A miniszter kifejtette, a koronavírus járvány felhívta a figyelmünket arra, mennyire fontos az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer önellátottság, amit a szomszédunkban dúló háború megerősített. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogyan tudja a legkisebbeknek is biztosítani a megfelelő védőhálót, és ezzel összhangban hogyan tud a legnagyobbaknak olyan támogatást nyújtani, amivel húzzák előre a magyar mezőgazdaságot. Hiszen ha a kistermelőknek biztosítják az olyan integrációkat, melyekben védve vannak, akkor a feldolgozóipar számára is adott az az alapanyag-mennyiség, amellyel képesek teljesíteni a szállítási kötelezettségeiket, és akkor Magyarországon az élelmiszer önellátással nem lehet probléma – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Azt kell összehangolni, hogyan találhatja meg mindenki a helyét és a szerepét a mezőgazdaságban – tette hozzá.

Nagy István elmondta, a baromfiágazat a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztő ágazat hazánkban, amely a külkereskedelmi mérleget is javítja, a hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik. A Nagisz Zrt. egy 70 éves múltra visszatekintő, működése során rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmozó mezőgazdasági vállalkozás. Az OTP-NAGISZ sőreháti pulykatelepének beruházása a magyar mezőgazdaság megújulását is jelképezi. Az új pulykatelepen a legmodernebb technológiát használhatják és a legjobb minőséget állíthatják elő – mutatott rá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az állattenyésztést is alaposan próbára tették az elmúlt évek. A magyar kormány az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak nagymértékű emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet ellenére továbbra is kiáll az állattenyésztők mellett. Nagyon komoly egyeztetések folynak a pénzügyi szektorral azért, hogy egy olyan konstrukció szülessen, ami mindenkinek segít túlélni ezt az aszályos időszakot. Kiemelte, újra kell gondolni, az állattartókat hogyan lehet az aszályos időkben is megfelelő takarmányhoz juttatni, ezen kihívás megoldásához új utakat kell keresnie az agráriumnak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a baromfiszektorban nemzeti vagy uniós társfinanszírozott támogatás vehető igénybe például az állatjóléti többletkötelezettség-vállalások ellentételezésére, az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére. A finanszírozási problémák megoldására több állami hátterű, kedvezményes program is indult az elmúlt években. Mindezek mellett az Agrárminisztérium az Európai Unióban elsőként, 2021-ben bevezette a Krízisbiztosítási Rendszert, amely az állattenyésztők és a növénytermesztők számára egyaránt elérhető. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán keletkezett piaci zavarok kezelésére az unió a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás odaítélésről döntött. A támogatás a baromfiágazat részére is elérhető – sorolta a miniszter.

The post  A sőreháti pulykatelep a mezőgazdaság megújulását is jelképezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter szerint ebben a helyzetben a következő hetekben, hónapokban a kereskedelmi szektor szereplőinek partnerséget kell vállalniuk a magyar  sertéságazattal és húsiparral. A koronavírus-járvány tavaszi első hulláma idején az európai szállítási nehézségek közepette a magyar élelmiszeripar és a gazdák, köztük a sertéságazat is erőn felül teljesített, biztosítva a hazai fogyasztók zavartalan élelmiszerellátását.

A kereskedelmi láncokat az agrárminiszter határozottan arra kéri, hogy emlékezve a tavaszi időszak megpróbáltatásaira, őrizzék meg magyar beszállítói kapcsolataikat, amelyeket jogosan és büszkén hirdettek az elmúlt időszakban, és részesítsék előnyben a kiváló minőségű magyar sertéshúst beszerzéseik során.

The post Az agrárminiszter a magyar sertéshús hazai beszerzésének fenntartására hívja fel a kereskedelmi láncokat a sertéspestis németországi megjelenését követően appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövettel való megbeszélésen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, a szomszédos országgal kiemelt szerepe van a régiókkal folytatott ágazati kapcsolattartásnak.

Ausztria mezőgazdasági és a környezetügyi szempontból is az Agrárminisztérium legfontosabb partnerei között szerepel.

Teljeskörű együttműködés létrehozására törekszünk Georgiával- mondta Nagy István, Georgia magyarországi nagykövetével folytatott megbeszélésén. A felek többek között állattenyésztéssel, szőlészettel, halászattal és akvakultúrával kapcsolatos kérdésekről egyeztettek, valamint megállapodtak abban, hogy a két ország szakértői 2019 során egyeztetnek az együttműködési lehetőségekről.

.

Nagy István vidékfejlesztési, környezetvédelmi és öntözéssel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Oleg Ţuleával, a Moldovai Köztársaság nagykövetével. Egyetértettek abban, hogy a magyar-moldáv mezőgazdasági kapcsolatok terén a felsőoktatási együttműködés és az üzleti szféra fejlesztése a legfontosabb elemek.

.

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

A miniszter az egyeztetéseken kiemelte, 2019 az intenzív nemzetközi együttműködések éve. Nagy István valamennyi nagykövet számára jelezte, hogy az Agrármarketing Centrum szeptemberben megszervezi az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amelyre hazánk szeretettel várja a külföldi kiállítókat is.

Forrás: AM Satóiroda

.

The post Találkozó Ausztria, Georgia és Moldávia nagyköveteivel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését. A jogszabályban nagy hangsúlyt fektetünk az őshonos fajtáink védelmére, megőrzésére

A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást

– tette hozzá. Kiemelte,

az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik.

 

Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére. A Vidékfejlesztési Program egyéb pályázati felhívások keretében is támogatta, támogatja az állattenyésztési ágazat szerepelőit.

Példaként említette, hogy

• a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére 38 milliárd forint,
• a sertéstartó, valamint a baromfitartó telepek korszerűsítése pedig 31-31 milliárd forint jut.
• Továbbá a juh és a kecsketartás fejlesztésére egy 680 millió forint keretösszegű pályázat szolgál,

amelyre december elsejétől lehet jelentkezni.

 

A miniszter arról is beszélt, hogy a tenyészállat és szaporítóanyag előállításban törekedni kell, arra, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a hazai tenyésztés, és a legkisebb mértékben legyünk kiszolgáltatva a külföldi tenyésztő vállalkozásoknak. Megjegyezte, hogy

a piaci trendekhez hatékonyabban alkalmazkodó fajta-, és hibrid használat minőségi alapanyag-termelést és nagyobb árbevételt biztosítja a termelők számára.

A küldöttközgyűlés egyhangú szavazással megválasztotta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökének Zászlós Tibort, a Mezőfalvai Mg Zrt. vezérigazgatóját, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnökét.

Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet az újonnan megválasztott elnök.

Forrás: AM Sajtóiroda

 

The post A magyar mezőgazdaság erősödésének feltétele az állattenyésztés fejlődése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is

 Nagy István szavai szerint

adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

    Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig.

 

Külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
    Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

 Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról.

Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.    

 A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.
    Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a  csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post A magyar termőföld termőképességét is meg kell tartani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Újabb szakmai napot tartottak az Agrárminisztériumban. Október 17-én a  tejágazati fórum szereplőivel tárgyalt Nagy István miniszter.

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat.

Kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása. A tejtermelés a hazai állattenyésztés egyik legnagyobb gazdasági súlyú ágazata.

Az ágazat kibocsátása 2017-ben 171 milliárd forint volt, ez a teljes mezőgazdasági kibocsátás 6-7%-a, az állattenyésztés kibocsátásának közel 20 %-a volt. Emellett a termelés is évek óta növekszik. Az ágazat előtt álló feladatokról az agrárminiszter úgy fogalmazott: cél a jelenlegi állomány megőrzése illetve növelése, emellett a tej beltartalmi értékeinek javítása. A magas zsírtartalmú nyerstej iránt ugyanis világszerte egyre nagyobb a kereslet, a tejzsír-árak nagymértékben emelkednek. A zsírtartalom növelését szakszerű apaállat használattal és a takarmányozási, tartási körülmények optimalizálásával, valamint célirányos selejtezéssel lehet megoldani.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a fórumon kiemelte:

az elmúlt években a piaci válságok és a járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, így a szarvasmarha ágazat helyzetét is. A KSH adatai alapján a szarvasmarha állomány és ezen belül a tejelő tehenek száma 2011 óta folyamatosan növekszik. Az európai tejválság leküzdése óta a tejtermelők jövedelmi pozíciói jelentősen javultak. A tehenenkénti tej árbevétel 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 4 százalékkal volt magasabb, mint 2017 hasonló időszakában.

Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a nyerstej felvásárlási ár európai változékonyságának. Ezért fontos lenne az egységes érdekképviselet kialakítása.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeresen ellenőrzi a tej és tejtermék gyártókat és forgalmazókat, részben monitoring terv alapján, részben pedig a kiemelt fogyasztási időszakokra koncentrálva

– ismertette Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. 2017-ben és 2018-ban eddig összesen több mint 4300 tej és tejtermék mintát vizsgált meg a hatóság.

A felmerült kifogások fő okai

• az eltarthatósági időn túli forgalmazás,
• az előírtnál alacsonyabb zsírtartalom illetve jelölésbeli hiányosságok voltak.

A NÉBIH a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján részt vesz az Iskolatej Program élelmiszerbiztonsági ellenőrzésében, hogy a diákok mindig a legjobb minőségű termékeket fogyaszthassák.

Mezei Dávid, a szaktárca vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkára az eseményen tartott előadásában elmondta, hogy az ágazat szereplői már több mint 36 milliárd forint beruházási támogatásban részesültek a Vidékfejlesztési Programból. Hangsúlyozta, hogy

ebből az összegből nemcsak az alapanyag-előállítást, hanem mintegy 10 milliárd forinttal a feldolgozást is támogatja a tárca. A kormány kiemelt célja, hogy a magyar gazdák által megtermelt, kiváló minőségű nyerstej minél nagyobb arányban kerüljön hazánkban feldolgozásra, ezért az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy az élelmiszeripari fejlesztésekre kiírt pályázatot még az idén újra nyitja, mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel.

A tejágazat másik fontos vidékfejlesztési intézkedése, a szerkezetátalakítási támogatás keretében pedig a hazai tejtermelő gazdák további 57 milliárd forint támogatáshoz jutnak.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba AM

The post Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.