Az egyediséget hordozó hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, italok olyan értékeket képviselnek, amelyeket nemcsak óvni, hanem a jövő nemzedékek számára megőrizni is kötelességünk 

mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára február 28-án, az Eredetvédelmi Országjárás székesfehérvári fórumán .

A Csopaki borral, az Akasztói szikiponttyal, a Budaörsi őszibarackkal, a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznyével, az Újfehértói meggyel, a Nagykun rizzsel és a Nagykörűi ropogós cseresznyével bővült az új földrajzi árujelzők köre.

Az eredetvédelemmel, vagyis a földrajzi árujelzők használatának szabályozásával biztosítani tudjuk a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszesitalok és borok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában 

emelte ki az államtitkár.

Nagy István arról is szólt, hogy az oltalom mögött nemcsak a minőségi paramétereket befoglaló termékleírás áll, hanem a termelők jogérvényesítési lehetőséget is kapnak az Európai Unión belül. Azaz nem lehet szegedi paprikát termelni a Balaton környékén, vagy gönci barackpálinkát előállítani Budapesten – tette hozzá.

A fórum keretében Gál Péter a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a fórumsorozatot a szaktárca azért indította el, hogy azokat termelőket is elérjék, akik eddig nem kerültek kapcsolatba a minisztérium eredetvédelmi programjával, s akiknek egyedi értéket képviselő termékeit a földrajzi árujelzők alkalmazásával meg tudják védeni. Mint mondta,

jelenleg Magyarországon már több mint 80 földrajzi árujelző áll oltalom alatt vagy folyamatban van az ezzel kapcsolatos eljárás. Ha a földrajzi árujelzők adta lehetőségeket a termelői közösségek jól alkalmazzák, jelentősen segíthetik a sikeres piaci értékesítést.

A földrajzi árujelzőkről és a védett eredetű termékekről az eredetvedelem.gov.hu oldalon található további információ.

The post Eredetvédelmi fórum Székesfehérváron appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.