A tárcavezető kiemelte, az agrártudomány ma olyan komplex rendszer, amely nem pusztán a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, állategészségügy, növényegészségügy, élelmiszertermelés témakörét öleli fel, hanem olyan tudományterületekkel bővült, mint az agrárinformatika, biotechnológia, genetika, agrobotanika, élelmiszerbiztonság, környezetgazdálkodás. Ugyanakkor fontos a mezőgazdasági termelés generációs megújítása is, a termelők modern, XXI. századi tudással való ellátása is, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak, hangsúlyozta. A minisztérium tudatosan foglalkozik az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével. Egyre több fiatalt vonz az agrárium, ami jól látszik a felvételi adatokból is. Az idei évben több mint 40 százalékkal többen jelentkeztek a MATE képzéseire, tette hozzá. 

Nagy István kitért arra is, hogy mindig több tudással fog bírni az új nemzedék, melynek az a feladata, hogy megtalálja a jó válaszokat az agrárium előtt álló kihívásokra.  Mindannak a tudásnak, amelyet fiatalok a felsőoktatásban magukba szívnak, mindig lesz helye és értéke – szögezte le. Az OTDK kapcsán elmondta, ez a rendezvénysorozat igazi közösségalkotó erő, a hazai tudományos utánpótlás egyik fellegvárra, a fejlődés igazi motorja, amely gazdagabbá tesz mindannyiunkat.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A fiatalok tudásának mindig lesz helye és értéke az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István aki egyben a MATE alapítványi kuratóriumának tagja arról beszélt, hogy a most kezdő generáció feladata lesz a fenntartható tájgazdálkodás elősegítése, a munkaerő biztosítása az ágazat minden szintjén. Hozzátette, hogy a kihívások mellett olyan társadalmi elvárásoknak is meg kell felelniük, mint az állatjóléti, az állatvédelmi vagy a fogyasztói igények változása. Mindez ágazatokon átívelően olyan eszköztárat igényel, amelynek eredménye az erőforrásokkal fenntartható gazdálkodás; a MATE-nak pedig ez a küldetése – fűzte hozzá a miniszter.
    Az agrárminiszter egy új korszak nyitányának nevezte a nagy múltú kutatóintézetek csatlakozását a MATE rendszeréhez, amely szavai szerint Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és felsőoktatási intézményét hozta létre.
    Gyuricza Csaba rektor ünnepi beszédében arról beszélt, hogy a MATE megalakítása után, az idén már 24 százalékkal több hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait; tavaly 2616, míg az idén 3244 hallgató kezdett az agrár-felsőoktatásban. Hozzátette, a pótfelvételi eredményével, a külföldi hallgatókkal és a doktori képzésben részt vevő diákokkal együtt több mint 4000-rel bővült a hallgatói létszám. „Egyetemünk garantálja, hogy hallgatóink a 21. századnak megfelelő, versenyképes tudással, gyakorlati ismeretekkel és nemzetközi tapasztalatokkal felvértezve helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon” – fűzte hozzá a rektor.
    Csányi Sándor az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő élelmiszerét olyan országoknak kell megtermelniük, amelyek a magyarországival hasonló adottságokkal rendelkeznek: ahol van megfelelő föld, van elegendő víz. Hozzátette, hogy a mostani járvány rámutatott arra, ha nagyon nagy baj van, akkor minden állam a saját lakosságának ellátását tartja szem előtt.

The post Az agráriumnak több kihívással is szembe kell néznie appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Miniszter kiemelte, hogy ehhez

meg kell tudni mutatni, hogy az agrár és élelmiszeripar vonzóbb pálya lehessen a fiatalok számára, hiszen ők a magyar vidék záloga, nélkülük elképzelhetetlen a vidéki megújulás és a vidéket megtartó erő. 

Hangsúlyozta továbbá, hogy e célból a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is csatlakozik az egyetem  rendszeréhez,  így az új felsőoktatási intézmény kutató-, oktató- és gyakorló egyetemmé válhat. A Miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) minden tekintetben felveszi majd a versenyt az élenjáró nyugat-európai társintézményekkel. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyetemi integráció és a hazai agrár-felsőoktatás rendszerének korszerűsítése elengedhetetlen lépés az agrárium átfogó modernizációjához. A jövőben az egyetem a  hallgatókat magas színvonalon ismerteti meg a modern és fejlődő mezőgazdasági ágazatokkal, felkészítve őket az agrár karrierpályákon történő sikeres indulásra. Hiszen a magyar gazdák versenyképesességének növelése a magyar agrároktatás versenyképessé tételénél kezdődik – tette hozzá.  

Nagy István kifejtette, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az agráriumra válságok idején is támaszkodhatunk, a mezőgazdasági munka, illetve az élelmiszertermelés felértékelődött és tovább nőtt a magyar gazdák által megtermelt áruk megbecsültsége is.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az elkövetkezendő évtized nyertesei a magyar vidék és a helyi gazdaságok legyenek.

Az agrárminiszter szerint történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosítja a költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. Így az elkövetkező hét évben hazánk 4.265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Míg a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás segítheti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén 2027-ig összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

The post A fiatalok a magyar vidék zálogai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az Agrárminisztérium által fenntartott, miskolci székhelyű Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában tett látogatásáról elmondta, az intézményben hentestanulókat és pékeket képeznek, a tárca támogatásával pedig az iskola csontozóüzemét fejlesztik.

    A miniszter látogatást tett az egyik sajtgyártással foglalkozó újcsanálosi őstermelőnél a megyaszói Harangod-Mag Kft. és a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. üzemeiben. Mint elmondta, az ilyen vállalkozások adják a magyar agrárium motorját, a jelenlegi rendkívüli helyzetben különösen fontos, hogy az ország gazdasága támaszkodni tud a stabilan működő hazai cégekre.

    Fontos, hogy itt olyan termékeket tudnak előállítani, amelyek elsők a világ élelmiszeripari versenyében

– utalt a tárcavezető a növénytermesztéssel, kertészettel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó Harangod-Mag Kft. által nemrégiben elnyert rangos nemzetközi díjra.
    A szerencsi központú, száz százalékban magyar tulajdonú Szerencsi Mezőgazdasági Kft.-ről szólva megjegyezte, a baromfi- és a szarvasmarhatenyésztés tekintetében teljeskörű integrációt megvalósító társaság immár mintagazdaságként működik és a térség legnagyobb foglalkoztatójaként tartják számon.

Az itt zajló szakmai munka és technológiai innováció példaértékű, az ilyen vállalkozásoknak köszönhető a magyar mezőgazdaság sikere és stabilitása

– jelentette ki Nagy István.
    A miniszteri látogatáson részt vett az október 11-i időközi országgyűlési-képviselő választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként a körzetben induló Koncz Zsófia is, aki az MTI-nek elmondta, a tiszaújvárosi központú választókerület rendkívül heterogén, de például a Taktaköz-Harangod térségben a hagyományos mezőgazdaság, az állattenyésztés, valamint a szőlészet és a borászat rendkívüli fontossággal bír.
    Koncz Zsófia hangsúlyozta, a következő két évben a két másik mezőgazdasági ágazat mellett a szőlészetben is hatalmas fejlesztések fognak megvalósulni.

The post Az agráriumnak fontos a generációváltás és a szakemberek utánpótlása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter beszédében kiemelte,

a tárca fenntartásában működő oktatási intézmények, arra törekednek, hogy korszerű elméleti és a gyakorlati tudással vértezzék fel a diákokat. Ehhez elengedhetetlen a tanárok szakmai felkészültségén túl a gazdasági élet szereplőivel való aktív kapcsolattartás és az iskolai mintagazdaságok, illetve tanüzemek, és műhelyek kialakítása.

Hozzátette: az Európai Unió Regionális és Fejlesztési Alapja által támogatott, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programnak (EFOP) köszönhetően több, mint 116 millió forintot fordítottak a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola a tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztésére. A projektnek köszönhetően a meglévő tornatermi öltözők, vizesblokkok és tanári szobák felújítása, korszerűsítése, valamint új eszközök beszerzése valósult meg idén július végére.

Kifejtette: az intézmény úgy döntött, egy csontozó műhelyt is létrehoznak, amit az Agrárminisztériumban több mint 3 millió forinttal támogatott. Ezt az összeget a tárca kibővíti még 5 millió forinttal. Ennek köszönhetően a tanműhely működése elől minden akadály elhárul, ami tovább fokozhatja a képzés színvonalát.

Nagy István szerint

ma az a legfontosabb feladat, hogy újra vonzóvá tegyük az agrárszakmákat és megerősítsük a képzési hálózatot.

A pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét rá kell irányítanunk a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre. Meg kell mutatnunk, hogy a magyar élelmiszeriparnak szüksége van rájuk – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. A miniszter beszélt arról is, hogy az agrár- és élelmiszergazdaságot csak a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításával lehet tovább erősíteni. A minisztérium célja, hogy az agrárképzést választók karrierlehetőséget lássanak a szakképzésben és az agrárium visszanyerje méltó presztízsét – hangsúlyozta Nagy István.

The post Megújultak a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola tanulást segítő terei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István agrárminiszter az eseményen hangsúlyozta, hogy minden nehéz gazdasági helyzetben a beruházás, a tervszerű fejlesztés jelenthet megoldást.

    A miniszter a társaság saját forrásból megépített, 2 ezer négyzetméteres, a növénytermesztéshez használt gépek karbantartására, adminisztratív feladatok elvégzésére szolgáló központját Magyarország egyik legkorszerűbb ilyen létesítményének nevezte. Egyúttal arra hívta fel a mezőgazdaság szereplőinek figyelmét, hogy „nem lehet, nem szabad megállni, haladni kell előre”.

Az agrárium is belépett a digitalizáció korába, olyan új fejlesztések, tudományterületek jelennek meg itt is, amelyek egészen más gondolkodásmódot, hozzáállást igényelnek

– mondta a miniszter. Úgy vélte, a siker kulcsa a nyitottság a világ újdonságaira, továbbá az, hogy azokat az érintettek képesek legyenek, akarják és szeressék is használni.
    Nagy István szólt arról, hogy a növénytermesztési központ, valamint a 3,1 milliárd forintos beruházás eredményeként Terebezdpusztán épült, nyers kukorica feldolgozására is alkalmas takarmánykeverő üzem jelentősen növeli a Claessens csoport versenyképességét, jövedelmezőségét, hozzájárul a foglalkoztatás élénkítéséhez, az életszínvonal, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez, a korszerű technológiának köszönhetően pedig a magyarországi állattartás ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.

    A tárcavezető kitért arra is, hogy

a vidékfejlesztési programban új pályázati lehetőség nyílt állattartó telepek fejlesztésére. Az 50 milliárd forintos keretösszegből olyan, nagy hozzáadott értékű beruházásokat támogatnak, amelyek fokozzák az állattenyésztés versenyképességét, mérséklik a koronavírus-járvány negatív hatásait. A támogatási kérelmek benyújtására október 1-jétől van lehetőség

– fűzte hozzá.
    Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője azt mondta: a Claessens cégcsoportra egyaránt jellemző a tradíciók tiszteletben tartása és a modernizáció melletti elkötelezettség. „A tulajdonosok felismerték, hogy ebben a térségben van hagyományokon alapuló jövő, és ezért a jövőért tenni kell, össze kell fogni” – jegyezte meg. Kiemelte, hogy a cégcsoport 350 embernek ad munkát a térségben, egyúttal ennyi család megélhetéshez járul hozzá.
    A belga származású Claessens család negyedszázada vásárolta meg a Dél-Somogyi Állami Gazdaság utódcégét. A család tagjai magyar állampolgárságot kaptak, cégcsoportjuk Somogy legnagyobb állattartójává vált, szarvasmarha-tartással, tejtermeléssel, sertéstenyésztéssel, -hízlalással, növénytermesztéssel foglalkozik. Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt saját szántóföldjükön termelik, illetve környékbeli gazdáktól vásárolják.
    Claessens Peter, a cégcsoport egyik tulajdonosa az MTI érdeklődésére közölte, hogy több mint 2100 tehenük van, tejtermelésük több mint 24 millió liter évente, és az a cél, hogy az idén elérjék a 25 millió litert. Hozzátette, hogy tenyészkoca-állományuk 8500 egyedből áll, az állatok évente 350 ezer malacot hoznak világra. A malacokból 200 ezret saját hízlaldájukban nevelnek fel, a többit belföldön értékesítik.
    A cégcsoporthoz tartozó Claessens Kft., Agrár Kft. és Csicsó Pig Kft. tavalyelőtt 10 milliárd forint árbevételre tett szert, tavaly kevesebb, mint 15 milliárdra. Claessens Péter szerint az idén várhatóan elérik a 20 milliárd forintot.

The post Növénytermesztési központ épült Somogycsicsón appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Dunántúli Agrárszakképző Központ Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakiskola és Kollégiumában tartott országos tanévnyitón hét intézmény vehette át a korszerű, mai technológiai követelményeknek megfelelő traktorokat. A tárcavezető jelezte, hogy

az erőgépeknek köszönhetően bővülhet az iskolák képzési kínálata és a szakmai végzettséggel párhuzamosan megerősíthetik a digitális kompetenciákat, továbbá a munkaerőpiac által elvárt, gyakorlatban alkalmazható digitális szaktudásra tehetnek szert a diákok.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy az agrárszakképző iskolák magas színvonalú működése nagymértékben hozzájárul hazánk agrárgazdaságának további megerősítéséhez, versenyképességének növeléséhez és a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításához. Hozzátette: az idei évben jelentős mérföldkőhöz érkezett az agrárszakképzés, hiszen július elsejétől az Agrárminisztérium által fenntartott 56 szakképző intézmény 5 centrumban folytatja tevékenységét. Ezzel a tárca a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzés rendszerében, ahol az agrárszakképzésben résztvevő diákok csaknem 70 százaléka tanul. A tárcavezető szerint

a megalakult agrárszakképzési centrumok helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, az integráció pedig biztosítja a szervezeti működés minőségének javulását és az összehangolt munkát.

Nagy István az új tanévvel kapcsolatban jelezte, hogy idén négyezernél is több tanuló választotta a mezőgazdasági, erdészeti, az élelmiszeripari, vagy éppen a környezetvédelmi szakképzést a tárca által fenntartott agrárszakképző centrumok iskoláinak egyikében. Hozzátette:

az agrárszakképzés nemcsak az agrárágazatok munkaerőigényét hivatott maximálisan kiszolgálni, hanem aktív, innovatív szereplőjévé válik a 21. századi magyar mezőgazdaságnak.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az agrárképzést választók karrierlehetőséget lássanak a szakképzésben és az agrárium visszanyerje méltó presztízsét.

The post Az agrár- és élelmiszergazdaság jövőjének alappillére az agrárszakképző iskolákban rejlik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is

– mondta el Nagy István agrárminiszter.

A program a járványügyi korlátozások mellett sem állt le, de a mentorok kiemelten figyelnek arra, hogy a szabadban, a kertben tartózkodjanak látogatásaik során.

A 30 órás pedagógus-továbbképzéseken az iskola-, illetve óvodakert-vezetők a helyzetre való tekintettel két szakaszban vesznek részt. Az elméleti tananyagot nyáron online tanrend segítségével, távoktatás keretében sajátíthatják el. A gyakorlati, helyszíni oktatást várhatóan ősszel tartják meg.

Az Iskolakertekért Alapítvány emellett elindította az„Iskolakert-online” elnevezésű sorozatot, hogy ezzel is segítse az Iskolakerti Alapozó Alprogram első két ütemében részt vett mintegy 67 intézmény, valamint a már működő új iskolakertek vezetőinek munkáját. Az iskolák és az óvodák várhatóan kora ősszel alakíthatják ki az új kerteket, előkészítve a terepet egy tél alá vetéshez, majd a tavaszi folytatáshoz. Ezzel is segítve a gyerekeket a játszva tanulásban, természeti környezetük felelős gondozásában.  

Idén már a harmadik üteme indult el az Országos Iskolakert-fejlesztési Program Alapozó Alprogramjának. Az Agrárminisztérium, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával és az Iskolakertekért Alapítvány koordinálásában meghirdetett pályázatra ebben az évben már óvodák is jelentkezhettek.

The post Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) február 22-i konferenciáján, Budapesten.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.

.

Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.

   Az agrárminiszter szólt arról is,

az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét

Példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet – tette hozzá.

Kitért az agráriumban a kapacitásbővítést, hatékonyságnövelést szolgáló jelentős forrásokra, és szavai szerint azon dolgoznak, hogy a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusban is a támogatás összege legalább megközelítse a mostani.

    Jelentős összegekkel támogatják a fiatalokat abban, hogy a vidéki életet válasszák, 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban, amikor a támogatások eredményei megmutatkoznak a földeken és gazdaságokban – mondta.

A generációváltás elősegítésére pedig ismertetése szerint több érdekképviselet bevonásával, köztük az Agrya szervezettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szakpolitikai programot dolgoznak ki. 
    A miniszter felhívta a fiatal gazdák figyelmét arra, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásban egyebek mellett szerepel a porta, a melléképületek fejlesztése is.

    Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencián elmondta

a vidékfejlesztési programban továbbra is nyitva van 18 pályázati felhívás, mintegy 260 milliárd forint kerettel. A fiatal gazda tematikus alprogram keretében segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket, beruházási jellegű fejlesztéseknél pedig a 40-50 százalékos alaptámogatás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók.  Ennek keretében 2018 decemberéig több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg, mintegy 1040 fiatal gazda számára.

    Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, amely 2016. december 20-án jelent meg. Az érintettek 2017. március 16-tól nyújthatták be támogatási kérelmüket, az irányító hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette, a felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban, mintegy 15 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.
    Kis Miklós elmondta, hogy 2020 után is lesz uniós támogatás a fiatal gazdák számára, a jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

The post A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

   Jó döntés, ha egy fiatal a mezőgazdasági szakképzést választja. Az agrárium korszerűsítése mellett a magas színvonalú szakképzés az alapja a magyar mezőgazdaság versenyképességének

   2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll ehhez rendelkezésre. Erre kihívásra a mai fiataloknak kell majd megtalálniuk a választ.

    Az agrárium stratégiai ágazat, de más szektorok óriási csábító erővel bírnak a fiatalok számára, ezért le kell számolni a mezőgazdasághoz kapcsolódó „sáros gumicsizma” negatív sztereotípiájával. Az agrár-szakképzés a legszínesebb és legszélesebb ismeretanyagot nyújtja.

 Az agrárszakképző intézményekben 20 559 diák tanul, mezőgazdasági, agrárgépész, környezetvédelmi, élelmiszer-ipari, földmérési, kertészeti, valamint erdészeti és vadgazdálkodási területen. A minisztérium a mezőgazdaságot sújtó szakemberhiány csökkentése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerő-piac szereplőitől érkező jelzéseket. A szakmai szervezetekkel szoros kapcsolatot fenntartva fejleszti az agrárszakképzést, a többi közt ösztöndíjrendszerrel támogatja a hiányszakmák elsajátítását – mondta Nagy István, példaként említve, hogy a minisztérium fenntartásában működő iskolákban elindult a pék-cukrász képzés is.
   

  Az agrártárca az elmúlt években a szakképző intézményeit olyan összefüggő, egymást kiegészíteni képes, komplex hálózattá fejlesztette, amely egységes elvek alapján, stabilan működik.
  A minisztérium 45 iskolája összesen csaknem 7 milliárd forintot nyert el fejlesztésekre a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pályázatain. Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program forrásaiból 19 iskolában pedig több mint 1,3 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára közölte,

Csongrád megyében hét agrár-szakképző iskola működik. Az agrárszakma nem egy-két év alatt tanulható meg, hiszen minden esztendő más, a folyamatosan jelentkező új kihívásoknak csak a megfelelő alapok elsajátítása esetén adhatók megfelelő válaszok.
    Az agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy hosszú távon hasznosítható tudást, egész életre szóló felkészítést kapjanak a diákok.

forrás: mti

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Országos tanévnyitó Csongrádon – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.