A tárcavezető kiemelte, a kormány stratégiai értékként tekint az ország erdővagyonára, melynek megőrzésére és gyarapítására az agrártárca számos eredményes programot valósított meg. Az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettünk el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – tette hozzá Nagy István. Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 év végére – húzta alá a miniszter.

Nagy István ismertette, számos kezdeményezés segítette a gyermekek környezeti nevelését. Az Iskolában az Erdő Program az elmúlt 35 év legnagyobb környezeti nevelési akciója, melynek keretében 114 ezer gyermek vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon a saját iskolájában. 2024 szeptemberétől a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban idén 250 csoport, összesen 8700 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések iránt hatalmas az érdeklődés, ezért az agrártárca már most döntött a jövő évi folytatásról.

Az állami erdők nyitottak a nagyközönség számára: rekreációs szolgáltatásuk révén hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, az aktív kikapcsolódáshoz. A cégcsoport az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett évente 4-5 milliárd forintot fordít a rekreációs infrastruktúra működtetésére, így jelentős tehertől kímélve meg a költségvetést.

Az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye. Az erdők jelentőségét mutatja, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. A cél továbbra is az, hogy több és jobb erdőink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. A támogatások segítségével a magyar erdők szénelnyelő kapacitásuk fenntartásával, klíma- és egészségvédelmi szolgáltatásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez – húzta alá a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Az ország zöldvagyona a kulcs a klímavédelmi célok eléréséhez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben a több mint 78 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által végrehajtott 186 egyedi beruházás révén összességében csaknem 320 ezer hektárnyi területen javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát. Kiemelte, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 12 projekt támogatását nyerte el, ezekből 1 projekt már le is zárult. 6 projektberuházás összegét fordítják élőhelyfejlesztésre vagy helyreállításra, 3 esetében pedig a területkezelési infrastruktúra fejlesztése valósul meg – sorolta a miniszter. Kifejtette, az teszi igazán egyedivé a Bükki Nemzeti Parkot, hogy az igazgatóságok közül egyedül itt található magyar merino juh állomány 445 db állattal, valamint a szintén egyedülálló Kárpáti borzderes szarvasmarha-állomány 64 példánnyal.

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti park igazgatóságok szerepe kiemelt jelentőségű az extenzív állattartás hosszú távú fennmaradásában. Ezért is volt fontos a BNPI igazgatóság tarnaszentmiklósi gazdálkodási központjának több mint 1,5 milliárd forintból történő megvalósítása. A fejlesztésnek köszönhetően megépülhetett a növendékistálló, valamint a gulyaistálló konténer tárolóval és orvosi vizsgálóval. Emellett 500 egyedből álló, vegyes ivarú és korcsoportú magyar szürke szarvasmarha állomány elhelyezésére alkalmas istállókat és karámrendszert is létrehoztak. A személyzet létszámának megfelelő szociális és kezelői helyiségeket, irodát, raktárat, öltözőt, pihenőt, konyhát és vizesblokkot alakítottak ki, illetve megvalósult a gépek elhelyezésére és karbantartására szolgáló gépszín és javítóműhely kialakítása is – tette hozzá a tárcavezető. Ne feledjük, a génmegőrzésben, a fajtafenntartásban és a tájrehabilitációban kulcsfontosságú szerep hárul nemzeti parkjainkra – hangsúlyozta a miniszter.

The post A természet megóvása és fenntartása közös felelősségünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István kifejtette:

a jelenlegi termelési és technológiai szinten is 850 millió ember éhezik a Földön, 2050-re pedig 2,5 milliárd emberrel többnek 30 százalékkal kevesebb ivóvíz és 40 százalékkal kisebb területű termőföldje lesz. „Ennek ellenére a tudomány és az új innovációk révén a csökkenő természeti adottságaink ellenére is képesek leszünk ezt a feladatot megoldani”

– vélekedett.
    Elmondta: a magyar agrárpolitika jelenleg is nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrások védelmére és az éghajlatváltozással szembeni küzdelemre, a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására, megfelelve az egyre erősödő fogyasztói és társadalmi elvárásoknak.

A környezeti fenntarthatóság követelményei mellett a mezőgazdaságnak azonban „a piac minőségi és mennyiségi kihívásainak, továbbá a versenyképességi elvárásoknak, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság elveinek is meg kell felelnie”.

    Az európai uniós Közös Agrárpolitika jelenlegi eszközei közé tartoznak a környezeti többletvállalások költségeit kompenzáló gazdálkodói támogatások, az ökológiai gazdálkodás ösztönzése, az erdőtelepítés támogatása, de a termeléshez szükséges infrastruktúra, technológia korszerűsítését, megújítását szolgáló fejlesztési támogatások is – fejtette ki.
    Az agrárminiszter jelezte: a legszélesebb kört talán az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések érik el, legutóbb 360 milliárd forint keretösszegű felhívást tettek közzé a mezőgazdasági termelők számára. Az ökológiai gazdálkodást segítő pályázati felhívás ugyancsak most jelent meg, ennek 40 milliárd forint a keretösszege.
    Kitért arra is, hogy az erdősültség növelése és az erdők gazdasági értékének növelése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretei között több támogatási lehetőséget is biztosítanak. Eddig 112 milliárd forint erdőtelepítési támogatásról született döntés, amelynek jóvoltából több mint 25 ezer hektárral nőhet Magyarország erdőterülete.
    

Kiemelt támogatási cél a mezőgazdasághoz kapcsolódó beruházások ösztönzése, amelyet 24 különböző pályázati felhívás támogat elkülönített forráskerettel, mintegy 168 milliárd forint hozzárendelésével. Emellett hét további felhívás az energiafelhasználás hatékonyságának fokozását, illetve megújuló energia felhasználására vonatkozó beruházásokat támogat

– ismertette Nagy István.
    A miniszter beszélt arról is, hogy a növénytermesztés a legtöbb ágazatában öntözés nélkül ma már nem valósítható meg gazdaságosan és versenyképesen. A gazdálkodók a teljes öntözési infrastruktúra kiépítéséhez és korszerűsítéséhez igényelhetnek támogatást, eddig 692 projekt részesült mintegy 36 milliárd forint támogatásban.

Az öntözés jelentőségét mutatja, hogy „ha jókor esik az eső, akkor a kukoricában plusz 100 milliárd forint van, ha rosszkor, akkor ugyanennyi a mínusz”

– érzékeltette, milyen fontos a termelés biztonságának megoldása.
    Az agrártárca vezetője arról is beszámolt, hogy a mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomassza fontos szerepet játszik a megújuló energia termelésében. A megújuló energia felhasználásán belül a biomassza aránya igen jelentős, 2019-ben mintegy 73 százalék volt, erőművekben, fűtőművekben és biogáz-üzemekben több mint 3,2 millió tonna biomasszát használtak fel, tavaly már 3,5 millió tonnát.

    „Nagyon fontos odafigyelnünk erre a területre és biztosítani a lehető legnagyobb fenntarthatósági szintet”, de fel kell tenni azt a kérdést, hogy a biomassza az erőművekbe vagy a talajba kerüljön?

A talaj mikroanyag-tartalma az elmúlt 50 évben a tizedére csökkent, mert elhordták róla a szerves anyagot. Ez intő jel, nagy kihívás, hogy miként biztosítható fenntartható módon a talaj termőképessége és ezzel együtt az energetikai célok kiszolgálása is – fogalmazott Nagy István.

The post Az agrárium a legnagyobb szövetségese a teremtett világ megőrzésének appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kiemelte,

tegyünk mindnyájan azért, hogy itt, a Földön egy szebb és jobb világot hagyjunk magunk után.

Az Agrárminisztérium és háttérintézményei sokéves múltra visszatekintő programjaik révén aktív szerepet vállalnak a környezettudatosság és ezáltal a bolygónkért érzett felelősség erősítésében. Olyan, egymást erősítő kezdeményezésekről van szó, amelyek a környezet és a természet iránti érzékenyítést szolgálják az óvodásoktól az iskolásokon át a felnőttekig. Emellett segítik a korosztályok közötti együttműködést, a tapasztalatok és a tudás átadását, egymás jobb megértését, elfogadását; emellett jelentős szerepet töltenek be a helyi közösségek erősítésében is. Nagy István az egyéni felelősség szerepének fontosságát is hangsúlyozta, hiszen ez a záloga annak, hogy gondos gazdái és felelős őrzői legyünk természeti erőforrásainknak. Hozzátette: mindannyian hatással vagyunk a bennünket körülvevő világra, azonban döntéseinktől függ, hogy milyen mértékben.

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért, amely akkor fontos változásokat hozott: szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és emberek milliói tértek át ökológiailag fenntarthatóbb életvitelre. A kezdeményezés 1990-ben világmozgalommá vált, melyhez Magyarország is csatlakozott.

Az idei nemzetközi szintű Föld napja rendezvény egy műhelybeszélgetés-sorozat, amelyet „Földünk helyreállítása” címmel rendeznek meg online, április 20-22 között. https://www.earthday.org/earth-day-2021/. Az idei év kiemelt témái az éghajlati és környezeti ismeretek, a klíma-helyreállítási technológiák, az erdőfelújítási törekvések, a regeneratív mezőgazdaság, az egészséges és tiszta környezethez való jog biztosítása a társadalom minden szintjén.

Az Agrárminisztérium a 2021-es Föld napja alkalmából egy meseíró- és egy fotópályázatot hirdet annak érdekében, hogy felhívja a fiatalabb generáció figyelmét a környezettudatosság fontosságára és Földünk megóvására. A meseíró pályázat célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet a beporzó rovarok jelentőségére, és hogy megszerettessük a gyermekekkel ezeket a táplálékunk és földi életünk szempontjából kulcsfontosságú élőlényeket. A BISEL fotópályázattal pedig arra invitáljuk a 7-12. évfolyamos diákokat, hogy maguk fedezzék fel, és fényképezzék le a lakóhelyükhöz közeli vízfolyások élő kincseit: ökoszisztémáit.

The post Hársfákat ültetett a Föld napja alkalmából Nagy István agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2008 és 2017 közti időszakra koncentráló, Magyarországról készült Környezetpolitikai teljesítményértékelés pozitív megállapításai közül a miniszter kiemelte:

2008 és 2015 között a bővülő gazdasági teljesítmény mellett is csökkent a hulladékkibocsátás. Ebben az időszakban a teljes hulladékképződés 17 százalékkal csökkent, míg a GDP 3 %-kal nőtt.
    

Az OECD által kedvezőnek ítélt változások közül megemlítette még, hogy

• 2007 és 2013 között javult a biológiai sokféleség állapota,
• miközben jelentős beruházásokat hajtottak végre a genetikai erőforrások megőrzése érdekében.
      

Nagy István közölte

a genetikai erőforrások megőrzése kiemelkedően fontos, hiszen Magyarország egyik értéke a biológiai sokszínűség és sokféleség.
    

A miniszter véleménye szerint a jelentés azt bizonyítja, hogy a környezetvédelmi szempontokat nemcsak a zöld tárcán belül, hanem a társminisztériumok munkájában is lehet érvényesíteni, és ez szerinte mutatja, hogy sikeresek voltak a kormány törekvései. A jelentés egyúttal cáfolja azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarországon a kormányzati tevékenységben nem jelenik meg kellő hangsúllyal a környezetügy – jegyezte meg a miniszter.
    

Nagy István hangoztatta

a tárca azért dolgozik, hogy a jövő generációinak szebb, tisztább, élhetőbb környezetet tudjanak biztosítani.

 Anthony Cox, az OECD környezeti igazgatóságának ideiglenes igazgatója a jelentés eredményeiről elmondta, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból jól teljesít, azonban vannak még területek, amelyek további erőfeszítéseket igényelnek. Közölte, a vizsgált időszakban

• folyamatosan zajlott az ország zöldítése,
• nőtt a megújuló energia aránya az energiamixben,
• valamint számos beruházást hajtottak végre európai uniós forrásból a környezetvédelem területén,
• illetve a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás területén is fejlődés figyelhető meg.
      

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország előtt több kihívás is áll még, így például

• a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentése, hiszen ma még ezekből állítják elő az energia 70 százalékát.
• Ezen felül megoldást kell találni az épületek alacsony energia-hatékonyságára
• és az elöregedő gépjárműflottára,

ugyanis ezek mindegyike hozzájárul a környezeti és a levegő minőségi kockázatokhoz. Hozzátette, ezen a területen azért is kell minél hamarabb fejlődést elérni, mert e kockázatoknak az OECD-tagországok közül a magyar lakosság van a legnagyobb mértékben kitéve.

forrás. mti

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Jó irányba halad a környezetügy appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.