A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a felelősségünk hatalmas, hiszen csak egy díszlet lesz a talaj, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra. Nagy István elmondta, az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma. Az európai uniós tagállamok között hazánk érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3 százalékos aránynál. Kifejtette, az ökológiai gazdálkodás, mint élelmiszertermelési rendszer, egyszerre tűzi céljául a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését. Komplex rendszer, amely ötvözi a hagyományt, valamint a tudományos kutatás és az innováció eredményeit. A biogazdálkodás követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos arányt. Ezen célkitűzéshez, egyebek mellett, hozzájárul az is, hogy a most futó intézkedések befejezése után 2025-től új, 5 éves programot indít a tárca a Stratégiai Terv alapján. A miniszter kitért arra is, hogy a mezőgazdasági termelést szintén a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani. Ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra – húzta alá Nagy István.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Az egészséges élelmiszer kincset ér appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter szerint a ma benyújtott, a 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. „Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes gazdaságokat” – sorolta Nagy István.

A tárcavezető kiemelte, hogy az új Közös Agrárpolitikáról elért megállapodás alapvető változást hozott az uniós agrártámogatások rendszerébe, hiszen a tagállamoknak egy ún. KAP Stratégiai Tervet kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak 2022. január 1-ig. Ez a terv határozza meg a 2023 és 2027 között kifizethető agrártámogatások konkrét rendszerét. Hozzátette: az uniós jogi keret kései elfogadása miatt, valószínűleg lesznek tagállamok, akik nem fogják tudni tartani a határidőt, azonban az Agrárminisztérium megfeszített munkával az elsők között nyújtotta be Brüsszelnek a magyar Stratégiai Tervet.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd, míg a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. Hozzátette: mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós források mellé.

A tárcavezető azt is közölte, hogy az I. pillér leendő támogatásai között régi és új elemek is megjelennek: továbbra is lesz területalapú támogatás és lesznek termeléshez kötött támogatások, a kisgazdaságok és a fiatal termelők pedig a korábbinál is nagyobb többletforráshoz juthatnak. Hozzátette: új elemként kerül bevezetésre az újraelosztási támogatás, amely a tervek szerint a 10 hektáron gazdálkodó kisgazdaságoknak hektáronként további 20 ezer, míg a 10 és 300 hektár közötti birtokméreten gazdálkodó családi gazdaságok számára hektáronként további 10 ezer forint támogatást biztosít az alaptámogatáson felül. Új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az úgynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja.

Nagy István jelezte, hogy a vidékfejlesztési támogatásoknál  a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritás az élelmiszeripar megújítása és a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő, versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése, de hangsúlyos lesz az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. Egy nemzetközi mércével mérve is versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő és innovatív mezőgazdaság, valamint az erre épülő élelmiszertermelés áll a fejlesztések középpontjában. Ennek érdekében kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések alapszolgáltatásainak és infrastruktúrájának fejlesztésére.

 A miniszter szerint a most benyújtott magyar KAP Stratégiai Terv hatalmas, történelmi lehetőséget biztosít a magyar mezőgazdaság számára annak érdekében, hogy a magyar gazdák és a magyar vidék a következő évek valódi nyertesei legyenek. A stratégiai tervet az Európai Bizottság a következő hónapokban részletesen értékeli, az első észrevételek megküldése április elején, míg a terv hivatalos elfogadása nyárra várható.   

The post Az Agrárminisztérium benyújtotta Brüsszelnek az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy június végén az Európai Unió agrárminisztereinek sikerült elérniük az előzetes politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a három Közös Agrárpolitika alaprendeletről, ez azonban még nem jelenti a jogalkotási folyamat végét. További erőfeszítéseket kell ugyanis tenni a V4-országok érdekeinek megvédéséért. Hozzátette, a KAP stratégiai terveinek benyújtása és az Európai Bizottság általi elfogadása kulcsfontosságú kérdés az egész reform szempontjából. Nagy István szerint a magyar álláspont egyértelmű: a szubszidiaritás jegyében biztosítani kell a tagállamoknak a jogot, hogy az alapjogszabályok adta keretek között saját hatáskörben hozhassák meg azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nemzeti sajátosságaikhoz igazíthassák az új KAP végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a stratégiai tervek elfogadása során meg kell akadályozni, hogy a Bizottság visszaéljen a ráruházott hatalommal és rákényszerítse a tagállamokra a saját akaratát, ami sokszor ellentétes az egyes országok nemzeti agrárérdekeivel – emelte ki a tárcavezető. Éppen ezért a Visegrádi Négyek Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával kiegészülve közös nyilatkozatban rögzítették alapvető elvárásaikat a Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek elfogadási folyamatáról budapesti találkozójukon.

A miniszter a fenntartható élelmezési rendszerek kapcsán elmondta, hogy hazánk kiemelten kezeli a kérdést. Így lehet biztosítani ugyanis az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való hozzáférést, az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi gazdasági szereplőjének méltányos kezelését, valamint figyelembe venni a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait. Kifejtette, a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc fenntartható növekedése érdekében elengedhetetlen a digitalizáció, ami megoldást jelenthet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére is. Jelenleg az Európai Unióban körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek aránya Magyarországon csökken, azonban természetesen sok még a teendő ezen a területen is, mint ahogyan abban is, hogy tovább emeljük a vidéki élet minőségét – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post Tovább kell küzdenünk érdekeinkért a Közös Agrárpolitika tekintetében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az MTI-hez eljutatott közleményében elmondta,

a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdálkodók jövője szempontjából sorsdöntőnek bizonyulhat a brüsszeli tanácsülés, melynek kiemelt témája a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti szabályozási keretének elfogadása.

    Szavai szerint most dől el, hogy a kétéves, átmeneti időszakot követően milyen feltételekkel kaphatják meg a magyar gazdák az őket megillető agrártámogatásokat a következő időszakban. A 2021-2027-es költségvetési keret már ismert, most a szakpolitikai részletszabályokról születnek döntések – közölte.
    Az agrárminiszer közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek is megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük, hiszen „ők formálják a magyar vidéket”.
    

„Kiállunk az állattenyésztő gazdaságok, a zöldséget és gyümölcsöt termelő kertészek, valamint a fehérjenövényeket termelő gazdálkodók támogatásainak megőrzése mellett is. Számukra a mindennapi megélhetésről van szó”

– fogalmazott.
    Arról tájékoztatott, hogy a leghevesebb vita a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani tervezett források tartalmi kérdéseiről zajlik, amely – szavai szerint – közvetlenül érinti a termelők mindennapjait. Magyarország célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a klímavédelem szempontjai között – mondta.
    Kiemelte:

Magyarország olyan támogatási rendszerért harcol, amely a termelők ösztönzésével, nem büntetésével segíti a fenntarthatósági szempontokat. A területalapú kifizetéseknek továbbra is biztosítaniuk kell a gazdák jövedelembiztonságát. A vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházásoknak pedig a versenyképességet kell szolgálniuk – közölte.
    

„Fontos alapelv, hogy teremtett világunkért felelősséggel tartozunk, de egyúttal a gazdák versenyképességét is meg kell őriznünk”

– tette hozzá Nagy István.

The post Magyarország nem fogad el olyan megállapodást, amely hátrányosan érinti a mezőgazdaságból élőket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából

történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé.

    A Kap vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá.

    A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait és megújítják a vidéki Magyarországot.

    A Kap másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá.
    Nagy István kiemelte:

a források felhasználása tekintetében két szakasz következik.

    Kifejtette:

• az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok.
•     A második szakasz pedig az, hogy a 2023-2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.

Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket

– fűzte hozzá.
    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja a fejlesztési források bővítése, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.

    A NAK üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb fejlődése kövesse – jegyezte meg.
    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.

The post 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság egy éves átmeneti időszakot javasolt az új agrártámogatási szabályok alkalmazására átállás előtt, amely nyilvánvalóan nem lett volna elegendő felkészülési idő sem a gazdálkodóknak, sem a támogatási rendszert működtető intézményrendszernek. Ez pedig óriási gondot okozott volna mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára.

Nagy eredmény, hogy a tagállamok egységes kiállásának köszönhetően sikerült jobb belátásra bírni az Európai Bizottságot, így két év áll rendelkezésre a 2023-ban induló új Közös Agrárpolitikára való felkészülésre.

    Emellett fontos eredmény, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet hatásainak mezőgazdasági ágazatban történő kezelésére Magyarország számára az Európai Helyreállítási Alapban rendelkezésre álló több mint 107 milliárd forintnyi plusz forrás felhasználása már 2021-ben megkezdődhet – tette hozzá a miniszter.  
    Az elmúlt bő egy év tárgyalásainak eredményeképp elfogadott rendelet garantálja mind a közvetlen támogatások, mind pedig a vidékfejlesztési támogatások  jelenlegi szabályok szerinti, kiszámítható módon történő továbbvitelét, de már az új uniós költségvetés terhére.

Kiemelt siker, hogy a tanácsi álláspontba magyar kezdeményezésre bekerült az elsősorban állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó, magyar költségvetésből finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége.

Az Európai Bizottság meg akarta szüntetni ezt a támogatási formát, azonban a Visegrádi Négyek közös fellépésének köszönhetően sikerült elérni, hogy e támogatási forma a jelenlegi szinten legyen folytatható a 2021-es és 2022-es évben is. Ennek következtében továbbra is lehetőség lesz nemzeti forrásból támogatni a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tejelő szarvasmarha vagy éppen a dohány ágazatot – emlékeztetett az agrárminiszter.

The post Győzött a józan ész, két év átmeneti időszak következik a Közös Agrárpolitikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban – tette hozzá a miniszter.

Nagy István rámutatott:

a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban.

Hangsúlyozta: a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen biztosítja majd a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését.

Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak

– tette hozzá.

Nagy István az MTI-nek elmondta, miután a második éjszaka végére a megállapodás közelébe jutottak volna a miniszterek,  minden előzmény nélkül az asztalra került egy olyan javaslat, amely teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kisgazdaságok számára, ezért ez nem volt elfogadható a tagországok többségének.

A tárcavezető az MTI kérdésére kiemelte, hogy az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképes termelését.

The post Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Bizottság felelőtlensége azt eredményezheti, hogy 2022-ben nem lesz jogalap az uniós agrártámogatások kifizetésére, ami a források elvesztéséhez vezethet.

Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállásával veszélyezteti a 2022-es agárkifizetéseket pusztán azért, hogy a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb ráerőltesse a gazdákra

-hangsúlyozta a tárcavezető. Miután továbbra sincs megállapodás az új uniós költségvetésről, és ebből fakadóan a KAP tárgyalások a vártnál jóval később zárulhatnak le, a tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb rá akarja erőltetni a gazdákra. Ezért akarja blokkolni azt a tagállamok többsége és az Európai Parlament által is támogatott javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az új KAP csak 2023-ban induljon.

Mi elkötelezettek vagyunk a fenntartható mezőgazdasági termelés mellett, de megfelelő időt kell biztosítani a jogszabályok elfogadására és az új rendszerre való felkészülésre.

Miután az uniós agrártámogatások kifizetése csak hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges, a Bizottság felelőtlenségével végső soron a 2022-es agrártámogatások kifizetését kockáztatja – mondta Nagy István. Nem felejthetjük el, hogy a KAP reform részét képező három alapjogszabály elfogadásával még messze nincs kész az új rendszer. Ahhoz még a másodlagos uniós jogforrások és a nemzeti jogszabályok elfogadása, valamint ezek alapján a kifizető ügynökség megfelelő felkészülése is elengedhetetlen. Ezek előfeltételei egymásnak – szögezte le a tárcavezető.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindezzel párhuzamosan kellene kidolgozni és elfogadtatni a Bizottsággal az új KAP alapját jelentő tagállami Stratégiai Terveket, akkor beláthatjuk, hogy mindezt lehetetlennek tűnik 2022. január 1-jére elvégezni. A forrásvesztés elkerülése érdekében elengedhetetlennek látszik, hogy az új KAP két éves átmeneti időszak után 2023-ban induljon el – indokolta a kialakult helyzetet az agrárminiszter. 

A következő hét éves uniós költségvetés és az ehhez kapcsolódó új Közös Agrárpolitikára vonatkozó uniós tárgyalások elhúzódása miatt már régóta egyértelmű volt, hogy az új KAP nem tud az új hét éves ciklus elején, 2021-ben elindulni. Ezért az Európai Bizottság tavaly ősszel egy éves átmenetre tett javaslatot, miszerint a 2021-es évben még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új uniós költségvetés terhére történhetnek az agrárkifizetések. Ezt a javaslatot módosítaná a tagállamok többsége és az Európai Parlament akként, hogy az új KAP két év átmenet után 2023-ban induljon. Miután a jelenlegi KAP szabályozás idén év végéig van érvényben, ezért kiemelten fontos az átmeneti rendelet mielőbbi elfogadása.

The post Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállása veszélyeztetheti a 2022-es agrártámogatások kifizetését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta:

a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

• Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

     Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz.

Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik

– figyelmeztetett a miniszter.

    Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

•     A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

    Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

    Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a  növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy  – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

•     A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

    A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében.

A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

    Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

    A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

The post Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca elkezdte a 2021 és 2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó stratégiai terv kidolgozását, amely 2027-ig tartalmazza majd a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának keretrendszerét, irányait és jogcímeit.

    A politikus a rendezvényen megjelent mintegy 400 agrárvállalkozó előtt alapvető fontosságúnak nevezte a magyar mezőgazdaság szempontjából, hogy

• a rendelkezésre álló források a legnagyobb biztonsággal,
• tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jussanak el a termelőkhöz,
• segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fenntartását,
• erősítsék versenyképességét,
• járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez
• és nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.     

Nagy István kiemelte, hogy a jelenlegi jogszabályi javaslat alapján az Európai Bizottság jóváhagyási jogot gyakorol a magyar KAP Stratégiai Terv esetében, amely – tekintettel a jóváhagyási jog gyakorlásának szubjektivitására és jogi keretrendszerének hiányára – kockázatokat hordozhat a magyar mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tervek szempontjából.     

Láthatólag új hangsúlyt kap, és az Európai Bizottság Zöld Megállapodás nevű programja révén eddig nem látott fontosságú lesz a különböző európai politikákban a klímaváltozással szembeni küzdelem, amely érinteni fogja az agráriumot is – tette hozzá.     

A miniszter szerint a gazdaság finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb lábat a hitelfinanszírozás jelenti. Emlékeztetett: dinamikusan emelkedett 2019-ben is a mezőgazdaság hitelállománya, amely jelzi az ágazat tovább javuló banki megítélését.
    

• 2019. harmadik negyedévében a mezőgazdaság hitelállománya meghaladta a 746 milliárd forintot, amely éves viszonylatban 12 százalékos növekedés.
• Ezen belül a beruházási hitelállomány 415 milliárd forint volt, amely 2018 azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt. Ez is érdemben járult hozzá a versenyképességet növelő beruházások finanszírozásához – közölte.     

Elmondta, hogy a fejlesztések fokozása érdekében indították el 2019 szeptemberében a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó új kamattámogatási programot, amellyel 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtanak 80 százalékos kamattámogatást.     

Kitért arra is, hogy a fejlődéshez és a fejlesztésekhez megfelelő, ösztönző jellegű szabályozási környezet szükséges.

Ezért alkották meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, valamint terveik szerint az Országgyűlés a tavasszal fogadja el annak a birtokrendezési csomagnak a törvényi szabályozását, amely egyebek között felgyorsítja az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetését, egy speciális kártalanítási eljárással lezárja a részaránykiadás folyamatát.     

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy tavaly, a korábbi évekhez hasonlóan eredményes évet zárt a magyar agrárium, 2020 azonban a gazdaság más szereplői mellett a mezőgazdaság számára is tartogat új kihívásokat. Ezek között említette a klímaváltozást, amely súlyos veszteségeket okozott és okoz a mezőgazdaságnak.     

Nehezíti a hagyományos agrártermelést a közös agrárpolitika reformja, valamint az, hogy várhatóan az uniós agrárbüdzsé Magyarországra jutó része is csökkenni fog.     

Emellett egyre sürgetőbbé válik a hazai agrárgazdaságban a generációváltás, valamint a digitalizáció, amely ugyan a kihívások megoldásának is lehet eszköze, ám egyben jelentős feladat – tette hozzá.     

A rendezvényen a hitelintézet Agráriumért OTP-díjjal tüntetett ki öt mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozót, értékteremtő munkájuknak, illetve kiemelkedő szakmai teljesítményüknek elismeréseként.
    A díjat növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kertészet és nemzetközi tevékenység kategóriákban osztották ki a 2012-ben – Csányi Sándor által – alapított, akadémikusok és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium döntése alapján.
    Díjban részesült Szitó Imre, a Szarvasi Agrár Zrt. vezérigazgatója, Kovács Lajos, a nádudvari Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tóth Tamás, a Sümegtej vezetője, Csikai Miklós, a szentesi Árpád Csoport elnök-vezérigazgatója és Bárány László, a  Baromfi Coop alapítója.

The post Az agrártárca stratégiai tervet dolgoz ki a KAP felhasználására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.