Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságátadást támogató pályázat célja, hogy elősegítse a mezőgazdaság generációs megújulását, és biztosítsa a gazdaságok működésének folytonosságát. A Közös Agrárpolitika Stratégia keretében meghirdetett gazdaságátadási felhívásra eddig összesen 1729 támogatási kérelem érkezett. Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelmek elbírálása és a kifizetések a lehető leggyorsabb ütemben, gördülékenyen történjenek, elősegítve ezzel az érintett gazdálkodók számára a tervezhetőséget.

Nagy István kiemelte, hogy az agrár-generációváltás elősegítéséhez a jogszabályi háttéren túl a jelenlegi agrártámogatási ciklusban jelentős források járulnak hozzá. A gazdaságátadási együttműködéseket támogatására eredetileg 10 milliárd forintos, a gazdaságokat átvevők támogatására pedig 22 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, de a gazdálkodói igényeknek megfelelően többletforrást biztosít a kormány annak érdekében, hogy minden jogosult pályázó támogatható legyen. Az idei évben mind a gazdaságátadást, mind pedig az átvételt támogató felhívás újabb körös meghirdetése várható.

Az egész Európai Unióban aggasztó jelenség a mezőgazdasági termelők elöregedése. Komoly kihívást jelent, hogy hazánkban az egyéni gazdálkodók csaknem kétharmada 55 év feletti, közülük is több mint minden második már betöltötte a 65. életévét. A gazdasági társaságok irányítóinak fele szintén ebbe a korosztályba tartozik. Ezek az adatok indokolják, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordítson a gazdaságok zökkenőmentes átadásának jogi és pénzügyi feltételeire. Ezt szolgálja többek között az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, ami az Európai Unióban az elsők között született meg. Ez a szabályozás egyszerűbbé, rugalmasabbá és átláthatóbbá teszi a gazdaságátadás folyamatát.

A gazdaságátadási szerződés lehetővé teszi, hogy az átadó és az átvevő a saját élethelyzetéhez igazodva köthessen megállapodást. A törvény külön figyelmet fordít arra is, hogy a gazdaság értéke ne csak az eszközökben, hanem a felhalmozott tudásban és kapcsolatrendszerben is fennmaradjon, ezért az átadó és az átvevő akár öt évig együttműködhet a sikeres átmenet érdekében. A megfelelő jogszabályi háttér és a kiszámítható támogatási környezet képes választ adni a magyar agrárium generációs kihívásaira, és hozzájárul ahhoz, hogy az érintett agrárvállalkozások megújulva működhessenek tovább, biztosítva a termelés folyamatosságát – közölte a miniszter.

The post A kormány támogatja a mezőgazdaság generációs megújulását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrum központi épületének átadásán hangsúlyozta,

újra vonzóvá kell tenni az agrárszakmákat, és megerősíteni a képzési hálózatot, ráirányítva a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre.

    A tárca legfontosabb célja az agrárszakmák megbecsültségének erősítése, a képzett mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari szakemberek számának növelése – szögezte le, hozzátéve:

kizárólag a korszerű agrárismeretek átadásával biztosítható, hogy a következő generációk helyben boldoguljanak.

    Nagy István közölte, az új tanévben a minisztérium által fenntartott 56 szakképzőintézmény öt centrumba szervezve kezdte meg az oktatást.
    A politikus úgy fogalmazott, oktatóból szerencsére nincs hiány, ráadásul ők július 1-jétől már a munka törvénykönyve szerinti, megemelt fizetésért gyakorolják hivatásukat, emellett több korábbi juttatást – így a jubileumi jutalomra való jogosultságot és az utazási kedvezményt – is megtarthattak. A miniszter bízik benne, hogy a magasabb fizetés és a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok vonzóvá teszik a kiemelkedő tudású oktatók számára az agrárszakképzést.

    Az Agrárminisztérium támogatásával 24 iskola egy-egy új, a mai technológiai követelményeknek teljes mértékben megfelelő traktort szerezhet be. Az új erőgépeknek köszönhetően a diákok megerősíthetik digitális kompetenciáikat, a munkaerőpiac által elvárt, a gyakorlatban azonnal alkalmazható szaktudásra tehetnek szert – tudatta Nagy István.

    Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, az agrároktatásnak komoly hagyományai vannak a városban, a régióban, ezeket nemcsak ápolni kell, hanem továbbfejleszteni is.
    Ahhoz, hogy Magyarországon az agrárium társadalmilag elismert, stratégiai ágazat legyen, a következő évtizedekben nagyon jól felkészült, megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező fiatalokra van szükség – szögezte le az államtitkár.

    Bedő Tamás (független) polgármestere közölte, a Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő agrárszakképző intézményeket összefogó Alföldi Agrárszakképzési Centrum központja nyár óta működik a városban. A centrum új iskolaépületét a korábbi családsegítő központ ingatlanának felújításával alakították ki.

The post A színvonalas agrárszakképzés a nemzet jövőjét jelenti appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az Agrárminisztérium által fenntartott, miskolci székhelyű Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában tett látogatásáról elmondta, az intézményben hentestanulókat és pékeket képeznek, a tárca támogatásával pedig az iskola csontozóüzemét fejlesztik.

    A miniszter látogatást tett az egyik sajtgyártással foglalkozó újcsanálosi őstermelőnél a megyaszói Harangod-Mag Kft. és a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. üzemeiben. Mint elmondta, az ilyen vállalkozások adják a magyar agrárium motorját, a jelenlegi rendkívüli helyzetben különösen fontos, hogy az ország gazdasága támaszkodni tud a stabilan működő hazai cégekre.

    Fontos, hogy itt olyan termékeket tudnak előállítani, amelyek elsők a világ élelmiszeripari versenyében

– utalt a tárcavezető a növénytermesztéssel, kertészettel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó Harangod-Mag Kft. által nemrégiben elnyert rangos nemzetközi díjra.
    A szerencsi központú, száz százalékban magyar tulajdonú Szerencsi Mezőgazdasági Kft.-ről szólva megjegyezte, a baromfi- és a szarvasmarhatenyésztés tekintetében teljeskörű integrációt megvalósító társaság immár mintagazdaságként működik és a térség legnagyobb foglalkoztatójaként tartják számon.

Az itt zajló szakmai munka és technológiai innováció példaértékű, az ilyen vállalkozásoknak köszönhető a magyar mezőgazdaság sikere és stabilitása

– jelentette ki Nagy István.
    A miniszteri látogatáson részt vett az október 11-i időközi országgyűlési-képviselő választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként a körzetben induló Koncz Zsófia is, aki az MTI-nek elmondta, a tiszaújvárosi központú választókerület rendkívül heterogén, de például a Taktaköz-Harangod térségben a hagyományos mezőgazdaság, az állattenyésztés, valamint a szőlészet és a borászat rendkívüli fontossággal bír.
    Koncz Zsófia hangsúlyozta, a következő két évben a két másik mezőgazdasági ágazat mellett a szőlészetben is hatalmas fejlesztések fognak megvalósulni.

The post Az agráriumnak fontos a generációváltás és a szakemberek utánpótlása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar agrárium a jövőben csak akkor lehet sikeres, ha mind több fiatal érzi úgy, hogy megtalálhatja benne a hivatását, a nemzedékváltás ezért elkerülhetetlen.

    Nagy István úgy fogalmazott:

az agrárképzések során elsajátítható ismeretek azok, melyek egyben a vidék megtartó erejét hivatottak szolgálni, csak a korszerű agrárismeretek átadásával biztosítható, hogy a fiatal generációk helyben találják meg a boldogulásukat.

    Elmondta, hogy az agrártárca jelenleg a második legnagyobb intézményfenntartó, 47 agrár-szakképző intézményt tartanak fenn az ország 62 pontján, ahol százféle szakképesítés megszerzése közül választhatnak a jelentkezők, és ahol idén több mint 7300 első éves tanuló kezdi meg középiskolai tanulmányait, 284-gyel többen, mint a megelőző évben.

    Hozzáfűzte: a sokszínű képzési rendszert – az ágazati sajátosságokat figyelembe véve – úgy építették fel, hogy  a „termőföldtől az asztalig” elv megvalósításával képes legyen megfelelni az élelmiszergazdaság igényeinek.

    Nagy István beszédében rámutatott:

a jövő agrárszakembereinek ma már iskolai végzettségük birtokában azzal is szembe kell nézniük, hogy a munkakörök átalakultak, a robotizáció, az automatizáció hatására nő az igény a rendszerek tervezésével, építésével, üzemeltetésével foglalkozó informatikai robotikai képzettségű szakemberek iránt.

    Nem kevesebb emberre van szükség az agráriumban, hanem más feladatkörben, a magasabb hozzáadott értékű munkakörökben számítanak a fiatalokra – mondta.

    Szavai szerint éppen ezért alkották meg azt a Digitális Agrár Stratégiát, amelyben hangsúlyossá vált az agrár-szakképzés a felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás területén is a legkorszerűbb digitális ismeretek átadása, a digitális kompetenciák megerősítése.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post A magyar agráriumban elkerülhetetlen a nemzedékváltás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 4-én a Figyelő konferenciáján tartott megnyitó beszédet.

A magyar vidék és a mezőgazdaság, nem csak az agráriumban dolgozók gondja és felelőssége, mivel a sikerekben és kudarcokban társadalmunk minden tagja osztozik. Ezért is kiemelkedően fontos ez a mai konferencia.

Hangsúlyozta a tárcavezető beszédében, majd kiemelte:

2019 az építkezés éve a magyar agráriumban.

• Célunk a magyar vidék megőrzése, fejlesztése, a hosszú távon is életképes gazdaságok támogatása. Ehhez növelnünk kell a magyar mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét, termelékenységét és hatékonyságát.
• A modern technológiákat követő mezőgazdaság, az, amely a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremtheti meg.

Közös feladatunk, hogy felkészüljünk és irányítsuk az agráriumot érintő digitális átalakulásokat.

• Ez egy olyan korszakváltás, amely számos pozitív változást tartogathat.
• Az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, mivel több adatra, jobb minőségű információra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. Ezzel csökkenthetjük a termelés kockázatait és a mezőgazdasági termelés környezeti lábnyomát.
• Növeli a hatékonyságunkat, versenyképességünket és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé.
• Ennek megfelelően az Agrárminisztériumban mindent megteszünk, hogy a megújuláshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsuk.
• Még idén el akarjuk indítani a Digitális Agrárstratégia megvalósítását. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnénk elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés egyik célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele.  Másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése és a döntéshozatali eljárások gyorsítása.
• Hatalmas lehetőségek, nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésre és célunk, hogy ezt ki is tudják használni.
• Fel kell készülnünk arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált, képzett munkaerőt igényel.

Nagy István beszélt arról is:

Kulcskérdés az agrárium digitalizációjához kapcsolódóan a generációváltás elősegítése is.

• A gazdatársadalom elöregedése egész Európában kihívást jelent. A fennálló helyzet kezelésére komplex intézkedésekre van szükség.
• Kiemelten kezeljük a gazdálkodói generációváltás elősegítésének kérdését annak érdekében, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani, illetve hogy a XXI. századi eszközöket használó fiataljainkat az agráriumhoz tudjuk kötni.
• Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért tárcánknál már folyamatban van egy Generációváltás Elősegítését célzó Szakpolitikai Program kidolgozása, melyet:
• több érdekképviseleti szerv bevonásával készítünk elő,
• továbbá a program gazdaságátadási és pályaorientációs fókusszal is segítséget kíván nyújtani a generációváltás ösztönzésére és megkönnyítésére.

• Nemzetünk jövője szempontjából tehát rendkívül fontos, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra.

A miniszter továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy

2019-ben a fejlődést támogató gazdaságpolitikára helyezik a hangsúlyt. Ehhez elengedhetetlen a stabil finanszírozási környezet megteremtése.

• A fejlődést 620 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Program keretében már megítélt beruházási támogatás ösztönzi.
• A közelmúltban pedig 50 milliárd forintos kerettel újabb beruházási pályázatot is hirdettünk az élelmiszer feldolgozás és a borászati ágazat számára, mely április 3-ig volt elérhető az érdeklődők számára.
• Idén el kívánjuk indítani a mezőgazdasági é s élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási programunkat.
• Ezeken túl a kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ennek érdekében a 2018. év végén meghirdetett,újabb ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a tárca megháromszorozta. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden jogosult pályázót támogatni fogunk.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági szempontból is stratégiai ágazatnak számít.

• A mezőgazdasággal foglalkozni tehát hatalmas kihívás és felelősség. Az agrártárcánál tisztában vagyunk a ránk nehezedő feladatok súlyával, viszont a különböző szakterületek, kis- és nagyvállalatok, illetve szakemberek és gazdálkodók együttműködése nélkül nem tudunk sikert elérni.
• Nagy lehetőséget jelent a gazdáknak, hogy jövő héten, azaz 2019. április 9-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár  e-ügyintézési felületén érhető el. Idén közel 50 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.  Összesen mintegy 470 milliárd forintnyi támogatásra nyújthatják be a gazdálkodók az egységes kérelmeiket.

A minisztériumon belül folyamatosan zajlik a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztésére irányuló munka.

• Termelői együttműködések nélkül például nem lehet sikeresen piacra jutni, és a gazdálkodók érdekérvényesítése sem lehet megfelelő.
• A tavalyi év nagy tanulsága pontosan ez volt az almapiacon. Láthattuk, hogy a külön-külön fellépő, kis termelői egységek hogyan küzdöttek a felvásárlókkal és feldolgozókkal. Abban a pillanatban azonban, ahogy a gazdák összefogtak, az ipari almánál 13 forintról 20-ra nőtt a kilónkénti felvásárlási ár.
• Az integrációban ezért lehet szerepe a nagyobb agrárvállalatoknak is. A gazdálkodói összefogások ösztönzésében az is jelentős szerepet játszhat, ha azokat támogatásokkal segítjük.
• Most uniós forrásból öt éven keresztül, több mint 11 milliárd forinttal támogatjuk a termelői csoportok létrejöttét, és ezt a következő költségvetési ciklusban is hangsúlyosan kívánjuk ösztönözni.
• Azt tartanám ideálisnak, ha a folyamat végén nem lenne olyan gazdálkodó, aki ne tartozna valamilyen termelői csoportba, később pedig a termelők feldolgozóipari és élelmiszerkereskedelmi tulajdonszerzése is reális cél lehet.
• Ha tehát sikeres gazdasági növekedést tűztünk ki magunk elé, a gazdasági potenciál növeléséhez elengedhetetlen az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázása.
• Nem hangoztatjuk eléggé, pedig így van: Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van.

Megkezdődött tehát az építkezés éve.

-zárta beszédét Nagy István miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Agrárpiac az aranytartalék – Figyelő konferencia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A dokumentumot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) részéről Gyuricza Csaba főigazgató, a Szent István Egyetem részéről pedig Palkovics László rektor látta el kézjegyével.

A megállapodás kitér az agrárium minden területére, ennek értelmében a két intézmény a jövőben kiemelt figyelmet szentel többek között

• a precíziós gazdálkodási,
• állattenyésztési,
• halgazdálkodási,
• műszaki,
• kertészeti és szőlészeti,
• élelmiszertudományi
• és vízgazdálkodási területeken történő hazai tudományos munka erősítésének – a két intézmény közötti együttműködés újjászervezésének.

A NAIK kutatói a jövőben intenzíven részt vesznek a BSc és MSc hallgatók elméleti és gyakorlati képzésében és törekednek a pályázati lehetőségek széleskörű kihasználására.

• Az agrárkutatási központ betekintést enged mindennapos szakmai munkájába,
• továbbá fogadja és előnyben részesíti a tantárgyi gyakorlatokra jelentkező SZIE hallgatókat.

Nagy István agrárminiszter az eseményen kijelentette, hogy az Agrárminisztérium stratégiai célja a generációváltás a mezőgazdaságban ezért, ebben a szellemben hozták létre a Gödöllői Programot.

Ezzel az agrártárca támogatja a korszerű tudás gyakorlatba ültetését, a precíziós gazdálkodás elterjedését, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok hatékony ellátását, valamint a kedvezőtlen adottságú területek földhasználatát

 – tette hozzá a miniszter.

Gyuricza Csaba főigazgató felszólalásában kifejtette, hogy új korszakot kíván nyitni a tudásalapú hazai agrárium megszervezésében, amelynek egyik fontos mérföldköve a mai nap. A cél, hogy ne csak adottságainkban és lehetőségeinkben, hanem teljesítményünkben is meghatározó és megkerülhetetlen európai szereplők legyünk, ehhez pedig a legmagasabb szintű tudományos hátteret kell felsorakoztatni az agrárszakpolitika mögött.

Palkovics László rektor az aláírást követően hangsúlyozta, hogy az Egyetemen folyó kutatás-fejlesztési projektek elősegítik többek között a tudásalapú és versenyképes agrárium kiépítését a gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében. A sikeres együttműködés lehetőséget kínál a felsőoktatás és a tudomány területén még több közös kutatási projekt megvalósítására.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Stratégiai megállapodást kötött a NAIK és a Szent István Egyetem appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.