Nagy István kiemelte: a növényvédelmi szakemberek kiemelten fontos feladatot látnak el, hiszen az itthon előállított élelmiszer, illetve takarmány 80 százaléka növényi eredetű, és ahhoz, hogy biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalunkra, egészséges talaj és növények kellenek. A miniszter hangsúlyozta, a növényorvosok, a szakhatóságok és a gazdálkodók együttműködése biztosítja, hogy a magyar termékek megfeleljenek a legszigorúbb hazai és uniós elvárásoknak egyaránt. Magyarország elkötelezett abban, hogy az importszabályok szigorításával és a maradékanyag-határértékek következetes érvényesítésével megvédje az európai és a magyar fogyasztókat.

Az agrárminiszter határozottan visszautasította a magyar almát ért megalapozatlan állításokat. Mint rámutatott: import termékről volt szó, a magyar alma pedig biztonságos, kiváló minőségű, és megfelel minden hatályos növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírásnak. A kormány a jövőben is fellép minden olyan támadással szemben, amely a hazai termelők jó hírnevét indokolatlanul veszélyezteti.

A tárcavezető beszélt a szőlő aranyszínű sárgaság betegségéről is, amelynek fokozott terjedése tavaly komoly kihívást jelentett a hazai szőlőtermesztés számára. Emlékeztetett arra, hogy a kormány azonnali intézkedéseket vezetett be; 3,8 milliárd biztosított a felderítésre, permetezésre, és az érintett ültetvények felszámolására. Az agrárminiszter jelezte: az eddigi tapasztalatokra építve készül az idei feladatokat rögzítő akcióterv, amely a növény-egészségügyi és növényvédelmi intézkedések mellett a támogatások és az elhanyagolt ültetvények kérdését is tartalmazza.

Az agrárminiszter hangsúlyozta: a növényvédelem ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem nemzetstratégiai ügy. Az éghajlatváltozás, az új károsítók megjelenése és a globalizált kereskedelem fokozott kockázatokat jelentenek, ezért különösen fontos a megelőzés és a szigorú ellenőrzés, és az új kihívásoknak megfelelően, a modern technológiák gyakorlati alkalmazása.

Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy az európai gazdálkodók és fogyasztók érdekeit első helyen kell kezelni. A magyar élelmiszerek biztonságát minden eszközzel megvédjük, ebből ezután sem engedünk – fogalmazott Nagy István.

A rendezvényen az agrárminiszter oklevelek átadásával ismerte el a növényvédelmi szakemberek kimagasló szakmai munkáját.

(AM Sajtóiroda)

The post A magyar élelmiszerek biztonságát minden eszközzel megvédjük appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, az agrártudomány ma olyan komplex rendszer, amely nem pusztán a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, állategészségügy, növényegészségügy, élelmiszertermelés témakörét öleli fel, hanem olyan tudományterületekkel bővült, mint az agrárinformatika, biotechnológia, genetika, agrobotanika, élelmiszerbiztonság, környezetgazdálkodás. Ugyanakkor fontos a mezőgazdasági termelés generációs megújítása is, a termelők modern, XXI. századi tudással való ellátása is, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak, hangsúlyozta. A minisztérium tudatosan foglalkozik az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével. Egyre több fiatalt vonz az agrárium, ami jól látszik a felvételi adatokból is. Az idei évben több mint 40 százalékkal többen jelentkeztek a MATE képzéseire, tette hozzá. 

Nagy István kitért arra is, hogy mindig több tudással fog bírni az új nemzedék, melynek az a feladata, hogy megtalálja a jó válaszokat az agrárium előtt álló kihívásokra.  Mindannak a tudásnak, amelyet fiatalok a felsőoktatásban magukba szívnak, mindig lesz helye és értéke – szögezte le. Az OTDK kapcsán elmondta, ez a rendezvénysorozat igazi közösségalkotó erő, a hazai tudományos utánpótlás egyik fellegvárra, a fejlődés igazi motorja, amely gazdagabbá tesz mindannyiunkat.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A fiatalok tudásának mindig lesz helye és értéke az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta, nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhetnek a hagyományos táplálkozási szokások, Brüsszel ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési céllal történő árusításra. Az Európai Bizottság döntése alapján a házi tücsökkel már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Nagy István arra emlékeztetett, hogy hazánk egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, ugyanis sem élelmiszer sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. Így a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A szigorítás értelmében az összetevőket a csomagoláson jól látható helyen kell majd feltüntetni. Ezeket a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.

Nagy István hangsúlyozta, a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Nagy István szerint a magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat – tette hozzá a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Egyedi jelölést és elkülönítést kapnak a rovarfehérjéket tartalmazó termékek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter rámutatott, a háború,  a brüsszeli szankciók okozta energiaválság és az aszály miatt  évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Magyarországon az ágazat válságállóságát bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évben is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Ehhez arra is szükség volt, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezeljük, megadva a megfelelő szintű és mértékű kormányzati figyelmet és támogatást, hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István megjegyezte, a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen az, hogy modernizálják az ágazatot. A következő időszakban igen jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárgazdaság megújítását. A fejlesztések hatására emelkedik az ágazat versenyképessége és inputhatékonysága, ami hozzájárul a kihívások többségének kezeléséhez – tette hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet speciális, hiszen három ágazat együttműködésén múlik a végső sikeresség. Komplexen kell gondolkozni arról, mi a teendő a termőföldtől az asztalig, hogyan lesz a kihívásokból lehetőség mindenki számára. A magyar kormány tavaly hozott egy történelmi léptékű döntést: a KAP Vidékfejlesztési lába esetében a nemzeti társfinanszírozást megemelte, a forrás így megháromszorozódott. Ez esélyt teremtett arra, hogy Magyarország ledolgozza a hátrányait, húzta alá a tárcavezető.

Arra is kitért, hogy a kereskedelem eddig más tárcához tartozott, most viszont lehetőség nyílt arra, hogy a teljes élelmiszerláncot egyben szemlélve olyan fejlesztéseket, szabályozásokat hozzon létre az Agrárminisztérium, amelyek a lánc minden elemének érdekét figyelembe veszi. A cél, hogy nemzetközi piacokon is eredményes, erőforrás-hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem működjön Magyarországon, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot is, miközben ellenállóvá válik a külső negatív hatásoknak, például az esetleges humán járványoknak.

Nagy István az idén 15 éves Business Days konferencia szervezőit oklevéllel köszöntötte a kerek évforduló alkalmából. Ezt követően átadták „A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjakat”. A bronzérmes az Auchan Magyarország Kft., az ezüstérmes a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a szakmai különdíjas a CBA Kereskedelmi Kft., a 2022-es nívódíj győztese pedig a PENNY Market Kft. lett.

The post <strong>Magyarországon biztosított a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátása</strong> appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kifejtette, a koronavírus járvány felhívta a figyelmünket arra, mennyire fontos az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer önellátottság, amit a szomszédunkban dúló háború megerősített. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogyan tudja a legkisebbeknek is biztosítani a megfelelő védőhálót, és ezzel összhangban hogyan tud a legnagyobbaknak olyan támogatást nyújtani, amivel húzzák előre a magyar mezőgazdaságot. Hiszen ha a kistermelőknek biztosítják az olyan integrációkat, melyekben védve vannak, akkor a feldolgozóipar számára is adott az az alapanyag-mennyiség, amellyel képesek teljesíteni a szállítási kötelezettségeiket, és akkor Magyarországon az élelmiszer önellátással nem lehet probléma – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Azt kell összehangolni, hogyan találhatja meg mindenki a helyét és a szerepét a mezőgazdaságban – tette hozzá.

Nagy István elmondta, a baromfiágazat a legversenyképesebb és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztő ágazat hazánkban, amely a külkereskedelmi mérleget is javítja, a hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik. A Nagisz Zrt. egy 70 éves múltra visszatekintő, működése során rengeteg tudást és tapasztalatot felhalmozó mezőgazdasági vállalkozás. Az OTP-NAGISZ sőreháti pulykatelepének beruházása a magyar mezőgazdaság megújulását is jelképezi. Az új pulykatelepen a legmodernebb technológiát használhatják és a legjobb minőséget állíthatják elő – mutatott rá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az állattenyésztést is alaposan próbára tették az elmúlt évek. A magyar kormány az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak nagymértékű emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet ellenére továbbra is kiáll az állattenyésztők mellett. Nagyon komoly egyeztetések folynak a pénzügyi szektorral azért, hogy egy olyan konstrukció szülessen, ami mindenkinek segít túlélni ezt az aszályos időszakot. Kiemelte, újra kell gondolni, az állattartókat hogyan lehet az aszályos időkben is megfelelő takarmányhoz juttatni, ezen kihívás megoldásához új utakat kell keresnie az agráriumnak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a baromfiszektorban nemzeti vagy uniós társfinanszírozott támogatás vehető igénybe például az állatjóléti többletkötelezettség-vállalások ellentételezésére, az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére. A finanszírozási problémák megoldására több állami hátterű, kedvezményes program is indult az elmúlt években. Mindezek mellett az Agrárminisztérium az Európai Unióban elsőként, 2021-ben bevezette a Krízisbiztosítási Rendszert, amely az állattenyésztők és a növénytermesztők számára egyaránt elérhető. Az orosz-ukrán konfliktus nyomán keletkezett piaci zavarok kezelésére az unió a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatás odaítélésről döntött. A támogatás a baromfiágazat részére is elérhető – sorolta a miniszter.

The post  A sőreháti pulykatelep a mezőgazdaság megújulását is jelképezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is. Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól – ez a kormány fő feladata. Ezért – különös tekintettel a hazai állattartókra, az állatállomány takarmánnyal való ellátására és a hústermelésre – a kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál.

Nagy István tájékoztatása szerint amennyiben a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, abban az esetben arra nézve az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával, e jogainak gyakorlási szándékáról pedig harminc napon belül nyilatkozik a bejelentő felé. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a Magyarország területéről tranzitszállításként történő kivitelre és a humanitárius segélyekre. A bejelentési folyamat részleteiről, a bejelentés tartalmi elemeiről a NÉBIH honlapján lehet tájékozódni.

A Magyar Közlöny 2022. évi 42. számában megjelent rendelet célja az, hogy a hazai takarmányozás és élelmiszerellátás biztonságához szükséges mértékben maradjanak a mezőgazdasági termények a hazai piacon, a külföldre történő értékesítés, illetve kivitel semmilyen mértékben ne veszélyeztesse vagy kockáztassa a hazai állattartók és a fogyasztók ellátását – fogalmazott a miniszter.

The post Meg kell védeni a hazai élelmiszer- és takarmányellátás biztonságát appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület. Az élelmiszerlánc-biztonság szakmai irányításért dr. Bognár Lajos országos főállatorvos felel a jövőben.

„Az élelmiszerlánc-biztonság azon területek egyike, ami kétségtelenül mindannyiunkat érint. Megóvása és az ehhez szükséges eszközök fejlesztése társadalmi és nemzetgazdasági érdek egyaránt. E nélkülözhetetlen munkára szeretnénk a jövőben is hangsúlyt fektetni, ezért október 1-jétől személyes irányításom alá kerül az élelmiszerlánc-felügyelet területe”. – fogalmazott Nagy István.

A tárcavezető kiemelte: Az élelmiszerlánc összetettsége – külső szemlélőként – szinte felfoghatatlan, ebből adódóan a sérülés kockázata is nagy. Zsigó Róbert jó gazdája volt e területnek.

A koronavírus járvány alatt a hazai élelmiszer-ellátás jól vizsgázott. Ugyanakkor a veszélyhelyzet arra is egyértelműen rávilágított, hogy az élelmiszerlánc-biztonság, a hazai élelmiszeripar és az ellátás biztonsága szempontjából, stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés.”

A minisztériumi strukturális változása kapcsán Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta: „Magyarországon az élelmiszerlánc-biztonság rendkívül magas szintű, ennek fenntartása azonban komoly feladat. A lakosok mindennapi biztonságának szavatolása mellett olyan gazdaságilag is jelentős kihívásokkal kell megküzdeniük a szakembereknek, mint a jelenleg is fennálló afrikai sertéspestis, vagy a közelmúltban felszámolt madárinfluenza járvány. Ezen és hasonló kihívások még gyorsabb és hatékonyabb kezelésében nyújthat a jövőben hathatós segítséget a szervezeti változás.”

Az élelmiszerlánc-felügyelet szakterülete 2020. október 1-jétől kerül az agrárminiszter közvetlen irányítása alá.

The post Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter elmondta, hogy a koronavírus-járvány tavaszi tanulságait levonták, és a tapasztalatok alapján az ország önellátó képességnek nagy szerepe van, ezért fontos annak erősítése.

A magyar gazdák a vásárlók, a tudatos vásárlók kezében vannak. Ezért a kampány célja, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a magyar termékek vásárlásával a hazai, a helyi gazdaságot erősítik

– tette hozzá.

    Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is a magyar áruk vásárlására ösztönözte a lakosságot, mivel a kormányzati intézkedések mellett az is a munkahelyek megőrzését szolgálja.

A magyar termékek nem csak frissebbek és sokszor ízletesebbek, de környezetterhelésük is alacsonyabb, mint az import termékeké

– mondta.

    A világjárvány egyszerre sodorta veszélybe az emberek egészségét, a magyar gazdaságot, a magyar családok megélhetését és a magyar munkahelyeket – emlékeztetett, és hangsúlyozta, hogy hazait vásárolni egyet jelent a gazdaság újbóli megerősítésével és a munkahelyek megőrzésével.
    A kormányszóvivő szerint „aki tudatosan választ hazai árut, az nemcsak ebben tud segíteni, hanem biztos lehet abban, hogy minőségi, biztonságos árut fog venni, hiszen Magyarországon európai szinten is kifejezetten szigorúak az élelmiszerbiztonsági szabályok, amely saját magunk és a családunk egészségének az érdekében is egy fontos szempont.”

    Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy az üzletlánc tapasztalatai szerint a fogyasztói tudatosság is egyre erősebb, a vásárlók egyre inkább az ár-érték alapján hozzák meg döntéseiket, emellett sokan és egyre többen a magyar termékeket választják. Ebben fontos szerepe van a magyar üzletláncnak, amelyben egy korábbi független felmérés alapján 80 százalék felett találhatók meg a hazai termékek – mondta.

The post Tudatos fogyasztói döntések szükségesek a gazdaság erősítéséhez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél pedig zászlóval kell jelölni a magyar terményeket.

    Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a nem előrecsomagolt, friss vagy hűtött sertéshús értékesítésekor már január 15-e óta fel kell tüntetni az állat származási helyét és, ha eltérő, a vágási helyét is.
    Július 15-étől újabb termékköröknél teszik kötelezővé a származási információk jelölését, a húsok esetében a juh, a kecske és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet.

    A nem előrecsomagolt, Magyarországon termesztett zöldség és gyümölcs esetében pedig nem elég a származási országot szövegesen feltüntetni, de július 15-től az országzászlót is meg kell jeleníteni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti – tette hozzá.
    A miniszter kiemelte:

a jelölések segítik a fogyasztót a tudatos vásárlásban, és amikor magyar áru mellett döntenek, akkor a minőséget, a megbízhatóságot, a biztonságot és az ellenőrzött terméket választják.

Döntésükkel a magyar gazdaságot is erősítik, és „a magyar gazdák sorsa a tudatos vásárlók kezében van”. Az Agrárminisztérium mindent megtesz, hogy segítse a fogyasztókat a tudatos vásárlásban, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban – fogalmazott.

    A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet rámutatott az önellátás készségének fontosságára.

    Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára köszönetét fejezte ki a tárca támogatásáért, és felidézte: a baromfiágazat 2019-ben mintegy 700 ezer tonna húst termelt. Beszámolt arról is, hogy felmérésük szerint a Covid-járvány következtében 24 500 tonna húst kellett lefagyasztani, a tárolókapacitások gyakorlatilag megteltek, június óta azonban – ha lassan is – a készletek elkezdtek fogyni.
    Emlékeztett arra is, hogy az ágazat életben tartására, a károk enyhítésére többféle támogatás áll rendelkezésre a termelők és a feldolgozók számára, emellett hitel- és garanciakonstrukciókat is kialakított a kormány a mezőgazdasági vállalkozások számára. Molnár Györgyi reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem áll meg, és kiterjeszthető lesz további termékekre, így például az étkezési tojásra.

    Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta: a szakma örömmel vette, hogy a friss zöldség-gyümölcsök esetében bevezetik az országzászlós megjelölést. Emlékeztetett: Magyarországon évente közel 2 millió tonna zöldséget állítanak elő és mintegy 8-9 ezer tonna gyümölcsöt. Ennek 50 százaléka friss piaci termékként értékesül. Beszélt arról is, hogy a járvány megmutatta, mennyire fontos, hogy szezonálisan, lehetőség szerint legtöbb zöldség-, gyümölcsfajból önellátó tudjon lenni az ország. A FruitVeb elnöke szintén kiemelte, hogy az új jelölés azonnal tudja orientálni a vevőt, mert a zászlónak figyelemfelhívó ereje van.

    Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy a sertéshúsoknál január 15-ével bevezetett változások igazolták a várakozásokat, ezért fontos, hogy ez további termékkörökkel bővül. A fogyasztói tudatossággal kapcsolatban elmondta, hogy egyre több vásárló veszi figyelembe a termék ár-érték arányát, egy felmérés szerint pedig az áruházláncokban 80 százalék fölött van a magyar termékek részaránya.
    Az igazgató köszönetét fejezte ki a magyar termelőknek és a beszállítóknak, és méltatta a hazai összefogást a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben.

The post Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.