Nagy István a 17. magyar nemzeti parkok hete rendezvénysorozat megnyitóján kiemelte: a Századvég Konzorcium közvéleménykutatása alapján 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot. Hozzátette: országszerte 62 bemutatóhely, 38 látogatóközpont, 4 arborétum, 6 tájház, 40 barlang és csaknem ezer kilométer hosszú tanösvény várja a látogatókat.

Az elmúlt 12 évben több mint 90 milliárd forint összértékű beruházás valósult meg. A 465 projekt révén 300 ezer hektáron javítják az élőhelyek állapotát – fűzte hozzá. Nagy István hangsúlyozta: csaknem duplájára nőtt az igazgatóságoknál dolgozók létszáma, a nemzeti park igazgatóságok éves költségvetése pedig megnégyszereződött az elmúlt évtizedben. Éves büdzséjük a pályázati forrásokkal együtt mintegy 20 milliárd forint, amely 2010-ben még csak 4,5 milliárd forint volt, a regisztrált látogatók száma pedig csaknem 30 százalékkal növekedett – tette hozzá.
    

Az Európai Bizottság tavaly decemberben jóváhagyta a 2027-ig tartó Kehop pluszt (Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz), amelyen belül természetvédelmi fejlesztésekre több mint 42 milliárd forint jut – emlékeztetett. Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy második alkalommal rendezik a magyar nemzeti parkok hetét Balatonfüreden. Hozzátette, idén a Balatonfüredi bor és halünnepet, a pünkösdi programokat és a gyermeknapot párhuzamosan rendezik.

(MTI)

The post A nmezeti parkok a környezeti szemléletet is formálják appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető leszögezte, a natúrparkok kiemelt szerepet töltenek be a táj- és természetvédelemben. Hangsúlyozta,  a natúrpark a nemzeti park előszobája, de szélesebb jelentéssel bír: tudatosságunk társadalmasítása a natúrpark. A natúrparkok célja, hogy otthon érezzük magunkat ott,  ahol születtünk, ott, ahol vagyunk. A miniszter kiemelte, fontos, hogy belülről jövő késztetésünk legyen megőrizni a környezetet. A feladat kétirányú: meg kell találni a környezetben az embert, aki a környezetet a magáénak érzi, és mindenkinek meg kell találnia a maga környezetében azt, amit védeni akar.

Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium elkötelezett a natúrparkok támogatása iránt. Hozzátette, együttműködő partnereinkkel, a Magyar Natúrpark Szövetséggel, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-vel. és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal közösen megalkottuk „A magyarországi natúrpark-hálózat koncepcióját”. A cél, hogy gyakorlati segítséget, közös célrendszert biztosítsanak a natúrparkok számára. Fontos a közösségi szerepvállalás és a környezeti nevelés – emelte ki az államtitkár.

The post A natúrparkok rendkívül fontos szerepet töltenek be a táj- és természetvédelemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület. Az elmúlt 10 évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektáron javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát – emelte ki Nagy István.

A miniszter a hortobágyi nemzeti parkkal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával.

Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei. Hozzátette, az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a Tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota. Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke, vagy számos vízimadárfaj állományainak megőrzését. Ezáltal nem csak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az itt élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket – fejtette ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem másfélszeresére nőtt a védett természeti területek kezelésében kulcsfontossággal bíró nemzeti park igazgatósági haszonállatok egyedszáma. Az olyan őshonos állatok mint például a  magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45% feletti növekedést jelent.

The post Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy

az elmúlt 10 évben Magyarország addig soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított, mintegy 200 egyedi fejlesztés révén, összességében csaknem 320 ezer hektárnyi területen javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, és biztosítják a természetvédelmi kezelés, őrzés, monitorozás és bemutatás infrastrukturális feltételeit

– tette hozzá.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997-ben jött létre, területe meghaladja az 52 ezer hektárt, melyből csaknem 6 és félezer hektár tartozik a fokozattan védett kategóriába. A KMNPI magyar szürke szarvasmarha állományának létszáma meghatározó, több mint 2700 egyeddel gazdálkodik, ezzel messze megelőzi a többi igazgatóság állományát. Szintén itt található az igazgatóságok közül a legnagyobb cigája juh állomány 533 darab állattal. Kifejtette, az extenzív legeltetéssel történő aktív természetvédelmi kezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a pannon szikes és mocsaras élőhelyek, pusztai területek hosszú távú fenntartását biztosíthassuk és megőrizhessük. A Kőmagtári Tábla Állattartótelep a magyar szürke szarvasmarha és házi bivaly dévaványai állománya részére biztosítja a téli szálláshelyet. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretéből, csaknem 1,4 milliárd forintból valósulhatott meg. A fejlesztés eredményeképpen, a puszták belső területein található korábbi téli tartási helyek kiválthatóak lettek, így azok a továbbiakban nyári tartási helyként funkcionálnak – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István arról is beszélt, hogy a nemzeti park igazgatóságok beruházásai mind arra hívják fel a figyelmünket, hogy védett területeinkre és értékeinkre egyedül álló és pótolhatatlan örökségként kell tekintenünk. Jövőnk és megmaradásunk is függ állapotuktól. A hétfőn átadott fejlesztés is hozzájárul teremtett világunk megőrzéséhez –  emelte ki az agrártárca vezetője.

The post Átadták a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az ünnepi köszöntőt dr. Nagy István agrárminiszter mondta.

Fontosnak tartom, hogy nemzeti és természeti értékeinket, védett tájegységeinket minél többen megismerjék, minél többen ellátogassanak ide és feltöltődjenek ebben a különleges – természet által nyújtott – harmóniában. Nagy örömmel tölt el, hogy most, amikor az elmúlt 30 évet ünnepeljük, bizakodva tekinthetünk a következő évtizedek felé.

Hazánk tájai élő, lélegző, önálló teremtmények: saját történettel, valóságos személyiséggel, szeszélyekkel, erőségekkel és gyengeségekkel. Az Agrárminisztériumban is – 10 nemzeti park igazgatóságunkkal együtt – így tekintünk rájuk; tudjuk, hogy minden szegletük kivételes, minden élőlényük hasznos, minden rájuk fordított idő, energia és anyagi ráfordítás sokszorosan megtérül, hiszen egész nemzetünket gyarapítják. A Fertő-Hanság Nemzeti Igazgatóságnál 30 éve vallják e nézetet és Győr-Moson-Sopron megye országos jelentőségű természetvédelmi területeinek gondos gazdájaként dolgoznak minden egyes nap.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park természeti kincsekben és hagyományokban bővelkedő terület. Nemcsak igazgatási egység, hanem élményeknek, büszkeségünknek, nemzeti identitásunknak is kifogyhatatlan tápláló forrása, amely hazai és nemzeti szinten is ismert és elismert.

A térség kiemelkedően értékes növény és állatvilága miatt 1976 óta a Fertő-tó hazai részén, 1977-óta pedig a Hanságban e vidék tájvédelmi körzeti rangot kapott. 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, 10 évre rá pedig a vizes élőhelyekről szóló Ramsari-egyezmény egyik kiemelt objektuma. Nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az egész Fertő-táj – szívében a magyar és osztrák nemzeti parkokkal, s a part-menti településekkel körülölelve – az UNESCO Világörökség Egyezménye döntése alapján, 2001-ben világörökség rangot kapott.

Azt mondják a kor nem érdem, hanem állapot. Egy nemzeti park esetében vitatnám ezt, hiszen a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 30. születésnapja mögött számos siker, eredmény, kitüntetés is áll. Rengeteg munkát, tapasztalatot és felhalmozott tudást is takar ez a három évtized. Fáradhatatlanul dolgoztak: a biológiai sokféleség gyarapodásáért, élőhelyek fenntartásáért, e különleges természeti örökség megóvásáért.

Sikeres természetvédelmi, ökoturisztikai és környezeti nevelési projektek tucatjainak eredményeként: több tízmillió eurónyi uniós forrás szolgálta az elmúlt 30 évben a természetvédelmet a térségben. Segítve az itt élők boldogulását és az ide érkező látogatók százezreinek élményszerzését. Mindezek mellett a Magyar Kormány további mintegy 10 milliárd forint hazai forrást fordított az elmúlt 30 évben a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, illetve annak fejlesztésére. E programok jelenleg is folynak az EU KEHOP programja keretében, közel 2 és félmilliárd forint összegben.
Szemléletformáló munkáját jelenleg 13, a térségben népszerű létesítmény segíti: 1 látogatóközpont, 7 tanösvény, 1 erdei iskola, 2 tematikus bemutatóhely és 2 szálláshely – összesen 58 férőhellyel. Az elmúlt 30 évben összesen mintegy 50 000 gyermek táborozott legalább egy hétig a nemzeti park igazgatóság környezeti nevelési központjaiban, erdei iskoláiban, illetve nyári táborhelyein.

Az ökoturizmus tehát kulcsszerepet tölt be ezen a vidéken. Ez a térség nemcsak sportélményt, hanem egy valóságos természeti csodát kínál, amelyet kulináris élmények és kulturális adottságaink tesznek még színesebbé. Itt mindent egy helyen megtalálnak, ami a tökéletes aktív pihenéshez szükséges lehet. Nem túlzás azt mondani, hogy ezen a tájon mindenki megtalálja a számára izgalmas programot: vízi sportok kedvelői, túrázók, hobbi- és profi fotósok, egyaránt élményekben gazdag napokat tölthetnek el itt.
Az ökoturizmus nem csupán bevételt jelent, hanem precíz fokmérője országunk fejlődésének és nemzetközi megítélésének. A számok pedig azt mutatják, hogy jó úton járunk. Nemcsak itt, hanem országos szinten is egyre többen keresik fel természeti kincseinket. A nemzeti park igazgatóságok által üzemeltetett ökoturisztikai létesítmények száma 276-ról 342-re növekedett, amely mára már a hazai ökoturisztikai létesítmények felét teszi ki. Létesítményeikben, programjaikon a regisztrált látogatószám 2010 óta csaknem harmadával nőtt, immár éves szinten meghaladja az 1,65 millió főt.

A jelenlévőket Hámori György, Kapuvár polgármestere is üdvözölte, majd átadta a szót Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgató asszonya számára. Az igazgató vetített képek segítségével idézte fel az elmúlt 30 esztendő legemlékezetesebb pillanatait, megemlékezve azokra a kollégákra is, akik ma már nem segítik a nemzeti park munkáját.

The post 30 éves a Fertő-Hanság Nemzeti Park appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt mondta, hogy a beruházás értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.
    Nagy István agrárminiszter közölte: a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét bemutató Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.
    Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület „maga az élő történelem”, és „számos megpróbáltatáson ment keresztül”, mire visszanyerte eredeti funkcióját.

The post Átadták Habsburg Frigyes megújult millenniumi pavilonját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárca megkötötte az együttműködési megállapodást a 17. natúrpark munkaszervezetével – mondta Nagy István.
    Magyarország területének mintegy tíz százalékát teszik ki a natúrparkok, amelyek elősegítik a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, népszerűsítik a tájra jellemző helyi termékeket és szolgáltatásokat – tette hozzá.

    A miniszter közölte:

a natúrparkok elősegítik a fenntartható ökoturizmus terjedését, hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek, hagyományok megismeréséhez és megőrzéséhez, valamint foglalkoznak a környezeti neveléssel és szemléletformálással is.

    Magyarországon 2004 óta léteznek natúrparkok, eleinte szabályozások és támogatások nélkül működtek, majd 2014-ben a felelős tárca – az Agrárminisztérium elődje – a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség négyoldalú megállapodása lendített a folyamatokon – tette hozzá.
    

Nagy István kiemelte, hogy megalkották a natúrparki cím odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos részletszabályokat rögzítő miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark név rangot is jelentsen. A rendelet szerint a natúrparkok kötelesek éves szakmai beszámolót készíteni, működési költségeikhez, rendezvényeikhez támogatásokat kaphatnak.
    

„A Kárpát-medence olyan földrajzi és néprajzi egység, amelyet az országhatárok sem tagolhatnak önálló részekre. Éppen ezért örvendetes és támogatandó, hogy nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is létesülnek natúrparkok”

– mutatott rá.
    V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról szólt, hogy a natúrparki címet elnyerő vidék az ehhez szükséges pilléreknek – így többek között a természetvédelem, a turizmus fellendítése, a gazdaság fejlesztése és az identitás megerősítése – mind megfelel.

    Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta, hogy az országban 17 natúrpark működik, s ez 325 települést érint.
    

Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az 1896-ban alapított múzeum szinte szimbolizálja a Kárpát-medence vízrajzi, természetföldrajzi egységét, s ezáltal méltó helyszíne az első alkalommal rendezett natúrparki találkozónak.
    A Magyar Natúrpark Szövetség legfőbb célkitűzése a magyar vidék természeti, tájképi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása és gyarapítása.

The post Létrehozták a Vasi-Hegyhát Natúrparkot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István arról beszélt, hogy

az idén júniusban hatályba lépett új rendszer háromféle – természeti, természetkímélő hasznosítási és szolgáltató – övezetbe sorolja a nemzeti parkokat.

A Hortobágyi Nemzeti Park több mint 80 ezer hektáros területéből mintegy 9200 hektár került a természeti, csaknem 70 ezer hektár a természetkímélő hasznosítás és mintegy 900 hektár a szolgáltató övezetbe.
    A rétközi fejlesztést a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban elnyert, száz százalékban vissza nem térítendő pályázati forrásból finanszírozták. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal nőtt az öntözött területek nagysága a Rétközben – hangzott el a rendezvényen.
    Nagy István ismertette,

• a természeti övezetbe a háborítatlan természeti területek tartoznak, amelyeknél a kezelők csak a természetvédelmi célokat szolgáló beavatkozásokat látnak el, például a vadgazdálkodást, az invazív növények elleni védekezést vagy az illegális hulladék felszámolását.

• A természetkímélő hasznosítási övezetben a térben és időben együttesen vagy egymás mellett van jelen a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás, az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása – ismertette a tárcavezető.

• A harmadik, szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített, a rendszeres emberi jelenléttel járó területek tartoznak. Ide várják elsősorban azokat a látogatókat, akik itthon biztonságosan, a hazait választva szeretnének aktívan feltöltődni – fogalmazott a miniszter.

    A tárcavezető a nemzeti park övezeti besorolása mellett  újabb jelentős előre lépésnek nevezte azt a napokban megjelent rendeletet, amely a nemzeti parkot körülölelő védőövezet kijelöléséről rendelkezik.
    Ez a lépés szintén a természetvédelmi célok megvalósítását segíti elő, a Hortobágyi Nemzeti Park után a többi nemzeti parkban is elindul ez a folyamat – hangsúlyozta Nagy István.

    A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alkossunk Várost Alapítvány konzorciumában, európai uniós támogatás segítségével megvalósult rétközi fejlesztésről szólva Török László, az alapítvány kurátora elmondta, a vízhiány és az aszály miatt a Kisvárda mellett fekvő Rétközi-tó 2014-re teljesen kiszáradt, a csökkenő talajvízszint és a terület belvízrendszerének minimális vízmozgása az egész rétközi ökoszisztémát veszélyeztette.
    A pályázati forrásból elvégezték

• a környékbeli csatornák kotrását,
• töltéseket, átereszeket és zsilipeket építettek,
• három vízkárelhárítási-helyszínt hoztak létre,
• illetve több mint hat kilométer hosszban bővítették a belvízi csatornák szelvényeit.

A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal nőtt az öntözött területek nagysága a Rétközben.

    Az átadáson részt vett Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője és Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is.

The post Övezeti besorolást kaptak a nemzeti parkok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszterelnök-helyettes a mintegy 1,2 milliárd forintból épített Kis-Balaton Látogatóközpont átadásán úgy fogalmazott:

a hazaszeretet két dologból táplálkozik, a kulturális és a természeti örökségünkből, s van, amikor ez a kettő egybeesik.

Utalt arra, hogy Fekete István Kis-Balatonnál játszódó Tüskevár és Téli berek című regénye is ilyen, a magyar kultúra megkerülhetetlen része.
    Úgy fogalmazott: felmerül a kérdés egy ilyen látogatóközpont támogatása esetében is, hogy vajon minek van elsőbbsége, a gazdasági vagy a természetvédelmi szempontoknak? „Ösztönös válasz az, hogy a természetvédelemnek, de ez egy hamis szembeállítás”, mert a nemzeti parkok és a természeti örökségünk gazdaságilag is értékesebb, mint bármilyen ipari beruházás az adott területen, a rekreációnak, a kipihent embernek pedig szintén gazdasági haszna van.
    Semjén Zsolt kifejtette: a látogatóközpont turistákat vonz, akik éttermekben, szálláshelyeken költenek, vagyis az ökoturizmusnak is van gazdasági jelentősége. Amikor pedig külföldről hívunk ide turistákat, nemcsak a főváros látnivalóival vagy a termálfürdőkkel, hanem a természeti örökségünkkel is ide lehet vonzani őket.

    Nagy István agrárminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben az Agrárminisztérium több mint 60 milliárd forintot fordított a természeti értékeink megóvását és bemutatását célzó közvetlen beruházásokra. A már megvalósult és még folyamatban lévő csaknem 200 fejlesztési programnak köszönhetően több mint 300 ezer hektáron javul természeti területeink állapota és a természeti ismeretátadást szolgáló létesítményeink felszereltsége.
    A nemzeti park igazgatóságok területén összesen 186, együttesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózat mellett 64 bemutatóhelyet, 33 látogatóközpontot, 4 arborétumot és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlangot is működtetnek. Mindezeken felül 15 erdei iskolában ismerhetik meg a fiatalok gazdag természeti örökségünket – emelte ki az agrárminiszter.

    Nagy István elmondta még:

a nemzeti parkok látogatószáma mára már meghaladja évente az 1,6 milliót, a hatalmas érdeklődés miatt szükség van a kínálat folyamatos fejlesztésére, megújulására is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak (BFNPI) 38 ökoturisztikai létesítménye van, köztük a tihanyi Belső-tó partján álló Levendulaház, a tapolcai tavasbarlang és a bakonybéli Pannon Csillagda.

    A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

    Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója arra emlékeztetett, hogy a Kis-Balaton nemzeti parkként, természetvédelmi területként „a természet szentélye”, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.
    Az igazgatóság eddig 14 bemutatóhelyet és három látogatóközpontot tartott fent, ahol évente mintegy 450 ezer látogatót fogad. A tizenötödikként szerdától látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton – ismertette az igazgató.
    Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt, hogy a Kis-Balatont az elmúlt évtizedekben egyre többen fedezték fel. Ma már önálló turisztikai célpontnak számít, főként a Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson pihenő turisták számára, akik akár kerékpáros vagy gyalogos túrákon is felfedezhetik a környéket.

The post Nemzeti identitásunk szimbóluma a Kis-Balaton appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter hangsúlyozta:

a cél az, hogy a nemzeti parki vagyonkezelésben álló védett természeti területek kezelése az állattartással is foglalkozó helyi gazdák közreműködésével, a természetvédelmi szempontok maximális betartása mellett valósulhasson meg hosszú távon.

A gazdák országszerte összesen 395 birtoktestre pályázhatnak, a nyertes pályázókkal a legtöbb esetben 10 évre kötnek szerződést az igazgatóságok. Annak érdekében, hogy minél több helyi földműves juthasson állami földek használati jogához, a 200 hektár feletti birtoktestek esetében több, közösen pályázó nyertessel lehet csak egyidejűleg szerződést kötni – tett hozzá a tárcavezető.

Kifejtette: a mostani pályázatokkal a korábban már lejárt és a 2023 végéig lejáró haszonbérleti szerződések megújítása a cél. A szerződéskötésekre még 2020-ban sor kerül, és a nyertes gazdák a piaci bérleti díjakhoz képest kedvezőbb, 2500 Ft/aranykorona/év díjért bérelhetik a területeket.

The post 25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.