A miniszter az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kifejtette: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keltre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve. Mint mondta, hat EU-tagország – Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária – rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

Véleménye szerint a bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik. „A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással az gabonapiaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett vissza. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül és azt súlyos szakmai tévedést sem, miszerint nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést” – jelentette ki Nagy István.
   

Hangsúlyozta, hogy felkérte a bizottságot állásfoglalásnak felülvizsgálásra. „Statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítottuk, hogy igenis óriási károkat szenvednek a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországba megy, hanem Magyarországon marad. A bizottság nem szakmai, hanem a politikai döntést hozott” – jelentette ki. Hozzátette: a magyar kormány minden erővel azon van, hogy a bizottság megváltoztassa álláspontját, a magyar gazdák nem számíthatnak másra, csak saját nemzeti kormányukra.

(MTI)

The post Brüsszel ismét kettős mércével mér appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén az agárminiszterek elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Uniós Erdőstratégiáról szóló Tanácsi következtetéseket. Az Európai Bizottság által július 16-án közzétett Stratégia számos, az európai erdők fejlesztését segítő elképzelést vázol fel, válaszul a sürgető kihívásokra. Meghatározza azt a cselekvési keretet is, amely biztosítja az erdők növekedését, egészségét, sokféleségét és ellenálló képességét. 

Az októberi tanácsülésen Magyarországgal együtt több tagállam is kifogásolta, hogy a tervezett intézkedésekkel a Bizottság túlterjeszkedik a hatáskörén, korlátozva ezzel a tagállamok önállóságát. Aggodalmukat fejezték ki továbbá, hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok között nincs megfelelő egyensúly. A mai brüsszeli találkozón a miniszterek egyetértettek abban, hogy az erdészeti politika tekintetében tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti szabályozás megalkotásához való jogát. 

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás szabályozása nemzeti szinten valósítható meg leghatékonyabban és a felhalmozott szakmai tapasztalatokat is csak így lehet eredményesen hasznosítani. A tárcavezető kitért az erdőgazdálkodás szerepére a Zöld Megállapodás célkitűzéseinek elérésében és hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a fával borított területek gyarapításában és a meglévő erdőterületek megőrzésében. Elmondta, hogy az erdők és az erdőalapú ágazat fontos szerepet tölt be a versenyképes biomassza alapú uniós gazdaságra való átállásban. Hangsúlyozta továbbá, hogy az erdők megújuló erőforrásként való használatát csak ellenőrzött, tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodással lehet megvalósítani, azért az ezekhez kapcsolódó fejlesztések kellő figyelmet és hangsúlyt kell, hogy kapjanak a stratégia végrehajtása során.

The post Az uniós agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy az erdészeti politikának nemzeti hatáskörben kell maradnia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2021. október 12-i ülésén a miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a Bizottság javaslataiban szereplő magas klímaambíció az uniós állattenyésztés és növénytermesztés csökkenését vonhatja maga után. Az ágazat versenyképességének és a gazdák jövedelmezőségének megőrzése érdekében meg kell találni a helyes egyensúlyt az élelmiszerellátás biztonsága, a fenntartható erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a klímacélok között. Magyarország számára fontos szempont, hogy a 2030-as klímapolitikai célok költségeit ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg Brüsszel, mondta Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett és tavaly törvénybe foglalta a klímasemlegességi cél elérését 2050-re. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a mezőgazdasági ágazat kisebb mértékben képes a szén-dioxid kibocsátás mérséklésére, mint más ágazatok. Az elvárt kibocsátás-csökkentési szint a mezőgazdaságban nem érhető el azzal a sebességgel, ahogy azt a Bizottság javasolja. Magyarország aggályosnak tartja, hogy a javaslat szerint a mezőgazdasági és erdészeti ágazatnak 15 évvel korábban, már 2035-re el kell érnie a klímasemlegességet, szemben az energia ágazattal vagy a közlekedési ágazattal. A miniszter hangsúlyozta, a helyes egyensúlyt kell megtalálni a mezőgazdasági termelés szinten tartása, a gazdák jövedelmezősége és a klímapolitikai célok között. Hozzátette, az egészséges élelmiszerellátás stratégiai kérdés, amelyet nem lehet veszélyeztetni. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és háztartások számára. Kifejtette, készen állunk megvédeni a klímaambíciót, de ésszerű politikát kell kialakítani, felelős módon.

The post Ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg az Európai Bizottság a 2030-as klímapolitikai célok költségeit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között. A KAP reformról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt, mondta a magyar tárcavezető. Az agrárminiszterek döntő többségének támogatásával bekerült a megállapodásba, hogy a tagállami KAP stratégiai tervek elfogadásakor csak uniós jogszabályban foglalt követelmények kérhetők számon. Ehhez képest a Bizottság most végrehajtási rendeletben akarja a tagállamokra kényszeríteni a Termőföldtől az asztalig és a Biológiai sokféleség stratégiákban szereplő ambiciózus számszerű célkitűzéseit. Ezek egyelőre semmilyen uniós jogaszbályban nem szerepelnek és a várható hatások vizsgálata sem történt meg. Az elmúlt időszakban több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel-tette hozzá a tárcavezető. Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad és a gazdák sem lehetetlenülnek el, hangsúlyozta Nagy István.

A mezőgazdaság hozzá fog járulni a Zöld megállapodásban foglalt célok eléréséhez, azonban ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell történnie. A 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig a Bizottság épp erre tenne javaslatot. Az újonnan bevezetésre kerülő agro-ökológiai alapprogram, az alaptámogatáshoz előírt zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, emelte ki az agrárminiszter.

The post Brüsszel jogalap nélkül akarja rákényszeríteni akaratát a gazdákra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzók szerepe mind a mezőgazdasági termelésben, mind az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen. Világszerte és Európában is az elmúlt években súlyos mértékűvé vált a vadon élő beporzók, elsősorban a méh fajok tömeges pusztulása, ráadásul nem csak az egyedszámuk, hanem a sokféleségük is csökkent. A megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak – emlékeztetett a tárcavezető

Hozzátette,

a természetes beporzók ökoszisztéma-szolgáltatási tevékenységének csökkenését a méhészeti ágazat kompenzálhatja, ehhez azonban szükséges, hogy megmaradjon a termelők méhtartási kedve. Ez azzal ösztönözhető, ha a méztermelés kockázatai csökkennek, jövedelmezősége pedig javul

– mutatott rá Nagy István.

Kifejtette,

a Méhészeti Nemzeti Program eddig is a legfontosabb alappillére volt a méhészeti ágazatnak.  Ezért annak minél sikeresebb felhasználása érdekében javaslatot tettünk a rendelkezésre álló forrásoknak a helyi viszonyokhoz alakítható rugalmasabb felhasználására.

Emellett a jövedelmezőség stabilizálása érdekében a tagállamok közösen szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó végrehajtási szabályok kidolgozása során biztosítson egy, a méhcsaládok száma alapján nyújtott, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzését és a méhek beporzási tevékenységét szolgáló támogatási lehetőséget – emelte ki az agrártárca vezetője.

Nagy István hangsúlyozta, sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt három évben a méhészek jövedelmezősége és a termésmennyiség is csökkent. A méhészek kifogytak tartalékaikból, a jövedelmezőség három év alatt 50 százalékkal csökkent az ágazatban. A magyar kezdeményezés ebben a nehéz helyzetben kíván hatékony és kézzelfogható segítséget nyújtani a méhészek számára. Az elmúlt másfél évben már ötödik alkalommal szerepel a Tanács napirendjén a méhek védelmével összefüggő napirendi pont, amely mutatja a téma kiemelt fontosságát és azt, hogy az eddigi intézkedések még nem voltak elegendők – mutatott rá a miniszter.

The post A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait.

Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése

– közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlamentet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza minden realitást nélkülöző javaslatait-tette hozzá a miniszter.

Nagy István szerint

az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt.

Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és, hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

Az agrárminiszter kifejtette:

nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára kiemelt prioritás jelent, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket.

Elmondta, ahogyan várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, azaz az eco-scheme esetében a 25%-os mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.

Az érzékeny ágazatok támogatását biztosító termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi szinten, így továbbra is biztosított lesz az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarha tartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat. 

A Miniszter aláhúzta, hogy

a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást.

A Közös Agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, mind uniós mind nemzeti forrásból. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a COVID-19 pandémia alatt is a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes volt folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Unió lakosságát.

„Ezzel a megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, ahogyan azt a COVID válság alatt is tették. Súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.

A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket.

Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba.

The post Megszületett a megállapodás a KAP reformról Luxemburgban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hiába tartottak két napon és két éjszakán át az egyeztetések, mégsem született megállapodás a Közös Agrárpolitikáról. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács nem jutott egyességre az Európai Parlamenttel. Az ugyanis nem fogadta el az agrárminiszterek kompromisszumos javaslatait, sőt a mezőgazdaság szempontjából a gyakorlatban végrehajthatatlan, felelőtlen megoldásokkal állt elő. Olyan terhet akartak ránk erőltetni, ami egyértelműen a gazdák érdekeivel ellentétes. Egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk.

Hiába védtük már meg ősszel a kisgazdaságokat a termelésüket nehezítő javaslatoktól, azok most újra felbukkantak. Alapvető célunk, hogy a termelők kiszámítható módon megkapják az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is. Mi, az Európai Parlamenttel ellentétben a gazdák oldalán állunk a diktátumokból pedig nem kérünk.

The post Befagytak a tárgyalások, egyelőre nincs megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az MTI-hez eljutatott közleményében elmondta,

a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdálkodók jövője szempontjából sorsdöntőnek bizonyulhat a brüsszeli tanácsülés, melynek kiemelt témája a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti szabályozási keretének elfogadása.

    Szavai szerint most dől el, hogy a kétéves, átmeneti időszakot követően milyen feltételekkel kaphatják meg a magyar gazdák az őket megillető agrártámogatásokat a következő időszakban. A 2021-2027-es költségvetési keret már ismert, most a szakpolitikai részletszabályokról születnek döntések – közölte.
    Az agrárminiszer közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek is megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük, hiszen „ők formálják a magyar vidéket”.
    

„Kiállunk az állattenyésztő gazdaságok, a zöldséget és gyümölcsöt termelő kertészek, valamint a fehérjenövényeket termelő gazdálkodók támogatásainak megőrzése mellett is. Számukra a mindennapi megélhetésről van szó”

– fogalmazott.
    Arról tájékoztatott, hogy a leghevesebb vita a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani tervezett források tartalmi kérdéseiről zajlik, amely – szavai szerint – közvetlenül érinti a termelők mindennapjait. Magyarország célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a klímavédelem szempontjai között – mondta.
    Kiemelte:

Magyarország olyan támogatási rendszerért harcol, amely a termelők ösztönzésével, nem büntetésével segíti a fenntarthatósági szempontokat. A területalapú kifizetéseknek továbbra is biztosítaniuk kell a gazdák jövedelembiztonságát. A vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházásoknak pedig a versenyképességet kell szolgálniuk – közölte.
    

„Fontos alapelv, hogy teremtett világunkért felelősséggel tartozunk, de egyúttal a gazdák versenyképességét is meg kell őriznünk”

– tette hozzá Nagy István.

The post Magyarország nem fogad el olyan megállapodást, amely hátrányosan érinti a mezőgazdaságból élőket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett. A magyar kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy stabil kereteket biztosítson a magyar agrárium és a magyar gazdák számára

– hangsúlyozta Nagy István.

Az Európai Bizottság 2018 júniusában tett javaslatot az új uniós Közös Agrárpolitika jogi kereteire. A tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament két és fél év tárgyalásai után, 2020 októberében fogadták el kapcsolódó álláspontjaikat. Ez alapján kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések az uniós intézmények között. 

„Magyarország alapvetően három elvárást támasztott az új Közös Agrárpolitikával szemben: Kellően ambíciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható, gazdabarát szabályok. Az első cél teljesült, hiszen a tavalyi év végén elfogadott hétéves uniós költségvetési megállapodás megfelelő nagyságú forrásokat biztosít a mezőgazdasági ágazat számára. Úgy gondolom, hogy az uniós agrárpolitikát ért politikai támadások ellenére, 2027-ig adottak a pénzügyi keretek. Most minden erőfeszítésünket arra összpontosítjuk, hogy olyan szakpolitikai eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek úgy biztosítják a magyar gazdák versenyképességét, hogy közben teremtett világunk értékeinek megőrzéséhez is hozzá tudnak járulni – tette hozzá a miniszter.

Legalább ilyen fontos, hogy a gyakorlatban végrehajtható,egyszerű szabályok mellett dolgozhassuk ki a magyar KAP stratégiai tervet. A tervezés során alapvető, hogy tagállami sajátosságaink alapján határozhassuk meg a 2023. január 1-jétől induló új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó prioritásainkat” – fejtette ki Nagy István. 

A Tanács elnöki tisztségét betöltő Portugália kifejezett célja, hogy május végére elérje a politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a KAP reform mindhárom alaprendeletéről.

„A magyar kormány messzemenőkig támogatja a portugál elnökség törekvéseit, hiszen épp itt az ideje, hogy pontot tegyünk a lassan három éve húzódó tárgyalások végére. A tárgyalások véghajrájában is határozottan kiállunk a gazdálkodók számára biztos megélhetést jelentő, fenntartható magyar mezőgazdaság védelmében” 

– zárta gondolatait az agrártárca vezetője.  

The post Célegyenesbe fordulnak a KAP reform tárgyalások Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megállítsuk a Föld erdeinek csökkenését, amely már nem csak az érintett országokban, de globális szinten is egyre nagyobb károkat okoz az emberiségnek

Az ülésen a szakminiszterek egyetértettek abban, hogy csak az EU hatékony szerepvállalásával állítható meg az erdőterületek globális szintű csökkenése.

Az Európai Bizottság által meghirdetett Zöld Megállapodásban is kiemelt szerep hárul az erdősítésre, mint a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközére.

A 2020-ban bemutatásra kerülő új uniós Erdészeti Stratégia is kiemelten foglalkozik majd a harmadik országokban az erdőterület csökkenését kiváltó egyik legfontosabb tényezővel, a mezőgazdasági célú földhasználat terjedésével, amely mögött az élelmiszerek iránti növekvő igény áll.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a stratégia kidolgozása során előnyt élvez majd az erdőket, az erdőgazdálkodást érintő politikák közti koherencia biztosítása, enélkül ugyanis nem lehetséges az EU-n kívüli országokban zajló erdőirtások hatékony mérséklése, valamint az erdőterület növelése – mondta a szaktárca vezetője.

Nagy István miniszter kiemelte az ülésen, hogy Magyarország élen jár az erdősítésben. Hazánk az elmúlt 50 évben közel megduplázta az erdőterületeinek nagyságát, miközben a mezőgazdasági hozamok, a mezőgazdasági ágazat termelése is jelentős mértékben emelkedett – hangsúlyozta a miniszter. Saját példánkkal tudjuk igazolni, hogy az élelmiszer-termelés növelése, az élelmiszer-ellátás biztonságának javítása összefér az erdőterület folyamatos bővülésével. Hozzátette: Magyarország kész hozzájárulni a közös erőfeszítésekhez a hazai tapasztalatok megosztásával.

..

The post Az uniós agárminiszterek nemzetközi összefogást sürgetnek a globális erdőirtás megállítása érdekében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.