A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél is. A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját csemetekertjében nevelt 10 500 db akác csemetét és 650 db nemes nyár dugványt ültetnek el. A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, melyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy erdeink az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és napjaink erdőtelepítései is jelentős eredményt képviselnek. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdeink élőfakészlete pedig folyamatosan gyarapodik – emelte ki a miniszter.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.  Hangsúlyozta, hazánk területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége  is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

fotó: Pelsőczy Csaba

The post Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy

az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta már több mint 40 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére pályáztak a magyar gazdák. Az állami erdőgazdaságoknál folyó erdőtelepítési mintaprogramok keretében pedig 2019/2020-ban 554 hektár, 2020/2021-ben 683 hektár erdőt telepítettek. Ezen munka keretében az Újszülöttek Erdeje Program részeként több mint 3 millió facsemete került földbe

– tette hozzá a miniszter. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy az országfásítás részeként a Településfásítási Programban 2020 és 2022 között 1362 településen 36 ezer sorfát ültetnek el. A települések a fákat leggyakrabban játszóterek, sportpályák árnyékolására vagy iskola-, óvodaudvarok szépítésére használták fel. A legtöbb esetben a települések közösségi esemény keretében ültették el a fákat, bevonva ezzel a fiatalokat is, így a kezdeményezés környezeti nevelési szempontokat is szolgál.

Az elmúlt évek eredményei kapcsán a miniszter kitért arra is, hogy 2017 és 2022 között több mint 160 db Natura 2000 fenntartási terv kihirdetésére került sor. A gazdálkodók, valamint az erdészeti és természetvédelmi igazgatási szervezetek által készített tervek mintegy 450 ezer hektár Natura 2000 besorolású erdőterület természeti szempontú kezelését teszik lehetővé.

Hangsúlyozta,

az állami erdőgazdasági társaságok az elmúlt tíz évben a szociális tüzelőanyag programban mintegy 1.200.000 m³ tűzifát biztosítottak a kezdeményezésben részt vevő önkormányzatoknak. Az állami cégcsoport kiszámítható munkája így folyamatosan lehetővé tette a leginkább rászorultak megsegítését a téli fűtési időszakban.

 Nagy István kifejtette, az erdőgazdaságok kezelik és működtetik az ország egyik legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját. 2010 óta csaknem 27 milliárd forint értékben zajlottak erdei beruházások. Ezeknek köszönhetően a cégcsoport 52  új kilátót, 40 erdei szálláshelyet, 17 látogatóközpontot és 11 erdei iskolát létesített, mintegy 150 létesítményt pedig felújított. A turisztikai infrastruktúra működtetésére és fenntartására az erdőgazdaságok évente több mint 4 milliárd forintot fordítanak – sorolta a tárcavezető.

The post Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István közlése szerint eddig 6500 méhész jelentkezett a támogatásra, és reményét fejezte ki, hogy az intézkedéssel elősegíthetik a beporzást, ami mind a nemzetgazdaság, mind pedig az ökoszisztéma miatt nagyon fontos. Hozzátette:

méhek nélkül minden harmadik élelmiszer eltűnne a boltok kínálatából, s ez a tény önmagában jelzi, komolyan kell venni a méhállomány állapotát.

    A miniszter kiemelte, mivel a klímaváltozás és a kémiai szerek hatására eltűntek a vad poszméhek, így a házi méhek egyedül maradtak a beporzással, ezért nagyon kell vigyázni rájuk.
    Ugyanakkor a méhészek csak a méz előállításával nem tudnak elegendő jövedelemhez jutni, ezért van szükség a támogatásra, amely „kedvet csinál” számukra ahhoz, hogy folytassák a gazdálkodást – mutatott rá.

    Nagy István beszélt arról is, hogy a kormány fásítási programjának köszönhetően 2030-ra az ország területének 27 százalékát boríthatja erdő.
    Ismertetése szerint a programnak három része van:

• az első a faültetés, illetve az erdők megújítása,
• a második a magánerdők tulajdonosainak lehetővé tenni, hogy minél többet ültethessenek,
• a harmadik az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek szóló pályázat, amely összesen 500 millió forintos kerettel terek, parkok, utak fásítását célozza.

    A magánerdők tulajdonosai támogatást kaphatnak – hektáronként ötmillió forintot -, ha bükköt vagy tölgyet ültetnek, továbbá jövedelempótló támogatásban is részesülhetnek az erdőültetés után 12 évig – fűzte hozzá.
    

Kitért arra is, hogy a kormány támogatja az öntözési közösségek magalakulását; az egyszerűsített öntözési törvény lehetővé teszi, hogy jelentősen nőjön az öntözött területek mérete. Rámutatott, 87 500 hektáron öntöznek jelenleg Magyarországon, de arra számítanak, két éven belül ez 200 ezerre, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra nő.

The post Méhcsaládonként ezer forintnyi támogatást kaphatnak a méhészek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Változik a klíma, és azzal együtt alakulnak át a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások, mindezek pedig szükségessé teszik a gyakorlati megoldások kidolgozását.

    A miniszter hozzátette, hogy ezt felismerte a magyar a kormány, és megalkotta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés.     

Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen – tette hozzá.     

A Magyar Mezőgazdasági Minisztérium, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Herman Ottó Intézet több témakört is felölelve, a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel, közérthetően alkotta meg az interaktív elemeket is tartalmazó most megnyílt tárlatot – mondta.

Nagy István kiemelte, hogy

• a klímaváltozás okai és következményei,
• a szélsőséges időjárás pusztításai,
• a mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai

komplex válaszokat igényelnek, amihez több szakterület összefogására van szükség.     

Az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozásra.

• A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg,
• a fatermékek használata további 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátást előzi meg.

Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása és növelése – jegyezte meg.     

Nagy István elmondta: a vidékfejlesztési programban tavaly az erdőtelepítési pályázat keretében jelentősen megnövelték az erdőtelepítésre igényelhető támogatási összegeket.

•     A korábbihoz képest erdőtípusonként legalább 80, legfeljebb 130 százalékkal emelkedett a megpályázható összeg.

Ennek eredményeként már 11 ezer hektárra érkezett telepítési kérelem. A programhoz iskolák, óvodák, önkormányzatok és civil szervezetek is csatlakozhatnak majd. Erre a célra a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat forrásainak felhasználásával hamarosan 500 millió forintos pályázatot írnak ki – közölte.     

Fásítási mintaprogramok keretében erdőgazdaságok 2 millió facsemete elültetésével növelték az erdőterületet – mondta.

    A másik fontos intézkedés az öntözésfejlesztés területén jött létre. Tíz éven keresztül 17 milliárd forintot biztosít a kormány az öntözési infrastruktúra kialakítására. A miniszter reményei szerint ezzel 2022-re megduplázódhat az öntözött terület nagysága.
    Ezen kívül intézkedéseket hoztak a beporzó rovarok, különösen a házi méh védelme érdekében, elkészítették az Országos levegőterhelés-csökkentési program tervezetét, és folytatják az Országos iskolakert-fejlesztési programot – sorolta a miniszter.

Szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítése

A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter csütörtökön (február 20.) sajtótájékoztatón, ahol bejelentette, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd. …

The post Változó világunk kihívásai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.