Agrárminisztérium Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet

NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet avatás

 Nagy István agrárminiszter szeptember 22-én Szarvason felavatta az újjáalakult kutatóintézetet.

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte 

A kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy „vízbiztos” világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése.

2014-ben azzal a céllal hoztuk létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsünk, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén képes legyen fokozni a nemzeti jövedelemteremtő képességet, javítani a magyar agrárgazdaság versenyképességét.

 

A NAIK-on belül akkor létrehozott önálló, öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult most át kutatóintézetté.

Az intézet feladatairól szólva Nagy István hangsúlyozta: a 21. század egyik meghatározó kérdése, hogyan lehet egyre kevesebb egy főre jutó vízmennyiségből, egyre kisebb területen, egyre több ember számára megtermelni az élelmiszert.

Ne feledjük, vízfelhasználásunk 70 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, ezért egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatóintézetet

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet a magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban arra keresi a választ, hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásait, valamint kiemelt célja a környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazásának elősegítése.

A miniszter szerint a víz a gazdaság hajtóereje, ezért „ha rossz döntést hozunk, növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár 14 százalékos GDP veszteséggel is számolhatunk”.

 

forrás: kormany.hu

fotó: Kovács Zoltán AM

 

Megosztom: