Nagy István azt mondta:

a globális éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez, a gazdálkodás megtervezéséhez egyaránt nélkülözhetetlenek a meteorológiai adatok, az előrejelzések, a hosszú távra szóló éghajlati modellek.

A szélsőséges időjárási jelenségek, köztük az özönvízszerű esőzések, az aszályok, az intenzív hőhullámok miatt az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, a kárenyhítés gazdasági eszközei pedig egyre sérülékenyebbek – emelte ki.
    Szólt arról is, hogy az élet- és vagyonvédelemben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi szinten elismert szakemberei. A globális időjárás-megfigyelési rendszer adatai alapján készülő előrejelzések és riasztások a katasztrófák, a gazdasági károk megelőzésének hatékony eszközei – tette hozzá.
    Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium nagyszabású programokat indított az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Ezek közül kiemelte az öntözésfejlesztést és az országfásítási programot. Hozzátette, hogy az időjárási szélsőségek – köztük az aszály – kivédésére hozott intézkedéseik ugyanakkor csak a meteorológiai szolgálattal együttműködve lehetnek hatékonyak.
    A miniszter azt mondta: arra törekszenek, hogy a lehető legjobban összehangolják az agrártárca intézkedéseit a meteorológiai szolgálat fejlesztéseivel. Ezek közül kiemelkedik a 280 állomásból álló országos automata mérőhálózat felújítása, bővítése, amit főként a polgári repülés kiszolgálása és a tervezett paksi bővítés indokol, továbbá az Európai Unió előírásainak megfelelő, nyílt adatpolitika bevezetése – sorolta Nagy István.

    Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kiemelte: az Országos Meteorológiai Szolgálat olyan szervezet, amelyre minden magyar ember büszke lehet. Szakembereik mindenkinek segítséget nyújtanak a mindennapok tervezéséhez – mondta.
    A miniszterelnöki megbízott felolvasta Orbán Viktor kormányfő köszöntőlevelét. A miniszterelnök egyebek mellett köszönetet mondott a meteorológiai szolgálatnak a fokozott társadalmi elvárásoknak megfelelő, nemzetközi színvonalú munkájáért. Megköszönte továbbá, hogy figyelmeztető előrejelzéseikkel védik az állampolgár életét, biztonságát, valamint lehetővé teszik a felkészülést arra, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek minél kevesebb kárt okozzanak az országban.

    Áder János köztársasági elnök szintén levélben köszöntötte a meteorológiai szolgálat fennállásának 150. évfordulója alkalmából tartott ünnepség résztvevőit.
    Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke elmondta: a szervezet jogelődje európai viszonylatban is elsők között jött létre. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapítóokmányát.
    Kiemelte: másfél évszázad alatt sokat változott a tudomány, az eszközpark, de valami állandó maradt: a szakma szeretete, az elhivatottság, a szenvedély, a felelősségvállalás, a szűnni nem akaró tanulás és fejlődés iránti vágy. Ugyanis aki meteorológus, nem szakmát választ, hanem hivatást – hangsúlyozta.
    Radics Kornélia megjegyezte azt is, hogy

a 21. században már nem elég arra válaszolni milyen lesz az időjárás, arra is felelni kell, hogy annak milyen hatása lesz.

    Az elnök is arról beszélt, hogy a meteorológiai szolgálat nélkülözhetetlen szerepet játszik a társadalmi és gazdasági fejlődésben, valamint az élet- és vagyonvédelemben, és az ezekhez kapcsolódó döntéshozatalban is. 2020-ra pedig nemcsak a meteorológia, hanem a levegőkörnyezeti mérések területén is megkerülhetetlen nemzetközi szereplővé vált a szervezet.
    Szólt arról is, hogy a kormány támogatásának köszönhetően a jövő évtől teljes hozzáférést biztosítanak a meteorológiai adatokhoz, segítve többi között a korlátlan nemzetközi adatcserét és a tudomány fejlődését is.    
    Az elnök köszöntője végén kiemelte: a meteorológiai szolgálat a következő 150 évben is azon dolgozik, hogy a gazdasági és a társadalmi igényeket minél magasabb színvonalon, naprakész információkkal szolgálják ki.

    Petteri Taalas, az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének főtitkára elismeréssel szólt az Országos Meteorológiai Szolgálat munkájáról. Ő is elmondta, hogy Magyarországon valóban hosszú történelme van a meteorológiának. Megemlítette: feljegyzéseik vannak arról, hogy Sopronban már 1717-ben végeztek rendszeres időjárásmérést. A főtitkár elismerését fejezte ki a magyar kormánynak, amiért támogatásuk révén nyílt hozzáférésűvé válnak a meteorológiai adatok, továbbá segítik azt, hogy a meteorológiai szolgálat elláthassa a biztonsághoz, a katasztrófavédelemhez kapcsolódó feladatait is. Úgy fogalmazott:

„Minden, ezen a területen elköltött adóforint tízszeresen fog megtérülni”.

    A Várkert Bazárban tartott ünnepségen részt vett a többi között Karácsony Gergely főpolgármester is.

The post Megnőtt a meteorológiai előrejelzések súlya appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hozzátette, az elmúlt időszak is azt bizonyította, hogy az agrárium, az élelmiszeripar stratégiai ágazat.
    A biztos alapot pedig azok az öregek és ifjak jelentik, akik szombaton felsorakoztak a versenyre, együtt ünnepelnek, tanulnak, énekelnek, táncolnak – mondta.

A 21.század agráriuma ezekre a hagyományokra épül, a kormány pedig százmilliókkal támogatja az ágazatot, az állattenyésztés fejlesztését –

hangsúlyozta Nagy István. Az agrárminiszter üdvözölte a pásztorok utánpótlását adó bojtárokat, akik bár választhattak volna könnyebb pályát, szabadabbat, a természethez közelebb lévőt azonban szavai szerint bizonyosan nem. Ezek a fiatalok értik, hogy „emberi a munka, isteni az áldás” – jegyezte meg Nagy István.

    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. igazgatója emlékeztetett arra, hogy a hagyományos pünkösdi rendezvényüket, csakúgy mint a kihajtási ünnepet és a lovas napokat, az idén nem tarthatták meg a járványhelyzet miatt.
    Az összetartásra, összefogásra azonban szükség van, ezért úgy döntöttek, hogy most ősszel mégis megtartják a gulyásversenyt és pásztortalálkozót, amelyre az ország minden területéről érkeztek résztvevők a Hortobágyra.
    A pusztai állatparkban pénteken és szombaton tíz felnőtt és kilenc bojtár gulyáspáros méri össze szakmai tudását, mesterségük fogásait.
    A rendezvény szervezői, a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, a gulyások és a magyar szürkemarha ünnepén a rideg állattartásban élő állatokat vigyázó gulyások körében még ma is élő hagyományokat és napi feladataikat kívánják bemutatni a nagyközönség számára – hangzott el a megnyitón.

The post Az agrárium szereplőire mindig lehet számítani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István agrárminiszter elismeréssel beszélt a magyar pékek munkájáról, akik az elmúlt harminc évben

• megújították a szakmát,
• fejlett technológiát vezettek be,
• bővítették a termékkínálatot
• és az egészséges termékek irányába terelték a fogyasztói szokásokat.

    Hangsúlyozta, hogy

idén is biztosított az ország kenyere, az 5,28 tonnás országos hektáronkénti termésátlaggal bőven jut exportra is a belföldi 2,5-3 millió tonnás igényen túl.

    Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai – a vállalkozások a sütőipari kapacitás mintegy 60-65 százalékát teszik ki – az utóbbi időben azt tapasztalják, hogy a pékek munkáját egyre inkább elismerik a fogyasztók és a döntéshozók.     

Az idén kilencedik alkalommal megrendezett kenyérverseny azt mutatja, hogy az innováció és a hagyomány kéz a kézben jár a sütőiparban

– mondta.
    A szövetség elnöke felidézte, hogy az idei versenyre több mint  ötven kenyeret neveztek a pékek, a kétfordulós verseny döntőjében 15 kenyeret bírált el a szakmai zsűri, hetet a Szent István-napi, nyolcat az innovatív kategóriában.
    Szent István-napi kategóriában első díjat kapott a balmazújvárosi Balmaz-Sütöde Kft. Hajdúság házi kenyere, második lett a nyíregyházi Vela Kft. Kárpátok kenyere, harmadik lett a budapesti Szega Camembert Kft. Magyariak kenyere.
    Innovatív kategóriában a solymári Hel Pékség Kft. rozmaringos burgonyás cipó terméke nyert, második helyezett a szigetszentmiklósi Gere István Sütödéje Kft. paradicsomos kenyérke terméke, harmadik a budapesti Szega Camembert Kft. illatos rozskenyere lett.
    Az ünnepségen Vitális Gábor vikárius megszentelte a nyertes kenyereket.

The post Átadták az idei kenyérverseny díjakat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A magyar mezőgazdaság ütésálló, az agrártermékek ütőképesek a piacokért folytatott, kiélezett gazdasági küzdelemben

– jelentette ki Nagy István.

    Közölte: a koronavírus-járvány volt a magyar mezőgazdaság terheléspróbája, és az agrárium, a hazai élelmiszeripar kiállta a próbát.

 Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában. Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter.

    Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.

•     A program első körében több mint négyezer kérelem érkezett baromfi- és sertéstenyésztőktől, halgazdálkodóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a dísznövény ágazat szereplőitől.
• A támogatási igény meghaladta a 14 milliárd forintot.
• A második ütemben a méhészek, az anyajuh, az anyatehén és a tejelő tehén tartók igényelhettek támogatást. A mintegy 30 ezer kérelem több mint 5,3 milliárdnyi támogatásra szólt – mondta Nagy István

    Az agrárminiszter szerint minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, közel 300 ezer hektárt ér aszálykár. Ez is arra sarkall, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelkedik a fásítás és az öntözésfejlesztés.

 „A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése”

– állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.
    Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék.

 A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben

– jelezte Nagy István.

    Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.
    Kijelentette:

a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (Kap) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, „a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett”.

    Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki.
    Hozzátette: a Kap „mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki.

    A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.

    Vaszkó László vásárigazgató, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője hozzátette: a kiállítók bátorsága, az ágazat szereplőinek szolidaritása és együttműködése kellett ahhoz, hogy a járványügyi szabályok betartásával az idén is megrendezhessék a találkozót. A négy napos expón mintegy 100 kiállító mutatkozik be, számos szakmai fórumot és állatbemutatót is tartanak – tette hozzá.

    Az expó társrendezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek elnöke a megnyitón ismertetett üzenetében kiemelte: a magyar agrárium szereplői példásan kezelték a vészhelyzetet, mindent megtettek azért, hogy Magyarország lakossága ne szenvedjen hiányt a pandémia miatt.

    Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: az önkormányzat közreműködésével 24 termelői piacot építettek, illetve újítottak fel a megye településein az elmúlt években annak érdekében, hogy segítsék a gazdák piacra jutását.

    Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, ötvenéves álom válik valóra, amikor kormányzati támogatással az idén megkezdődik a térség vízellátását javító Civaqua program, amiből egész Kelet-Magyarország mezőgazdasága profitál.

    A Farmer Expo megnyitóján felszentelték az új búzából készült kenyeret. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke felidézte, hogy tíz éves a Magyarok kenyere program, az idén több mint hatezer itthoni és határon túli adományozó gazda, nyolcszáz tonnát meghaladó mennyiségű búzával járult hozzá, hogy minden rászorulónak jusson a magyarok kenyeréből.

The post Ütésálló a magyar mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter beszédében kiemelte, Szent István ünnepe alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk múltunkra és nagy elődeink erejéből merítsünk bátorítást. Államalapító királyunk, az ezeréves államiság, a keresztény kultúra és a magyar történelem olyan valóságosnak hat, mint a frissen sült kenyér illata. 

Nagy István szerint talán nincs még egy olyan nemzet a világon, amely úgy kötődne a kenyérhez, mint mi, magyarok.  Hozzátette:

hála hazánk nagyszerű adottságainak, az itt élők szorgos munkájának és kitartásának, ezen a földön soha nem volt probléma a mindennapi kenyérhez szükséges búza megtermelése. A jó kenyér titka a hozzáértő munkán túl a jó minőségű gabona és az abból készült kiváló liszt. Az itthon termelt búza és liszt minőségét tekintve bárhol megállja a helyét a világban –

emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette: most nemcsak Szent Istvánt, az államalapítást, az alkotmányosságot, s az új kenyeret ünnepeljük, hanem azokat a kitüntetetteteket, akik kitartásukkal, szorgalmukkal példát állítanak elénk. A kormány számít az ágazat szereplőinek tudására, tapasztalataira az agrárium fellendítésében, a vidék megerősítésében. Ehhez az országépítő munkához ugyanis nélkülözhetetlenek a magasan képzett, hivatásuknak élő szakemberek. Dolgozzunk együtt továbbra is Magyarország gyarapodásán – hangsúlyozta az agrárminiszter.

Az ünnepi eseményen összesen 138-an vehettek át elismerést.

The post Az ország kenyere biztosított appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített. Elmondta, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár.

 Mégis itt vagyunk!

– jelentette ki.

Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek.

    A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

    Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Búza Összeöntés Ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy

az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni.

    Így nyerhető meg az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak – fogalmazott.
    A házelnök emlékeztetett, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén.

• Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit lehet tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltozás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

    Kövér László kifejtette, 2010-ben új korszak kezdődött az agráriumban is, amelynek már látszanak az eredményei.

 2010 és 2020 között az agrárexport 89,4 százalékkal, az agrár-külkereskedelmi mérleg 68,4 százalékkal nőtt. Az agráriumban a nettó jövedelem megduplázódott. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyó áron 65,4 százalékkal emelkedett, 2019-ben közelítette a 2800 milliárd forintot

– sorolta.
    A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész nemzeti kormányokat kívánt, amelyek „meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa értékeit az Európai Unióban”.
    A múlt héten sikerült megvédeni Magyarország érdekeit Brüsszelben, de a küzdelem folytatódni fog – zárta beszédét.
    
    Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar.
    Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014-2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben – mondta.
    

A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet beszélni

– közölte.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, „jelezve, hogy egy kenyéren vagyunk”. Hozzátette, a gazdák nemcsak gabonát ajánlanak fel, hanem tudásukat és tapasztalatukat is átadják határon túli társaiknak.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.

    Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását fejezi ki.

    Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona; Babák Mihály (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre a történelmi, Trianon előtti Magyarország mértani középpontjában kerül sor.
    Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték –  ökumenikus szertartás keretében megáldották.
    Ezt követően a búzát Magyarország egyetlen működő, lóvontatású szárazmalmában látványőrlés keretében megőrölték.

    A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg.

The post Összeöntötték a Magyarok Kenyere programban felajánlott búzát Szarvason appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető szerint a három jeles nap közös ünnepe hidat emel a tudományterületek közé, ráirányítja a figyelmet az oktató-nevelő munka szerepére a környezetvédelemben, és a természeti környezet megóvásában.

Hozzátette: a rangos elismerések felhívják a figyelmet arra, hogy a tulajdonosaik hivatása és áldozatos munkája nélkül nem tudnánk szembenézni az előttünk álló globális kihívásokkal.

Nagy István hangsúlyozta: a kormány kiemelten kezeli a természeti értékeink és környezetünk megóvását. Az egymásra épülő fejlesztések mellett éppúgy figyelmet fordít a környezeti nevelésre, a természeti értékek bemutatására, illetve a szemléletformálásra, hogy védendő értékeinket minél többen megismerhessék.

Kifejtette: a hazánkban nyilvántartott ökoturisztikai és környezeti nevelési tevékenységet végző létesítmények csaknem fele valamely nemzeti park igazgatóság fenntartásában van. Nemzeti parkjainkat és állami erdőgazdaságainkat évente mintegy 5 millióan látogatják, és több mint 50 erdei iskolát működtetünk, ahol munkatársaink minden esztendőben 100 ezernél is több gyereket fogadnak a fenntartható életmódra nevelő programjaikon.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztérium által fenntartott szakképző intézmények 2020. július 1-jétől 5 centrumban folytatják tevékenységüket, ezáltal teljes mértékben biztosított az összehangolt munka. A tárcavezető köszönetét fejezte ki a pedagógusoknak, amiért országszerte már két éve újjáéledhetnek az iskola- és óvodakertek az Országos Iskolakert-fejlesztési Program keretében.

A három jeles nap alkalmából 106 fő részesült miniszteri elismerésben.

The post Közös felelősségünk, hogy a Föld természeti értékekben gazdag otthonunk legyen appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia éléskamrája volt, a trianoni békediktátum következtében azonban a magyar mezőgazdaság a világpiac szabályainak lett kitéve, a belső termelés költségei jelentősen megnövekedtek – idézte fel Nagy István agrárminiszter a kiállítás megnyitóján, hozzátéve, hogy a kiváló minőségű termőföldek és a nemesebb bortermő vidékek nagy része elveszett, ennek ellenére mégsem veszítették el a reményt.

    Mint mondta, a gazdasági egység felbomlása az állattenyésztést különösen érzékenyen befolyásolta. A háborús években, majd a megszállás és a forradalmak idején az ország szarvasmarha-állományának negyede, lóállományának még ennél is sokkal nagyobb része elveszett, a legsúlyosabb veszteség azonban az erdőket érintette – magyarázta.
    Az 1920-as földreform az agrárvilág megsegítésének szándékát közvetítette, az Alföld-program pedig a fásítást és tanyai népiskolák felállítását is jelentette. A növénytermesztés és az állattenyésztés terén is mérsékelten, de nőtt az intenzív gazdálkodás, tovább javult a búza és a kukorica minősége és mennyisége, amely a kivitelben is szerepet kapott.

 „Trianonnal az ország nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, de sikerült felállni a súlyos csapásokat követően is. A magyarság kellő erővel rendelkezett, amely még most is bennünk él”

– mondta, hangsúlyozva, hogy

magyarnak lenni azt a tudatot is jelenti, amely összetart bennünket.

    A miniszter szerint ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt 100 évben. „Túléltük a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát új alapokra helyeztük és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel” – tette hozzá.
    Kiemelte:

a magyar kormány célja, hogy a nemzeti összetartozás stabil szerkezetére építkezve segítse a nemzet egységének megerősítését.

Nap mint nap azért dolgozunk, hogy határainkon innen és túl olyan világot teremtsünk, amelyben jó magyarnak lenni

– magyarázta.
    Mint mondta, „a nemzeti összetartozás éve is bizonyítja, hogy hiába vették el tőlünk az országunkat, honfitársainkat, álmainkat és jövőnket, mi még mindig itt vagyunk„. Kiemelte: az emlékezést szolgálja a most nyíló kiállítás is.

    Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az augusztus 30-ig látható tárlattal nyitja meg újra kapuit a múzeum a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása után.

A Földfogyatkozás – Trianon 100 című kiállításban megtalálhatók mindazok az érzelmek, gondolatok, amelyek sajátos módon kavarognak bennünk

– tette hozzá.
    A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a látványos városiasodás és a gyáripar előrejutása ellenére a 20. század első évtizedeiben a társadalom döntő többsége a földből élt meg: gazdálkodó, gazda és birtokos volt. Ebben az időszakban nagyon fontos volt a föld, Trianon a fölből élő emberek számára is hatalmas katasztrófát jelentett – hangsúlyozta a főigazgató.

The post Trianon 100 – kiállítás a Vajdahunyad Galériában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a beruházás jelentőségét jelzi, hogy tavaly a mezőgazdasági beruházásokon belül a gazdák az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet.

Az agrárminiszter kiemelte: az egyéni és társas vállalkozások 2019-ben 180,7 milliárd forintért vásároltak új gépeket, ami az előző évhez képest 3 százalékos növekedés. A mezőgazdasági gépberuházások összértékének 56 százalékát az erőgépek beszerzése tette ki, a teljes értékesítésen belül a traktorok 34 százalékos arányt képviselnek.

    Muhari Béla, a Royal Traktor Zrt. vezérigazgatója elmondta, 20 új munkahely jön létre a telephelyen, ahol a tervek között szerepel értékesítési képzések indítása.
    Rámutatott: a koronavírus-járvány ráirányította a figyelmet az agrárágazat stratégiai jelentőségére, hiszen folyamatosan ellátták feladatukat a benne dolgozók a járvány idején is.
    Kiemelte:

az új traktorok vásárlását az agrártárca a Vidékfejlesztési Program forrásaiból támogatta, a több mint 3 ezer eladott traktor a bővülő értékesítés legnagyobb hányadát tette ki.

    Mint mondta, a kedvező kamat- és finanszírozási környezet, a kedvezményes hitelprogramok, a munkaerőhiány hatására az agrárberuházások további növekedése várható.
    Közölte: a cég a Belarus MTZ erőgépek első számú forgalmazója valamint a lengyel Farmtrac Tractors Europe erőgépek kizárólagos magyarországi forgalmazója, csaknem 70 külföldi gyártó szerződött partnere.
    Rámutatott: a cég kimagasló üzleti sikert ért el, hiszen 2018-ban kétszáz eladott traktorral az erőgép-értékesítés a duplájára növekedett egy év alatt és a növekedés ezt követően is folytatódott.

    Nagy István úgy fogalmazott, hogy

a magyar mezőgazdaság korszakváltás küszöbéhez ért, a jövő pedig az agrármodernizáció és az agrárdigitalizáció.

    Muhari Béla, a Royal Traktor Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a pápai telephelyre mintegy 30 darab traktort szállítottak.     

Közölte: 20 új munkahely jön létre a telephelyen, ahol a tervek között szerepel értékesítési képzések indítása. Muhari Béla elmondta azt is, hogy a cég tulajdonában több mint 80 traktor van a pápai, kecskeméti és mátészalkai telephelyeken.     

A következő telephely megvalósítását Kaposváron tervezik még ebben az évben – tette hozzá.  A cégcsoport árbevétele az elmúlt évben meghaladta a kétmilliárd forintot, az eredmény pedig 100 millió forint felett volt.

The post Jelentősen bővül a mezőgazdasági gépek piaca appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Közölte: a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmek után több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki a gazdálkodóknak terület- és állatalapú támogatási jogcímen.     

• A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálása,
• valamint a kifizetések további gyorsítása mellett még a mostani program keretében új pályázatok meghirdetése várható.
• Ezek a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére, az öntözési közösségek együttműködésének, a csemetekertek gépbeszerzésének, valamint a termelői csoportok újabb támogatására irányulnak majd – jelezte.     

Nagy István emlékeztetett, az előző évben meglehetősen száraz volt a tél és a tavasz, majd rendkívül csapadékos a május és a június, ezért március végéig mintegy 15 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizetnek ki a termelőknek.     

Beszámolt arról is, hogy folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelek támogatása, amelyek révén a vállalkozások szinte kamatmentesen jutnak a napi működést finanszírozó hitelekhez.     

Nagy István közölte: negyedik éve folyamatosan emelkedik a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége, amelyben jelentős szerepet játszott a 2019-ben kifizetett mintegy 800 milliárd forint agrártámogatás.

    Az agrárminiszter szerint nemcsak ágazati szinten, hanem az egyes vállalkozások számára is hatalmas segítség volt a

• közvetlen támogatásokra kifizetett 480 milliárd forint,
• a Vidékfejlesztési Program keretében kifizetett 205 milliárd forint,
• illetve a különböző piaci intézkedésekre kifizetett 23 milliárd forint.     

A gazdaságok finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb pillért a hitelfinanszírozás jelenti – húzta alá.

    Az agrárágazat tovább javuló banki megítélését jelzi, hogy az elmúlt évben dinamikusan emelkedett a mezőgazdaság hitelállománya, a harmadik negyedévben meghaladta a 746 milliárd forintot, ami éves viszonylatban 12 százalékos növekedés – közölte a miniszter.     

Hangsúlyozta: az egységes európai és globális piac törvényszerűségeiből fakadó piaci kockázatok, illetve a járványok, állatbetegségek okozta veszélyek kezelésére eddig nem volt hatékony módszer.
    Éppen ezért Európában elsőként Magyarországon olyan jövedelemstabilizáló eszköz bevezetését tervezik, amely lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak az eddig nem biztosítható kockázatok érdemi csökkentésére – tette hozzá.         

Nagy István kiemelte: erre a célra egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alapot terveznek létrehozni, amelyhez a termelők kedvezményes díjjal, önkéntesen csatlakozhatnak.     

• Az agrárminiszter közölte, hogy a tárca klímavédelmi intézkedéseinek középpontjában 2020-ban is az Országfásítási Program áll. A Vidékfejlesztési Programban erdőtípustól függően 80-130 százalékkal emelkedett az erdőtelepítésre igényelhető támogatás.     

• Szintén fontos a méhészek támogatása. Az ágazat stratégiai jelentőségű, ezért az Agrárminisztérium minden eszközzel próbálja a méhészek munkáját segíteni. Ennek érdekében vezetik be a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni személyi jövedelemadó-mentességet – közölte.     

• A klímapolitika kiemelt fejlesztési területei közé tartozik az öntözésfejlesztés, az agrárdigitalizáció, a precíziós mezőgazdaság, az állattartótelepek, valamint a trágyakezelés és kijuttatás korszerűsítése. Ugyanilyen fontos a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, az agrár-környezeti és klímakutatási, továbbá az innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése – mondta.     

• A miniszter megígérte a családi gazdaságok működését és az őstermelői tevékenység folytatását lehetővé tevő szabályozási környezet rendezését, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítását.
•     Tervezik továbbá a szőlészek-borászok számára egyszerűbb, áttekinthetőbb és kevesebb adminisztrációs teherrel járó új bortörvény megalkotását.
•     A törvényalkotással párhuzamosan megkezdődött a korszerű informatikai háttér fejlesztése is – tette hozzá.     

A generációváltás is kiemelt figyelmet kap 2020-ban, és ehhez kapcsolódóan olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti az utódlást az idősebb és a fiatalabb generációk között – ismertette Nagy István agrárminiszter.

The post Agrárium 2020 konferencia Kecskeméten appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.