Nagy István agrárminiszter december 3-án a Budapesten tartott Szója fórumon tartott beszédet:

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is

    A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.     

Nagy István hangsúlyozta:

Magyarország deklarálta GMO-mentességét, ami piaci előnyt jelent. Cél, hogy legalább 100 ezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsanak elő, amivel az import mintegy fele kiváltható lenne.     

Kitért arra is, hogy a világon 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból vagy fehérjenövényekből lehet kielégíteni. Bár jelentős növény a szója, ugyanakkor egyéb fehérjeforrásokat is be kell vonni a termesztésbe.     

Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a világon tavaly 331-333 millió tonna szója termett, amely idén közel 20 millió tonnával nőtt. Az Európai Unióban (EU) „óriási” fehérjehiány van, 800-900 ezer hektáron termelnek szóját, ami 2,5 millió tonnát tesz ki, az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.     

A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében.    

 Zászlós Tibor hangsúlyozta

a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. A törekvések, mint például az országos fehérjeprogram, azonos irányba mutatnak a gazdaságpolitikával.     

Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak majd el, az ágazati szereplők összefogásával. A program nemcsak a szójáról szól.     

A fórumon a magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért hárman Seiwerth Gábor díjban részesültek, az elismeréseket az agrárminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte 

A kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy „vízbiztos” világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése.

2014-ben azzal a céllal hoztuk létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsünk, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén képes legyen fokozni a nemzeti jövedelemteremtő képességet, javítani a magyar agrárgazdaság versenyképességét.

A NAIK-on belül akkor létrehozott önálló, öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult most át kutatóintézetté.

Az intézet feladatairól szólva Nagy István hangsúlyozta: a 21. század egyik meghatározó kérdése, hogyan lehet egyre kevesebb egy főre jutó vízmennyiségből, egyre kisebb területen, egyre több ember számára megtermelni az élelmiszert.

Ne feledjük, vízfelhasználásunk 70 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, ezért egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatóintézetet

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet a magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban arra keresi a választ, hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásait, valamint kiemelt célja a környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazásának elősegítése.

A miniszter szerint a víz a gazdaság hajtóereje, ezért „ha rossz döntést hozunk, növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár 14 százalékos GDP veszteséggel is számolhatunk”.

forrás: kormany.hu

fotó: Kovács Zoltán AM

The post NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet avatás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A találkozón Ssempija Vincent Bamulangaki és Nagy István a két ország mezőgazdasági együttműködéséről szóló keretmegállapodást írt alá. A dokumentum főként

• az élelmiszerbiztonságra,
• a halászatra és akvakultúrára,
• valamint az öntözési technológiára vonatkozó jövőbeni kooperációról szól.

Nagy István hangsúlyozta, hogy

Magyarország különleges partnerként tekint Ugandára. Hazánk komoly szakértelemmel rendelkezik a feldolgozótechnológia terén, amely Uganda számára is hasznos lehet.

 

Magyarország a világ 6. legnagyobb vetőmagtermesztője. A magyar miniszter kiemelte, hogy

hazánk garantálja a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok, vetőmagok és szaporítóanyagok GMO-mentességét, mivel Magyarországon géntechnológiával módosított növényfajta/hibrid köztermesztésben történő felhasználása a hatályos jogi szabályozás alapján nem engedélyezett.

Nagy István közölte, hogy a halgazdálkodás Magyarországon elsőszámú szektor, ezen a területen szintén világszínvonalú szaktudással rendelkezünk.

A  Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Haltenyésztési Kutatóintézetén keresztül, valamint a területen kiemelkedő magyar cégek bevonásával kutatócserék, képzések valósulhatnak meg a jövőben.

A miniszter beszámolt egy kiemelkedő magyar termékről, amely nélkülözhetetlen lehet az öntözésrendszerek nélküli mezőgazdasági területeken. Az organikus talajkondicionáló készítmény javítja a növények vízfelvételi lehetőségét és csökkenti a talaj szárazság okozta változásait.

(AM Sajtóiroda)

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/AM

The post Agráriumról szóló keretmegállapodást írt alá Uganda és Magyarország appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.