Gulyás Gergely ismertette:

a kormány döntése alapján 2023-ig meghosszabbítják a NAK által a Vidékfejlesztési programból a tájékoztatási szolgáltatás címen elnyert projektet, a támogatásának mértéke pedig 7,82 milliárd forintról 17,72 milliárd forintra emelkedik.

Ez lehetőséget ad arra, hogy a NAK által nyújtott szolgáltatás folyamatosan fennmaradjon, és  az agrárium szereplői eredményesen tudjanak élni az európai uniós források lehívásának lehetőségével.
    Nagy István agrárminiszter hozzátette, hogy

a 2020 utáni időszak egyik sarokpontja marad a tudás átadásának és megszerzésének támogatása.

A NAK pénzügyi fenntarthatóságához, feladatainak ellátáshoz nélkülözhetetlen az ehhez szükséges anyagi forrás. Ennek érdekében a kormány további 800 millió forintot csoportosított át a NAK számára ahhoz, hogy hatékonyan láthassa el az államtól átvett közfeladatait.

 Nagy István szerint a mostani rendkívüli időszakban, amikor egy világjárvány második hullámával kell szembenézni, hatványozottan fontos, hogy az agrárgazdaság szereplői közös erővel, felelősségteljesen dolgozzanak együtt, és tervezzék a jövőt. Ebben a munkában az agrárkamarára kiemelt partnerként tekint a kormány. Partner egyebek közt abban is, hogy

• a gazdálkodók igényeiknek megfelelő képzésekben részesülhessenek,
• naprakész ismereteik legyenek szakmai, agrárpolitikai, valamint szabályozási kérdésekben.

    „Ezért is fontos számunkra, hogy 2023 végéig meghosszabbítsuk az agrárkamara által megvalósított tájékoztatási szolgáltatást, amelyhez mintegy 9,9 milliárd forintot biztosítunk. Ez teszi lehetővé, hogy gazdálkodóink a következő évek átmeneti időszakában is zökkenőmentesen jussanak információhoz a mintegy 600 falugazdászból és több mint 220 irodából álló falugazdász hálózaton keresztül” – tette hozzá.
    

Az agrártárca vezetője kiemelte:

ezzel a forrással hozzájárulnak a mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók és a vidéki térségekben kis- és középvállalkozásként működő gazdasági szereplők tájékozottságának, felkészültségének javításához, és ezáltal versenyképességük növeléséhez.

    A falugazdász hálózat alapvető szerepet tölt be abban, hogy a gazdálkodók hozzájussanak az uniós támogatásokhoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy munkájukat eredményesen végezhessék – mondta Nagy István.
    Az agrárminiszter kitért arra is: büszke arra, hogy az elmúlt héten a tagállamok nagy csatában, kompromisszumos megállapodásra jutottak a Közös agrárpolitika 2023-2027 közötti szabályrendszeréről, reformjáról Luxemburgban.
    

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy a tájékoztatási szolgáltatás projekt során tavaly közel 160 ezer esetben végeztek elektronikus ügyintézést, közel 260 ezer esetben személyes tanácsadást, valamint mintegy 1400 csoportos tájékoztatót tartottak, kiemelten fókuszálva az aktuális szakmai és agrárpolitikai, agrárszabályozási kérdésekre, a hatályos és új jogszabályokra, illetve a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos ismeretekre.
    Kitért arra is, hogy a magasan kvalifikált és az adminisztratív teendőkben is évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek munkájának köszönhetően az idén a koronavírus-járvány okozta helyzetben a magyar gazdáknak az egységes kérelmek száz százalékát sikerült határidőre beadni, ezáltal időben megkezdődhetett az előlegek kifizetése.

The post 9,9 milliárd forint többletforrás jut a NAK tájékoztatási szolgáltatásának támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik.

Nagy István köszönetet mondva ezért a teljesítményéért úgy fogalmazott: a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak.

Emlékeztetett: munkájukat a jövőben az idei év két kiemelkedő törvényalkotása, a 25 év után „újraszületett” állattenyésztési törvény és a hasonlóan nagy jelentőségű, várhatóan hamarosan elfogadandó öntözési törvény is segíti.

Az állattenyésztési törvényről elmondta: a szektort versenyképes helyzetbe hozza és szabályozását európai szintre emeli. Az öntözési törvényt várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament – tette hozzá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja majd: az öntözés közérdek. Ez pedig „olyan korszakváltást jelent a magyar agráriumban, melyre joggal építhetünk, mert biztonságot teremt, jövedelmezőséget növel és a környezet iránt is felelősséggel bír” – húzta alá.

Példaként említette, hogy az új törvény a mai feltételeknél 5 millió forinttal teszi olcsóbbá egy 100 hektáros terület öntözésének engedélyeztetését, miközben jelentősen megkönnyíti az eljárást is. A változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végéig 200 ezer, majd a következő ciklusban 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Ez utóbbi adat 8 százalékos arányt jelentene az agrárium összterületét figyelembe véve, amely már megfelelne a jelenlegi uniós átlagnak – közölte.

A jövő év egyik kiemelt feladata lesz, hogy az osztatlan közös tulajdont: „a magyar mezőgazdaság gúzsba kötött állapotát” miként lehet megszűntetni – tájékoztatott, megjegyezve, hogy ennek törvényi szabályozását az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakára tervezik.

Mindemellett a fiatalítás, ezen belül az agrár öröklés témakörével is foglalkozni kell – hangsúlyozta. Ehhez várhatóan több törvénymódosításra is szükség lesz – tette hozzá, kitérve arra is: szintén versenyképességi tényező, hogy „amit az elődök működő gazdaságként felépítettek, azt az öröklés ne darabolja szét, és tegye ezáltal működésképtelenné.”

• Ugyancsak fontosnak nevezte a mezőgazdasági integrációról szóló jogszabály megalkotását is, melyet az egyetlen olyan megoldásként jellemzett, ami segít kiküszöbölni az üzemméretből származó gazdasági hátrányokat és különbségeket.

Összességében minden intézkedés annak érdekében történik, hogy az versenyképesebbé és még sikeresebbé tegye az agráriumot – összegzett Nagy István, aki szerint ezek a célok a további eredmények elérésének alapjául is szolgálnak, beleértve, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodói hivatást a fiatalok számára.

The post A külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium adja az idén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 5-i sajtótájékoztatón, Budapesten.

Teljes mellszélességgel támogatja az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – ennek érdekében egy országjárás is kezdődik,

   A miniszter kiemelte

az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.     

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

„Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.     

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.     

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről.     

Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.     

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta,

Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.    

Üdvözölve a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.     

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. 

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Petíció a magyar gazdákért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján, Budapesten. 

Precíziós gazdaság nélkül nem lesz megújuló magyar mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé

    Az Agroinform.hu portál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett, precíziós gazdálkodásról szóló kétnapos konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiák használata a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremti meg.

    A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg. Ennek segítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstratégiát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – tette hozzá.

    Nagy István kifejtette,

fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni – fűzte hozzá.

a magyar nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl, annak megújítása is. Összhangot kell teremteni az innováció és a hagyományos – helyi igényekre épülő és kisléptékű – vidékfejlesztés között.

Az agrárminiszter szerint az idei PREGA kiállítás újabb lendületet ad majd az innovatív megoldások és technológiák felfedezésére és használatára.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott arra,

a következő évtizedekben dinamikusan fog növekedni az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, bő 30 év múlva 9 milliárd embert kell majd táplálni a Földön. Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni.

Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos. Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről-évre okoz.

    Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

    Bolyki Bence, az agroinform.hu portál vezetője, a rendezvény főszervezője ismertette,

az idei PREGA-ra több mint ezren jelezték részvételi szándékukat. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban, több mint száz előadást hallgathatnak meg.

Számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek, például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait – sorolta. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post PREGA konferencia 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években

    A kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.

    Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter. 

Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.

    Ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága

    A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. 

Nagy István hangsúlyozta,

El kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.

    Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben „feketén-fehéren” foglaltakat. „Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte.

    Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a „részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta,

olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza.

Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.

    Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Az Agrárminisztérium a gazdák partnere az almakérdésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 3-án a Budapesten tartott Szója fórumon tartott beszédet:

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is

    A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.     

Nagy István hangsúlyozta:

Magyarország deklarálta GMO-mentességét, ami piaci előnyt jelent. Cél, hogy legalább 100 ezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne.     

Kitért arra is, hogy a világon 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból vagy fehérjenövényekből lehet kielégíteni. Bár jelentős növény a szója, ugyanakkor egyéb fehérjeforrásokat is be kell vonni a termesztésbe.     

Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel 20 millió tonnával nőtt. Az Európai Unióban (EU) „óriási” fehérjehiány van, 800-900 ezer hektáron termelnek szóját, ami 2,5 millió tonnát tesz ki, az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.     

A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében.    

 Zászlós Tibor hangsúlyozta

a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. A törekvések, mint például az országos fehérjeprogram, azonos irányba mutatnak a gazdaságpolitikával.     

Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával. A program nemcsak a szójáról szól.     

A fórumon a magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért hárman Seiwerth Gábor díjban részesültek, az elismeréseket az agrárminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A dokumentumot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) részéről Gyuricza Csaba főigazgató, a Szent István Egyetem részéről pedig Palkovics László rektor látta el kézjegyével.

A megállapodás kitér az agrárium minden területére, ennek értelmében a két intézmény a jövőben kiemelt figyelmet szentel többek között

• a precíziós gazdálkodási,
• állattenyésztési,
• halgazdálkodási,
• műszaki,
• kertészeti és szőlészeti,
• élelmiszertudományi
• és vízgazdálkodási területeken történő hazai tudományos munka erősítésének – a két intézmény közötti együttműködés újjászervezésének.

A NAIK kutatói a jövőben intenzíven részt vesznek a BSc és MSc hallgatók elméleti és gyakorlati képzésében és törekednek a pályázati lehetőségek széleskörű kihasználására.

• Az agrárkutatási központ betekintést enged mindennapos szakmai munkájába,
• továbbá fogadja és előnyben részesíti a tantárgyi gyakorlatokra jelentkező SZIE hallgatókat.

Nagy István agrárminiszter az eseményen kijelentette, hogy az Agrárminisztérium stratégiai célja a generációváltás a mezőgazdaságban ezért, ebben a szellemben hozták létre a Gödöllői Programot.

Ezzel az agrártárca támogatja a korszerű tudás gyakorlatba ültetését, a precíziós gazdálkodás elterjedését, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok hatékony ellátását, valamint a kedvezőtlen adottságú területek földhasználatát

 – tette hozzá a miniszter.

Gyuricza Csaba főigazgató felszólalásában kifejtette, hogy új korszakot kíván nyitni a tudásalapú hazai agrárium megszervezésében, amelynek egyik fontos mérföldköve a mai nap. A cél, hogy ne csak adottságainkban és lehetőségeinkben, hanem teljesítményünkben is meghatározó és megkerülhetetlen európai szereplők legyünk, ehhez pedig a legmagasabb szintű tudományos hátteret kell felsorakoztatni az agrárszakpolitika mögött.

Palkovics László rektor az aláírást követően hangsúlyozta, hogy az Egyetemen folyó kutatás-fejlesztési projektek elősegítik többek között a tudásalapú és versenyképes agrárium kiépítését a gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében. A sikeres együttműködés lehetőséget kínál a felsőoktatás és a tudomány területén még több közös kutatási projekt megvalósítására.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Stratégiai megállapodást kötött a NAIK és a Szent István Egyetem appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozás nélkül – az élelmiszeripar stratégiai ágazat, kiemelt feladat annak komplex fejlesztése, melyhez 300 milliárd forintot biztosít a kormány.

Az agrárkamara által szervezett konferencián elmondott  köszöntő beszédében bejelentette:

a belföldi kereslet élénkítését célzó új cselekvési terv készül a minisztériumban.

f

Olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, mely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, de amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak – tette hozzá.

Ismertette: ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. Olyan állami rendszert szeretnének létrehozni, amely kiválthatja az összes minőségi emblémát. Így ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga – mondta.

A termékek kettős minőségének ügyéről szólva megerősítette:

• Magyarország a termékek kettős minőségének teljes felszámolását tartja követendő célkitűzésnek,
• elkötelezett a tárgyalások mielőbbi lezárása emellett, mert ez elvonja más fontos kérdésektől a figyelmet,
• és támogatja, hogy a fogyasztóvédelmi csomagot még a jelenlegi európai bizottsági ciklus alatt fogadják el.

Kitért arra, hogy a kábítószer-kereskedelem után jelenleg az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül ezért létrehozták a kiemelt ügyek igazgatóságát, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket az ágazatban.  A gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező egység felderítési aránya megközelíti a 95 százalékot. A hatékony ellenőrzés érdekében fejlesztik a szervezet infrastrukturális hátterét is: a következő években mintegy 8 milliárd forintból egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

• Javasolta a pálmaolaj magyar élelmiszeripari felhasználásának megszüntetését 2022-re, a konferencia résztvevőit arra kérte, keressenek erre alternatívát.

Ismertette:

új online élelmiszeripari adatbázist épít ki a tárca, hogy a statisztikai adatokat és az információkat felhasználóbarát módon, módszertani útmutatóval együtt foglalják össze. A minisztérium szándéka, hogy az új Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) az élelmiszeripar információs központja legyen, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat. A rendszer fejlesztése átfogó, többéves folyamat, ennek első állomása a honlap elindítása.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: a rendezvénysorozat 2016 őszén indult, szakmai előadásokon információátadással segíti tagjait a kamara. Kifejtette:

Magyarországon 2000 óta jelentősen csökkent az élelmiszeripar részesedése a beruházásokból, de még a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít, a termelési értéke 2600 milliárd forint körül alakul. Ezzel az Európai Unió élelmiszeripari termelési értékének 1 százalékát adja, és a tagállamok között a 16. helyen áll. A hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességének helyreállítása, évtizedes technológiai lemaradásának leküzdése összehangolt erőfeszítést kíván az ágazat szereplőitől és az államtól – hangsúlyozta.

 

Forrás: kormany.hu

Fotó: Pelsőczy Csaba/ AM

The post Nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozás nélkül appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. Mindenkit arra buzdítok, hogy válassza és fogyassza a kiemelkedő minőségű és megbízható magyar mézeket!

– mondta Nagy István agrárminiszter.

 

Az idén közepes mennyiségű mézet állítottak elő a méhészek az előző évekhez képest. A megtermelt méz kiváló minőségű. Magyarország méznagyhatalomnak számít, Európában itt a második legnagyobb a méhsűrűség, ugyanakkor a mézfogyasztásban még nem szerepel az ország az élen. Belföldön mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik.

Az ágazatnak idén nehéz időjárási körülményekkel kellett szembenéznie, emellett állategészségügyi nehézségek is adódtak, de vannak gondok az értékesítésnél is.

Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy többek között rádiókampánnyal népszerűsítik széles körben a mézfogyasztást, a fiatalokat a közösségi médián keresztül szólítják meg, emellett országszerte különböző rendezvényeken is reklámozzák a fogyasztás előnyeit. Kiemelte:

a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 85 százaléka függ a beporzástól, ami nélkül az élelmiszerellátási lánc is felborulhat.

Bross Péter, az OMME elnöke beszédében azt fejtegette, hogy ha az országban az egyedülálló háztartásban élők negyedévente, a családosok pedig kéthavonta egy kilogramm mézet vásárolnának, akkor a termelt mennyiség teljes mértékben lefedné a belföldi fogyasztást. Ha magyarok 60-70 százaléka minden reggel egy teáskanál mézet megenne, akkor a Magyarországon termelt összes méz elfogyna.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta:

az agrárkamara is fontosnak tartja a mézfogyasztást ösztönző kampányt. Évek óta támogatják az Európai mézes reggeli elnevezésű akciót, amely olyan gyermekekhez juttat el mézet, akiknek egy része életében először találkozik ezzel a termékkel. A jövő mézfogyasztóihoz idén 100-150 ezer mézcsomagot juttatnak el

– tette hozzá. Kitért arra is, hogy az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. A megtermelt méz körülbelül 80 százalékát a határokon túl adják el, ezzel öt százalékkal részesedik az ország a világ mézkereskedelméből.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Indul a mézkampány! (video, galéria) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A közös agrárpolitikában (KAP) a mezőgazdaságra fordítandó támogatások szinten tartásához a tagállamok befizetésének emelésére lenne szükség a 2021-től 27-ig tartó ciklusban, de ehhez öt nettó befizető tagállam egyelőre nem járul hozzá

     Magyarország „kulcspartner”, meghatározó szereplő az új uniós költségvetési időszak és a KAP szabályairól szóló tárgyalásokon. 
    A jövőben is egy olyan rugalmas közös európai agrárpolitikára van szükség, amely a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is figyelembe veszi.
    

Phil Hogan szerint a KAP keretében

• a jövőben egyszerűsíteni kell a támogatásokat
• és a különböző méretű gazdaságok közötti igazságosabb elosztását kell biztosítani,
• emellett többek között védeni kell a környezeti erőforrásokat,
• segíteni kell a gazdákat a precíziós mezőgazdaság megteremtésében,
• valamint a profitjuk növelésében és az élelmiszerláncban is javítani szükséges a termelők szerepét. 
     

 A mezőgazdaságban a generációváltás elérése érdekében a fiatal gazdákat is támogatni kell, segítésükre a KAP 2 százalékát fordítanák. Mindezek mellett további kutatási és fejlesztési forrásokkal támogatnák az ágazatot, ugyanakkor a vidékfejlesztésnek is folytatódnia kell – sorolta az uniós biztos. 

   Nagy István agrárminiszter aláhúzta, hogy az EU a hagyományos politikák, így a KAP forrásainak csökkentésével igyekszik pénzt biztosítani az új kihívások kezelésére.

     Magyarország nem tudja elfogadni a KAP források javasolt csökkentését, ugyanakkor  hajlandó emelni befizetéseit az uniós költségvetésbe azért, hogy a KAP forrásai legalább a jelenlegi szinten maradjanak.
    A KAP források csökkentése az élelmiszerárak emelkedésének, a választék és a minőség csökkenésének a kockázatával járhat.
    Leszögezte, hogy az új rendszer egyik alappillérének továbbra is a hektár alapon kifizetett közvetlen kifizetések rendszerének kell maradniuk. Fontos üzenet az európai gazdáknak, hogy ezek a támogatások – mind a termeléstől elválasztott, mind pedig a termeléshez kötött formában – a jövőben is megmaradnak.

    Nagy István beszédében egyetértett azzal, hogy

• növelni kell a KAP környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos törekvéseit,
• ugyanakkor az nem eredményezhet bonyolultabb rendszert.
• A támogatási szabályok egyszerűsítését gazdabarát módon kellene szervezni,
• és egy olyan szabályozásra van szükség, amely alacsony pénzügyi kockázat mellett a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban juttatja el a forrásokat a gazdákhoz. 
     

 A miniszter örvendetesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint a KAP kétpilléres logikája 2021 után is megmarad. A közös agrárpolitikának a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó vidékfejlesztési pilléren keresztül továbbra is biztosítania kell a gazdák számára a fejlődés lehetőségét. A vidékfejlesztési támogatásoknak elengedhetetlen szerepük van a KAP szociális dimenziójának erősítésében, hiszen azok nagymértékben hozzájárulnak a vidéki területek népességmegtartó erejének növeléséhez – húzta alá.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elfogadhatatlannak tartja a KAP finanszírozásának csökkentését, miközben láthatóan egyre több terhet ró a gazdálkodókra a különböző előírások betartása. Ezért elsősorban azt kéri Phil Hogantől, hogy védje meg a KAP-ot, és ne engedje, hogy annak súlyát, költségvetését tovább csökkentsék.
    A NAK elnöke kitért arra is, hogy

• az Európai Unió keleti oldalán még szükség van a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a javítására,
• ezért szorgalmazza a vidékfejlesztési források célzott felhasználását.

A fejlesztések támogatása már csak azért is fontos, mert úgy látja, kereskedelempolitikai eszközökkel egyre kevésbé védhetők meg a gazdálkodók.

forrás: mti

fotó: Pelsőczy Csaba/AM

The post Tárgyalások a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről Budapesten appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.