A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is

 Nagy István szavai szerint

adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

    Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig.

 

Külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
    Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

 Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról.

Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.    

 A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.
    Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a  csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post A magyar termőföld termőképességét is meg kell tartani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Együtt kell küzdenie a minisztériumnak és a gazdáknak a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiért, minden eurócentért

A Szent István Egyetemen tartott közgyűlésen Nagy István köszöntőbeszédében arról szólt, hogy

a gazdák összefogásának és egyetértésének ereje van a magyar agrárium jövőjében. A folyamatos összefogás azért is szükséges, hogy a magyar földet a jövő magyar gazdáinak meg lehessen őrizni.

A miniszter kitért arra, hogy az agrárszakma egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse, a gazdák jövőbeli generációi ne csak alapanyagot, hanem minél jobban feldolgozott termékeket állítsanak elő, mert ez a magyar vidék jövője.  A tárcavezető beszélt arról is, hogy igen fontos az ágazat versenyképessége és jövője szempontjából, hogy a friss kutatási eredmények mielőbb beépülhessenek a termelésbe és javítani tudják annak hatékonyságát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke elmondta:

a gazdák összefogása kényszerítheti csak rá a terményeket felvásárló multinacionális cégeket, hogy tisztességes árat fizessenek és ne csak a saját extraprofitjukat lássák minden felvásárlásban. A jövő jobb gazdálkodásának a záloga a korszerű vízgazdálkodás, a fúrt kutak és felszíni vizek felhasználásának rendezése. Felszíni vizeket csak ott lehet rendszeresen használni, ahol elég mennyiségben rendelkezésre állnak 

Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes hangsúlyozni a Magyarországon előállított húsok tekintetében, hogy azok, úgy, mint a növények, GMO-mentesek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az elmúlt évek agrárpolitikai sikerei között említette, hogy a növekedési hitelprogramból a magyar gazdák is részesülhettek, valamint, hogy létrejöhetett a földet a gazdáknak program, amelynek a keretei között sok gazda juthatott termőföldhöz. A NAK elnöke kitért arra is, az elkövetkező évek feladata, hogy a magyar földet magyar kézben lehessen tartani. Hozzátette, hogy a gazdák nem fogják eladni a földeket, ha azok jövedelmet termelnek.

A Magosz tisztújító országos közgyűlésén, amelyen a választásra jogosult tagok 74,5 százaléka vett részt, újraválasztották a szövetség élére Jakab Istvánt, megválasztották főtitkárnak Jakab Tamást és döntöttek a megyei elnökök, valamint az országos vezető testület tagjainak a személyéről is.

forrás: MTI

The post Együtt kell küzdeni a gazdákkal minden eurócentért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság versenyképességének, az ágazat fejlődésének a munkaerőhiány enyhítése, illetve a fiatalok bevonása a kulcsa

Mint mondta, ennek érdekében

• olyan támogatási rendszert kívánnak kiépíteni, amely lehetőséget teremt a munkaadóknak arra, hogy ne idénymunkaszerűen foglalkoztassák az embereket, hanem teljes állásban.
• Ugyanakkor új fejezetet nyitnának a vidékfejlesztési pályázatok, a fiatal gazda támogatások területén

– fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az agráriumban egyre égetőbb a munkaerőhiány, vidéken 150 ezer ember végez közmunkát.

Ebben a helyzetben, megfelelő ösztönzők kialakításával, legalább 50 ezer embert fel tudna szívni az agrárium. Ugyanis

a fejlődés feltétele, hogy lesz-e aki ellátja a jószágot, leszüreteli a gyümölcsfát és felül a traktorra.

Arra is figyelmeztetett, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása az, hogy a népességrobbanás során miként látjuk el élelmiszerrel az emberiséget.

• 2050-re ugyanis 70 százalékkal több élelmiszerre, ezen belül 10 százalékkal több fehérjére lesz szükség,
• miközben a klímaváltozás nyomán 30 százalékkal zsugorodik a termőterület és 40 százalékkal kevesebb lesz a víz.
      

A feladat megoldásához új technológiák, az informatika, a biotechnológia minél intenzívebb bevonása szükséges a mezőgazdaságba, ami egyre inkább vonzóvá teheti a szektort a fiatalok számára is 

Végül úgy fogalmazott: az új tárcavezető-jelölt:

ki kell mondani, hogy az élelmiszerbiztonság egyre inkább nemzetbiztonsági kérdés. Ezért szükséges a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megerősítése.

A miniszter-jelölt a Kossuth Rádió szerdai (2018.05.15.), 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az agrártárca új struktúrájában hangsúlyos szerepet szán a környezetvédelemnek. Ugyanis azt vallja, hogy Agrárminisztérium zöld tárca.

Olyan élhető környezetet kell teremteni, olyan környezetet kell hátrahagyni az utódainkra, amelyre büszkék lehetünk – mondta Nagy István.

forrás : MTI

The post A mezőgazdaság versenyképességének kulcsa a munkaerőhiány enyhítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.