Aratóünnep a mai, bár az elmúlt évtizedekben ez igencsak elfeledett ünnepé vált. Hiányzik a megbecsültség, a társadalmi elismertség, ami érződik is az agráriumon. Akkor van egyensúly, ha ezt a tiszteletet, ezt a becsületet újra vissza tudjuk szerezni a földműveseknek és az agráriumnak.

Hálás vagyok Dunakiliti Önkormányzatának, hogy úgy döntött, hogy ezt a hagyományt fel kell eleveníteni! Szükség van arra, hogy a földművesek kenyerére, munkájára felhívjuk a figyelmet!

A tárcavezető továbbiakban elmondta:

Olyan természetes, hogy minden nap az asztalunkra kerül az étel. De az is fontos, hogy amikor megszegjük a kenyeret, akkor jusson eszünkbe az is, hogy valakik ezért nagyon keményen megdolgoztak.

A hagyományaink mind arra emlékeztetnek, hogy a földművelésnek egykor mekkora szerepe volt. Rajtunk múlik most, hogy a 21. században milyen szerepet szánunk neki, milyen értékeket őrzünk meg és adunk tovább az unokáinknak.

Vegyük elő azokat az értékeket, amitől magyarok vagyunk, s amitől megbecsültségünk van ezen a világon. Legyünk erre büszkék!

Az ünnepségen Kovács Andor Tamásné Kovács Edit, Dunakiliti polgármestere is köszöntötte a résztvevőket: a község mezőgazdasági vállalkozóit, a megjelent Dunakilitiért díjasokat, az aratókat valamint az Őszidő Népdalkört, akik részt vettek az aratáson.

Dunakilitin a hagyományőrzésnek nagy tapasztalata van A jubileumi falunap jegyében megpróbáljuk feleleveníteni a régi aratási szokásokat. Ám ez nem is volt egyszerű, mert nehéz volt olyan személyeket találni, akik még kézzel arattak és be is tudták mutatni azt a közönségnek.

A szentmise, majd az aratási bemutató után aratóreggelivel várta Dunakiliti Önkormányzata a helyi lakosságot és a  megjelenteket.

..

Forrás: AM Sajtó

Fotó: Stipkovits Veronika

..

The post Aratóünnep Dunakilitin – galéria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy megfelelő egyensúlyt kell tudni teremteni a között, hogy „a víz az úr” és a között, hogy az „ember alkotó, cselekvő munkája csodákra képes”. A feladat az, hogy hogyan tudunk a meglévő vízzel okosan bánni, hogyan tudunk olyan vízszinteket létrehozni, hogy a területeken mezőgazdasági tevékenységeket lehessen végezni, lehessen közlekedni és élni. 

Két alapigazságot szeretnék egymás mellé állítani. az egyik, hogy „azért a víz az úr”, a másik pedig, hogy az ember cselekvő, alkotó munkája csodákra képes. Amikor a térség joggal veti fel azt az igényét, hogy ő a 21. században is megfelelő körülmények között szeretne élni, akkor ehhez joga van.

De soha nem szabad elfelejteni, hogy a víz az úr! Amikor árvízveszély van és egész országos összefogás kell, amikor a személyi vagyonunkat látjuk veszélyben forogni, akkor rögtön érzékeljük azt, hogy itt beavatkozásokra van szükség. Akkor mindenki azt akarja, hogy a Vízügy tegye a dolgát, mentse meg értékeinket.

De az árvíz negatív volta – ha nincs víz -, is ugyanolyan problémát okoz. Ilyenkor az a megoldás, hogy hogyan tudunk okosan gazdálkodni a meglévő vízzel, hogyan tudunk az emberi tudás minden lehetséges mértékét felhasználva megoldásokat találni.

Mindenki látja, érzi, hogy azok a szakemberek, akik itt vannak, és amit tudnak, arra szükség van. Mindnyájunk élete és vagyonbiztonsága attól függ, hogy ezek a munkatársak hogyan teszik a dolgukat. Mert az ember alkotó, cselekvő ereje valóban csodákra képes.

Ezek a szakemberek a Szigetközbe kiváló minőségű vizet varázsoltak – ami ellenőrizhető, szabályozható, beállítható. Ennél jobb igazolólevél arra, hogy tudják, hogy mi a dolguk és ezt kiválóan teszik – nem kell.

Nagyon örülök annak, hogy elindulhat ez a projekt is, mert ez újabb 2-3 évtizedre teszi a mi életünket biztonságossá és teszi ezt a környéket méltónak arra, hogy mind az idegenforgalom, mind az itt élőknek valódi kincsestára lehessen.

Köszönöm a szakembereknek, hogy minden időben kiállásukkal, szaktudásukkal elősegítették azt, hogy az itt élők biztonságban és minőségben élhessenek.

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

  Fotó: Bánhegyi István

 Láng István elmondta, hogy e műtárgyak állapota jelenleg elhanyagolt, noha nagy szerepük van árvízkor és aszálykor egyaránt. A fejlesztést az Európai Unió 85 százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. 
    Összesen hét műtárgyat korszerűsítenek 2021 október végéig: 

• a bajai Deák Ferenc-zsilipet,
• a dunakiliti duzzasztóművet,
• a Rábán található nicki duzzasztóművet,
• a Ráckevei-Dunaágon található Kvassay hajózsilipet,
• a Tiszán lévő kiskörei vízlépcsőt,
• a Répce folyónál lévő góri tározót
• és a Tiszán található nyugati főcsatorna beeresztőzsilipét.
      

A beruházás eredményeként a műtárgyak jelentős térségi szerepet látnak majd el az árvízvédelem, az ívóvíz és az öntözővíz biztosításában, valamint az energiatermelésben és a hajózásban. 
   

    Bozóki László, a kivitelező MBH-HÍD konzorcium főépítésvezetője elmondta, hogy a legnagyobb korszerűsítésre váró műtárgy a dunakiliti duzzasztómű, amelyet 1984-ben kezdtek el építeni, de teljesen még nem fejezték be. A felújítással biztonságosabbá válik a Mosoni-Duna és a mentett oldali vízpótló rendszer felső vízpótlása. 

The post 13 milliárd forintból indul vízvédelmi fejlesztés – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.