Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek – jelentette ki a tárcavezető.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel – tette hozzá.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul. Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek – jelezte a helyettes államtitkár.
Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.

„Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni” – mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban. A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

The post Mintegy hárommilliárdos támogatást kapnak az agrárszakképzési centrumok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agrárium és az élelmiszeripar fellendüléséhez jól képzett, használható gyakorlati tudás birtokában lévő fiatal szakemberekre van szükség.

Éppen ezért Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában.

Hozzátette: a 21. század agrármérnökeinek a mezőgazdasági, az informatikai, a műszaki és az élettani kihívásokra is megfelelő választ kell adniuk. A cél, hogy olyan egyetem jöjjön létre, ami vonzóvá teszi a felsőoktatást és minél több fiatal válassza majd ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is egyben.

Nagy István arról is beszélt, hogy az integráció eredményeként létrejövő új intézmény: szakmailag meghatározó, költséghatékony, és hosszútávú sikert kell hogy biztosítson.

Ez az átalakítás nemcsak elősegíti a párhuzamos kompetenciák megszüntetését, hanem lehetőséget is ad az oktatás és a kutatás területeinek magas szintű összehangolására.

Ennek köszönhetően a közös munka eredményeként valóban versenyképes, a piaci igényeknek megfelelő eredmények születhetnek a jövőben. A modellváltás fontos mérföldkő az egyetem életében, ami rugalmasabban alakíthatja képzéseit a munkaerőpiaci elvárásokhoz, valamint sokszínűbben működhet együtt a nemzetközi és hazai partnerekkel egyaránt – emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette: az új intézmény célja, hogy a ma jelentkező kihívásokra megtaláljuk válaszokat, mert tudás nélkül elveszítjük a versenyt a 21. században. Létünk alapja, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra, ez pedig fiatalok nélkül elképzelhetetlen – hangsúlyozta a miniszter.

The post Az integrált tudásátadás a magyar agrárium sikerének alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) február 22-i konferenciáján, Budapesten.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.

.

Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.

   Az agrárminiszter szólt arról is,

az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét

Példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet – tette hozzá.

Kitért az agráriumban a kapacitásbővítést, hatékonyságnövelést szolgáló jelentős forrásokra, és szavai szerint azon dolgoznak, hogy a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusban is a támogatás összege legalább megközelítse a mostani.

    Jelentős összegekkel támogatják a fiatalokat abban, hogy a vidéki életet válasszák, 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban, amikor a támogatások eredményei megmutatkoznak a földeken és gazdaságokban – mondta.

A generációváltás elősegítésére pedig ismertetése szerint több érdekképviselet bevonásával, köztük az Agrya szervezettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szakpolitikai programot dolgoznak ki. 
    A miniszter felhívta a fiatal gazdák figyelmét arra, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásban egyebek mellett szerepel a porta, a melléképületek fejlesztése is.

    Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencián elmondta

a vidékfejlesztési programban továbbra is nyitva van 18 pályázati felhívás, mintegy 260 milliárd forint kerettel. A fiatal gazda tematikus alprogram keretében segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket, beruházási jellegű fejlesztéseknél pedig a 40-50 százalékos alaptámogatás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók.  Ennek keretében 2018 decemberéig több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg, mintegy 1040 fiatal gazda számára.

    Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, amely 2016. december 20-án jelent meg. Az érintettek 2017. március 16-tól nyújthatták be támogatási kérelmüket, az irányító hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette, a felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban, mintegy 15 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.
    Kis Miklós elmondta, hogy 2020 után is lesz uniós támogatás a fiatal gazdák számára, a jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

The post A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Miniszterként fontos számomra, hogy minél több időt töltsek fiatalok között, hiszen csak velük együttműködve építhetjük fel a közös jövőt. A Soproni Egyetem nagyban hozzájárul erdőgazdaságaink fejlődéséhez, a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításához. Az Erdőmérnöki Kar jogelődjét Selmecbányán 1808-ban alapították, az elhivatott munka már 210 évvel ezelőtt megkezdődött.. Hatalmas elismerés jár a tiszteletdiplomásoknak. Örülök, hogy köszönthettük a jubileumi diplomájukat átvevő szakembereket, akik tudásukkal, életútjukkal és kitartásukkal mindannyiunk számára példát mutatnak.

A most egyetemi polgárrá avatott 141 lelkes fiatal számára pedig eredményes tanévet kívánok!

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Soproni Egyetem tanévnyitó ünnepség – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Tudásalapú megoldásokra és a versenyképességet javító eszközökre van szüksége a mezőgazdaságnak annak érdekében, hogy a magyar termékek továbbra is piacot találjanak, az ágazat pedig képes legyen megoldani a következő évtizedek kihívásait

    A  mezőgazdasági termékek iránti kereslet egyre erősödik, hiszen 2050-re 70 százalékkal nő a világ élelmiszerszükséglete, a termőterület viszont 30 százalékkal, az ivóvíz mennyisége pedig 40 százalékkal csökken. Hosszú távra szóló megoldás ma még nincs, a feladat a jövő agrárszakembereire vár, ezért erősíteni kell az ágazatban dolgozók utánpótlását.

    Nagy István jelentős eredménynek nevezte, hogy az agrárképzésben tanulók száma nem csökken, de hozzátette, hogy hosszabb távon 20-30 százalékkal bővíteni kell az utánpótlást. 
    A legsürgősebb feladatok közül kiemelte

• az öntözhető területek növelését, hiszen vízgazdálkodás nélkül nincs sikeres mezőgazdaság.

A 4,4 millió hektár szántónak csak kis része, összesen legfeljebb 85 ezer hektár öntözhető, ami jelentősen elmarad az európai átlagtól

• Nagy István szerint hónapokon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gazdák a saját kútjaikból öntözhessenek. 

    A miniszter versenyképességi kérdésnek nevezte

• a technológiai korszerűsítéseket,
• az élőmunka kiváltását,
• a precíziós gazdálkodást
• és a telephelyek korszerűsítését is.

A gazdák növekvő hitelállománya azt jelzi, hogy az érintettek felismerték ezek jelentőségét és lehetőséget látnak a versenyképességet erősítő fejlesztésekben – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

forrás: mti

The post Nagy István: tudásalapú megoldásokra van szüksége a mezőgazdaságnak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

   Jó döntés, ha egy fiatal a mezőgazdasági szakképzést választja. Az agrárium korszerűsítése mellett a magas színvonalú szakképzés az alapja a magyar mezőgazdaság versenyképességének

   2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll ehhez rendelkezésre. Erre kihívásra a mai fiataloknak kell majd megtalálniuk a választ.

    Az agrárium stratégiai ágazat, de más szektorok óriási csábító erővel bírnak a fiatalok számára, ezért le kell számolni a mezőgazdasághoz kapcsolódó „sáros gumicsizma” negatív sztereotípiájával. Az agrár-szakképzés a legszínesebb és legszélesebb ismeretanyagot nyújtja.

 Az agrárszakképző intézményekben 20 559 diák tanul, mezőgazdasági, agrárgépész, környezetvédelmi, élelmiszer-ipari, földmérési, kertészeti, valamint erdészeti és vadgazdálkodási területen. A minisztérium a mezőgazdaságot sújtó szakemberhiány csökkentése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerő-piac szereplőitől érkező jelzéseket. A szakmai szervezetekkel szoros kapcsolatot fenntartva fejleszti az agrárszakképzést, a többi közt ösztöndíjrendszerrel támogatja a hiányszakmák elsajátítását – mondta Nagy István, példaként említve, hogy a minisztérium fenntartásában működő iskolákban elindult a pék-cukrász képzés is.
   

  Az agrártárca az elmúlt években a szakképző intézményeit olyan összefüggő, egymást kiegészíteni képes, komplex hálózattá fejlesztette, amely egységes elvek alapján, stabilan működik.
  A minisztérium 45 iskolája összesen csaknem 7 milliárd forintot nyert el fejlesztésekre a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pályázatain. Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program forrásaiból 19 iskolában pedig több mint 1,3 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára közölte,

Csongrád megyében hét agrár-szakképző iskola működik. Az agrárszakma nem egy-két év alatt tanulható meg, hiszen minden esztendő más, a folyamatosan jelentkező új kihívásoknak csak a megfelelő alapok elsajátítása esetén adhatók megfelelő válaszok.
    Az agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy hosszú távon hasznosítható tudást, egész életre szóló felkészítést kapjanak a diákok.

forrás: mti

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Országos tanévnyitó Csongrádon – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.