A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a magyarországi lipicai, az egyik legrégibb kultúrlófajta, melynek tenyésztését az 1800-as évek elejétől számítjuk. A Szilvásváradi Állami Gazdaság 1953-ban jött létre – az elmúlt hatvan évben sok minden változott, de célok és küldetés nem módosult. A gazdaság működésével ugyanis garantálja a tradicionális lipicai fajta jellegének megőrzését. A szilvásváradi ménes tenyésztési szempontból genetikai bázisként is jelentős szerepet játszik a tenyésztők szakmai munkájában – tette hozzá. 

A miniszter szerint büszkén mondhatjuk, hogy a fogatsportban szereplő és kiemelkedő eredményeket elért lipicaiak zöme jelentős szilvásváradi vérhányaddal rendelkezik. A most megnyílt tárlat is bizonyítja a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság munkatársainak hűségét, elhivatottságát és kiemelkedő szakmai tudását. Ennek is köszönhető, hogy szilvásváradi ma már a világ második legnagyobb lipicai ménese, amely a fajta számtalan világhírű egyedét tenyésztette ki a gazdaság megalapítása óta – hangsúlyozta Nagy István. 

A kiállítás egyik legérdekesebb részét képezi egy 3000 esztendős bronzkori ló-szobrocska, ami alapján valóban igaz lehet a mondás, miszerint a Jó Isten is lovakat teremtett Szilvásváradra – emelte ki a tárcavezető. 

The post Nemzeti kincsünk a Lipicai ló appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia éléskamrája volt, a trianoni békediktátum következtében azonban a magyar mezőgazdaság a világpiac szabályainak lett kitéve, a belső termelés költségei jelentősen megnövekedtek – idézte fel Nagy István agrárminiszter a kiállítás megnyitóján, hozzátéve, hogy a kiváló minőségű termőföldek és a nemesebb bortermő vidékek nagy része elveszett, ennek ellenére mégsem veszítették el a reményt.

    Mint mondta, a gazdasági egység felbomlása az állattenyésztést különösen érzékenyen befolyásolta. A háborús években, majd a megszállás és a forradalmak idején az ország szarvasmarha-állományának negyede, lóállományának még ennél is sokkal nagyobb része elveszett, a legsúlyosabb veszteség azonban az erdőket érintette – magyarázta.
    Az 1920-as földreform az agrárvilág megsegítésének szándékát közvetítette, az Alföld-program pedig a fásítást és tanyai népiskolák felállítását is jelentette. A növénytermesztés és az állattenyésztés terén is mérsékelten, de nőtt az intenzív gazdálkodás, tovább javult a búza és a kukorica minősége és mennyisége, amely a kivitelben is szerepet kapott.

 „Trianonnal az ország nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, de sikerült felállni a súlyos csapásokat követően is. A magyarság kellő erővel rendelkezett, amely még most is bennünk él”

– mondta, hangsúlyozva, hogy

magyarnak lenni azt a tudatot is jelenti, amely összetart bennünket.

    A miniszter szerint ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt 100 évben. „Túléltük a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát új alapokra helyeztük és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel” – tette hozzá.
    Kiemelte:

a magyar kormány célja, hogy a nemzeti összetartozás stabil szerkezetére építkezve segítse a nemzet egységének megerősítését.

Nap mint nap azért dolgozunk, hogy határainkon innen és túl olyan világot teremtsünk, amelyben jó magyarnak lenni

– magyarázta.
    Mint mondta, „a nemzeti összetartozás éve is bizonyítja, hogy hiába vették el tőlünk az országunkat, honfitársainkat, álmainkat és jövőnket, mi még mindig itt vagyunk„. Kiemelte: az emlékezést szolgálja a most nyíló kiállítás is.

    Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az augusztus 30-ig látható tárlattal nyitja meg újra kapuit a múzeum a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása után.

A Földfogyatkozás – Trianon 100 című kiállításban megtalálhatók mindazok az érzelmek, gondolatok, amelyek sajátos módon kavarognak bennünk

– tette hozzá.
    A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a látványos városiasodás és a gyáripar előrejutása ellenére a 20. század első évtizedeiben a társadalom döntő többsége a földből élt meg: gazdálkodó, gazda és birtokos volt. Ebben az időszakban nagyon fontos volt a föld, Trianon a fölből élő emberek számára is hatalmas katasztrófát jelentett – hangsúlyozta a főigazgató.

The post Trianon 100 – kiállítás a Vajdahunyad Galériában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.