https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/776482040876509/

A tárcavezető kiemelte, az Országos Erdészeti Egyesület által minősített 36 hazai erdészeti erdei iskola a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb intézményei közé tartozik. Az állami erdőgazdaságok közel negyven évvel ezelőtt elsőként létesítettek olyan intézményeket, ahol a személyes tapasztalatszerzés alkotja a természet szeretetére való nevelés lényegét. A cégcsoport az elmúlt időszakban ökoturisztikai fejlesztései keretében a legtöbb erdei iskolát felújította.

Az erdei iskolák programjában alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a gyerekek és a természet között. Éppen ezért a módszertanának az a lényege, hogy a fenntarthatóságot a gyakorlatban is megmutassák az erdőgazdálkodás példáin keresztül – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István kifejtette, számos sikeres kezdeményezés alapoz az állami erdőgazdaságok turisztikai infrastruktúrájára és az erdei iskolák tevékenységére. Ilyen az Erdei Vándortábor mozgalom, amely az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság kezdeményezésére indult 2017-ben azzal a céllal, hogy megismertesse az úgynevezett #erdeivándor életérzést a fiatalokkal. Hozzátette, mindennek a távlati célja, hogy ezúton is elősegítsék a környezettudatos szemlélet kialakítását a társadalomban.

A miniszter kitért arra is, hogy ma már 10 állami erdőgazdaság csatlakozott az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortáborok megvalósításához, amelyekben idén több mint 5500 táborozó vesz részt, így már 28 ezerre emelkedett a programban résztvevő fiatalok száma. Az agrárminiszter kiemelte az akkreditált Gyalogos Vándortábor vezető képzés fontosságát, amelyet eddig 1529 pedagógus végzett el, akik nemcsak a nyári táborozások, hanem az iskolai képzés során is a természet szeretetére és tiszteletére nevelik a diákokat.

Nagy István videójában felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdők megőrzése a fenntarthatóság és a klímaváltozás szempontjából is stratégiai kérdés. Erdők nélkül ugyanis minden értelemben szegényebbek lennénk. Éppen ezért gondoskodni kell erdeinkről fennmaradásáról és gyarapításáról, valamint erre kell tanítani a következő generációkat is, vagyis a szülőföld és a természet szeretetére –húzta alá a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Erdőben az erdőről appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél is. A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját csemetekertjében nevelt 10 500 db akác csemetét és 650 db nemes nyár dugványt ültetnek el. A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, melyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy erdeink az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és napjaink erdőtelepítései is jelentős eredményt képviselnek. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdeink élőfakészlete pedig folyamatosan gyarapodik – emelte ki a miniszter.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.  Hangsúlyozta, hazánk területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége  is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

fotó: Pelsőczy Csaba

The post Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami erdőkben felelős gazdálkodást végeznek az erdészeti szakembereink. Magyarország zöld tőkéjét nem veszélyeztetjük, hanem megvédjük. Kifejtette, az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében meg kellet teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek. Ezért könnyítettek a fakitermelési szabályokon – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, a baloldali álhírekkel szemben az állami erdőkben továbbra is tilos természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos erdők tarvágása. A fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet szabályai kizárólag a veszélyhelyzet időszakában érvényesek, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31-e után nem alkalmazhatók az állami erdőkben. A megnövekedett tűzifa-igény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. A könnyített szabályok pedig csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki – fűzte hozzá a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Emellett az élőfakészlet minden évben nő, 2010 óta 45 millió köbméterrel gyarapodott, ezért mára meghaladja a 400 millió köbmétert. Az elmúlt időszakban 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtak támogatást, amelyből 27 ezer hektár már megvalósult. A Vidékfejlesztési Programban több mint 160 milliárd forintot kitevő erdészeti támogatás hagyott jóvá az agrártárca, és ugyancsak ennek a kezdeményezésnek a keretein belül, mintegy 60 milliárd forintot fordítanak a meglévő erdeink minőségének javítására. Továbbá a Településfásítási Programnak köszönhetően 1350 településen összesen 36.000 darab sorfát ültettek el a helyi közösségek – sorolta az eredményeket az agrártárca vezetője.

The post Megóvjuk hazánk zöld tőkéjét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Hozzátette, Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk.  Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31-e után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 terület esetében, az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifa-igény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.

A miniszter kifejtette, a magyar erdők folyamatosan növekednek köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást. 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfa készlet. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető.

The post Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

The post Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki és veszélyben van Európa gázellátása, ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek. A tárcavezető leszögezte, jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása. Ezért könnyített szabályokat vezetettek be úgy, hogy az ne veszélyeztesse a fenntartható erdőgazdálkodást. A fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike. Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszútávon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. A faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető. Hangsúlyozta, a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik. A magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani. Az erdészeti jogszabályok jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk.

A miniszter kitért arra is, hogy az agrártárca kiemelt feladatának tekinti a meglévő erdők szakszerű kezelését, fenntartását és az ország fával borított területének növelését. Hazánkban, európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást. Nagy István felhívta a figyelmet a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezésre, a Településfásítási Programra is. Ennek részeként a 10.000 fő alatti települések igényelhettek olyan csomagokat, amelyek földlabdás parkfákat és az ültetés eszközeit tartalmazták. A kezdeményezés részeként 2 év alatt 36 ezer db sorfát ültettek el mintegy 1400 településen – sorolta a tárcavezető.

The post Továbbra is fenntartható módon zajlik a tűzifa kitermelése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, az állami erdőgazdaságokon keresztül az állam kezében fontos eszköz van a magyar erdők jövőjének alakítása szempontjából. Az erdőgazdaságok éves szinten 100 milliárd forintos kiadásra termelik meg a fedezetet, amelyből fenntartható módon kezelik az erdőket, ökoturisztikai infrastruktúrát működtetnek, közfoglalkoztatási, szociális tüzelőanyag és fásítási kezdeményezésekben vesznek részt, természetvédelmi programokat valósítanak meg. Hangsúlyozta, az állami erdőgazdaságok hálózata jól működő rendszer, amelynek alapjaiban történő megváltoztatását semmi sem indokolja, így megerősítette, hogy az újra felröppent ellenzéki híresztelésekkel ellentétben nincs napirenden az állami erdőgazdaságok haszonbérbe adása.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy hazai viszonylatban a kormány már az előző ciklusban jelentős fásítási programokat indított, az új közösségi agrárpolitika tárgyalásai során pedig határozottan azt az álláspontot képviseli, hogy az erdők fenntartása is olyan közérdek, amelyre a korábbinál nagyobb mértékben kell forrásokat biztosítani.

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár köszöntőjében nyomatékosította, hogy téved az, aki a jelenlegi állapot konzerválásával akarja fenntartani erdeinket, hiszen a környezeti tényezők változnak, ezért az alkalmazkodást segítő aktív emberi beavatkozás nélkül veszélyben van természeti örökségünk. Magyarországon az erdőgazdálkodás nem problémaforrás, hanem a megoldás része. Jövőbeli feladatként az állami és magán erdőgazdálkodás természetvédelemmel és a társadalmi szereplőkkel együttműködő megerősítését emelte ki, mely révén az ágazat képes választ adni a globális kihívásokra, hozzájárul az ország jó környezeti állapotának és a társadalom jólétének fenntartásához, a gazdaság működtetéséhez.

A házigazda Pilisi Parkerdő Zrt. területén tartott, 2022. június 30–július 1. közötti két napos eseményen a városi erdők kezelése mellett szó esett a klímaváltozás, a járványhelyzet, valamint az energia- és alapanyag ellátás területén az erdők kezelésében rejlő lehetőségekről, továbbá az ezt szolgáló szakmai megújulási folyamat eredményeiről és irányairól.

The post Magyar erdők jó kezekben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, hogy a Településfásítási Programot az Országfásítási Program részeként 2020-ban hirdette meg az Agrárminisztérium, amelynek célja a vidéki települések zöldítése és környezeti állapotának javítása mellett, hogy népszerűsítse a Vidékfejlesztési Program erdősítési támogatásait. Ugyanis a kormányzat célja, hogy 2030-ra 24 százalékról 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe. A rendszerváltozás óta meghirdetett legnagyobb belterületi fásítási programban a 10 ezer fő alatti lélekszámú települések vesznek részt és településenként 10-30 fát nyerhettek el.

Ismertette, hogy az ültetett fák konténeresek vagy földlabdásak, a szakszerű ültetéshez minden fához biztosítanak támasztó karót, takarómulcsot és védőrácsot. Annak jelképeként, hogy ezek a fák növelik a településen található élőhelyek változatosságát, és más élőlények otthonául is szolgálnak majd, minden igénylő számára madárodúkat is biztosítanak – tette hozzá.

Az agrárminiszter elmondta azt is, hogy a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., valamint az Országos Erdészeti Egyesület végzi a fásítás lebonyolítását, amelyet a helyben illetékes erdőgazdaságok munkatársai segítenek.

Emlékeztetett, hogy a program iránt első pillanattól kezdve hatalmas volt az érdeklődés, így 2021-ben már megduplázott keretösszeggel folytatódott a pályázat, így összesen 1,5 milliárd forintot fordítanak a vidéki települések zöldítésére. Kiemelte, 2020-22 között a program keretében 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültetnek el.

Nagy István kitért arra is, hogy az elmúlt két és fél évben, az Országfásítási Program meghirdetése óta a Vidékfejlesztési Program keretében az új erdők telepítésére benyújtott támogatási kérelmek meghaladták a 42 ezer hektárt, amely minden korábbi időszaknál nagyobb érdeklődést jelent a magyar gazdák részéről. Éppen ezért a támogatásokra az átmeneti időszakban is, 2022. december 31-ig lehet pályázni, és az új Közös Agrárpolitika is minden korábbinál több forrást biztosít a magyar erdőterület megőrzésére és gyarapítására.

The post Folytatódik a Településfásítási Program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot hirdetett a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a települések zöldítése és a Vidékfejlesztési Program népszerűsítése. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által támogatott program első ütemének sikerét látva az Agrárminisztérium a 2021 ősz-2022 tavaszi időszakra megduplázott keretösszeggel hirdette meg a program második ütemét. Ha az idén december elején zárult őszi ültetési időszak alatt elhelyezett fákat mind egy sorba helyeznénk – az ajánlott minimális 6 méteres távolsággal számolva-, akkor egy 84 km hosszú fasort kapnánk – tette hozzá.

Kifejtette, a legtöbb ültetési esemény Vas megyében zajlott, ahol 49 településen összesen 1233 fa került a földbe. Győr-Moson-Sopron megyében 46 település 1203 fát, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 település, 1187 fát ültetett el. Az országos szintű program lebonyolításában mind a 22 hazai erdőgazdaság közreműködött. A legtöbb településen segédkező erdőgazdaság a Szombathelyi Erdészeti Zrt. (49 település), a Mecsekerdő Zrt. (43 település) az Északerdő Zrt. (41 település), a Bakonyerdő Zrt. (40 település) és a KAEG Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (40 település) volt.

Nagy István kitért arra is, hogy a települések a szakszerű ültetéshez kiegészítő eszközöket is kaptak, így országos szinten 42 ezer támasztókaró és 514 darab madárodú kiszállítására került sor. A települések a fákat leggyakrabban játszóterek, sportpályák árnyékolására, vagy iskola-, óvodaudvarok szépítésére használták fel. A legtöbb esetben a települések közösségi esemény keretében ültették el a fákat, bevonva ezzel a fiatalokat is, így a program a környezeti nevelési, edukációs hatását is kifejthette. Több helyen egyesületek, helyi civil szervezetek is örökbe fogadtak egy-egy fát, de volt olyan település is, ahol a születendő gyermekeknek ajánlották fel a fákat, mellé pedig elhelyezték az újszülött névtábláját is – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter kiemelte, a Program kapcsán számos együttműködés is született: az Országos Erdészeti Egyesület mellett a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is csatlakozott az országos eseményhez.

A Településfásítási Program másik célja a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett erdőtelepítési támogatások népszerűsítése volt. Ennek sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt két évben már több mint 40 ezer hektár új erdő létesítésére adtak be támogatási igényt a gazdák, akik mellett a települések és az önkormányzatok is pályázhatnak. Az Agrárminisztérium ösztönzi a további pályázatok beadását, ezért a beadási határidőt 2022. december 31-ig meghosszabbították. Az új Közös Agrárpolitika keretében szintén tervezik az erdőtelepítési támogatások folytatását, így egyrészt biztosított lesz a most ültetett erdők ápolása, másrészt egyre közelebb kerülünk ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, miszerint az ország területének 27 százaléka fával borított legyen.

The post Tizennégyezer sorfát ültettek el idén ősszel a Településfásítási Programban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter a Normafán az Eötvös Parkban történő faültetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy

a fák csökkentik a hőmérsékletet, visszatartják az éltető vizet, megkötik a széndioxidot és lombkoronájuk megszűri a szennyezett levegőt. A fővárosi erdők megléte nem magától értetődő dolog, aktív szakmai munka szükséges a fenntartásukhoz. Az erdők nélkülözhetetlen testi-lelki felüdülést nyújtanak, amire egyre nagyobb a társadalmi igény is.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány időszakában 25-30%-kal nőtt az erdők látogatottsága, különösen a nagyobb települések környékén.

Kifejtette,

a kormányzat kiemelt figyelmet fordít az erdők, és azon belül a városi erdők megőrzésére és fejlesztésére.

Hangsúlyozta, az Agrárminisztérium 2020-ban a Településfásítási Programjával a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezését indította el. Ennek köszönhetően 1,5 milliárd forint felhasználásával, 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültethetnek el a programban részt vevők. Emellett az állami erdőgazdaságok parkerdő-fejlesztési programot indítottak. Ennek eredményeként már az idei évben több mint 2200 hektár erdőt minősítenek át, így 10%-kal növekedhet a nagyobb települések környékén lévő állami parkerdők területe. Csak a fővárosban és környékén a Pilisi Parkerdő Zrt. 620 hektár erdőt minősít át parkerdővé – tett hozzá.

Nagy István szerint

az agrártárca célja, hogy a meglévő városi erdeink kezelése során minél nagyobb területen elsődleges szempontként jelenjen meg a lakosság rekreációs igényeinek kiszolgálása, valamint az erdők egészségvédelmi és klímavédelmi szerepe.

Ennek érdekében a Budapesti Fejlesztési Központtal közösen dolgoznak a fővárosi és agglomerációs erdők fejlesztési tervén.

The post Fejlesztik a városi és települési erdőket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.