A rendezvényre szép számmal érkeztek gazdák, hogy az őket érintő gazdasági kérdésekről tájékozódjanak. Az agrárminiszter minden nemzetgazdasági és helyi ügyről beszámolt.

• Az első nagy problémakör a vírusok kezelésének kérdése volt. Szó esett a koronavírus, a madárinfluenza és az afrikai sertispestis kérdésköréről, lehetséges megoldási lehetőségekről. A miniszter figyelmeztetett:

Tudatosan és fegyelemmel lehet csak elkerülni az ebből fakadó katasztrófákat.

A témához kapcsolódóan kitért a külföldön bevezetett intézkedésekre valamint az itthon kialakított állategészségügyi szabályozásokra is. Így például arra, hogy a Vidékfejlesztési forrásokból átcsoportosításokat hajtottak végre és pályázatokat hirdetnek, amely pályázati lehetőségek az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emelését szolgálják – kerítések, fertőtlenítő kapuk, beengedő rendszer, mobil vágóhíd, alomsterilizálás.

Az Agrárminisztériumon keresztül benyújtható pályázat keretét felülről nyitott státuszban állapították meg.

Kiemelte: az egészségügyi szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. A legkisebbnek és a legnagyobb állattartó gazdának is egyetemleges felelőssége van ebben a kérdésben.

Nemzetgazdasági tényezőket befolyásolhat minden olyan hiányosság, mely akár az otthoni, saját tartásban nevelt állatok megfertőződéséről tájékoztat.

Az Agrárminisztérium rendelete szerint csak zártan lehet tartani az állatokat, megnyitották az erre irányuló pályázati forrásokat. Cél: a vírusmentesség és ezzel együtt a gazdaság stabilitásának megőrzése.

• A fórum következő nagy témaköre a gazdatársadalmat érintő források ügyem avagy „Hogyan tovább 2027?”

Új európai ciklus indul, amely új támogatások, új lehetőségek, pályázatok lehetőségét rejti, ám a jelenlegi egyeztetések még ott tartanak, hogy „Meg tudjuk-e őrizni azt a forrást, ami eddig volt?” – hangoztatta Nagy István.

Felhívta a figyelmet arra a gazdák által végzett plusz tevékenységre, mellyel folyamatosan érvelnek, s amelyet egy iparág sem tud pótolni, mégpedig az, hogy a gazdák a támogatási források keretein belül azokat a területeket is megművelik és rendben tartják, melyeket egyébként gazdaságilag nem érné meg. Ezáltal egy rendezett vidék, élhető környezet feltételeit teremtik meg.

Beszédében hangsúlyozta: Olyan társadalmi igény fogalmazódott meg nemzetgazdasági szinten, mely a környezetvédelmen keresztül az éghajlatváltozás okozta következményekre, a klímaváltozás okozta problémakörökre irányítja a figyelmet.

Ennek a társadalmi elvárásnak megfelelően született meg Európában az ún. Zöld megállapodás, a Green Deal, melynek keretein belül valósíthatóak meg a környezettudatos programok, elképzelések.

• Ide tartozik a fásítás, erdősítés kérdése is. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: a magyar kormány 80-130%-kal növelte meg a támogatási keretet az erdőtelepítések után, ami azt jelenti, hogy aki ma tölgyet vagy bükköt akar ültetni, annak 5 millió forintot fizetnek hektáronként, aki akácost vagy nyarast, annak pedig 3 millió forintot. Ezen felül az erdőtelepítés után 12 éven keresztül jövedelempótló támogatást biztosítanak. Mindez reális alternatívát jelenthet egy gyenge növénytermesztési eredmény helyett.

Cél, hogy a jelenlegi 21% helyett 27% legyen Magyarország erdősültsége.

• A következő téma az öntözés kérdése volt. A miniszter itt is felhívta a figyelmet azokra a pályázati forráslehetőségekre, mely a tárolt víz hasznosítására szolgálnak. Kiemelte:

Erkölcsi lehetőségünk és jogunk a vízzel gazdálkodni. Ennek megfelelően ma ugyanazt a támogatást lehet igénybe venni vízfelületre, mint a termőföldre.

Az Agrárminisztérium kifejezett munkája a ciklusban, hogy felépítse a keresleti pályázati rendszert, amely azt jelenti, hogy ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen nyitva van, hanem arra lehessen pályázni, amire igény van. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdák fogalmazzák meg, hogy mi a következő 10 évben az általuk elérendő célt. Mint fogalmazott: „Így juthat a szakma oda, ahova kell!”

Hozzátette: „Úgy szeretnének ezután pályázatokat kifizetni, hogy a pályázatnak kötelező feltétele legyen hosszútávú termeltetési vagy felvásárlási szerződés.”

• A következő időszak nagy kérdése még: a generációváltás megoldandó feladatainak terhe. Mint fogalmazott: „Ez a mai magyar gazdaságot egyik legjobban feszítő témája.”

Felhívta a figyelmet: A mai gazdaságok öröklési rendjét végrendelet nélkül nagyon nehezen lehet kivitelezni. A modern társadalom elvárásaihoz igazodó gazdaság-átadáshoz jelenleg 17 törvény módosítására van szükség.

Az utolsó téma az est folyamán az osztatlan közös földtulajdon problémaköre volt, melynek gyakorlati megnyilvánulása ugyancsak nemrég kezdődött el Magyarországon.

The post Gazdafórum Darnózselin appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik.

Nagy István köszönetet mondva ezért a teljesítményéért úgy fogalmazott: a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak.

Emlékeztetett: munkájukat a jövőben az idei év két kiemelkedő törvényalkotása, a 25 év után „újraszületett” állattenyésztési törvény és a hasonlóan nagy jelentőségű, várhatóan hamarosan elfogadandó öntözési törvény is segíti.

Az állattenyésztési törvényről elmondta: a szektort versenyképes helyzetbe hozza és szabályozását európai szintre emeli. Az öntözési törvényt várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament – tette hozzá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja majd: az öntözés közérdek. Ez pedig „olyan korszakváltást jelent a magyar agráriumban, melyre joggal építhetünk, mert biztonságot teremt, jövedelmezőséget növel és a környezet iránt is felelősséggel bír” – húzta alá.

Példaként említette, hogy az új törvény a mai feltételeknél 5 millió forinttal teszi olcsóbbá egy 100 hektáros terület öntözésének engedélyeztetését, miközben jelentősen megkönnyíti az eljárást is. A változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végéig 200 ezer, majd a következő ciklusban 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Ez utóbbi adat 8 százalékos arányt jelentene az agrárium összterületét figyelembe véve, amely már megfelelne a jelenlegi uniós átlagnak – közölte.

A jövő év egyik kiemelt feladata lesz, hogy az osztatlan közös tulajdont: „a magyar mezőgazdaság gúzsba kötött állapotát” miként lehet megszűntetni – tájékoztatott, megjegyezve, hogy ennek törvényi szabályozását az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakára tervezik.

Mindemellett a fiatalítás, ezen belül az agrár öröklés témakörével is foglalkozni kell – hangsúlyozta. Ehhez várhatóan több törvénymódosításra is szükség lesz – tette hozzá, kitérve arra is: szintén versenyképességi tényező, hogy „amit az elődök működő gazdaságként felépítettek, azt az öröklés ne darabolja szét, és tegye ezáltal működésképtelenné.”

• Ugyancsak fontosnak nevezte a mezőgazdasági integrációról szóló jogszabály megalkotását is, melyet az egyetlen olyan megoldásként jellemzett, ami segít kiküszöbölni az üzemméretből származó gazdasági hátrányokat és különbségeket.

Összességében minden intézkedés annak érdekében történik, hogy az versenyképesebbé és még sikeresebbé tegye az agráriumot – összegzett Nagy István, aki szerint ezek a célok a további eredmények elérésének alapjául is szolgálnak, beleértve, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodói hivatást a fiatalok számára.

The post A külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium adja az idén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Legfőbb téma mindenhol a magyar termőföld védelme volt, de szó esett az eddig elért eredményekről és a megoldandó feladatokról, kihívásokról is. Az agráriumban részt vevők tájékoztatása az elsődleges célja annak az Országjáró Gazdafórumnak, mely március 6-i állomása Székesfehérváron került megrendezésre. Meghívott vendége Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt.

Bár szép eredményeket könyvelhet a mezőgazdaság, vannak előtte kihívások.

 mondta a szakpolitikus. A vele készült interjúban a vidékfejlesztési programról, a munkahely-teremtésekről és a tudás alapú mezőgazdaság feltételeiről is említést tesz:

A 21. században a 21. századi kihívásoknak meg kell felelni

mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A beszélgetésben szó esik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkájáról, a nemzetközi piacról, digitális technológiákról valamint mindarról az információs háttérről, amit közvetlenül a szakértőktől kaphatnak a gazdák.

Forrás: fehervarmediacentrum

The post Agrárinfó: Választás 2018, Brexit, Vidékfejlesztés – Fehérvár TV interjúk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Bár szép eredményeket könyvelhet a mezőgazdaság, vannak előtte kihívások. Kihívást jelent, hogy míg a munkagépek az űrtechnikát idézik, addig a mezőgazdaság nem igazán vonzó a fiatalok számára.
Kérdés továbbá, hogy a falu csupán a városi ember alvóhelye lesz? Ezekről is szó esett a fórumon. A beszélgetés házigazdája Vargha Tamás országgyűlési képviselő volt. A gazdák optimizmusát jól mutatja a több beruházás.

Nem szabad terményt exportálni feldolgozás nélkül, és választ kell találni a kérdésre: Mi lesz az új funkciója a falvaknak?

hangzott el Nagy István fórumán.

2010 óta 50 százalékkal növelte a termékkibocsátást a magyar mezőgazdaság. Ez olyan tény, amelyet nem lehet elvitatni.

fogalmazott Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki hétfő este Fehérváron tartott gazdafórumot.

2010-hez képest 676 ezerrel dolgoznak többen, miáltal a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékról 3,8 százalékra csökkent, a nettó keresetek pedig 47 százalékkal nőttek. A gazdák nyelvére lefordítva, ez azt jelenti, nőtt a fizetőképes kereslet a termékeik iránt

– folytatta az államtitkár.

Bővült hazánk mezőgazdasági exportja is, a kivitelben a korábbinál nagyobb arányban szerepelnek feldolgozott termékek. A cél azonban az, hogy egyetlen kiló búza se hagyja el az országot anélkül, hogy feldolgoznánk – hangsúlyozta az előadó, aki negatív példaként említette a szóját, amelynek itthoni termesztését nem kevéssel támogatja a kormány, ám a terményt aztán Ausztriában dolgozzák fel… Nem megfelelő a növénytermesztés és az állattenyésztés hozzávetőleg 60/40 százalékos aránya, az utóbbi súlyát több dolog miatt is szükséges növelni.

A mezőgazdasági beruházások emelkedése mintegy bizalmi indexként működik. Jelzi, hogy optimisták a jövőt illetően az agráriumban dolgozók. Feldolgozóüzemekre, hűtőházakra azért is szükség van, hogy ne járhassunk úgy, mint amikor sertésből vagy tejből volt túltermelés, s míg más országok leporították a tejet, lefagyasztották a húst, mi erre nem voltunk képesek.

Mi lesz veled magyar falu akkor, amikor ott is berzenkednek a disznótartás ellen, és tőle tudakolják, hogy lehet a kakas hangszálait elvágni, hogy ne zavarjon senkit a kukorékolása – tette fel a kérdést az államtitkár. De nem csak a tehén és disznó tűnt el vidékről is, de a tyúk is. A falusiak is városba járnak tojást venni.

Magyarországon 200 ezer hektárnyi kert van, de mi terem azokban? Jobbára csak fű, ahol a tulaj a tujákat kerülgeti a fűnyíróval. Tehát nem a gyümölcsfákat. Nem véletlenül esett vissza 20 kilóval a hazai gyümölcsfogyasztás – vélekedett az államtitkár, aki szerint minden vidéki településnek meg kell keresnie a választ arra, hogy mi lesz, ami falun tartja a fiatalokat, hiszen a régi előnyök, köztük a háztájiból származó mellékes, az önellátásra való képesség mára elenyésztek.

A szlovákiai Nyitrán drágább az ott készült tej, mint Fehérváron. Ennek sokan örülnek, pedig ez egyáltalán nem jó, és nem lesz így örökké. Csak addig, amíg a magyar termelők tönkre nem mennek.

Az ilyen visszás helyzetek megszüntetése érdekében tesz meg mindent a kormányzat, hogy a piaci verseny tisztességes módon, egyenlő feltételek mellett érvényesüljön

– hangsúlyozta a földművelésügyi tárca államtitkára.

Nagy István szólt arról, hogy több alapvető élelmiszer áfájának csökkentése révén mindenkinek átlagban 40 ezer forinttal maradt több a zsebében. De a sornak ezzel még nincs vége, a kenyér, a zöldség-gyümölcs, illetve a tartós tej áfájának csökkentése még hátra van – jelentette ki az államtitkár.
A kormányzat ellenzi az EU közös agrárpolitikájának a gyökeres átalakítását, és ragaszkodik hozzá, hogy a támogatásokat a termelők kapják – hangzott el a fórumon.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap – 2018. 03. 06. 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Gazdafórum Székesfehérváron – Eredmények, kérdések, kihívások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Óriási eredményt ért el az elmúlt nyolc évben a magyar gazdaság, köszönhetően a magyar gazdáknak is. Kiemelte, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a gazdák érdekeit megvédje.

Forrás: 24 óra újság

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post A kormány mindent megtesz a gazdák érdekeinek védelméért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Jövedelempótló támogatást igényelhetnek azok a fóliában termelő gazdák, akiknek tavaly októberben keletkezett káruk a viharos időjárás miatt. A kérelmeket csütörtöktől nyújthatják be.A falugazdásztól kért igazolás alapján kaphatnak jövedelempótló támogatást azok a fóliasátorban termelő gazdák, akiknek a tavaly október 15-étől 31-éig tartó időszakban tett kárt fóliasátraikban a viharos időjárás

A támogatás legfeljebb 2000 forint lehet négyzetméterenként, és 2018. február 15-től március 15-ig lehet igényelni. A támogatás éves keretösszege 100 millió forint. – közölte az agrártárca vezetője

Ugyanitt B. Nagy László országgyűlési képviselő a hazai agrárium helyzetéről beszélt a megjelent gazdáknak. Elmondta, hogy jelenleg az egyik fő probléma a jövedelmezőség. Azt kell elérni, hogy a gazdák jobban meg tudjanak élni a munkájukból, aminek a hozadéka pedig az lesz, hogy megszűnik az elvándorlás, a fiatalok helyben maradnak, és folytathatják szüleik, nagyszüleik munkáját. Ez a célunk, amit minél rövidebb idő alatt szeretnénk megvalósítani – fogalmazott B. Nagy László.

Fotó: Karnok Csaba

forrás: delmagyar.hu/szeged_hirek

The post Jövedelempótló támogatást igényelhetnek a fóliában termelő viharkárosultak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.