Az eseményen a miniszter kiemelte,

a magyarok felelős gondolkodását az élővilág iránti tiszteletét tükrözi, hogy több mint negyedmillióan vettek részt a kormány által indított állatvédelmi online párbeszédben.

Hozzátette: az állatvédelem jelentős hányadát teszi ki annak a munkának és szemléletváltásnak, ami a biológiai sokféleség megőrzését, az ökológiai rendszerek megóvását, a fenntartható gazdálkodásra épülő, versenyképes termelést szolgálja.

Nagy István elmondta,

a tanácsadói testület véleménynyilvánítással, az állatvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos jogszabály-tervezetekhez, kormányzati stratégiához fűzött javaslataival, kezdeményezéseivel, oktatással, felmérésekkel formálja a hazai állatvédelem jövőjét.

A kitűzött célok sorából kiemelte, hogy a magyar állatvédelem Európa élmezőnyébe tartozzon és az állatvédelem jelentősen előmozdítsa a klímapolitika sikerét.

A miniszter emellett fontosnak tartja, hogy a Nemzeti Állatvédelmi Tanács munkájával döntően hozzájáruljon a mindinkább élhető környezet és a versenyképes magyar vidék megteremtéséhez.

Kifejtette: a koronavírus járvány megmutatta, milyen nagy erő rejlik a hazai agráriumban, a magyar vidékben, a helyi közösségekben, a civil társadalomban. A miniszter reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az alakuló ülés indítson el egy olyan párbeszédet a szaktárcák, a tudományos intézmények, a szakmai és a civil szervezetek között, amely egyetértést teremt az állatvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó kérdésekben.

Az eseményen a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, a nagy sikerrel zárult állatvédelmi párbeszéd bebizonyította, hogy a témakört széles társadalmi együttműködés övezi. Nagy örömömre szolgál, hogy a kérdőív két fontos kérdésében, a felelős állattartásra történő nevelés, valamint az ivartalanítás témájában is már most fontos előrelépés történt, hiszen a NÉBIH-hel közösen elindítottuk a Gazdijogsi online képzést, valamint az Ivartalanítási programot – folytatta Ovádi Péter. A miniszter biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Állatvédelmi Tanács létrehozását a kitöltők 96,4 %-a tartotta célszerűnek.

Ovádi Péter kiemelte a tanács hangsúlyos, hídépítő szerepének jelentőségét az állatvédelemben, a testülettől éppen ezért gyors reagálást és csapatmunkát vár. A tagok összetételével kapcsolatban rámutatott, hogy az állatvédelem kérdése átjárja a társadalom számos rétegét, folyamatos témát kínálva és megoldandó kérdéseket állítva a döntéshozók elé: legyen szó akár a társadalmi ütközőpontok meghatározásáról, vagy a jogszabályok felülvizsgálatáról, de a kulcs az együttműködésben rejlik – fogalmazott a miniszteri biztos.

The post Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány hatására új világgazdasági korszak indult, amely nagy versennyel kezdődött. A kormány célja az, hogy a világjárvány miatt létrejövő piaci réseket minél több magyar vállalat tudja kihasználni, be tudjanak törni ezekbe az üres piaci pozíciókba – tette hozzá.
    Úgy fogalmazott:

új dimenziót jelent a magyar gazdaságban, hogy már a legkisebb magyar családi vállalkozások közül is egyre többen érnek el nemzetközi sikereket, törnek be a külföldi piacokra.

    Ehhez azonban kemény munkára van szükség, márkát kell építeni külföldön, digitális felületeket kell fejleszteni, és el kell jutni a leendő vevőkhöz is – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.
    Rámutatott:

a sikerre ott van a legnagyobb lehetőség ahol a magyarok speciálist, egyedit tudnak előállítani.

Szijjártó Péter ilyen területnek nevezte az élelmiszerek csomagolásához kapcsolódó gépek előállítását, gyártását, szervizelését, fenntartását, ami egy olyan speciális ágazat, amelyben Európában is csak néhány szereplő van.

    A HRC Europe Kft. – melynek árbevétele 99 százalékban exportból származik – a 23,5 millió forintos stratégiai terveihez elnyert 11 millió forintos kormányzati támogatás segítségével keleti piacokon tudja megerősíteni pozícióit, és új exportpiacokat is tud szerezni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
    Kitért arra is: a keleti nyitás stratégiájának köszönhetően tíz év alatt 22 százalékkal nőtt Magyarország keleti exportja, tavaly pedig a legtöbb munkahelyteremtő beruházás is egy keleti országból érkezett Magyarországra.

    Nagy István agrárminiszter a térség országgyűlési képviselőjeként méltatta a HRC Europe Kft-t, amelyet klasszikus családi vállalkozásnak nevezett. Azt mondta, az ilyen cégek mobilisak, gyorsan tudnak reagálni, a helyi gazdaságot erősítik és a vidék megmaradását segítik.
    

Horváth Árpád a 2006-ban alakult, a folyékony élelmiszerek pet-palackjait fröccsöntő berendezések szervizelésével és alkatrészeinek biztosításával foglalkozó HRC Europe Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt három évben 36 országba exportáltak. Fő exportpiacuk az EU, a legnagyobb volumenben az Egyesült Királysággal, Németországgal, Spanyolországgal, Franciaországgal és Belgiummal, Olaszországgal kereskednek.
    A támogatott projekt segítségével exportpiacaikon erősítenék meg jelenlétüket, nemzetközi szakipari folyóiratokban való megjelenéssel, valamint nemzetközi csomagolás- és élelmiszer technológiával foglalkozó kiállításon való részvétellel – mondta. Emellett jövőre Japánban is felkeresnek több vevőt.
    Elektronikusan benyújtott beszámolója szerint a HRC Europe Kft. tavalyi árbevétele 424 millió forint felett volt, adózás előtti eredménye meghaladta a 63 millió forintot.

The post A kormány 46 cégnek nyújt külpiacra jutási támogatást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hangsúlyozta: tavasszal az aszály és a kora tavaszi fagyok, majd az intenzív csapadék mellett az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a gazdatársadalmat is érintő koronavírus-járvány is nehezítette az agrárium helyzetet. A vírus miatti pánik pedig a fogyasztói vásárlási szokásokat is átalakította – tette hozzá.

    A gazdák helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte

– mondta. Megjegyezte: míg különböző szolgáltató vagy ipari szektorok megállhattak a járvány idején, a mezőgazdaságnak működnie kellett.

A miniszter kiemelte:

az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot, amelynek keretében a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában mintegy 25 milliárd forintos többletforrást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

    Az agráriumban a gazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél volt az élelmiszer-termelési kapacitások védelme is, a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.
    Rámutatott: a koronavírus-járvány miatt középpontba került a hazai termék, és több fogyasztást ösztönző kampányt is tartottak.
    A miniszter tájékoztatása szerint 1560 milliárd forint értékben jelentettek meg pályázatokat a vidékfejlesztési programban, 1455,3 milliárdra már megszülettek támogatói döntések, 18 felhívás még nyitott. Az eddigi döntések több mint 200 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 72 százaléka nyert. A források 62 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve, és eddig mintegy 742 milliárd forint értékben történt kötelezettségvállalás.
    Közölte: a 2019 szeptemberében indult beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban augusztus végéig a bevett hitelek összege elérte az 57 milliárd forintot. Ez Nagy István szerint azt mutatja, hogy

a gazdák céltudatosak, határozott elképzeléssel rendelkeznek, bíznak a jövőben és vállalkoznak.

    A törvényalkotási munkák közül kiemelte, hogy Európában először Magyarországon sikerül bevezetni és megvalósítani az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely a kiszámíthatóságot segíti. Kitért az őstermelők egyszerűsített adózási körülményeit támogató törvényjavaslatra, melynek vitája most zajlik.
    Ez a szabályozás – amely 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint – a vidéki megmaradást szolgálja, azt, hogy a föld legyen megművelve és a családi gazdaságok generációkon át működjenek – mondta.
    Beszámolt arról is, hogy benyújtás előtt van a szőlő- és bortermelés új szabályozásáról szóló új bortörvény, amely azt szolgálja, hogy az ágazat átláthatóvá váljon, és mindenki azonos versenyfeltételek mellett tudjon gazdálkodni. Az adminisztrációs terhek csökkenését az e-pince rendszer tudja majd biztosítani 2021 augusztusától.

Nagy István ismertette: 2019 októbere óta egy év alatt 796 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár.

A gazdálkodók idén 169 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektáros mezőgazdasági területre, október 16-ától pedig megindult az előlegek kifizetése.
    Az európai uniós közös agrárpolitikára vonatkozó megállapodásról úgy fogalmazott:  hosszas viták után sikerült megteremteni azt az egyensúlyt, amely megóvja teremtett világ minőségét, és lehetővé teszi az eredményes, versenyképes gazdálkodást a jövőben is.

The post Eredményesen helytálltak a magyar gazdák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter beszédében arra emlékeztetett, hogy

a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére és a károk ellensúlyozására a kormány tavasszal intézkedéscsomagot dolgozott ki. A Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében a kabinet 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca számára a Gazdaságvédelmi Alapból.

Nagy István kiemelte,

• több mint 800 lótenyésztő nyújtott be támogatási kérelmet kancák vemhesítése után, ezért a nagy érdeklődésre és a visszaosztás elkerülése érdekében 320 millió forintra növelik a nekik jutó összeget.
• 6600 darab anyatehén tartó gazda számára az igények alapján több mint 800 millió forintot,
• a tejhasznú tehenek után 1,7 milliárd forintot,
• az anyajuhok után pedig mintegy 900 millió forintot fizetnek ki az állattartóknak. 

Az ősz folyamán összesen 35 ezer gazdálkodó számára nyújtanak segítséget ezek az Agrárminisztérium rendkívüli támogatásai.  

A tárcavezető kitért arra is, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában kiemelt figyelmet fordított a minisztérium az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, az állattartó ágazat fejlesztésére, amely célok megvalósításában a Vidékfejlesztési Program (VP) számos pályázati konstrukciója segítette a gazdákat. A támogatott kérelmek száma meghaladja az 1600-at, a lekötött támogatási összeg pedig a 109 milliárd forintot, amelyből csaknem 49 milliárd forintot már meg is kaptak az állattartók a beruházási projektek kapcsán.

Hangsúlyozta:

az ágazat szempontjából kiemelten fontos, hogy a fejlesztéseken felül az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítsük.

Ugyancsak kiemelendő a tejágazat számára nyújtott állatjóléti támogatás, amely összesen több mint 51 milliárd forinttal járul hozzá a tejtermelő szarvasmarha, valamint a juh- és kecske ágazat megfelelő működtetéséhez – tette hozzá a miniszter. Kifejtette:

50 milliárd forint keretösszeggel új pályázati felhívás jelent meg az állattartó telepek fejlesztésének támogatása érdekében augusztus 29-én.

A kérelmek benyújtására október 1-jétől lesz lehetőség. Nagy István arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében eddig 1439 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A benyújtott, támogatott kérelmek száma mintegy 200 ezer, és eddig már több mint 734 milliárd forint kifizetése megtörtént.

The post Stratégiai célú beruházások valósulhatnak meg a magyar agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy

Magyarországon mintegy 2000 hektár szabadföldi és 315 hektár növényházi felületen folyik főként faiskolai- és rózsatőtermesztés, növényházi cserepes dísznövény- és vágott-virág termesztés, szabadföldi évelő növény, szárazvirág, valamint virágmagtermesztés.

Az ágazat csaknem 500 milliárd forintos árbevételt termel, 14 ezer gazdasági egységet tömörít és 120 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést.

Nagy István kiemelte a koronavírus-járvány miatt a kormány azonnali segítségként, első lépésben terjesztette ki a dísznövény ágazatra is a jelentős mértékű járulékkedvezményt. Emellett a valamennyi gazdasági szereplő számára elérhető hiteltörlesztési moratórium, illetve a kisadózók számára bevezetett adófizetési könnyítés is nagymértékben javította a vállalkozások helyzetét. Az egyszerűsített foglalkoztatásban pedig további könnyítés történt, mely érintette a szektort. Hozzátette: a növénytermesztési ágazatban megvalósuló alkalmi és idénymunka esetében, a törvény által meghatározott éves időkorlát 120 napról 180 napra növekedett. Ezen túlmenően az alkalmi munka időtartama a legfeljebb havi 15 napról havonta 20 napra emelkedett.

A tárcavezető kifejtette:

a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból, az egyes kertészeti tevékenységet végző vállalkozások részére, a kormány további 1,4 milliárd forint összértékű támogatást nyújt.

A dísznövény-termesztők foglalkoztatottanként 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapnak, melynek felső korlátja 100 ezer euró. A támogatási program második szakasza jelenleg is nyitva áll, szeptember 14-ig lehet pályázni. Az idei évben a Vidékfejlesztési Programban pedig további 30 milliárd forintnyi beruházási forrás lesz elérhető.

A miniszter szerint az intézkedéseink segítségével, a kertésztársadalom áldozatos munkájának és a szakmaközi szervezet hatékony tevékenységének köszönhetően az ágazat helyzete mostanra stabilizálódott. Nagy István köszönetet mondott azért, hogy ezekben a nehéz hónapokban is, a kertészek áldozatos munkájukkal járultak és járulnak hozzá környezetünk, lakóhelyünk színesítéséhez, szépítéséhez, lelki egészségünk megőrzéséhez.

The post Megkerülhetetlen a dísznövényágazat stratégiai céljainak támogatása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István azt mondta, hogy speciális helyzet alakult ki a határmenti térségekben, hiszen a szigorítással a munkavállalók életében változásokat hoztak. 
    A tárcavezető is leszögezte:

mindenkinek meg kell értenie, hogy a határátlépés szigorításának célja az, hogy a magyar gazdaság működőképes maradjon, a belső élet zavartalanul folytatódjon. A kontaktkutatások azt bizonyítják, hogy külföldről került be a vírus az országba ismét

– fűzte hozzá. 
    Kiemelte, hogy a határmentén élők észrevételét meghallgatta a kormány és biztosítja számukra a mindennapos határátlépést. 
    Részletezte, hogy a harminc kilométeres körzetben élők zavartalanul tudnak minden nap átlépni a magyar-osztrák határon, legyen annak a célja a munkavállalás, vagy a szolgáltatások igénybevétele. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a szolgáltatószektor a határmentén működőképes maradjon – mondta. 
    Hozzátette:

egy pénteki kormánydöntéssel lehetővé vált az is, hogy akik gazdasági célból kívánnak Magyarországra utazni akár távolabbi területről, akár nem kapcsolt gazdasági vállalkozás révén is, minden további nélkül bejöhetnek Magyarországra. Az első külföldön végzett PCR-tesztet elfogadják itthon –

mondta. 

    Nagy István kitért arra is: a kérésként merült fel a környék polgármesteri részéről, hogy

• a kormány vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy azon munkavállalók, akik a harminc kilométeres sávon túl élnek és vállalnak munkát, ők munkavállalói engedély birtokában beléphessenek Magyarország területére. 
•     További kérés, hogy a 150-es úton, a régi rajkai határátkelő nyíljon meg, segítve a mindennapi ingázók közlekedését Magyarország és Szlovákia között. Rajkán mintegy négyezer szlovák állampolgár él, akik naponta ingáznak munkahelyeikre. 
•     Kérésként fogalmazódott még meg az is, hogy 1-es úti hegyeshalmi kishatár szintén 0-24 órában működjön a jelenlegi 5 és 23 óra helyett, emellett az albertkázmérpusztai mezőgazdasági határátkelő is nyíljon meg naponta 2-2 órára, amellyel a betakarítást végzők munkáját könnyítik meg. 
•     Az agrárminiszter, elmondta azt is, hogy szombattól a vámosszabadi határ 0-24 órában működik.

    Kontrát Károly kiemelte, hogy a koronavírus-járvány második hulláma elérte Magyarországot is, jelentősen megnőtt a fertőzések száma.

Ebben a helyzetben három feladata van a kormánynak: gondoskodni az idősek és az iskolák biztonságáról, valamint a magyar gazdaság zavartalan működéséről.

    E három feladat egyik legfontosabb eszköze a beutazási korlátozás, amely tavasszal is meghozta az eredményeket és a siker egyik záloga volt. Jelenleg is ez az egyik védvonal, amelyet alkalmazunk a magyar emberek egészségének érdekében – mondta. 
    Hozzátette: a kormány fontosnak tartja, hogy ezeket a szabályokat mindenki betartsa, ugyanakkor azt is fontos, hogy a határmenti településeken élők véleményét megismerje. Ezért tárgyaltak szombat délelőtt a Hegyeshalom környéki települések polgármestereivel. 

The post A kormánynak fontos a határmenti településeken élők véleménye és biztonsága appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németország meghívására az uniós agrárminiszterek a koronavírus válság mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásainak tanulságait vitatták meg informális ülésükön. A magyar tárcavezető kiemelte, hogy a vírus kirobbanása óta a korábbinál is fontosabbá vált a lakosság biztonságos élelmiszerrel történő ellátásának igénye. A válság egyik legfőbb tapasztalata, hogy javítani kell az ágazat ellenállóképességét.

Nagy István szerint ehhez elsősorban

a gazdák jövedelembiztonságát kell garantálni, amelyben kulcsszerepet játszanak az uniós területalapú támogatások.

A versenyképesség növelésében pedig a vidékfejlesztésen keresztül megvalósuló beruházási támogatások jelentik majd a prioritást. A szállítási láncok átmeneti megszakadása megmutatta, hogy az olcsón nagy tömegben előállítható alapélelmiszer biztosítása mellett a helyi ellátási láncok megőrzése is kiemelt jelentőségű. Ezért a helyi termelés és ellátás fennmaradását a jövőben is biztosítani kell, amely hozzájárul az EU élelmiszerellátásának függetlenségéhez is – hangsúlyozta a miniszter.

A Közös Agrárpolitikára vonatkozó tárgyalások az új uniós költségvetés elfogadását követően új szakaszba lépnek a következő hónapokban. Magyarország olyan szabályozás elfogadásában érdekelt, amely a lehető legegyszerűbben teszi lehetővé, hogy a magyar gazdák megkapják az őket megillető uniós támogatásokat.  

The post A gazdáknak védelemre van szükségük a koronavírus okozta agrárpiaci válsághelyzetben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Nagy István agrárminiszter szlovén kollégáját, Dr. Aleksandra Pivec mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi minisztert, akivel a koronavírus-járvány agráriumra gyakorolt hatásairól is egyeztetett.

A megbeszélésen a felek kölcsönös segítségnyújtásról biztosították egymást, a két ország szomszédsága miatt ugyanis a legszorosabb kapcsolatokra kell törekedni.

A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy hasonló nehézséggel kellett mind a két nemzetnek megküzdenie, a járvány ugyanis a HORECA-szektort valamint a szőlő- és borágazatot is érintette.

Az agrárminiszter felhívta kollégája figyelmét a hazánkban zajló fásítási programokra, amelyek keretében megfelelő választ kívánunk adni az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra. Hozzátette:

Magyarország célul tűzte ki, hogy 27%-ra növeli az erdővel borított területeinek mértékét.

Nagy István ebben a munkában számít a szlovén szakemberek szakmai tapasztalataira is, éppen ezért fontosnak nevezte, hogy a két ország erdészetei között még szorosabb legyen a kapcsolat. Kifejtette: hazánk az Európai Unió Erdészeti Stratégiájának kidolgozásában is szeretne együttműködni délnyugati szomszédjával.

A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikával összefüggésben két átmeneti évre van szükség. A megbeszélés résztvevői a primőr termékekre és a piacvédelemre is felhívták a figyelmet, amit szerintük az Európai Unióban közösen hatékonyabban lehet képviselni. Az egyeztetésen a beporzók védelmének fontosságáról és az uniós mézpiac helyzetéről is tárgyaltak.

The post Együttműködési megállapodást írt alá a fenntartható erdőgazdálkodásról a magyar és a szlovén agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A kormány 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca részére a Gazdaságvédelmi alapból, az átmeneti támogatás részletszabályai szerint ezt az összeget a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások használhatják fel a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére.

    A támogatásra vonatkozó kérelmeket június 29-től három ütemben lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstár által erre a célra létrehozott elektronikus felületen – ismertette a miniszter.

•     Elsőként június 29. és július 12. között a baromfi- és a sertéságazat szereplői igényelhetnek a 3, illetve 2,75 milliárd forintos keretösszegből. Rajtuk kívül szintén az első ütemben adhatják be kérelmüket a kertészek és a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások is. A kertészeti ágazatban tevékenykedők részére 1,4 milliárd forint, míg a halgazdálkodóknak 500 millió forint keretösszegű támogatást különítettek el. Ugyanebben a szakaszban jelentkezhetnek az élelmiszeripar szereplői is, számukra mintegy 8 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta el a miniszter a közlemény szerint.
•     A második körben, július 13. és július 27. között nyújthatják be igényeiket a méhészek, valamint az anyajuh és az anyatehén tartók az ágazatonként 1-1 milliárd forint keretösszegű támogatásra, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztők pedig mintegy 1,8 milliárd forintos keretösszegig adhatnak be kérelmet. Nagy István hozzátette: ugyancsak ebben a szakaszban kerülnek sorra a zöldségtermesztők, akik 1,2 milliárd keretösszegű átmeneti támogatáshoz juthatnak.
•     A bortermelők a harmadik szakaszban, július 28. és augusztus 10. között adhatják be átmeneti támogatási kérelmeiket a részükre elkülönített 1,8 milliárd forint keretösszegre. Ebben az ütemben nyújthatnak be kérelmet a lótenyésztők is, 250 millió forint keretösszegre.

    A miniszter felhívta a figyelmet, hogy külön 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretről született döntés a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek megsegítésére.

Az intézkedés lehetővé teszi például, hogy a termelői szervezetek – karitatív szervezeteken keresztül – ingyenesen szétoszthassák a megmaradt termékeket, illetve hogy a fogyasztás ösztönzését célzó marketingakciókat indíthassanak.
    A fentieken túl további három ágazat részesül még a 25 milliárd forintos többletforrásból. A nyúl- és kecskeágazat esetében a már működő mezőgazdasági csekély összegű jogcímek támogatás összegei és keretösszegei emelkednek.

The post Megjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások átmeneti támogatásáról szóló miniszteri rendeletek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia éléskamrája volt, a trianoni békediktátum következtében azonban a magyar mezőgazdaság a világpiac szabályainak lett kitéve, a belső termelés költségei jelentősen megnövekedtek – idézte fel Nagy István agrárminiszter a kiállítás megnyitóján, hozzátéve, hogy a kiváló minőségű termőföldek és a nemesebb bortermő vidékek nagy része elveszett, ennek ellenére mégsem veszítették el a reményt.

    Mint mondta, a gazdasági egység felbomlása az állattenyésztést különösen érzékenyen befolyásolta. A háborús években, majd a megszállás és a forradalmak idején az ország szarvasmarha-állományának negyede, lóállományának még ennél is sokkal nagyobb része elveszett, a legsúlyosabb veszteség azonban az erdőket érintette – magyarázta.
    Az 1920-as földreform az agrárvilág megsegítésének szándékát közvetítette, az Alföld-program pedig a fásítást és tanyai népiskolák felállítását is jelentette. A növénytermesztés és az állattenyésztés terén is mérsékelten, de nőtt az intenzív gazdálkodás, tovább javult a búza és a kukorica minősége és mennyisége, amely a kivitelben is szerepet kapott.

 „Trianonnal az ország nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, de sikerült felállni a súlyos csapásokat követően is. A magyarság kellő erővel rendelkezett, amely még most is bennünk él”

– mondta, hangsúlyozva, hogy

magyarnak lenni azt a tudatot is jelenti, amely összetart bennünket.

    A miniszter szerint ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt 100 évben. „Túléltük a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát új alapokra helyeztük és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel” – tette hozzá.
    Kiemelte:

a magyar kormány célja, hogy a nemzeti összetartozás stabil szerkezetére építkezve segítse a nemzet egységének megerősítését.

Nap mint nap azért dolgozunk, hogy határainkon innen és túl olyan világot teremtsünk, amelyben jó magyarnak lenni

– magyarázta.
    Mint mondta, „a nemzeti összetartozás éve is bizonyítja, hogy hiába vették el tőlünk az országunkat, honfitársainkat, álmainkat és jövőnket, mi még mindig itt vagyunk„. Kiemelte: az emlékezést szolgálja a most nyíló kiállítás is.

    Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az augusztus 30-ig látható tárlattal nyitja meg újra kapuit a múzeum a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása után.

A Földfogyatkozás – Trianon 100 című kiállításban megtalálhatók mindazok az érzelmek, gondolatok, amelyek sajátos módon kavarognak bennünk

– tette hozzá.
    A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a látványos városiasodás és a gyáripar előrejutása ellenére a 20. század első évtizedeiben a társadalom döntő többsége a földből élt meg: gazdálkodó, gazda és birtokos volt. Ebben az időszakban nagyon fontos volt a föld, Trianon a fölből élő emberek számára is hatalmas katasztrófát jelentett – hangsúlyozta a főigazgató.

The post Trianon 100 – kiállítás a Vajdahunyad Galériában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.