A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Hozzátette, Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk.  Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31-e után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 terület esetében, az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifa-igény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.

A miniszter kifejtette, a magyar erdők folyamatosan növekednek köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást. 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfa készlet. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető.

The post Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A közlemény idézte Nagy István agrárminisztert, aki kiemelte,

az erdőgazdálkodás egész Európában a fenntartható gazdálkodás modelljeként szolgál, mivel egyszerre figyelembe veszi a fenntarthatóság társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontjait. Helytelen és elfogadhatatlan megközelítés, ha a brüsszeli bürokraták ebből az egységből egyoldalúan csak a zöld szempontok érvényesítésére törekednek, mert nem lesz meg a társadalmi és gazdasági alap az egyébként szükséges környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásához. Nem lehet a gazdálkodók ellehetetlenítésével megvédeni az európai erdőket

– tette hozzá a tárcavezető.
    A miniszter közleményben kifejtette, a kiszivárgott dokumentum szerint a bizottság az erdőkkel kapcsolatos eddigi alapelvek, az EU korábbi erdészeti stratégiái és az Európai Erdők Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokkal ellentétben a fenntartható és többcélú erdőgazdálkodás feladatait kizárólag a biodiverzitás megőrzésére szűkítené le. Ezzel marginálissá tenné az erdők gazdasági és szociális funkcióit, veszélyeztetve az erdészeti ágazathoz kötődő munkahelyeket, és az ágazat által a körforgásos biogazdaságban vállalt szerep betöltését.
    Nagy István a közleményben emlékeztetett,

Magyarország azért csatlakozott az Ausztria által indított tiltakozó kezdeményezéshez, hogy megvédje az országban élő ötszázezer erdőtulajdonos és a mintegy 37 ezer erdőgazdálkodó érdekeit, egyben megőrizze a fenntartható gazdálkodáshoz és a természet megőrzéséhez szükséges gazdasági és társadalmi alapokat.

A dokumentumot Magyarország és Ausztria mellett aláírták a Visegrádi Négyek tagállamai, továbbá Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország és Románia erdőkért felelős miniszterei.
    A tárcavezető a közleményben hangsúlyozta, ahogy a közelmúltban a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos eredményes tárgyalásokon is sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit, és megvalósítható mederbe terelni a környezet- és klímavédelmi elképzeléseket, úgy az erdők kezelése tekintetében is fellépnek annak érdekében, hogy a bizottság ne a gazdálkodás és a vidék ellehetetlenítése árán próbálja meg elérni a zöld célkitűzéseket.
    

Nagy István a közleményben arra is kitért, hogy az Európai Unió alapszerződései értelmében jelenleg az erdőkkel kapcsolatos ügyek az eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságok miatt tagállami felelősségi körbe tartoznak. Mivel az erdők az ország környezeti állapota és a klímavédelem szempontjából kiemelt fontossággal bírnak, ezért az Agrárminisztérium célja a változó környezeti viszonyok között is a meglévő erdőállományok minőségének megőrzése, és a fával borított területek növelése. Az ennek érdekében 2019-ben indított Országfásítási Programban 2021. június 30-ig 31 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére nyújtottak be igényt a magyar gazdák, az állami erdőgazdaságok pedig több erdőtelepítési mintaprogramot hajtottak végre, köztük teljesítve a kormányzat azon vállalását, hogy a születendő gyermekek után minden évben legalább tíz új fát ültessenek.
    Szintén az Agrárminisztérium támogatásával zajlik a Településfásítási Program, amelyben két ütemben összesen 36 ezer sorfát ültetnek el a tízezer fő alatti településeken, megvalósítva ezzel a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb belterületi fásítási programját – hívta fel a figyelmet a tárcavezető az AM közleményében.

The post Magyarország kész megvédeni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekeit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Nagy István agrárminiszter szlovén kollégáját, Dr. Aleksandra Pivec mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi minisztert, akivel a koronavírus-járvány agráriumra gyakorolt hatásairól is egyeztetett.

A megbeszélésen a felek kölcsönös segítségnyújtásról biztosították egymást, a két ország szomszédsága miatt ugyanis a legszorosabb kapcsolatokra kell törekedni.

A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy hasonló nehézséggel kellett mind a két nemzetnek megküzdenie, a járvány ugyanis a HORECA-szektort valamint a szőlő- és borágazatot is érintette.

Az agrárminiszter felhívta kollégája figyelmét a hazánkban zajló fásítási programokra, amelyek keretében megfelelő választ kívánunk adni az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra. Hozzátette:

Magyarország célul tűzte ki, hogy 27%-ra növeli az erdővel borított területeinek mértékét.

Nagy István ebben a munkában számít a szlovén szakemberek szakmai tapasztalataira is, éppen ezért fontosnak nevezte, hogy a két ország erdészetei között még szorosabb legyen a kapcsolat. Kifejtette: hazánk az Európai Unió Erdészeti Stratégiájának kidolgozásában is szeretne együttműködni délnyugati szomszédjával.

A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikával összefüggésben két átmeneti évre van szükség. A megbeszélés résztvevői a primőr termékekre és a piacvédelemre is felhívták a figyelmet, amit szerintük az Európai Unióban közösen hatékonyabban lehet képviselni. Az egyeztetésen a beporzók védelmének fontosságáról és az uniós mézpiac helyzetéről is tárgyaltak.

The post Együttműködési megállapodást írt alá a fenntartható erdőgazdálkodásról a magyar és a szlovén agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.