Tavaly a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A miniszter hozzátette

a beruházások volumene 2013 és 2018 között 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison.     

Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019. első felében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal nőtt – húzta alá.

Nagy István előadásában ismertette, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram fix konstrukción belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalék. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt. 

A tárcavezető hangsúlyozta:

a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű az Európai Unióban (EU), 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel, miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt 44 millió munkahelyet tart fenn. 

A magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig – fűzte hozzá.

A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon.

Ezt a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban átfogó intézkedésekkel, az egymással szoros kapcsolatban álló ágazatok párhuzamos fejlesztésével kell növelni.

Az elmúlt kilenc év komoly eredményeket hozott a miniszter elmondása szerint, a magyar mezőgazdaság termelékenysége uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött.

A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban – hívta fel a figyelmet.

Nagy István rámutatott:

a kormány célja, hogy Magyarország teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól, kevesebb támogatásért.

Aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése – emelte ki, leszögezve,

életbevágó, hogy egyensúly legyen a környezeti és klímavédelmi célok, valamint a versenyképesség szempontjai között.

Elmondta, hogy a támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának másik kulcseleme az ágazat igényeihez igazított, kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése. Ilyen a szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít az agrártárca 80 százalékos mértékű kamattámogatást.     

A miniszter említést tett arról, hogy

az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal együttműködve az agrártárca a vállalkozások hitelhez jutását is segíti.

Szintén a beruházások élénkítését célozza a lízingdíj támogatási program, valamint támogatják az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt. 

Nagy István előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A termelékenység további növekedéséhez szükség van a technológia modernizálást elősegítő beruházásokra. A hazai agrárgazdaság korszakváltását Magyarország Digitális Agrár Stratégiája segíti.

Az agrárdigitalizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele, ezért a tárca kiemelt figyelmet fordít az agrár-szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére – sorolta az agrárminiszter.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai az elmúlt években appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A 21. századi magyar és európai élelmiszeripari feldolgozás egyik fontos alapja a felelősségvállalás a vásárlók és a fogyasztók védelmében.

A tárcavezető nyitóelőadásában arról beszélt, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,2 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 75 százalékát hét tagállam biztosította, köztük 3,5 százalékot Magyarország. A növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között az éves termelés 25 százalékkal nőtt az unióban. Hozzátette: a baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mára már meghaladja a 170 százalékot.

Nagy István emlékeztetett, az Európai Bizottság júliusban megjelent rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unió baromfihús-termelése meghaladhatja a 15,6 millió tonnát 2019-ben, 2020-ra pedig elérheti a 15,8 millió tonnát. A miniszter szerint a 2016-ban és 2017-ben Európában lezajlott madárinfluenza járvány számos tanulsággal szolgált, amelyek jelenleg meghatározzák a hazai védekezési stratégiát is. Eredményességét tükrözi, hogy 2018-19. évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma már nem mutatott ki madárinfluenza vírust sem a hazai baromfiállományokban, sem vadmadarakban. A humán megbetegedések megelőzése érdekében a szalmonellózis elleni védekezés Magyarországon is kötelező – emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette, a hús- és baromfiipar Magyarországon élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelkedő ágazat. A kormány célja, hogy Magyarországon csak az előírásokat ismerő, betartó, a biztonságos és megfelelő minőségű élelmiszer előállítását alkalmazó vállalkozások működjenek. Nagy István hangsúlyozta, az ágazat jövőjét három tényező befolyásolja: a népesség-növekedésből fakadó mennyiségi igény, a fogyasztók minőségi elvárásai és az egyre fokozódó környezetvédelmi és állatjóléti szempontok.

A miniszter arra kérte az unió felelős vezetőit, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassák a saját országuk piaci szereplőit, a baromfiágazatban jelentős foglalkoztatást biztosító vállalkozásokat. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy kötelességünk megvédeni az európai uniós fogyasztók érdekeit, legyen szó élelmiszerbiztonságról, állatjóléti elvárásokról és az antibiotikumok ellenőrzött felhasználásáról.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Kormányzati cél a magyar baromfi ágazat versenyképességének megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A korszerű technológia alkalmazása a versenyképesség záloga a kertészeti ágazatban.

Az agrártárca vezetője leszögezte, az ilyen rendezvények alkalmasak a számvetésre és a közös gondolkodásra az ágazat jelenéről és jövőjéről. Kiemelte, azok a szakterületek sikeresek, ahol megvalósul az integráció, éppen ezért 80-90 százalékra kell emelni az integráció arányát az eredményes és hatékony kertészeti termelés érdekében.

Eszközöket kell kihelyezni, például tárolókapacitásokat, csomagolókat, raktárakat beállítani – sorolta a miniszter, hozzátéve, nagyon fontos még a kellő számú munkaerő megléte is, hiszen a legnagyobb munkaerőt igénylő ágazatról van szó. A szakember úgy látja, a jövőt képviseli ez a tőkevonzó beruházó kertészeti ágazat.ti ágazatban.

A továbbiakban Nagy István a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, szembe kell nézni a szélsőséges időjárási viszonyokkal, ugyanis hazánk az Európai Unió egyik legsérülékenyebb országa. Elszenvedője és alakítója Magyarország a klímaváltozásnak, ezért a naprakész eredmények gyakorlatba való átültetése szükséges – fejtette ki.

Csak jó minőségű földek képesek ellenállni a klímaváltozásnak, a megfelelő tápanyag utánpótlással, műtrágya helyett szerves trágya használatával, valamint víztakarékos öntözéssel – egészítette ki az elmondottakat.

Elmondta még Nagy István, hogy a kormány 2030-ig évente 17 milliárd, összesen 170 milliárd forintot szán a víztakarékos öntözésre, s bevezetik az egyablakos ügyintézést az öntözési engedélyek megadásához, ami a korábbi öt év helyett 20 évre fog szólni.

A kertészeti ágazatról szólva kiemelte a korszerű technológia alkalmazását a versenyképesség fokozása érdekében, hiszen mint mondta, az üvegházak mindössze 20-25 százaléka új építésű, 30 százalékuk 20 évnél idősebb. A versenyhátrány leküzdése érdekében elengedhetetlen az integráció, a piaci megjelenés, utóbbinál pedig a marketingre is meg kell találni a forrást.

A mutatókról szólva kiderült, az ágazat kibocsátása 2010 és 2018 között 23, 2 százalékkal bővült, míg az unióban mindössze 7 százalékkal. A kertészeti ágazat korszerűsítésére beadott kérelmek száma 4450 volt, az igényelt támogatási összeg 30 milliárd forint, ami 1897 traktor vásárlását tette lehetővé.

Agrárkárenyhítésre tízezernél több bejelentés érkezett tavaly, 178 ezer hektárnyi területre. Idén augusztus 22-ig közel 15 ezer kárbejelentés érkezett, legnagyobb területeken aszálykárra, de jelentős mértékben jégesőkárra is. A 2020-tól életbe lépő Közös Agrárpolitika – KAP – kapcsán a kormány célja, hogy ne csökkenjenek az agrártámogatások – szögezte le Nagy István.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post A korszerű technológia alkalmazása a versenyképesség záloga a kertészeti ágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az európai mezőgazdaság csak az innovatív gyakorlatok és új technológiák elsajátításával képes versenyezni más régiókkal. Magyarország ezért is fogadta el Európában elsőként nemzeti Digitális Agrár Stratégiáját.

A miniszter kifejtette, meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel motiválni lehet a gazdálkodókat. Ebben elsősorban a Kutatási,fejlesztési és az innovációt elősegítő környezet kialakítása lehet a megoldás.

A miniszteri konferencia margóján Nagy István kétoldalú megbeszélést folytatott Dr. Aleksandra Pivec szlovén miniszterrel. A tárgyaláson a két miniszter megállapodott a magyar és szlovén méztermelők közös európai érdekképviselete melletti fellépésben. Nagy István szorgalmazta a szakmai kapcsolatok erősítését az erdészet területén, és jelezte, a multilaterális együttműködések mellett idén ősszel a kétoldalú munkacsoportot is összehívja Budapesten.

A tárcavezetők röviden egyeztettek Magyarország és Szlovénia mezőgazdasági kapcsolatainak egyéb kérdéseiről, így a magyar és szlovén agrárcégek kölcsönös lehetőségeiről, az afrikai sertéspestis európai aktualitásairól, valamint a nagytestű ragadozók ügyében.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Szlovéniában tárgyalt Nagy István agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A szervezet legmagasabb szintű fórumán több mint 190 ország küldöttsége vett részt. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontja a szervezet új főigazgatójának megválasztása volt.

A brazil származású José Graziano da Silva 2011-től töltötte be a főigazgatói pozíciót. Megbízatásának lejártával, 2019. június 23-án új vezetőt választott a szervezet. Az új főigazgató Qu Dongyu úr, Kína agrárminiszter-helyettese lett. Megbízatása 2023. július 31-ig szól. A kínai jelölt francia és georgiai versenytársakat utasított maga mögé a versenyben.

Magyarország két ENSZ FAO hivatalnak is otthont ad Budapesten, és az együttműködés a felek kölcsönös megelégedésére szolgál. A korábbi brazil főigazgatóval is kiváló kapcsolatokat ápoltunk, és bízunk a megkezdett munka folytatásában, erősítésében a szervezet új, kínai nemzetiségű vezetőjének hivatali időszakában is – jelentette ki Nagy István.

A FAO világszerte kulcsszerepet tölthet be a migrációs folyamatok egyes kiváltó okainak mérséklésében, a helybeli élelmiszertermelés, és a vidéki területek életlehetőségéinek javítása révén. A rendezvény alkalmával a magyar agrárminiszter megbeszéléseket folytatott az ugandai és egyiptomi agrárminiszterekkel a kétoldalú szakmai kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről.Vincent Ssempija ugandai mezőgazdasági, állatipari és halászati miniszterrel folytatott tárgyalásain jelezte, hogy Magyarország kész folytatni az afrikai ország mezőgazdaságának fejlesztését, a tudásátadás és szakképzés terén nyújtott magyar segítséggel, ezzel hozzájárulva az afrikaiak helybeli boldogulásához, életkörülményeik javításához.

A már megvalósítás alatt lévő programok (ösztöndíjak, agrárszaktanácsadási képzések) mellett felmerült egy magyar mintafarm létesítésének lehetősége Ugandában, valamint egy édesvízi haltenyésztési témájú együttműködés kialakítása.

Magyarország és Egyiptom erősíti mezőgazdasági kapcsolatait – ebben állapodott meg Nagy István és Ezz el-Din Abu-Steit egyiptomi agrárminiszter. A két tárcavezető egy mezőgazdasági munkacsoport létrehozását tervezi annak érdekében, hogy a kétoldalú szakmai kapcsolatok új lendületet kapjanak – többek között az állattenyésztés és állategészségügy területén – a jó gyakorlatok átadása és beruházások révén.

The post Kínai főigazgatót választott az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten:

Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra

Az élelmiszeripar nyeresége az elmúlt öt évben közel megduplázódott, a sikernek pedig elengedhetetlen része a kiváló minőségű magyar alapanyag.

.

Arról is beszélt, hogy a közepes és nagyvállalatok által előállított termékek képesek visszaszerezni és megtartani a hazai piacokat, sőt exportalapot jelentenek a külpiacokon is.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as támogatási időszakban, több nemzeti forrású támogatásra is adhattak be kérelmet – ilyen volt

• a Nagyvállalati Beruházási Támogatás,
• illetve a Beruházási Ösztönzési Célelőirányzat kerete
• valamint a GINOP programok is segítették a vállalatokat.

Ezeknek is köszönhetően 2014 óta az élelmiszeriparba áramlott támogatások értéke mára már meghaladta a 300 milliárd forintot. A támogatások pedig jelentősen hozzájárultak az export dinamikus bővüléséhez, azaz az ágazat javuló eredményeihez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeriparban nyilvántartott közel 5 ezer vállalkozásból csak alig ezer végez exporttevékenységet. Az exportpiacra történő kilépésnek ugyanis alapfeltétele a nagy mennyiségű, homogén árualap. Az exportáló vállalatok által realizált árbevétel jelentős, sőt folyamatosan nő, már megközelítette az 1300 milliárd forintot. Az élelmiszeripar árbevételének több mint 30 százaléka exportból származik.A legtöbb exportárbevétel a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik.

.

A hazai élelmiszeripar nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű stratégiai ágazat: 5 ezer vállalkozás, 33 szakágazat, 90 ezer alkalmazottal állít elő élelmiszert és italt a vásárlók számára.

.

Ma már a vásárlók jelentős része hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért – mondta a konferencián Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője. Egy friss reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos áru termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.

A 170 cég csaknem 4000 terméke által használt Magyar Termék védjegyrendszert működtető társaság vezetője szerint az elmúlt évtizedben sikerült jelentősen megváltoztatni a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében. Ebben az Agrárminisztérium és a cég között fennálló több éves együttműködés is kiemelt szerepet játszik. Közös céljuk felhívni a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre.

Benedek Eszter a konferencián beszámolt arról is, hogy a védjegyrendszert a tervek szerint továbbfejlesztik, bevezetnek egy Kiváló Termék védjegyet, amely a termékek kiemelkedő minőségét tanúsítja.

Ezen felül létrehozták az ÖKOligikus védjegyet is, amelyet azok az áruk kapnak, amelyekkel a gyártók és forgalmazók csökkentik a környezetterhelést.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A hazai élelmiszeripar nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű stratégiai ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) február 22-i konferenciáján, Budapesten.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.

.

Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.

   Az agrárminiszter szólt arról is,

az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét

Példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet – tette hozzá.

Kitért az agráriumban a kapacitásbővítést, hatékonyságnövelést szolgáló jelentős forrásokra, és szavai szerint azon dolgoznak, hogy a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusban is a támogatás összege legalább megközelítse a mostani.

    Jelentős összegekkel támogatják a fiatalokat abban, hogy a vidéki életet válasszák, 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban, amikor a támogatások eredményei megmutatkoznak a földeken és gazdaságokban – mondta.

A generációváltás elősegítésére pedig ismertetése szerint több érdekképviselet bevonásával, köztük az Agrya szervezettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szakpolitikai programot dolgoznak ki. 
    A miniszter felhívta a fiatal gazdák figyelmét arra, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásban egyebek mellett szerepel a porta, a melléképületek fejlesztése is.

    Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencián elmondta

a vidékfejlesztési programban továbbra is nyitva van 18 pályázati felhívás, mintegy 260 milliárd forint kerettel. A fiatal gazda tematikus alprogram keretében segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket, beruházási jellegű fejlesztéseknél pedig a 40-50 százalékos alaptámogatás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók.  Ennek keretében 2018 decemberéig több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg, mintegy 1040 fiatal gazda számára.

    Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, amely 2016. december 20-án jelent meg. Az érintettek 2017. március 16-tól nyújthatták be támogatási kérelmüket, az irányító hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette, a felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban, mintegy 15 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.
    Kis Miklós elmondta, hogy 2020 után is lesz uniós támogatás a fiatal gazdák számára, a jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

The post A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat – közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.

    Nagy István a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette:

több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt „blokkol mindent”. 

 Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is.

    Nagy István jelezte:

a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek. 

    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki. 

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

    Kifejtette ugyanakkor

a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van.

Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.
    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.
    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra. 

 Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság.

A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét.

Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a „hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani

– mondta előadásában az agrárminiszter.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Több, mint négymillió embert érint az osztatlan közös földtulajdon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.