forintos forrást biztosított. Az öt hazai agrárszakképzési centrum 27 intézményében fejlesztettek. Megújultak a tanműhelyek, modern erő- és munkagépek, élelmiszeripari technológiák, precíziós eszközök érkeztek, járműdiagnosztikai laborok és digitális tanulási környezetek jöttek létre.

Nagy István kiemelte, az egyre gyakrabban megjelenő állat- és növénybetegségek – mint a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás vírus (RSZKF), az afrikai sertéspestis (ASP), a madárinfluenza vagy a szőlőültetvényeket veszélyeztető aranyszínű sárgaság – egyértelműen megmutatták, hogy a hazai agráriumnak szüksége van a korábbinál jóval több, korszerű tudással rendelkező szakemberre, aki képes a megelőzésre és a gyors beavatkozásra. Erre válaszul 2025. szeptemberétől megjelent az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus képzés, amely kifejezetten az állati eredetű élelmiszertermelés biztonságának erősítését szolgálja. Az itt végzett szakemberek majd támogatni tudják a járványvédekezést, figyelemmel kísérik a haszonállatok egészségét, és hozzájárulnak a hazai élelmiszerlánc biztonságához. Emellett 2025 szeptemberétől elindul az édesipari technikus képzés is, amely a magas minőségű, ipari és kézműves édességek előállítására készíti fel a tanulókat. Mindkét új szakma felnőttoktatás keretében is választható, így azok számára is nyitott, akik már az agráriumban vagy az élelmiszeriparban dolgoznak, de szeretnék bővíteni vagy megújítani szakmai tudásukat.

Az agrárminiszter kifejtette, a duális képzés megerősödése lehetővé teszi, hogy a diákok valódi munkahelyi környezetben szerezzenek tapasztalatot. Több mint 1200 diák vesz részt havonta ebben a képzésben. A szakképzési munkaszerződéssel tanulók biztosított munkaviszonyban szereznek gyakorlati tudást. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő 52 szakképzési intézményben, a 2025/2026-os tanévben 4662 fő kezdte meg tanulmányait. 

A magyar agrárszakképzés 2025-ben hazai és nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ért el. A fiatal szakmunkások Európa-bajnokságán, a dániai EuroSkills Herning 2025 versenyen 32 ország több száz indulója között a magyar agrárium versenyzői kiváló teljesítménnyel növelték a hazai agrárszakképzés hírnevét. A hazai szakmai tanulmányi versenyeken hasonlóan figyelemre méltó eredmények születtek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által meghirdetett megmérettetésen 21 agrárszakmában több mint 800 tanuló indult, és a 21 versenyből 17-ben az agrárminisztériumi fenntartású intézmények diákjai győztek.

Az agrártárca továbbra is elkötelezett amellett, hogy a fiatalok és a felnőttek korszerű, piacképes tudással rendelkezzenek – ezzel erősítve a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét, fenntarthatóságát és a vidék erejét.

(AM Sajtóiroda)

The post Új szakmák és modern infrastruktúra az agrárszakképzésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Pályázni lehet elektronikus és nyomtatott kiadványok, fényképsorozatok, filmek készítésére, valamint új honlap létrehozására, meglévő honlap fenntartására és fejlesztésére, rendezvények megvalósítására. Erre 550 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Szintén ennek a pillérnek a részeként igényelhető forrás a településre jellemző jelképeknek, szimbólumoknak a településkép arculatába való beillesztésére, felhasználására, azok láthatóvá tételére.

A II. célterületen 78 millió forint keretösszeg adott – általános iskola felső tagozatos és középiskolás diákok részvételével – vetélkedők szervezésére, a diákok identitástudatának megerősítése és a hagyományőrzés népszerűsítése érdekében.

Fontos, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása által ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljon, és hordható kollekciók készüljenek. Ezen törekvésekre 22 millió forint áll rendelkezésre a III. célterületen. 

Érdemes tudni, hogy valamennyi célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás intenzitása 100 százalékos, vagyis nem szükséges önrészt biztosítani. További fontos információ, hogy a pályázatok benyújtásának sorrendje nem számít. A pályázati felületen 2025. december 16. 12 órától lehet regisztrálni, kitölteni a pályázati adatlapokat, illetve a mellékleteket feltölteni. A pályázatok véglegesítésére 2026. január 15-én délelőtt 10 órától van lehetőség. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a már véglegesített pályázatok támogatási igénye eléri az adott célterület keretösszegének 150 százalékát, a pályázati felület automatikusan, de leghamarabb a nyitási napon (2026. január 15-én) 14 órakor lezárul, és további pályázat véglegesítésére, benyújtására nem lesz lehetőség.

A pályázati felhívás és a pályázati felület a palyazat.hungarikum.hu weboldalon érhető el. 

(AM Sajtóiroda)

The post Lehet jelentkezni a 2026-os Hungarikum pályázatokra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az eseményen a tárcavezető kiemelte, a hungarikumok magukban hordozzák a kézműves mesterségek precizitását, a termelők minőség iránti elkötelezettségét, a hagyományőrzők hűségét és a közösség összetartását. Nemzeti értékeink az egész magyarság számára jelentenek dicsőséget és hasznot. Kultúránk, hagyományaink, közös identitásunk csak akkor marad élő, ha gondját viseljük, továbbadjuk és értékként tekintünk rájuk – hangsúlyozta a miniszter.

Az ünnepségen V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos felidézte, hogy immár 13 éve van érvényben a hungarikum törvény. Az ezzel kapcsolatos  pályázati rendszer népszerűsége pedig töretlen, ugyanis az idei felhívásra több mint 500 pályázat érkezett, helyi identitást erősítő programoktól kezdve filmeken és arculati elemek tervezésén át a népi öltözetek és kézműves hagyományok megőrzéséig.  A 98 hungarikum mellett, 162 kiemelkedő nemzeti értéket és több ezer az értékpiramis alapjául szolgáló települési és tájegységi kincset tartanak nyilván – tette hozzá.

A gálán a Hungarikum Bizottság képviselői ünnepélyes keretek között adták át az elismeréseket mindazoknak, akik javaslataikkal hozzájárultak a nemzeti értékeink gyarapításához. Ők azok, akiknek a beadványai bekerültek a jelenleg 98 elemet számláló Hungarikumok Gyűjteményébe. 2013 óta összesen 89 „hungarikum gazda” részesült a rangos elismerésben, és a mai eseményen újabb 9 hungarikum képviselője kapja meg a kitüntetést és az oklevelet.

A kocsi a magyar találékonyság és a mesterségbeli tudás régi bizonyítéka, a szaloncukor édesiparunk jellegzetessége, amely minden magyar család számára az ünnepek meghittségét is jelenti. A Hatvani Aranyfácán Sűrített Paradicsom a magyar élelmiszeripar egyik klasszikusa, a déli harangszó pedig évszázadok óta köti össze a Kárpát-medencei magyarokat. A csárdás csodálatosan mesél a magyar temperamentumról és tánckultúráról, valamint a badacsonyi kéknyelű a boraink és borászaink nagyszerűségét hirdeti. Gasztronómiai és néprajzi tekintetben pedig nemzetünk paraszti kultúrájának szerves része a csárda: hiszen a foglalkozást, életmódot, szokásokat, az állat és vásártartást egyaránt szimbolizálja. A két legújabb hungarikum közül a Pető-módszeren alapuló Kognitív Pedagógia Rendszere magyar szellemi örökségként világszerte nyújt támogatást a családoknak, míg a magyar nyereg a lovas kultúránk évszázados tudását őrzi.

A rendezvényen átadták a Hungarikum Liget Média-díjat is, amit idén a Kossuth Rádió Déli harangszó című műsorának készítői érdemeltek ki. A díjat az Országgyűlés alelnöke alapította, és azok munkáját ismeri el, akik sokat tesznek a hungarikum mozgalom ismertségének és népszerűségének erősítéséért. A Hungarikum Díjátadó Gála célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti értékeink megbecsülésének jelentőségére.

(AM Sajtóiroda)

The post A hungarikumok a magyar identitás sokszínűségét mutatják meg appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Pető András orvos-gyógypedagógus által megalapozott konduktív pedagógiai módszer, melyet magyar szakemberek építettek fel, és használnak a mai napig világszerte. Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein beül, támogatással vehetik igénybe. Magyarország Kormánya 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást.

Hungarikum lett a keleti típusba tartozó magyar nyereg is, amelyet a török elleni harcokban is hatékonyan használt a könnyűlovasság. A Kárpát-medencében történt megtelepedést követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt. 

Magyar Értéktár a Magyarország tortája versennyel bővült, ami már 18. éve a Magyar Cukrász Ipartestület által kerül megrendezésre. A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát, államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák. 

A Bükki ősember-barlang is a Magyar Értéktárba került, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk-térségben. Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.

A Magyar Értéktárba botanikus kert is bekerült, az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum 82 hektáros területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, a hazai növényi génvagyon őrzője, országos természetvédelmi jelentőségű kert. Itt található a hazánkban egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.

A Régi magyar szőlőfajták is az Értéktárba kerültek, a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak 10-15 maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége meg már csak fajtagyűjteményekben található meg.

A Hungarikum Bizottság döntésével 98-ra emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig immár 162 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

(AM Sajtóiroda)

The post Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a közelgő nemzeti ünnep alkalmából is köszöntötte az elismerésben részesülő szakembereket. Nagy István kiemelte, az állategészségügyben, amíg nincsenek járványok, csendben folyik a munka. A széles nyilvánosságban sokszor nem is tudatosul, hogy mennyi tudás, fegyelem és kitartás tartja fenn ezt a láthatatlan védelmet. Amikor felüti fejét a kór, akkor válik világossá, hogy az egészséges állomány, az élelmiszerbiztonság nem adottság, hanem mindennapi áldozatos munka eredménye. Idén tavasszal a ragadós száj- és körömfájás járvány olyan volt, mint egy égő ház a szomszédban. Nem csupán a mezőgazdaságot és az állattenyésztést érintette mélyen, hanem közösségeink mindennapi életét, biztonságérzetét és jövőképét is próbára tette. Egyben megmutatta, hogy a mennyire egymásra vagyunk utalva, hogy egyedül nem lehet vészhelyzetet kezelni – tette hozzá.

Kifejtette, a vírus elleni küzdelemben emberek százai, állatorvosok, laboratóriumi szakemberek, járványügyi felügyelők, rendvédelmi dolgozók, gazdák és hatósági munkatársak dolgoztak megfeszített erővel. Volt aki a fertőzött telepeken, védőruhában teljesített szolgálatot; más a laborban elemezte a mintákat hogy azonosítsa a vírustörzset; megint más a védőzónák határait védte, hogy megakadályozza a betegség tovább terjedését. Ezekben a hetekben az állategészségügy dolgozói a szó legnemesebb értelmében a haza védői voltak, amiért nem lehetünk elég hálásak – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

The post A járványok idején az állategészségügyi szakemberek a haza védői appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.