Nagy István agrárminiszter április 29-én a nyíregyházi sajtótájékoztatón és gazdafórumon jelentette ki:

A közös agrárpolitikában (kap) nincs igazságosabb támogatási forma, mint a mezőgazdasági célok segítése

   Nagy István egy gazdafórum előtt megtartott sajtótájékoztatón emlékeztetett, a KAP 2021 és 2027 közötti forrásairól ezekben napokban és hetekben tanácskoznak és vitáznak Brüsszelben, az innen érkező „aggasztó” hírek szerint Brüsszel a gazdatámogatások rovására fogalmazott meg migrációt támogató és segítő célkitűzéseket.

.

Brüsszel a vidékfejlesztési támogatásokon belül szeretne a vidéken élő migránsok integrációjára és életkörülményeinek javítására forrásokat biztosítani, de a magyar kormány álláspontja szerint ezt a pénzt teljes mértékben a gazdálkodók segítésére kell fordítani.

    Minden egyes eurocent és nemzeti forrásból juttatott forint befolyásolja a termelők boldogulását és gazdálkodását, de az európai uniós források mértéke az élelmiszerárak szintjét is nagyban meghatározza – hangsúlyozta az agrárminiszter.

Nagy István leszögezte, a magyar kormány leghatározottabban visszautasítja a gazdáknak járó uniós vidékfejlesztési források csökkentését, a nekik szánt pénzből más célok finanszírozását.

A tárcavezető a sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a támogatási források csökkentése ellen tiltakozó aláírásgyűjtésért. Szavai szerint a gazdák megértették ennek a súlyát és értékét, mivel a petíciót nagyon sokan írták már alá.

    A közelgő európai parlamenti (EP-) választásokra utalva Nagy István azt mondta,

„a voksoláson arról döntünk, hogy a következő években a magyar emberek és gazdák érdekeit szem előtt tartó, vagy a brüsszeli érdekeket Magyarországon érvényesíteni akaró képviselők dolgozzanak az Európai Parlamentben”.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Szövetségben a magyar gazdákért – az uniós agrártámogatási forma mindenki számára fontos appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években

    A kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.

    Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter. 

Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.

    Ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága

    A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. 

Nagy István hangsúlyozta,

El kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.

    Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben „feketén-fehéren” foglaltakat. „Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte.

    Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a „részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta,

olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza.

Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.

    Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Az Agrárminisztérium a gazdák partnere az almakérdésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Együtt kell küzdenie a minisztériumnak és a gazdáknak a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiért, minden eurócentért

A Szent István Egyetemen tartott közgyűlésen Nagy István köszöntőbeszédében arról szólt, hogy

a gazdák összefogásának és egyetértésének ereje van a magyar agrárium jövőjében. A folyamatos összefogás azért is szükséges, hogy a magyar földet a jövő magyar gazdáinak meg lehessen őrizni.

A miniszter kitért arra, hogy az agrárszakma egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse, a gazdák jövőbeli generációi ne csak alapanyagot, hanem minél jobban feldolgozott termékeket állítsanak elő, mert ez a magyar vidék jövője.  A tárcavezető beszélt arról is, hogy igen fontos az ágazat versenyképessége és jövője szempontjából, hogy a friss kutatási eredmények mielőbb beépülhessenek a termelésbe és javítani tudják annak hatékonyságát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke elmondta:

a gazdák összefogása kényszerítheti csak rá a terményeket felvásárló multinacionális cégeket, hogy tisztességes árat fizessenek és ne csak a saját extraprofitjukat lássák minden felvásárlásban. A jövő jobb gazdálkodásának a záloga a korszerű vízgazdálkodás, a fúrt kutak és felszíni vizek felhasználásának rendezése. Felszíni vizeket csak ott lehet rendszeresen használni, ahol elég mennyiségben rendelkezésre állnak 

Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes hangsúlyozni a Magyarországon előállított húsok tekintetében, hogy azok, úgy, mint a növények, GMO-mentesek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az elmúlt évek agrárpolitikai sikerei között említette, hogy a növekedési hitelprogramból a magyar gazdák is részesülhettek, valamint, hogy létrejöhetett a földet a gazdáknak program, amelynek a keretei között sok gazda juthatott termőföldhöz. A NAK elnöke kitért arra is, az elkövetkező évek feladata, hogy a magyar földet magyar kézben lehessen tartani. Hozzátette, hogy a gazdák nem fogják eladni a földeket, ha azok jövedelmet termelnek.

A Magosz tisztújító országos közgyűlésén, amelyen a választásra jogosult tagok 74,5 százaléka vett részt, újraválasztották a szövetség élére Jakab Istvánt, megválasztották főtitkárnak Jakab Tamást és döntöttek a megyei elnökök, valamint az országos vezető testület tagjainak a személyéről is.

forrás: MTI

The post Együtt kell küzdeni a gazdákkal minden eurócentért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.