Forrás: MTI

Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrumhoz tartozó Fodor József Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola új tanműhelyeinek átadóján hangsúlyozta, a nemzeti kormány azt a feladatot tűzte maga elé, hogy nemcsak a magyar agráriumot, a mezőgazdasági termelést, hanem az élelmiszeripart, az élelmiszer-feldolgozást is megújítja. A politikus a termelési alap megújítása érdekében tett intézkedések között említette a földet a gazdáknak és az öntözésfejlesztési programot, a családi gazdaságok adózásának szabályozását, a generációváltás támogatását, illetve a termelői együttműködések segítését.

A kormány stratégiai döntést hozott azzal, hogy az európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80 százalékra állította be. Ezzel az Európában egyedülálló lépéssel a kormány megháromszorozta a vidékfejlesztésre fordítható források nagyságát – mondta Nagy István, hozzátéve: 3150 milliárd forint ez az összeg.

A kormány a termelés alapjait megteremtette, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését messzemenőkig támogatja, és szükség van arra is, hogy a felnövő generáció olyan tudás birtokában legyen, mellyel versenyképes munkájával megélhetést tudjon biztosítani saját maga és a családja számára is – közölte a miniszter. A szakképzőintézmények jelentik a jövő zálogát – hangsúlyozta, és kifejtette, a képzés tartalmi megújítása már megtörtént, az eszközpark fejlesztése zajlik, az iskolaépületek korszerűsítése pedig folyamatban van – tudatta a politikus.

A vidékfejlesztési programban a bemutató üzemek fejlesztésénre kiírt pályázaton 19 projekt nyert 15,5 milliárd forintnyi támogatást, köztük az Alföldi Agrárszakképzési Centrum csaknem egymilliárd forintot. A centrum hét intézményében új gépeket vásároltak, megújították a technológiai folyamatokat, a képzéshez szükséges informatikai hátteret – ismertette a politikus. A Fodor-technikumban korszerű élelmiszeripari gépeket és oktatási eszközöket tudtak vásárolni, melyekkel tovább erősítik a húsüzemi és péküzemi képzések szakmai színvonalát, és olyan tudást adnak a fiatalok kezébe, amellyel magabiztosan megállhatják a helyüket a szakmájukban – közölte az agrártárca vezetője.

A fejlesztések sikereit látva döntés született arról, hogy további ötmilliárd forinttal segítik az agrárszakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények és képzőközpontok fejlesztését. Az új pályázat ismét arra ad majd lehetőséget, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés még szorosabban kapcsolódjon össze – mondta Nagy István, hozzátéve: a hamarosan megjelenő pályázaton centrumonként egymilliárd forint támogatás nyerhető.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója közölte, a Fodor-technikumban a pék-cukrász és a hús tanműhelybe 128 millió forintból vásároltak a többi közt vákuumos töltőgépet, főzőfüstölő szekrényt, gőzcsöves kemencét, kiflisodrógépet, hűtött munkaasztalt, folyékonykovász-készítőt, hűtő-kelesztőkamrát, sokkoló hűtő-fagyasztót, keverőgépeket, hűtőszekrényeket. Az iskolában az élelmiszeripari képzést az oktatás és termelés szoros és hatékony együttműködésére építik. A tanulók részesei az élelmiszeripari termékek előállításának, ennek során megismerik a technológiai folyamatokat, a minőségbiztosítás feltételeit. Az intézményben előállított – és az egy éve megnyílt tanboltban értékesített – élelmiszerek adalékanyagoktól mentesek, amilyeneket nagyapáink, nagyanyáink készítettek – mondta a szakember.

The post Újabb ötmilliárd forint jut az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertette, az agrárszakképzési intézményekben jelentős infrastruktúra-, eszköz- és tudásfejlesztések valósultak meg. A fejlesztésekhez hozzájárul a Vidékfejlesztési Program Bemutató üzemek támogatása című projekt, amely centrumonként 1 milliárd forintos forrást biztosított. Az öt hazai agrárszakképzési centrum 27 intézményében fejlesztettek. Megújultak a tanműhelyek, modern erő- és munkagépek, élelmiszeripari technológiák, precíziós eszközök érkeztek, járműdiagnosztikai laborok és digitális tanulási környezetek jöttek létre.

Nagy István kiemelte, az egyre gyakrabban megjelenő állat- és növénybetegségek – mint a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás vírus (RSZKF), az afrikai sertéspestis (ASP), a madárinfluenza vagy a szőlőültetvényeket veszélyeztető aranyszínű sárgaság – egyértelműen megmutatták, hogy a hazai agráriumnak szüksége van a korábbinál jóval több, korszerű tudással rendelkező szakemberre, aki képes a megelőzésre és a gyors beavatkozásra. Erre válaszul 2025. szeptemberétől megjelent az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus képzés, amely kifejezetten az állati eredetű élelmiszertermelés biztonságának erősítését szolgálja. Az itt végzett szakemberek majd támogatni tudják a járványvédekezést, figyelemmel kísérik a haszonállatok egészségét, és hozzájárulnak a hazai élelmiszerlánc biztonságához. Emellett 2025 szeptemberétől elindul az édesipari technikus képzés is, amely a magas minőségű, ipari és kézműves édességek előállítására készíti fel a tanulókat. Mindkét új szakma felnőttoktatás keretében is választható, így azok számára is nyitott, akik már az agráriumban vagy az élelmiszeriparban dolgoznak, de szeretnék bővíteni vagy megújítani szakmai tudásukat.

Az agrárminiszter kifejtette, a duális képzés megerősödése lehetővé teszi, hogy a diákok valódi munkahelyi környezetben szerezzenek tapasztalatot. Több mint 1200 diák vesz részt havonta ebben a képzésben. A szakképzési munkaszerződéssel tanulók biztosított munkaviszonyban szereznek gyakorlati tudást. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő 52 szakképzési intézményben, a 2025/2026-os tanévben 4662 fő kezdte meg tanulmányait. 

A magyar agrárszakképzés 2025-ben hazai és nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ért el. A fiatal szakmunkások Európa-bajnokságán, a dániai EuroSkills Herning 2025 versenyen 32 ország több száz indulója között a magyar agrárium versenyzői kiváló teljesítménnyel növelték a hazai agrárszakképzés hírnevét. A hazai szakmai tanulmányi versenyeken hasonlóan figyelemre méltó eredmények születtek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által meghirdetett megmérettetésen 21 agrárszakmában több mint 800 tanuló indult, és a 21 versenyből 17-ben az agrárminisztériumi fenntartású intézmények diákjai győztek.

Az agrártárca továbbra is elkötelezett amellett, hogy a fiatalok és a felnőttek korszerű, piacképes tudással rendelkezzenek – ezzel erősítve a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét, fenntarthatóságát és a vidék erejét.

(AM Sajtóiroda)

The post Új szakmák és modern infrastruktúra az agrárszakképzésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a magyar agrárium társadalmi és szakmai megbecsültsége folyamatosan emelkedik. Jól tükrözi ezt az is, hogy folyamatosan nő az agrárszakképzés iránti igény. Az idei év első felében az 5 agrárszakképzési centrumban tanulók létszáma elérte a csaknem 16 ezer főt, ebből pedig több mint 13 ezer diákot oktatnak agrárszakmákra – tette hozzá. Nagy István bátran ajánlja a fiatalok figyelmébe az agráriumot, hiszen a középszintű intézményekben versenyképes tudásra, elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt szert lehet tenni. Hozzátette, a nagy értékű modern gépek, a precíziós technológiák és az ebből származó hatalmas adatmennyiség nem használható, ha nincs szaktudás ezek üzemeltetésére. Ezért van szükség a 21. századi ismereteket magabiztosan használó szakemberekre.

Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben résztvevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka. A miniszter szerint még nem késő hivatást választani, hiszen a beiratkozási határidő június végén jár majd le. Hangsúlyozta, a minisztérium célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok minél többen az agrárszakképzést válasszák, ismereteik pedig olyan naprakészek, korszerűek és modernek legyenek, melyekkel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Az eddigi jelentkezési adatok alapján a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumot bármilyen más iskolatípust magasan előzve, a felvételizők több mint 42 százaléka választotta – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

The post Versenyképes tudást nyújt a hazai agrárszakképzés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

  A tárcavezető szerint ezt tükrözi az is, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt, amely teljes átalakításon és megújuláson ment át: tavaly nyáron öt agrárszakképzési centrumot alakítottak ki, amelyek 58 feladatellátási helyen 55 agrárszakképző iskolát foglalnak magukban.
    Az előző tanévhez képest mintegy tíz százalékkal többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe – tette hozzá.
    Kiemelte, hogy az Agrárminisztérium (AM) a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben részt vevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka, több mint 12 ezer tanuló, az oktatók és egyéb technikai dolgozók száma pedig meghaladja a 3500-at.
    Nagy István beszélt arról is, hogy a diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat, a második legnépszerűbb pedig az élelmiszeripari ágazat. Jelentősen nőtt az iskolákban ugyanakkor a környezetvédelmi és a vízügyi tanulmányokat folytatók száma, emellett egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt.
    A szakiskolák tanárait, diákjait egyaránt megbecsüli a kormány – szögezte le az agrártárca vezetője, hozzátéve, hogy az oktatók béremelése, a tanulók jelentős ösztöndíjai, az átláthatóbb új struktúra mind segít a magyar gazdaság erősebbé és versenyképesebbé tételében.
    Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy a hazai agrárium versenyképességét akkor lehet javítani, ha a hazai mezőgazdaság lépést tart a világban végbemenő technológiai fejlődéssel, amelynek érdekében a tavalyi tanévtől teljes körű megújuláson esett át a szakoktatás.
    Részletezte, hogy az AM fenntartásában működő középfokú agrárszakképzési centrumok erdészeti szakképzést folytató intézményeit három erdészeti szimulátor beszerzésével segítették, amelyek értéke egyenként több mint harmincmillió forint.
    A szimulátorokat az erdészeti oktatási központokként jelölt szakképző intézményekben helyezték el, Mátrafüreden, Szegeden és Sopronban, emellett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével további nyolc iskola eszközparkja bővült műszeres favizsgálat elvégzésére alkalmas eszközökkel – mondta.
    Nagy István kitért arra is, hogy az idei tanév beiskolázási eredményei az elmúlt évekhez képest kiemelkedően jók voltak, amely a szakképzés presztízsének visszaállítására tett kormányzati törekvéseknek, valamint a szakképzés átalakításának köszönhető.
    Hozzátette, hogy az iskoláik kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak.
    Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány miatt elmaradt tanulmányi versenyeket az idei tanévben rendezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: szeptemberben a Csapó Dániel emlékversenyt, míg a Guba Sándor emlékverseny, a Dél-dunántúli középiskolások szántóversenye, valamint a Dr. Szabó Gusztáv emlékverseny októberben lesz.
    A tanévnyitón a hazai öt agrárszakképzési centrum főigazgatója és a Soproni Egyetem rektora aláírták az Erdészeti Ágazati Tudásközpont alapító okiratát.
    Zambó Péter, az AM erdőkért felelős államtitkára a tudásközpontról azt mondta, hogy annak a feladata az lesz, hogy hidat képezzen a hazai erdészeti közép- és felsőoktatási intézmények, valamint az állami és magán erdőgazdaságok között a gyakorlati és elméleti igények és ismeretek tekintetében.
    Az államtitkár beszélt arról is, hogy az erdészeti szimulátor olyan speciális erdészeti gépek kezelését tanítja meg a diákoknak, amelyekkel a gyakorlati életben találkozhatnak, a favizsgáló pedig a fa szerkezetét vizsgálja anélkül, hogy azt roncsolná.
    Az eszközökkel 21. századi ismereteket sajátíthatnak el a diákok – mondta.
    Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Sopron gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal bír. Kiemelte, hogy idén ünnepli a város az 1921. évi népszavazás centenáriumi évfordulóját, amikor Sopron és további nyolc környező település a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött, amellyel Sopron kiérdemelte a Leghűségesebb város (Civitas fidelissima) kitüntetést.

The post A gazdák társadalmi megbecsültsége ma sokkal nagyobb, mint a járvány előtt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy tavalyi tanévtől kezdődően teljes körű átalakításon és megújuláson esett át az agrárszakképzés. A versenyképesség javítása érdekében ugyanis elengedhetetlen követelmény, hogy lépést tartson a hazai mezőgazdaság a világban végbemenő technológiai fejlődéssel. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ágazat szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokában legyenek – tette hozzá. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy

a célok elérése érdekében 2020. július 1-jével 5 Agrárszakképzési Centrumot alakítottak ki. Az intézmények fenntartóváltását követően pedig az öt központ összesen 58 feladatellátási helyen 56 agrárszakképző iskolát foglal magába, ahol 2020-ban összesen 17.517 diák tanult.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a minisztérium fenntartásában lévő intézményekben 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma.  Kifejtette, egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt, elsősorban a mezőgazdasági technikusi és a mezőgazdasági gépésztechnikusi ismeretek iránt nagy a kereslet. A 2021/22-es tanévben az augusztusi adatok alapján várhatóan 4326 új tanuló kezdi meg tanulmányait. A diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és erdészeti ágazat. Ezekre a képzésekre a tavalyi évhez viszonyítva 14%-kal több tanulót vettek fel. A környezetvédelem és vízügy vonatkozásában pedig az előző tanévhez viszonyítva 44%-kal többen kezdhetik meg tanulmányaikat most szeptemberben.

Nagy István szerint az oktatási rendszer átalakításának elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez sokkal rugalmasabban alkalmazkodó szakképzési rendszer megteremtése, illetve a diákok versenyképes és gyakorlati tudással történő felvértezése. A speciális szakmai ismereteket ugyanis a duális gyakorlati képzésben az ágazati alaptudással lehet hatékonyan elsajátítani – húzta alá a tárcavezető.

The post Folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy

a kormány ezzel a könnyítéssel is mezőgazdaságban elhelyezkedni kívánókat segíti.

Az aranykalászos gazdatanfolyam az elmúlt évek keresett képzési formája. A gazdaképzést oktató tanfolyamokat az új felnőttképzési törvény továbbra is tartalmazza, igaz, némi módosítással. Az aranykalászos gazdatanfolyamot korábban OKJ képzésként hirdették a képzőhelyek, 2021. január 1-jétől ez a képzés önállóan már nem, csupán egyes szakmához kapcsolódóan, részszakmaként végezhető el. A képzés időtartama nem változott

– részletezte a miniszter.

Könnyítést jelent azonban, hogy ez évtől, tehát 2021-től az aranykalászos gazda szakmai és vizsgakövetelménye szerint a vizsgára bocsátásnak már nem feltétele, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen. Vagyis fontos változás az, hogy  idéntől már jogosítvány nélkül is megszerezhető az aranykalászos gazda képesítés – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ez az egyszerűsítés azok számára is könnyebbséget jelent, akik földet szeretnének vásárolni. A termőföldvásárlásra vonatkozó jogszabályok ugyanis előzetes feltételként megfelelő szakmai képesítés meglétét írják elő. Ilyen képesítés többek között az aranykalászos gazda, ennek megszerzéséhez pedig a jövőben már nem szükséges, hogy az érintett jogosítvánnyal rendelkezzen – tette hozzá.

További könnyítést jelent a miniszter szerint, hogy a kormány a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló rendelet módosításával lehetővé tette, hogy az új szakmajegyzék szerinti aranykalászos gazda képzettség is elfogadható a termőföld megvásárlásához. Kiemelte:

az aranykalászos gazda részszakma képesítés megszerzéséhez továbbra is az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképzési centrumok iskoláiban és a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző szervezeteknél lehet jelentkezni.

Az érintett felnőttképzőket a Pest Megyei Kormányhivatal tarja nyilván, míg a szakmai képzés tartalmi követelményeiről további információ az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján(www.ikk.hu) található. A pandémia miatti veszélyhelyzetre tekintettel a kormány lehetővé tette, hogy a korábbi OKJ-s szabályok alapján már az elindult tanfolyamok esetében is megszerezhető legyen az aranykalászos gazda részképzettség jogosítvány hiányában.

The post Kedvezőbbek az aranykalászos gazdaképzés feltételei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Miniszter kiemelte, hogy ehhez

meg kell tudni mutatni, hogy az agrár és élelmiszeripar vonzóbb pálya lehessen a fiatalok számára, hiszen ők a magyar vidék záloga, nélkülük elképzelhetetlen a vidéki megújulás és a vidéket megtartó erő. 

Hangsúlyozta továbbá, hogy e célból a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is csatlakozik az egyetem  rendszeréhez,  így az új felsőoktatási intézmény kutató-, oktató- és gyakorló egyetemmé válhat. A Miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) minden tekintetben felveszi majd a versenyt az élenjáró nyugat-európai társintézményekkel. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyetemi integráció és a hazai agrár-felsőoktatás rendszerének korszerűsítése elengedhetetlen lépés az agrárium átfogó modernizációjához. A jövőben az egyetem a  hallgatókat magas színvonalon ismerteti meg a modern és fejlődő mezőgazdasági ágazatokkal, felkészítve őket az agrár karrierpályákon történő sikeres indulásra. Hiszen a magyar gazdák versenyképesességének növelése a magyar agrároktatás versenyképessé tételénél kezdődik – tette hozzá.  

Nagy István kifejtette, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az agráriumra válságok idején is támaszkodhatunk, a mezőgazdasági munka, illetve az élelmiszertermelés felértékelődött és tovább nőtt a magyar gazdák által megtermelt áruk megbecsültsége is.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az elkövetkezendő évtized nyertesei a magyar vidék és a helyi gazdaságok legyenek.

Az agrárminiszter szerint történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosítja a költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. Így az elkövetkező hét évben hazánk 4.265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Míg a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás segítheti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén 2027-ig összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

The post A fiatalok a magyar vidék zálogai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az ünnepségen emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika (KAP) hazai és uniós forrásai révén kiemelkedő összeget, mintegy 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a következő hét évben a magyar vidék megerősítésére, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére.
    

A források által kínált páratlan lehetőséggel akkor tudunk élni, ha újra vonzóvá tesszük az agrárszakmákat, növeljük a képzett mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari szakemberek számát

– fogalmazott az agrárminiszter.
    A tárcavezető hozzátette, ennek jegyében meg kell erősíteni a képzési hálózatot és folyamatosan emelni kell a szakképzés színvonalát, ezek megvalósításával pedig az agrárszakmák megbecsültsége is növekszik.
    Beszédében kifejtette,

a szakképzést a hatékony tudásátadás és a korszerű gyakorlati oktatás jegyében alakította át a kormány, az Agrárminisztérium által fenntartott 56 szakképző intézmény tavaly óta az öt szakképzési centrum felügyelete alatt működik.

A pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét az agrármodernizáció, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció „hívószavaival” szeretnék felhívni a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre – tette hozzá a miniszter.
    A járműátadás azt az üzenetet hordozza a tanulók és leendő diákok számára, hogy a komoly szaktudással rendelkező agrárszakemberekre rendkívüli igény van a munkaerőpiacon, amely számos karrierlehetőséget kínál a pályakezdőknek is – hangsúlyozta Nagy István. Mint mondta,

az agrárszakképzés jó döntés lehet, mert ez biztos jövőt, megélhetést és perspektívát kínál a fiatalok számára.

    Előttük tavaszig még nyitva áll a lehetőség, hogy jelentkezzenek az agrárszakképzési centrumok iskoláiba – jelezte Nagy István.

    A szakképzési intézmények eszközparkjának modernizálása keretében 24 iskola vásárolhatott erőgépeket, személyautókat és kisbuszokat. A nyíregyházi eseményen tíz személyautót, egy mikrobuszt, öt traktort és három pótkocsit vehettek át jelképesen Nagy Istvántól az agrárszakképzési centrumok és iskolák vezetői.

The post A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrum központi épületének átadásán hangsúlyozta,

újra vonzóvá kell tenni az agrárszakmákat, és megerősíteni a képzési hálózatot, ráirányítva a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre.

    A tárca legfontosabb célja az agrárszakmák megbecsültségének erősítése, a képzett mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari szakemberek számának növelése – szögezte le, hozzátéve:

kizárólag a korszerű agrárismeretek átadásával biztosítható, hogy a következő generációk helyben boldoguljanak.

    Nagy István közölte, az új tanévben a minisztérium által fenntartott 56 szakképzőintézmény öt centrumba szervezve kezdte meg az oktatást.
    A politikus úgy fogalmazott, oktatóból szerencsére nincs hiány, ráadásul ők július 1-jétől már a munka törvénykönyve szerinti, megemelt fizetésért gyakorolják hivatásukat, emellett több korábbi juttatást – így a jubileumi jutalomra való jogosultságot és az utazási kedvezményt – is megtarthattak. A miniszter bízik benne, hogy a magasabb fizetés és a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok vonzóvá teszik a kiemelkedő tudású oktatók számára az agrárszakképzést.

    Az Agrárminisztérium támogatásával 24 iskola egy-egy új, a mai technológiai követelményeknek teljes mértékben megfelelő traktort szerezhet be. Az új erőgépeknek köszönhetően a diákok megerősíthetik digitális kompetenciáikat, a munkaerőpiac által elvárt, a gyakorlatban azonnal alkalmazható szaktudásra tehetnek szert – tudatta Nagy István.

    Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az agrároktatásnak komoly hagyományai vannak a városban, a régióban, ezeket nemcsak ápolni kell, hanem továbbfejleszteni is.
    Ahhoz, hogy Magyarországon az agrárium társadalmilag elismert, stratégiai ágazat legyen, a következő évtizedekben nagyon jól felkészült, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező fiatalokra van szükség – szögezte le az államtitkár.

    Bedő Tamás (független) polgármestere közölte, a Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő agrárszakképző intézményeket összefogó Alföldi Agrárszakképzési Centrum központja nyár óta működik a városban. A centrum új iskolaépületét a korábbi családsegítő központ ingatlanának felújításával alakították ki.

The post A színvonalas agrárszakképzés a nemzet jövőjét jelenti appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Dunántúli Agrárszakképző Központ Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakiskola és Kollégiumában tartott országos tanévnyitón hét intézmény vehette át a korszerű, mai technológiai követelményeknek megfelelő traktorokat. A tárcavezető jelezte, hogy

az erőgépeknek köszönhetően bővülhet az iskolák képzési kínálata és a szakmai végzettséggel párhuzamosan megerősíthetik a digitális kompetenciákat, továbbá a munkaerőpiac által elvárt, gyakorlatban alkalmazható digitális szaktudásra tehetnek szert a diákok.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy az agrárszakképző iskolák magas színvonalú működése nagymértékben hozzájárul hazánk agrárgazdaságának további megerősítéséhez, versenyképességének növeléséhez és a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításához. Hozzátette: az idei évben jelentős mérföldkőhöz érkezett az agrárszakképzés, hiszen július elsejétől az Agrárminisztérium által fenntartott 56 szakképző intézmény 5 centrumban folytatja tevékenységét. Ezzel a tárca a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzés rendszerében, ahol az agrárszakképzésben résztvevő diákok csaknem 70 százaléka tanul. A tárcavezető szerint

a megalakult agrárszakképzési centrumok helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, az integráció pedig biztosítja a szervezeti működés minőségének javulását és az összehangolt munkát.

Nagy István az új tanévvel kapcsolatban jelezte, hogy idén négyezernél is több tanuló választotta a mezőgazdasági, erdészeti, az élelmiszeripari, vagy éppen a környezetvédelmi szakképzést a tárca által fenntartott agrárszakképző centrumok iskoláinak egyikében. Hozzátette:

az agrárszakképzés nemcsak az agrárágazatok munkaerőigényét hivatott maximálisan kiszolgálni, hanem aktív, innovatív szereplőjévé válik a 21. századi magyar mezőgazdaságnak.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az agrárképzést választók karrierlehetőséget lássanak a szakképzésben és az agrárium visszanyerje méltó presztízsét.

The post Az agrár- és élelmiszergazdaság jövőjének alappillére az agrárszakképző iskolákban rejlik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.