A miniszter arra emlékeztetett, hogy a magyar agrárium társadalmi és szakmai megbecsültsége folyamatosan emelkedik. Jól tükrözi ezt az is, hogy folyamatosan nő az agrárszakképzés iránti igény. Az idei év első felében az 5 agrárszakképzési centrumban tanulók létszáma elérte a csaknem 16 ezer főt, ebből pedig több mint 13 ezer diákot oktatnak agrárszakmákra – tette hozzá. Nagy István bátran ajánlja a fiatalok figyelmébe az agráriumot, hiszen a középszintű intézményekben versenyképes tudásra, elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt szert lehet tenni. Hozzátette, a nagy értékű modern gépek, a precíziós technológiák és az ebből származó hatalmas adatmennyiség nem használható, ha nincs szaktudás ezek üzemeltetésére. Ezért van szükség a 21. századi ismereteket magabiztosan használó szakemberekre.

Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben résztvevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka. A miniszter szerint még nem késő hivatást választani, hiszen a beiratkozási határidő június végén jár majd le. Hangsúlyozta, a minisztérium célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok minél többen az agrárszakképzést válasszák, ismereteik pedig olyan naprakészek, korszerűek és modernek legyenek, melyekkel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Az eddigi jelentkezési adatok alapján a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumot bármilyen más iskolatípust magasan előzve, a felvételizők több mint 42 százaléka választotta – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

The post Versenyképes tudást nyújt a hazai agrárszakképzés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István szerint a digitális átállásról az agrárium sem maradhat le, és ehhez szükség van korszerű, tudásmegosztó honlapra. A Digitális Agrárakadémia tananyagokat tesz közzé, hírekről és eseményekről tájékoztat, és hamarosan új tartalmakkal is bővül – tette hozzá. A frissítés mellett létrejön többek között a digitális jó megoldások tudásbázisa, és a tananyagok határon túli terjesztéséhez szükséges kiegészítés. A miniszter arra számít, hogy a Digitális Agrárakadémia hozzájárul a mezőgazdaság digitális átalakulásához, amely – mint mondta – nélkülözhetetlen a vidéki élet fenntartásához, és megismerteti a gazdákkal a technológiai fejlesztéseket. A precíziós eszközök, a drónok, a felhőalapú szolgáltatások megkönnyítik a termelők munkáját, de egyúttal a folyamatos tanulást, a naprakész felkészültséget is megkövetelik – hangsúlyozta.     

Nagy István úgy véli, hogy a korszerű ismeretek közvetítése a mezőgazdaság egyik legsürgetőbb kihívását, a nemzedékváltást is segíthet megoldani. Ehhez először is el kell oszlatni a vidéki élethez kapcsolódó előítéleteket, bemutatva az agráriumban rejlő lehetőségeket. A versenyképes, korszerű gazdálkodás életre szóló létbiztonságot, munkalehetőséget jelent számukra – tette hozzá. A miniszter bízik benne, hogy egyre több gazda ismeri föl a digitalizáció előnyeit, Magyarország pedig vezető szerepet tölthet be az új technológiák alkalmazásában.     

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a fejlődésben rejlő lehetőségeket emelte ki. Schanda Tamás szerint javíthatja a versenyképességet a digitalizáció, és a kormány azt szeretné, hogy Magyarország a folyamatoknak ne csupán követője, hanem alakítója legyen. Ehhez a korszerű tudásbázis, a megújított szakképzés és felsőoktatás, a kiterjedt kutatóhálózat, az ösztönző jogszabályi környezet, a támogató gazdaságpolitika mellett korszerű, folyamatosan bővülő tudásbázisra van szükség – indokolta a Digitális Agrárakadémia létrehozását.     Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közzétett tartalmakat a legkiválóbb szakmai műhelyek fejlesztették. A honlap látogatói megismerhetik többek között a digitális gazdaságokat, a digitális közszolgáltatásokat, és folyamatosan frissülő híreket olvashatnak az oldalon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorhelyettese a honlapot fenntartó intézmény képviseletében folyamatos képzést és tájékoztatást ígért a Digitális Agrárakadémián keresztül. Mezőszentgyörgyi Dávid a MATE egyik küldetésének nevezte a gyakorlati ismeretek közérthető átadását, amelyben a vállalati együttműködő partnerek is közreműködnek majd. A Digitális Agrárakadémia létrehozásáról a Digitális Jólét Program áprilisi közleménye számolt be. Működési forrásait – mint írták – kormány 2027-ig biztosította. A honlap a digitalisagrarakademia.hu címen érhető el csütörtöktől.

The post Új korszakot nyit a mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hozzátette:

a gazdaságokat most működtető első generáció érzelmi alapon gazdálkodik, történelmi igazságtétel után került birtokába a föld. Az utánuk jövő nemzedék már racionális megközelítésű, nekik magától értetődő a folyton fejlődő módszerek alkalmazása.

    Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója elmondta, ebben az évben mintegy 20 gépkapcsolással mutatják be a legújabb erő- és munkagép-fejlesztéseket.
    A fajtakísérleti bemutatósoron a nemesítőházak képviselői több műhelybeszélgetést tartanak, amellyel az általuk fogalmazott kukoricahibridekre kívánják felhívni a figyelmet.
    Az igazgató kiemelte, hogy idén először vetnek cirokhibrideket, amellyel szeretnék felkelteni az érdeklődést a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre, mely a klímaváltozás miatt kaphat egyre nagyobb szerepet.
    A szakiskolai napon a középfokú mezőgazdasági képzésben tanulókat szólítják meg a rendezők, 19 iskolából. A diákok vezetett programon vesznek részt, és tesztvezetésen próbálhatják ki a legmodernebb traktorokat.
    A 34. Bábolnai Gazdanapok a 80. OMÉK társrendezvénye, 150 kiállítóval, 20 ezer négyzetméteren. A rendező a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a kiállítás szervezője.

The post Megkönnyítjük a generációváltást a mezőgazdaságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agrárium és az élelmiszeripar fellendüléséhez jól képzett, használható gyakorlati tudás birtokában lévő fiatal szakemberekre van szükség.

Éppen ezért Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában.

Hozzátette: a 21. század agrármérnökeinek a mezőgazdasági, az informatikai, a műszaki és az élettani kihívásokra is megfelelő választ kell adniuk. A cél, hogy olyan egyetem jöjjön létre, ami vonzóvá teszi a felsőoktatást és minél több fiatal válassza majd ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is egyben.

Nagy István arról is beszélt, hogy az integráció eredményeként létrejövő új intézmény: szakmailag meghatározó, költséghatékony, és hosszútávú sikert kell hogy biztosítson.

Ez az átalakítás nemcsak elősegíti a párhuzamos kompetenciák megszüntetését, hanem lehetőséget is ad az oktatás és a kutatás területeinek magas szintű összehangolására.

Ennek köszönhetően a közös munka eredményeként valóban versenyképes, a piaci igényeknek megfelelő eredmények születhetnek a jövőben. A modellváltás fontos mérföldkő az egyetem életében, ami rugalmasabban alakíthatja képzéseit a munkaerőpiaci elvárásokhoz, valamint sokszínűbben működhet együtt a nemzetközi és hazai partnerekkel egyaránt – emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette: az új intézmény célja, hogy a ma jelentkező kihívásokra megtaláljuk válaszokat, mert tudás nélkül elveszítjük a versenyt a 21. században. Létünk alapja, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra, ez pedig fiatalok nélkül elképzelhetetlen – hangsúlyozta a miniszter.

The post Az integrált tudásátadás a magyar agrárium sikerének alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Közölte: a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmek után több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki a gazdálkodóknak terület- és állatalapú támogatási jogcímen.     

• A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálása,
• valamint a kifizetések további gyorsítása mellett még a mostani program keretében új pályázatok meghirdetése várható.
• Ezek a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére, az öntözési közösségek együttműködésének, a csemetekertek gépbeszerzésének, valamint a termelői csoportok újabb támogatására irányulnak majd – jelezte.     

Nagy István emlékeztetett, az előző évben meglehetősen száraz volt a tél és a tavasz, majd rendkívül csapadékos a május és a június, ezért március végéig mintegy 15 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizetnek ki a termelőknek.     

Beszámolt arról is, hogy folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelek támogatása, amelyek révén a vállalkozások szinte kamatmentesen jutnak a napi működést finanszírozó hitelekhez.     

Nagy István közölte: negyedik éve folyamatosan emelkedik a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége, amelyben jelentős szerepet játszott a 2019-ben kifizetett mintegy 800 milliárd forint agrártámogatás.

    Az agrárminiszter szerint nemcsak ágazati szinten, hanem az egyes vállalkozások számára is hatalmas segítség volt a

• közvetlen támogatásokra kifizetett 480 milliárd forint,
• a Vidékfejlesztési Program keretében kifizetett 205 milliárd forint,
• illetve a különböző piaci intézkedésekre kifizetett 23 milliárd forint.     

A gazdaságok finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb pillért a hitelfinanszírozás jelenti – húzta alá.

    Az agrárágazat tovább javuló banki megítélését jelzi, hogy az elmúlt évben dinamikusan emelkedett a mezőgazdaság hitelállománya, a harmadik negyedévben meghaladta a 746 milliárd forintot, ami éves viszonylatban 12 százalékos növekedés – közölte a miniszter.     

Hangsúlyozta: az egységes európai és globális piac törvényszerűségeiből fakadó piaci kockázatok, illetve a járványok, állatbetegségek okozta veszélyek kezelésére eddig nem volt hatékony módszer.
    Éppen ezért Európában elsőként Magyarországon olyan jövedelemstabilizáló eszköz bevezetését tervezik, amely lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak az eddig nem biztosítható kockázatok érdemi csökkentésére – tette hozzá.         

Nagy István kiemelte: erre a célra egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alapot terveznek létrehozni, amelyhez a termelők kedvezményes díjjal, önkéntesen csatlakozhatnak.     

• Az agrárminiszter közölte, hogy a tárca klímavédelmi intézkedéseinek középpontjában 2020-ban is az Országfásítási Program áll. A Vidékfejlesztési Programban erdőtípustól függően 80-130 százalékkal emelkedett az erdőtelepítésre igényelhető támogatás.     

• Szintén fontos a méhészek támogatása. Az ágazat stratégiai jelentőségű, ezért az Agrárminisztérium minden eszközzel próbálja a méhészek munkáját segíteni. Ennek érdekében vezetik be a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek utáni személyi jövedelemadó-mentességet – közölte.     

• A klímapolitika kiemelt fejlesztési területei közé tartozik az öntözésfejlesztés, az agrárdigitalizáció, a precíziós mezőgazdaság, az állattartótelepek, valamint a trágyakezelés és kijuttatás korszerűsítése. Ugyanilyen fontos a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, az agrár-környezeti és klímakutatási, továbbá az innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése – mondta.     

• A miniszter megígérte a családi gazdaságok működését és az őstermelői tevékenység folytatását lehetővé tevő szabályozási környezet rendezését, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítását.
•     Tervezik továbbá a szőlészek-borászok számára egyszerűbb, áttekinthetőbb és kevesebb adminisztrációs teherrel járó új bortörvény megalkotását.
•     A törvényalkotással párhuzamosan megkezdődött a korszerű informatikai háttér fejlesztése is – tette hozzá.     

A generációváltás is kiemelt figyelmet kap 2020-ban, és ehhez kapcsolódóan olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti az utódlást az idősebb és a fiatalabb generációk között – ismertette Nagy István agrárminiszter.

The post Agrárium 2020 konferencia Kecskeméten appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.

Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A jogalkotási feladatok között van

• a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése,
• a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása,
• valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak.

Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait.

Várakozásaik szerint 2020-ban

• teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait.
• Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek és ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.

• A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék.

Ennek elérése érdekében

• ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását,
• valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat.

Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is.

Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely

• a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza,
• és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését.

Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak.

Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértéke csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést

• az öntözés,
• a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság,
• az állattartótelepek, a trágyakezelés,
• a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer,
• az agrárkörnyezeti és klímakutatási,
• innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

The post Idén folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.