A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a megfelelő gazdasági döntések meghozatalához már nyáron ismerniük kell a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének bizonyos elemeit, ezért kiemelten fontos, hogy a tervek időben, legkésőbb a nyár közepére elfogadásra kerüljenek. Nagy István kiemelte, a közvetlen támogatások igazságosabb elosztása kapcsán Magyarország teljesíteni fogja a jogszabályban foglalt 10%-os követelményt, amivel a jelenlegi időszakhoz képest közel megháromszorozzuk a kis és közepes gazdaságok kiemelt támogatására fordított összeget.

Kifejtette, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a klímavédelmi és a versenyképességi szempontok között is. Fontos eredmény, hogy a 8 ország átlagosan az uniós vidékfejlesztési források összesen több mint 45%-át fordítja majd környezet- és klímavédelmi intézkedésekre, ami jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt 35%-os minimumot. Hangsúlyozta, a „Termőföldtől az asztalig” stratégiában foglalt célértékekhez történő hozzájárulás kérdésében konszenzus volt a tekintetben, hogy figyelni kell az eltérő kiindulópontokra és a tagállami sajátosságokra. A növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentése terén a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2015-2017 közötti évek átlaga megfelelő kiindulási pont lehet. Emellett konszenzus volt abban is, hogy az eddig megtett csökkentési erőfeszítések mellett a hektárra vetített forgalmazott növényvédő szer mennyiségére is tekintettel kell lenni. Ez utóbbi országainkban átlagosan 1,35 kg/hektár, ami a 2,1 kg-os uniós átlag alatt van – emlékeztetett Nagy István

A tárcavezető elmondta, az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagyságára vonatkozó 25%-os célérték kapcsán közös állásponton voltak abban, hogy országainkban növelni kell ezen területek arányát. Azonban a célértékhez történő hozzájárulás vizsgálatakor figyelembe kell venni az eltérő gazdálkodási és üzem-struktúrát, a tagállami sajátosságokat, valamint azt, hogy jelenleg mekkora az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – sorolta a miniszter. Zárásként kiemelte, hogy az ukrajnai válsághelyzet komolyan veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, ezért felül kell vizsgálni a Zöld Megállapodásban előírt célértékeket.

The post Elsődleges cél az élelmiszer-ellátás biztosítása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető az eseményen arról beszélt, hogy közös feladatunk a fenntartható fejlődés elveinek követése, a biodiverzitást veszélyeztető és a klímaváltozást kiváltó tényezők kiküszöbölése, hiszen ezek nemcsak a mi életminőségünket, hanem a következő generációk létfeltételeit is meghatározzák. A koronavírus-járvány is rávilágított teremtett világunk érzékenységére és védelmének fontosságára. Hozzátette, a környezetpolitikánk kiemelt célja, hogy az ország gazdasági fejlődése a természeti erőforrások és értékek megőrzése, valamint fenntartható hasznosítása mellett menjen végbe, továbbá érvényre jusson az Alaptörvényben megfogalmazott egészséges környezethez való jog. Nagy István hazánk elkötelezettségével kapcsolatban többek között példaként említette a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiát, a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiát, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, a Biológiai Sokféleség Megőrzésének Nemzeti Stratégiáját és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet is. A miniszter szerint a kormány környezetpolitikájának iránya megegyezik a V4 országok céljaival.
A környezeti folyamatok társadalmi, gazdasági összefüggéseit és hatásait felismerve a környezetügy kiemelt stratégiai kérdéssé vált, ezt a nemzetközi környezettudományi és környezetpolitikai együttműködés fejlődése is jelzi – tette hozzá a tárcavezető.

A találkozó résztvevői szót ejtettek még a Biodiverzitás Stratégiáról, a Natura 2000-es területekről, a beporzók védelméről, illetve a nap legfontosabb kérdéséről, a közös „visegrádi” ökocímke létrehozásáról is.

The post A fenntartható jövő megvalósításához nélkülözhetetlen a gazdaság zöldítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy június végén az Európai Unió agrárminisztereinek sikerült elérniük az előzetes politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a három Közös Agrárpolitika alaprendeletről, ez azonban még nem jelenti a jogalkotási folyamat végét. További erőfeszítéseket kell ugyanis tenni a V4-országok érdekeinek megvédéséért. Hozzátette, a KAP stratégiai terveinek benyújtása és az Európai Bizottság általi elfogadása kulcsfontosságú kérdés az egész reform szempontjából. Nagy István szerint a magyar álláspont egyértelmű: a szubszidiaritás jegyében biztosítani kell a tagállamoknak a jogot, hogy az alapjogszabályok adta keretek között saját hatáskörben hozhassák meg azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nemzeti sajátosságaikhoz igazíthassák az új KAP végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a stratégiai tervek elfogadása során meg kell akadályozni, hogy a Bizottság visszaéljen a ráruházott hatalommal és rákényszerítse a tagállamokra a saját akaratát, ami sokszor ellentétes az egyes országok nemzeti agrárérdekeivel – emelte ki a tárcavezető. Éppen ezért a Visegrádi Négyek Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával kiegészülve közös nyilatkozatban rögzítették alapvető elvárásaikat a Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek elfogadási folyamatáról budapesti találkozójukon.

A miniszter a fenntartható élelmezési rendszerek kapcsán elmondta, hogy hazánk kiemelten kezeli a kérdést. Így lehet biztosítani ugyanis az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való hozzáférést, az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi gazdasági szereplőjének méltányos kezelését, valamint figyelembe venni a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait. Kifejtette, a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc fenntartható növekedése érdekében elengedhetetlen a digitalizáció, ami megoldást jelenthet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére is. Jelenleg az Európai Unióban körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek aránya Magyarországon csökken, azonban természetesen sok még a teendő ezen a területen is, mint ahogyan abban is, hogy tovább emeljük a vidéki élet minőségét – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post Tovább kell küzdenünk érdekeinkért a Közös Agrárpolitika tekintetében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait.

Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése

– közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlamentet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza minden realitást nélkülöző javaslatait-tette hozzá a miniszter.

Nagy István szerint

az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt.

Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és, hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

Az agrárminiszter kifejtette:

nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára kiemelt prioritás jelent, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket.

Elmondta, ahogyan várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, azaz az eco-scheme esetében a 25%-os mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.

Az érzékeny ágazatok támogatását biztosító termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi szinten, így továbbra is biztosított lesz az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarha tartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat. 

A Miniszter aláhúzta, hogy

a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást.

A Közös Agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, mind uniós mind nemzeti forrásból. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a COVID-19 pandémia alatt is a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes volt folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Unió lakosságát.

„Ezzel a megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, ahogyan azt a COVID válság alatt is tették. Súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.

A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket.

Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba.

The post Megszületett a megállapodás a KAP reformról Luxemburgban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elégedetlenségüket fejezték ki a decemberi Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén a V4-országok agrárminiszterei, – köztük Nagy István tárcavezető is – mivel az osztrákok kivették a csomagból az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlatát megszüntető szabályozást. A V4 országok összetartásának köszönthetően a román elnökség visszatette a kettős mércéről szóló javaslatot. Az elsődleges cél az, hogy olyan uniós jogi szabályozás szülessen a kettős minőség gyakorlatának megszüntetése érdekében, amely valóban alkalmas arra, hogy felszámolja ezt a jelenséget. Az Agrárminisztérium üdvözli a döntést, mert továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk a kelet-európai állampolgárok megkülönböztetését.

Magyarország Kormánya továbbra is kiáll a hazai vásárlók érdekeiért és a legfontosabb célkitűzésünk, hogy a magyar családok biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Visszakerült a kettős minőségű élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozási javaslat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elégedetlenségüket fejezték ki az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlatát megszüntető szabályozás hiánya miatt a V4-országok agrárminiszterei a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén, Brüsszelben – közölte az agrártárca az MTI-vel kedden.
A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki hangsúlyozta:

elfogadhatatlan, hogy a kelet-európai tagállamok állampolgárait másodrendűként kezeljék a multinacionális élelmiszeripari cégek.

az Európai Bizottság 2018 áprilisában mutatta be a fogyasztóvédelmi jogszabályokat módosító csomagját, mely a kettős minőség jelenségének kezelésére is tartalmaz javaslatokat. A jogszabálytervezetből a fogyasztóvédelmi munkacsoportban folytatott tárgyalások során nemrégiben kikerült az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlatát megszüntető rendelkezés

A téma mezőgazdasági vonatkozásai miatt a visegrádi országok agrárminiszterei kérték a Tanács elnökségi feladatait 2019 első félévében ellátó Romániát, hogy kezelje kiemelten a kérdést, illetve, hogy folyamatosan tájékoztassa a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot a tárgyalások fejleményeiről.

Nagy István emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai tagállamok illetékes hatóságainak elmúlt 2 évben végzett összehasonlító vizsgálati eredményei is igazolták a jelenség létezését, amelyet a V4-országok miniszterelnökei 2017 októberében közös nyilatkozatban ítélték el. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2018-as beszédében szintén megerősítette, hogy az EU egyes területein nem lehetnek hátrányosan megkülönböztetett állampolgárok. Emellett az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának előzetes felmérései szintén alátámasztják a jelenség létét – írta az Agrárminisztérium.

Forrás: MTI

The post Határozott közös V4-fellépés az élelmiszerek kettős minőségének felszámolásáért – videó appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A visegrádi négyek, illetve Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia, valamint a balti országok is egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan a közös agrárpolitikára (kap) fordítható uniós források Európai Bizottság (EB) által javasolt csökkentése a 2020 utáni időszakra.

 Az Agrárminisztérium keddi közleménye szerint a tárcavezető elmondta, hogy a megjelent jogszabályi javaslatok lényegesen több terhet rónának a gazdákra. Hangsúlyozta, hogy nem lehet többet kérni a gazdáktól úgy, hogy közben a bizottság drasztikus mértékben csökkenteni akarja a támogatásokat. A miniszter leszögezte, hogy az uniós pénzeket továbbra is a gazdáknak kell kapniuk.

Nagy István elmondta, a magyar agrártárca számításai szerint, a bizottság javaslata alapján,

• a magyar unós agrárforrások, 2018-as összehasonlító áron, a közvetlen kifizetéseknél 16,4 százalékkal,
• míg a vidékfejlesztési támogatásoknál 26,6 százalékkal csökkennének a 2020 utáni hétéves költségvetési időszakban.
      

Közölte, hogy a tejelő és húshasznú szarvasmarhatartókat, a juhtartókat, a kertészeket vagy a fehérjenövényt termesztő gazdálkodókat segítő, termeléshez kötött támogatások jelenlegi támogatási szintjének megtartása nehéz feladatnak ígérkezik, de a szövetségesekkel mindent megtesznek a támogatások megőrzése érdekében.
    

A visegrádi négyek agrárminiszterei, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia tárcavezetői együttműködésük során most először egészültek ki a balti országok képviselőivel, és folytattak egyeztetéseket aktuális agrárpolitikai kérdésekről – közölte a tárca.

forrás: mti

foto: Kovács Zoltán

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Elfogadhatatlan az uniós agrárforrások csökkentése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.