A megbeszélésen a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország több mint másfél évszázada tart fenn diplomáciai kapcsolatot Japánnal, így a kétoldalú kapcsolatok mélyen gyökereznek, amire bátran lehet építeni. Nagy István elismerését fejezte ki az Oszakai Világkiállítás megszervezése kapcsán. Japán ugyanis olyan kiemelten és mindenki életére hatással lévő területekre hívja fel a figyelmet, mint az innovatív megoldások, az újrahasznosítás és a fenntarthatóság – tette hozzá.

A miniszter arról is beszélt, hogy az állatbetegségek elleni hatékony fellépés világszinten egyre nagyobb kihívást jelent. Magyarországnak például legutóbb a ragadós száj- és körömfájás vírussal kellett megküzdenie, amit sikeresen meg is tett, így újra mentes hazánk a betegségtől. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a magyar sertéshús vonatkozásában a regionalizációt korábban az elsők között ismerte el Japán. Így most is az az érdekünk, hogy a térségbe érkező magyar húsexport helyreálljon és újra zökkenőmentes legyen, ami a magyar gazdák számára is kiemelt jelentőségű.

Magyarországon magas szintű állategészségügyi, illetve járvány megelőzési munka folyik és alapvető érdekünk a vásárlói bizalom, valamint a fertőzésektől mentes állatállomány fenntartása. Hazánk kész minden megfogalmazódó kérdésre megnyugtató választ adni Japán számára. Magyarországon várjuk a távol-keleti ország küldöttségét, hogy a hazai intézkedésekről személyesen is meg tudjanak győződni – hangsúlyozta Nagy István.

Az egyeztetésen halászati és a fenntarthatósági témák is szóba kerültek. A miniszter szerint hagyni kell Japánt, hogy eldöntse, mit szeretne az Ázsiában őshonos angolnával. A környezet megóvása mindkét fél számára kiemelt jelentőségű, a kulcs a szemléletformálásban rejlik, amit már a fiatal generációk vonatkozásában is minél hamarabb el kell kezdeni.

A találkozó keretében Nagy István meghívta tárgyalópartnerét, hogy látogasson el szeptemberben a hazánkban megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra. A japán miniszterhelyettes pedig arra kérte az agrárminisztert, hogy hazánk vegyen részt a 2027-es Nemzetközi Kertészeti Kiállításon Jokohamában. 

The post Japán nyitott a magyar agrártermékek exportjára appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk alapjaiban újítja meg a mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, ebben a folyamatban pedig a tudás és a technológia tekintetében Magyarország számít az Egyesült Államok együttműködésére. A hazai beruházásokat 50%-os intenzitással támogatja a kormány a feldolgozóipar, az állattenyésztés, az üzemek, tárolók és az öntözésfejlesztés vonatkozásában is. A magyar agrárium remekül illeszkedik az Egyesült Államok technikai hátteréhez, amit még jobban ki kell aknáznunk. A feldolgozóipar és a mezőgazdasági gépipar területén számos olyan szegmens van, ahol további együttműködéseket tudunk kötni – tette hozzá.

Nagy István kitért arra is, hogy a legjobb befektetés a tudás, éppen ezért kiemelten fontosak a tudományos és oktatási kapcsolatok megerősítése. A magyar fiatalok számára kulcsfontosságú, hogy a tengeren túli oktatási rendszerben is részt tudjanak venni. Emellett további lehetőségek rejlenek az oktatók és a diákok cseréjében is, hiszen rengeteg területen kapcsolódunk egymáshoz – tette hozzá.

Kifejtette, a folyamatosan változó világunkban kulcsszerep hárul az agráriumra és az élelmiszeriparra. A szélsőséges időjáráshoz, a termelési viszonyokhoz, a technológiai igényekhez és a társadalmi elvárásokhoz is alkalmazkodnunk kell. Az a feladatunk, hogy a megfogalmazódó kérdésekre megfelelő válaszokat találjunk.  Ebben a helyzetben olyan jövőképet kell adnunk a gazdáknak, hogy érdemes legyen termelni és biztonságos élelmiszereket előállítani.

A miniszter a tárgyalópartnere figyelmébe ajánlotta az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amit idén szeptemberben tartanak. Az eseményen történő részvétel remek lehetőséget teremt az Egyesült Államok számára is, hogy megmutassa önmagát.

AM Sajtóiroda

The post Tovább fokozzuk az agrárgazdasági együttműködésünket az Egyesült Államokkal appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, az agrárüzlet nagy része az állattenyésztéshez kapcsolódik élőállat, húsipari termék és takarmány formájában. Ezek hozzájárulnak az észak-macedón agrárium növekedéséhez, ezért kölcsönösen előnyt jelentenek mindkét ország számára. Emellett viszont a kétoldalú kapcsolatok terén fontos az is, hogy a legtöbb szójalisztet – Szerbia mellett – Magyarországról szerzik be az észak-macedón nagygazdaságok és koncentrált termelők.

A jövő élelmezésbiztonsága szempontjából kulcskérdés, hogy miként tudjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat hatékonyabban felhasználni – fogalmazott Nagy István, aki hozzátette, Cvetan Tripunovszki észak-macedón mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi miniszterrel egyetértettek abban, hogy az állampolgáraik védelmében fontos az élelmiszerárak szinten tartása és a tisztességtelen kereskedői magatartással szembeni határozott fellépés.

A tárcavezető tájékoztatott arról is, hogy a mostani ülésen történt megegyezésük alapján még az idén tavasszal átfogó megállapodásban rögzítik a kétoldalú együttműködés konkrét elemeit.

AM Sajtóiroda

The post Új szintre lépnek a magyar–észak-macedón agrárkapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő Közös Agrárpolitika időszakában úgy kell meghatározni a mezőgazdasági ágazattal szemben támasztott követelményrendszert, hogy tudjuk, az európai gazdák az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós állampolgár számára. Az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszerszuverenitás – tette hozzá. 

A soros magyar uniós elnökség célkitűzései közül a tárcavezető kiemelte, hogy prioritásként tekintenek majd a közös piacszervezésre vonatkozó rendelet módosítására, valamint a határokon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére vonatkozó új javaslatokra. Hazánk a versenyképesség és válságállóság jegyében nagy hangsúlyt kíván fektetni a határokon átnyúló állatbetegségek elleni küzdelemre, ezen belül a vakcinázás megelőző jelentőségére. Emellett folytatjuk a tárgyalásokat az új génkezelési technikákra, a növényi és erdészeti szaporítóanyagokra, az erdészeti monitoringra, az állatok szállítás közbeni védelmére, valamint a kutyák és macskák jólétére vonatkozó jogszabályi javaslatokról is – sorolta Nagy István.

Kifejtette, az elnökségi félév során Magyarország az Európai Bizottsággal együttműködve az akvakultúrára is figyelmet tervez fordítani. Hazánk meggyőződése, hogy csak akkor tudunk előre lépni ennek a területnek fejlesztésében európai szinten, ha arra nem, mint különálló ágazatra tekintünk, hanem a többi szakterülettel integráltan közelítjük meg a fejlesztés útjában álló kihívásokat. Olyan rendszert kell felépítenünk, ami több lábon áll, és mind gazdaságilag, mind környezetvédelmi és társadalmi szempontból is fenntartható – emelte ki az agrártárca vezetője.

The post A gazdálkodókat kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a megbeszélésen arra emlékeztetett, hogy idén ünnepeljük a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 75. évfordulóját, ami remek alkalmat termet a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok áttekintésére és továbbfejlesztésére. Emellett pedig az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel a két ország együttműködését tovább tudjuk mélyíteni. Kína ugyanis kiemelt partner hazánk számára. Nagy István kitért arra is, hogy keleti ország a világgazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a kétoldalú partnerségre. A magyar termékek mennyiségi szempontok szerint nem tudnak a kínai piacon versenyezni, de a prémium termékek megállják a helyüket. Példaként említette a libamájat, a Tokaji aszut, a mangalicát és a tollat. Hangsúlyozta, a közép-európai országok közül hazánk rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába, ami a sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhúsra, illetve az élő lóra, tejre, valamint búzára is kiterjed. Továbbá tavaly aláírták a nyersgyapjú protokollt is, mellyel újabb akadály hárult el az országaink közötti kereskedelemben.

A miniszter partnere figyelmébe ajánlotta, hogy Magyarországa a vetőmag-nemesítés és – előállítás tekintetében mind minőségi, mind pedig mennyiségi szempontból is a világ élmezőnyébe tartozik. A hazai genetikai potenciál pedig nemzetközi szinten is nagy lehetőségeket tartogat. Emellett az édesvízi akvakultúra és halgazdálkodás területén rendelkezik hazán olyan tapasztalatokkal a technológia és a kutatás-fejlesztés területén, melyeket készek vagyunk megosztani.

A találkozón állategészségügyi kérdések is szóba kerültek a madárinfluenza és a sertéspestis vonatkozásában. A magyar külkereskedelem szempontjából komoly előrelépés lenne, ha ezen a területen Kína is elfogadná a regionalizációt. Ennek érdekében az Országos Főállatorvos egy szakértői delegációt fogad februárban a kínai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumból, akiknek előadást tart a magyar állategészségügyi rendszer felépítéséről, valamint a magyar hatóság járványügyi intézkedéseiről is. Nagy István beszélt arról is, hogy tudományos, oktatási és technológiai együttműködés területén is tovább tudjuk erősíteni az együttműködést a két ország között. Erre jó alapot teremthet például a Magyar-Kínai Élelmiszerbiztonsági Kutatóközpont is.

A tárcavezető szerint a találkozón szóba került területek is azt bizonyítják, hogy hatalmas potenciál van a két ország agrárkapcsolataiban. Magyarország pedig Kína számára kapu akar lenni a régióban, ezért Kínának is érdemes együttműködnie hazánkkal az agrárium, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén is. A találkozó keretében Ma Youxiang két nemzetközi kínai konferenciára is meghívta Nagy István agrárminisztert.

The post Hazánk tovább erősíti az agrárkapcsolatait Kínával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel figyelmet, hogy a két ország közötti együttműködés kiszélesítésében fontos szerepe van a Magyar-Moldovai Gazdasági Vegyes Bizottságnak, amely szerdán és csütörtökön is ülésezik. Kifejtette, az orosz-ukrán háború kapcsán még jobban felértékelődött a biztonság kérdése. A kiszámíthatóság kiemelt kérdés, mert így lehet a gazdaságot továbbfejleszteni és a befektetőket az országba vonzani. A magyar cégek és vállalatok számára is fontos a moldovai piac, mert további lehetőségek rejlenek a magyar vállalkozások előtt. A hazai agrár- és élelmiszeripar exportja kifejezetten segíti a gazdaságunk megerősítését, a két ország tevékenysége pedig jól kiegészíti egymást, amit ki kell aknáznunk – tette hozzá.

Nagy István kitért arra is, hogy a befektetések komoly társadalmi hatással is bírnak, ami kiemelten fontos dolog egy fejlődő gazdaság esetében. Hazánk kész megosztani tapasztalatait a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén. A technológiai fejlesztésekkel tovább bővülhet a moldovai gazdaság a vetőmagtermesztés és az állattenyésztés területén is. A miniszter kiemelte, fontos lenne, ha az egyetemi és a tudományos életben létrejönnének együttműködések, melyek tovább erősíthetnék a két nemzet gazdaságát, mert így magasabb szintre emelhetjük a kapcsolatainkat. Kifejtette, az agrárium stratégiai ágazat, aminek a mentén érdemes a partnerségünket megerősíteni.

A két ország együttműködésének további erősítése érdekében Nagy István agrárminiszter az ősz folyamán hivatalos munkalátogatásra utazik Kisinyovba, hogy moldovai kollégájával tárgyaljon.

Forrás: Am Sajtóiroda

The post Szorosabbá kell tenni a magyar és a moldovai kapcsolatokat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter a találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország szerepe kulcsfontosságú az orosz-ukrán háború kapcsán, hiszen mindkét féllel kiváló viszonyt ápol. Hangsúlyozta, a háborús konfliktus miatt az öt frontország határain beáramló ukrán gabona súlyos piaci nehézségeket okoz és komoly kihívások elé állítja a gazdákat. Magyarország továbbra is támogatja az európai uniós Szolidaritási Folyosó működését, amely az ukrán gabona szárazföldi szállítását hivatott segíteni. A korridor azonban nem tett eleget a várakozásainknak, és bebizonyosodott, hogy nem tudja kiváltani a fekete-tengeri úton történő szállítást. A nehézségek akkor oldódhatnak meg, ha az ukrán gabona ismét a hagyományos útvonalakon tud eljutni célországaiba, a dél-európai tagállamokba, Afrikába és a Közel-Keletre – tette hozzá.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy a gabonamegállapodás tavaly júliusi létrejötte óta mintegy 1080, gabonával és egyéb élelmiszerrel megrakott hajó futott ki három ukrán kikötőből, több mint 30 millió tonna rakománnyal, amelynek 50%-a kukorica volt.

A miniszter kiemelte, történelmi a felelősségünk, mivel ha sikerül meghosszabbítani a megállapodást, valamint az eddigi három kikötőnél többet kivonni a blokád alól, az egyaránt szolgálná az érintett európai országok védelmét és a rászoruló fejlődő országok igényeinek kielégítését. Ellenkező esetben az uniós gabonapiac teljesen megbénulhat, az élelmezésbizonytalanság pedig egyre több embert kényszerítene elvándorlásra, ami fokozná a migrációs nyomást és a feszültségeket. Az öt frontország képviseletében a miniszter tárgyalópartnere közbenjárását kérte a megállapodás meghosszabbításának elősegítése érdekében, valamint abban, hogy a jelenlegi három mellett további kikötők szabadulhassanak fel.

Nagy István további egyeztetésre meghívta hazánkba török miniszter kollégáját. A két ország kapcsolataiban számos olyan kérdés van, ami további megbeszélést igényel, hiszen mint fogalmazott, ezer szállal kötődünk egymáshoz. A tárcavezető példaként említette az állattenyésztést és az élelmiszeripart, illetve a magyar mezőgazdaság megújítását is, ami kapcsán számítunk a török befektetőkre is.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotók: Fekete István

The post Meg kell hosszabbítani és ki kell terjeszteni a fekete-tengeri gabonamegállapodást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, Malajzia fontos partnere Magyarországnak, ezért törekedni fogunk arra, hogy a jövőben is gyümölcsöző kapcsolatot ápoljunk. A két ország között nagy távolság van, de a problémáink közösek, amikre együttes megoldásokat kell találnunk. A miniszter példaként említette a globális éghajlatváltozást, ami a biztonságos élelmiszer-ellátást központi kérdéssé teszi.

Nagy István szerint azért kell dolgoznunk, hogy a gazdasági kapcsolatokat megerősítsük és a koronavírus-járvány előtti szintre emeljük. A vetőmag termesztésben kivalló pozíciót foglalunk el világviszonylatban is, hazánkban van ugyanis az egyik legnagyobb génbank, amin keresztül gyakorlati válaszokat tudunk adni a változó klíma jelentette kihívásokra. További lehetőségek rejlenek még a tenyészállataink exportálásában, és a kész termékekben is, mint a sertés-, a marha- vagy a nyúlhús. Ebben az együttműködésben a mai találkozót követően fontos szerep hárul majd a szakértők munkájára és a regionalizációra is – tette hozzá.

A tárcavezető beszélt arról is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen több maláj diák is ösztöndíjjal tanul. Ők a garancia arra, hogy a politikai és gazdasági kapcsolataink is sikeresek legyenek a két ország között. Ezek a hallgatók ugyanis ismerik egymás kultúráját és működését, a barátságokon keresztül pedig a gazdaságaink is eredményesebbek lesznek. De nem csak a hallgatók, hanem a kutatócserében is előre kell lépnünk, hiszen a szélsőséges időjárás jelentette kihívásokra közös válaszok kellenek. Az élelmiszer-ellátás biztonsága kulcskérdés, ezért hazánk új élelmiszer stratégiát alkotott, ami nagyfokú modernizációval és a digitalizációval ját együtt. A precíziós technológiákat a biztonságos élelmezésben kamatoztatjuk, a tapasztalatainkat pedig készek vagyunk megosztani – hangsúlyozta Nagy  István.

A miniszter aláhúzta, közösen kell dolgozni azért, hogy a két ország közötti export és import megsokszorozódjon. Magyarország olyan kapuja lehet Malajziának, amelyen keresztül a termékeiket eljutathatják az uniós piacokra is. A tárcavezetők a találkozó keretében egy szándéknyilatkozatot is aláírtak a két ország közötti mezőgazdaság területén történő együttműködésről.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post Új lendületet kapnak az agrárkapcsolatok Malajziával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kifejtette, a mezőgazdasági témák és kihívások hasonlók a két ország között. Az agráriumnak számos nehézséggel kell megküzdenie, mint például az orosz-ukrán háború és klímaváltozás hatásai. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása azonban közös felelősségünk. A találkozón erdészeti kérdések is szóba kerültek. A miniszter szerint szakmai vitát kell lefolytatni arról, hogyan és milyen új erdőtelepítéseket hajtsunk végre a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Nagy István kiemelte, nagyon szívesen megosztjuk a tapasztalatinkat a búzatermesztéssel és a GMO mentes termeléssel kapcsolatban. Magyarország az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra a génbankjaiban keresi a megoldásokat. A régi magyar fajták nemesítésével komoly eredményeket tudunk elérni. A világon az egyik legnagyobb génbank működik hazánkban. Vannak nagy állami kutatóintézeteink, Martonvásáron, ami az éghajlatváltozásra adódó megoldást keresi, Szegeden pedig a toxin rezisztenciával kapcsolatban végeznek vizsgálatokat. Az eredményeinket pedig készek vagyunk megosztani osztrák partnereinkkel – fűzte hozzá.

A tárcavezető az ukrán mezőgazdasági termékek kapcsán arról beszélt, a szárazföldi szállítmányozás magas költsége miatt nem jut el a gabona a földközi-tengeri kikötőkbe, ezért beragad az Ukrajnával szomszédos frontországokba, ezzel komoly piaci feszültséget okozva a gazdálkodóknak. Hazánk elkötelezett abban, hogy megvédjük a magyar termelők érdekeit és hossz távú megoldást találjon a kihívásokra – hangsúlyozta.

Kifejtette, az osztrák vásárlói tudatosságot nekünk is el kell sajátítanunk, illetve a bormarketing területén is példaként tekintünk Ausztriára. Emellett az osztrák mezőgazdasági kárenyhítési rendszer tekintetében felhalmozott tapasztalatokat is szeretnénk megismerni, továbbá az agrárdigitalizáció vonatkozásában is fontos szövetségese hazánk Ausztriának.

A miniszter részt vett a magyar-osztrák gazdasági kerekasztal-beszélgetésen is, ahol a magyar agrárium megújítására hívta fel a figyelmet. Kifejtette, ma az jelent valódi versenyelőnyt a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő szaktudással, kellő rugalmassággal és nyitottsággal válaszolnak. A mostani uniós költségvetési ciklus forrásait Magyarország 2021-től soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti forrással egészítette ki és kezdte felhasználni. Már több mint 11 ezer pályázat részesült hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint beruházási támogatásban – tette hozzá.

Nagy István elmondta, a magyar gazdálkodók 2022-ben 686 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számítva 81 százalékkal többet, mint 2010-ben. Így nem véletlen, hogy a területi termelékenységben az elmúlt 12 évben a hektárra jutó hozzáadott érték több mint két és félszeresére növekedett. A mezőgazdaság beruházásai látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez – sorolta a tárcavezető.

Nagy István ausztriai látogatásán Kismartonban egyeztetett Hans Peter Doskozillal, Burgenland tartományfőnökével is.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Tovább kell erősíteni az osztrák-magyar agrárkapcsolatokat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország rendkívül fontos gazdasági partnere és politikai szövetségese Magyarországnak. A két nemzet közti kapcsolatokat pedig tovább kell mélyíteni.

A miniszter a megbeszélésen arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió területére áramló ukrán gabona megbénította a piacot, eladási nehézségeket okozott a gazdáknak és komoly kihívás elé állítja az agráriumot. Ezek a mezőgazdasági termékek az orosz-ukrán háború következtében a tengeri útvonal lezárulása miatt nem jutnak el a hagyományos piacaikra, az afrikai és a közel-keleti térségbe. A transzport áthelyeződött a szárazföldre, a létrehozott szolidaritási folyosó azonban nem működik az eredeti célja szerint – tette hozzá. A kialakult helyzetet minél előbb meg kell oldani, a gabonatárolók tele vannak, jön az aratás, a gazdák pedig feszültek az értékesítési nehézségek miatt – fejtette ki a tárcavezető. 

Nagy István kiemelte, Törökország fontos szerepet tölt be a fekete-tengeri kikötők részleges megnyitásával kapcsolatban. Hazánk azt szeretné elérni, ha ezeket a kapacitásokat, a biztonsági garanciákkal védett kikötők számát tovább lehetne bővíteni, és ebben a folyamatban számít Ankara közreműködésére is. Az ukrán mezőgazdasági termékeket ugyanis tengeri útvonalon kell eljuttatni a hagyományos felvevő piacaikra. A miniszter kitért arra is, hogy az ukrán gabonaimport kapcsán leginkább érintett frontországok agrárminiszterei közös állásponton vannak a helyzet megoldása érdekében. Nagy István a megoldási javaslataikat megvitatná török kollégájával is.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Törökország kulcsszereplő az ukrán gabonaimport okozta piaci nehézségek kezelésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.