A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele, hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak egyaránt. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek. 

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A zöldség-, gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István szerint a magyar agrárium mindig példaként tekint a hazai borásztársadalomra, mert folyamatosan olyan újításokkal lép elő, amelyeket érdemes a többi ágazatnak is követnie.
A borászok nemcsak megtalálják, hanem befolyásolják is a fogyasztói igényeket – mondta, hozzátéve: a siker azon múlik, ki milyen gyorsan reagál, ki milyen innovatív, ki tudja diktálni a trendet.
Noha az OBV verseny, a résztvevők mégsem ellenfelek – emelte ki  a miniszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a díjazott borászok által felhalmozott tudást fontos a lehető legszélesebb körhöz eljuttatni.
„A szüret még előttünk áll: a búzánk, a mindennapi gabona biztonságban a csűrben van, a borágazat most dolgozik azon, hogy a pincékben ott legyen a bor” – mondta Nagy István.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hangsúlyozta: annyi tehetség és innováció halmozódott fel a magyar bortermelőknél, hogy „most már nem egymással kell versenyeznünk, hanem önmagunkkal”.
Mint emlékeztetett, az Országos Borversenyt két év után rendezték meg újra. Az OBV jóval több, mint verseny, inkább egyfajta fórum, hiszen az értékelést elsősorban a termelők végzik – jegyezte meg.
Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: az OBV a legrangosabb és legnagyobb magyar borverseny.
Nemrég elfoglalt hivataláról szólva elmondta: feladata a közösségi bormarketing és borkommunikációs feladatok koordinálása, valamint a következő évekre szóló stratégia elkészítése.
„Nekünk az a dolgunk, hogy minden deciliter bornak meglegyen a helye” – hangoztatta a kormánybiztos, kiemelve a bormarketing külgazdasági és turisztikai oldalát is.
A 41. Országos Borversenyre az ország 22 borvidékéről 232 pincészet nevezett összesen 824 tétellel. A legeredményesebb borászat díját a Pajzos Tokaj kapta, melynek borai az idén három nagy arany- és két aranyérmet érdemeltek ki.

Forrás: MTI

The post A magyar bortermelők nem ellenfelei, hanem inspirálói egymásnak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, a gyarapodás motorja a külpiaci értékesítés 21,9 százalékos volumenbővülése volt, de a belföldi értékesítés is 7,3 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőttit. Szinte mindegyik alágazatban bővült a termelési érték. A legnagyobb súlyt képviselő húsipar termelése, az árhatásokat kiszűrve 4,5 százalékkal, a második legnagyobb alágazat, a növényi olaj gyártásának termelése 40,6 százalékkal növekedett éves összevetésben. Emellett meghatározó az italgyártás 30,0 százalékos, a gyümölcs- zöldségfeldolgozás és tartósítás 24,9 százalékos, a takarmánygyártás 22,6 százalékos és a tejfeldolgozás 9,2 százalékos, változatlan áron mért teljesítménybővülése is – részletezte a miniszter.

Nagy István kiemelte, az élelmiszeripar növekvő termelése bizonyítja az ágazat ellenállóságát és a hazai élelmezésbiztonságban betöltött stratégiai szerepét, az élelmiszerek magas külkereskedelmi többlete pedig hozzájárul a nemzetgazdaság külkereskedelmének stabilitásához is. A kedvező eredményekben fontos szerepet játszanak az élelmiszeripari vállalkozások elmúlt években végrehajtott technológiai fejlesztései, melyek növelték a hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post Növekedett májusban az élelmiszeripar teljesítménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk élelmiszer-ellátása a kihívások ellenére is folyamatosan biztosított, kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. A magunk mögött hagyott időszakban jelentősen nőtt az élelmiszeripari ágazat támogatottsága. Hozzátette, sikeres csak akkor lehet a terület, ha megfelelő képzettségű és elhivatott munkaerő is rendelkezésre áll. Az elmúlt öt évtized világosan megmutatta, hogy élelmiszeripari szakembereink munkája megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, a magas színvonalú, versenyképes tudást biztosító oktatás alapköve a sikeresen működő élelmiszerláncnak. Ebben kiemelkedő szerepe van a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetnek, amely az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, ahol a képzési rendszer átfogja az élelmiszermérnök képzés teljes körét, és önálló doktori programmal is rendelkezik – tette hozzá.

A miniszter köszönetet mondott az aranydiplomájukat átvevő szakembereknek, mert a 21.század versenyét csak úgy tudjuk megnyerni, ha az elődök által lefektetett biztos alapokra építünk, és képesek vagyunk a megújulásra – zárta beszédét.

Az ünnepségen együttműködési megállapodást kötött egymással a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A partnerség célja, hogy a felek közös oktatási-kutatási projekteket valósítsanak meg, továbbá a szakmai előremenetel érdekében együttesen mozgósítsák tudásbázisukat és kapcsolatrendszerüket.

The post Az élelmiszeripar az egyik leginnovatívabb ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített elő az agrártárca.

Az agrárminiszter kifejtette: a program célja az élelmiszerellátás biztonságának fenntartása, a termelési kapacitás megerősítése, mintegy 140 ezer munkahely védelme. Az elkülönített keretből az élelmiszeripar nyolc, a baromfi ágazat három milliárd forintot kap – tette hozzá.

Továbbá jut belőle a többi között a dísznövény-, a zöldség-, a borágazat, a méhészet és a lótenyésztés szereplőinek is. Hamarosan egy további 100 milliárd forintos fejlesztési programot indít a tárca, amelyből 50 milliárd forint az állattenyésztési ágazatnak jut majd. Ebben újdonság az, hogy az eddigi maximum 500 millió forintos támogatási keretet 2 milliárd forintra emelik, mert bebizonyosodott hogy egy optimális, az állatjóléti és az ökológiai igényeknek is megfelelő üzem megvalósításához ez a nagyságrend szükséges – mondta Nagy István.

A miniszter örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években a piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztést, így a baromfi ágazat helyzetét is. Az újhartyáni Bro-Ker-Bét Kft. most átadott új telepe is egy igazi sikertörténet amely megmutatja a magyar gazdák versenyképességét a nemzetközi piacon. 

A cég stratégiai igazgatója, Temesi István az MTI-nek elmondta, a mostani 2,3 milliárd forintból – ebből 395 millió forint állami támogatással – megvalósult beruházással öt új épületben 14 500 négyzetméternyi területen rendezkedtek be baromfitartásra. Tevékenységük kiterjed a naposcsibe neveléstől a tenyészbaromfi tartáson és a tenyésztojás termelésen át, a keltetésig. Ismertetése szerint a társaság 100 millió forintos alaptőkével három család összefogásával 1989-ben kezdte a működést, broiler csirke előállítására rendezkedtek be. Ma a harmadik-negyedik legnagyobb ilyen jellegű vállalkozásaként évi 40 millió naposcsibét állítanak elő, részben saját keltetőikben részben bérkeltetésként. 

A társaság jegyzett tőkéje 400 millió forint, éves árbevétele 5 milliárd, adózott nyereség tavaly 190 millió forint volt. A tervek szerint a társaság hamarosan egy 600 millió forintos beruházás keretében a keltető kapacitását bővíti majd – mondta. A mostani beruházással a meglévő 132 főt foglalkoztató társaság további 15 munkahelyet létesített.

The post 25 milliárdos válságkezelő támogatásra készül az agrártárca appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

a támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme.

Ezek a kezdeményezések csaknem 35 ezer vállalkozást, ezeken keresztül mintegy 140 ezer foglalkoztatottat érintenek. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői – emelte ki Nagy István.

Hozzátette:

a válságkezelési intézkedéseik finanszírozása érdekében külön egymilliárd forintos vissza nem térítendő többlettámogatásban részesülnek a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői szervezetek.

Ennek keretében a termékeik karitatív szervezeteken keresztül történő ingyenes szétosztása és a termelői szervezetek által végrehajtott, a fogyasztás ösztönzését célzó promóciós és kommunikációs akciók támogathatók.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a támogatási konstrukciókat a lehető legegyszerűbb formában állította össze az agrártárca, hogy mind kérelmezésük, mind kifizetésük a lehető leggyorsabb legyen. A támogatási kérelmek beadásához szükséges új elektronikus felület már előkészítés alatt áll. A kérelembeadás a tervek szerint június végétől három ütemben történik, augusztustól pedig ütemesen megindul a támogatások kifizetése az érintettek részére.

Az élelmiszeripari, a dísznövény és halágazati források foglalkoztatáshoz kötötten, a mezőgazdasági ágazati támogatások a termelési kapacitások védelme érdekében alapvetően állatlétszámhoz vagy a termelt növényi kultúra nagyságához kapcsolódnak. A vissza nem térítendő támogatások igénybevételét lehetővé tevő hazai jogszabályt kedden az Európai Bizottság jóváhagyta, így megnyílt a lehetőség a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek kihirdetésére – emlékeztetett a tárcavezető.

The post 25 Mrd forint többlettámogatással segíti a kormány az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gabonaipar a magyar mezőgazdaság alapvető, meghatározó ágazata. Komoly kihívások és nagy átalakulások előtt is áll. Nem érünk rá kényelmesen gondolkodni bizonyos dolgokon, hanem döntéseket kell hozni.

Az ágazatot képviselő szakemberek feladata, hogy tudjanak együtt gondolkodni, irányokat meghatározni a jövő számára.

A tárcavezető előadásában együttgondolkodásra hívta a jelenlévő agrár szakembereket, válaszokat keresve olyan kérdésekre mint például:

• Hogyan tudunk minőségi javításokat elérni a gabonatermesztés terén?
• Mi az új élelmiszeripari trend? Ehhez hogyan tud alkalmazkodni a magyar agrárium?
• Melyek az új étkezési szokások és divatirányzatok? Lehet-e és hogyan a magyar mezőgazdaság ennek nyertese?
• Hol húzzuk meg a határt a gabonafélék esetében, a takarmánynövény vagy iparnövény jellegét tekintve?
• Érdemes-e élni a genetikai potenciálban rejlő lehetőségekkel?
• Hogyan tudunk feldolgozottsági szintet növelni?
• Hogyan tudunk új, alternatív termékeket előállítani hagyományos gabonafélékből?

Ezek mind olyan kérdések és feladatok, melyek nem megkerülhetőek akkor, amikor a gabonaágazat szerkezeti fejlődésről és struktúrájáról beszélünk.

A lényeg: hogyan tudunk egy hektár területen több jövedelmet elérni?

A miniszter beszédében kiemelte:

Változnak a fogyasztói igények. Változik a hektáronként megszerezhető jövedelem mértéke és nagysága. Ezeket mind figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy azt tudjuk mondani a gazdáknak, hogy van jövő, hogy érdemes a földeket művelni!

A mai klímaválságban, a megváltozott körülmények között azért is felelősek vagyunk, hogyan tudjuk fenntartani a termőképességet, hogyan tudjuk megőrizni  és javítani a talaj minőségét, hogyan tudunk a tápanyag-gazdálkodással bánni, hogy ez az egész tevékenység hosszú távon fenntartható folyamat, kifejezetten hasznos és jelentős tevékenységet folytató ágazat legyen.

Kérdések, melyekre választ kell kérnünk és választ kell kapjunk, hogy meg tudjuk állapítani a mai gabonaszektor helyét, helyzetét és ezen belül ki tudjuk jelölni a magyar gazdák lehetőségeit a 21. században.

A konferencián a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar nevében dr. Szalka Éva dékán köszöntötte a résztvevőket, Kapronczai istván, a Gazdálkodás tudományos folyóirat főszerkesztője pedig hagyományosan nívódíjakat adott át a legjobbnak ítélt cikkek szerzőinek.

..

Forrás: AM Sajtó

Fotó: Bánhegyi István

—

The post A kutatás-fejlesztés a gabonaágazat minőségi fejlődésének iránymutatója appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 25-én Miskolcon, az FMCG TOP 2019 – a megújult Élelmiszer magazin, a Store Insider kétnapos konferenciáján mondta:

Az élelmiszeripar 2015 óta stratégiai ágazat, ennek megfelelően az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 2020-ig 300 milliárd forintot biztosítanak.

Az eddig megítélt támogatások összege már tavaly év végére átlépte a 300 milliárd forintos határt, ám még mindig vannak nyitott lehetőségek az ágazat számára dedikált és közvetett formában, hazai és uniós forrásból egyaránt.

   A 2021-2027-es időszak szektorális fejlesztéseiről a szaktárca vezetője kifejtette: ezek magukban foglalják

• az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását,
• a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával,
• a fogyasztói tudatosság fokozását, szemléletformálást,
• az erőforrás-hatékonyság növelését,
• a környezetterhelés mérséklését,
• a munkaerő, a szakképzés rugalmas alkalmazkodását a változó igényekhez.

Az Agrárminisztérium legfőbb célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét, ugyanakkor visszaszorítsa a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek piacát – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta: fontos, hogy az élelmiszerek legyenek biztonságosak, egészségesek, kiváló minőségűek, lehetőleg hazaiak, ezért készült el 2015-ben az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia, amely a teljes ágazatot lefedő helyzetelemzés eredménye.

    A fejlesztési terv egyik meghatározó eleme a sokat emlegetett ernyővédjegy létrehozása – mondta. Megjegyezte:

A védjegy befolyásolja a piaci helyzetet, napjainkban 11 ezer, élelmiszereken megtalálható védjegy létezik, Ezek jelentős része már fel sem tűnik a célközönségnek, nemhogy a kívánt hatást elérné.”

    Nagy István szerint ezért olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, amely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, és amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak. A mostani tervek szerint az új védjegyrendszer kétlépcsős lenne.    

    Kitért arra, hogy az élelmiszeripar fejlesztése forráselosztás és szabályozás tekintetében hatékony együttműködést kíván más tárcákkal is, az együttműködés nemcsak Magyarországon belül, hanem határainkon túlra is átnyúlhat.

   .

A miniszter jelezte:

az ágazati digitalizációs folyamatnak köszönhetően növelhető az energiahatékonyság, és garantálható az élelmiszerlánc-biztonsági szabályozásnak való megfelelés. 

    Kitért arra is: az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a lakossági szemléletformálást, hogy minden termékkör esetében a minőségi, hazai termékeket válasszák. 

    Elmondása szerint a Nébih „komoly erőkkel harcol” az élelmiszerhamisítás ellen, amely legnagyobb üzlet a kábítószer-kereskedelem után.

A kormány elkötelezett, hogy a magyar emberek egészségnek megóvása és a tisztességes vállalkozások érdekében hathatósan fellépjen az élelmiszerbűnözéssel szemben.

Látni kell, hogy az élelmiszer bizalmi termék, az élelmiszerlánc pedig sérülékeny. A biztonságosság fenntartásában egyaránt kiemelten fontos szerepe van a vállalkozásoknak, a hatóságnak, de a fogyasztóknak is – mutatott rá Nagy István.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Az élelmiszeripar stratégiai ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 11-én Szegváron jelentette ki:

A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe, ezen belül is a legjelentősebb a zöldségtermesztés szerepe

   Nagy István a Csongrád megyei községben az Árpád-Agrár Zrt. új palántanevelő üvegházának átadási ünnepségén azt mondta:

A kertészeti ágazat tavalyi több mint 300 milliárd forintos kibocsátása – melyből csaknem 180 milliárd forintot tett ki a friss zöldségek előállítása – a magyar mezőgazdasági produktum 12 százalékát jelentette.
    

Magyarország természeti adottságaiban rendkívül nagy potenciál rejtőzik, a kormány fő célkitűzése a versenyképesség javítása. A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban kertészeti beruházások támogatásra 120 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés, ez több mint 5300 nyertes kérelmet jelent.
    Nagy István leszögezte, a pályázati forrásoknak köszönhetően az elmúlt 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe az ágazatban.
    A miniszter közölte, a termelők jelenleg is benyújthatják kérelmeiket az öntözésfejlesztési támogatásra, melyre csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

Üveg- és fóliaházak fejlesztésre 22,5 milliárd forint pályázati támogatást folyósít az agrártárca. A mintegy kétszáz beruházás keretében 90 hektár új üvegházat, 20 hektár fóliaborítású, nagy légterű növényházat, 5,1 hektár nagy légterű hideg hajtató fóliasátrat és 35 hektár blokkrendszerű hideg hajtató fóliaházat alakítunk ki

– tudatta a politikus.

    Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a kormányzat prioritásnak tekinti a kertészeti ágazatot.
   A politikus közölte:

A térség fejlődése szempontjából meghatározó a kertészet, Szentes és környéke különleges adottságokkal rendelkezik: több mint ötven termálkút működik a város 30 kilométeres térségben.

    Csikai Miklós elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forintot fedezett pályázati forrás – közölte. Hozzátette: idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.

Az új palántanevelő 1,232 milliárd forintos beruházással épült, 492 millió forintos támogatással. Az 1,5 hektáros üvegház és 0,7 hektáros fóliablokk külön szabályozható hőmérsékletű egységekből áll, pót-megvilágítási rendszerrel, a növényvédelmet is biztosító öntözőkonzolokkal, a legkorszerűbb árnyékolás- és szellőzéstechnikával ellátott.

    Az Árpád cégcsoport kertészete Magyarország egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozása. A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. A vállalkozás 40 hektáros fűtött üvegházához és további 20 hektár fűtött fóliasátrához a hőenergiát húsz termálkút biztosítja.

    Az Árpád-Agrár Zrt.-nél a palántanevelés több mint hét hektáron a legkorszerűbb termesztőberendezésekben zajlik. Több mint ezer partner számára állítanak elő szaporítóanyagot, 2018-ban 23,2 millió palántát neveltek. 

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.