Az új jogszabállyal a kormány célja az, hogy felgyorsítsa a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdon felszámolását – hangsúlyozta a miniszter.

    A kormány elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióik megerősítése mellett és támogatja az optimális méretű, stabil, átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokszerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását – szögezte le Nagy István.

    Tájékoztatása szerint osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió darab ingatlant terhel, amelyek összterülete meghaladja a 2,4 millió hektárt. Az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3,5 millió, nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvénycsomag.

    A törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki.

Ennek jegyében a jogszabálytervezet számos új megoldást is bevezet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése terén. Ezáltal könnyebbé és gyorsabbá válik az ingatlan megosztásának és az egyes tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakításának folyamata – mondta az agrárminiszter.

•  Szerinte a gazdálkodók, a helyi viszonyokat jól ismerő földtulajdonosok tudják legjobban megítélni, hogy az adott ingatlant hogyan érdemes megosztani, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos döntést rájuk bízni.
• A tervezett rendelkezések célja minden esetben a felek egyezségének elősegítése – hangsúlyozta a tárcavezető. Ennek érdekében a törvényjavaslat megteremti a többségi döntéshozatal lehetőségét,
• a megosztással érintett földrészletet illetően pedig az egyezség létrehozásának időtartamára ingatlan-nyilvántartási változtatási tilalmat biztosít – tette hozzá.

    A kormány fontos célkitűzése a birtokelaprózódás megakadályozása, valamint ezzel összhangban a tényleges földhasználók további tulajdonszerzésének ösztönzése, és így jól hasznosítható birtoktestek kialakítása.

Ezért a tervezet szerint azokat az elaprózódott tulajdoni hányadokat, amelyek önálló ingatlanná alakításuk esetén irreálisan kis földrészletet eredményeznének, a megosztást kezdeményező tulajdonostársak kötelesek lesznek magukhoz váltani és a saját tulajdoni hányadukhoz csatolni. Az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányadukért cserébe valós kompenzációban részesülnek majd – mondta Nagy István.

    Hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja rendezni azoknak az ingatlanoknak a helyzetét is, amelyek kis területüknél fogva alapvetően nem alkalmasak a megosztásra, ezek esetében értékbecslés alapján megállapított ellenérték fejében – az ingatlan teljes egészében az egyik tulajdonos tulajdonába kerülhet.

A most benyújtott jogszabálytervezet alapján az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát

• egységes elvek mentén,
• a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében,
• az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni.

The post Törvény szabályozhatja a jövőben az osztatlan közös földtulajdon felszámolását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) február 22-i konferenciáján, Budapesten.

A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van, a megújuló agrárium egyik zálogát adják

    Kiemelte, az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit.

.

Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában.

   Az agrárminiszter szólt arról is,

az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét

Példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet – tette hozzá.

Kitért az agráriumban a kapacitásbővítést, hatékonyságnövelést szolgáló jelentős forrásokra, és szavai szerint azon dolgoznak, hogy a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusban is a támogatás összege legalább megközelítse a mostani.

    Jelentős összegekkel támogatják a fiatalokat abban, hogy a vidéki életet válasszák, 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban, amikor a támogatások eredményei megmutatkoznak a földeken és gazdaságokban – mondta.

A generációváltás elősegítésére pedig ismertetése szerint több érdekképviselet bevonásával, köztük az Agrya szervezettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szakpolitikai programot dolgoznak ki. 
    A miniszter felhívta a fiatal gazdák figyelmét arra, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásban egyebek mellett szerepel a porta, a melléképületek fejlesztése is.

    Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencián elmondta

a vidékfejlesztési programban továbbra is nyitva van 18 pályázati felhívás, mintegy 260 milliárd forint kerettel. A fiatal gazda tematikus alprogram keretében segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket, beruházási jellegű fejlesztéseknél pedig a 40-50 százalékos alaptámogatás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók.  Ennek keretében 2018 decemberéig több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg, mintegy 1040 fiatal gazda számára.

    Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, amely 2016. december 20-án jelent meg. Az érintettek 2017. március 16-tól nyújthatták be támogatási kérelmüket, az irányító hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette, a felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban, mintegy 15 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.
    Kis Miklós elmondta, hogy 2020 után is lesz uniós támogatás a fiatal gazdák számára, a jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

The post A vidék jövője a fiatal gazdák kezében van appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jó példa arra, miként lehet a hagyományokat megőrizve a 21. századba lépni. Mint fogalmazott, a gazdaság és a város együttműködése kiváló, mások számára is követendő példa.

Nagy István kifejtette:

2019 az építés esztendeje lesz a magyar mezőgazdaságban, 620 milliárd forint megítélt beruházási támogatás szolgálja az ágazat fejlődését.

Elmondta, a kormány fenn kívánja tartani a beruházási kedvet, ezt szolgálja a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre meghirdetett új 50 milliárd forintos keret, melyet a borászat számára rendelkezésre álló 10 milliárd forintos forrás egészít ki. A mezőgazdasági üzemek energetikai fejlesztésére 35 milliárd forint pályázati támogatás érhető el. A kormány ezek mellett új kamattámogatott hitelprogramot is kíván indítani.

A miniszter rendkívül fontosnak nevezte az öntözött terület nagyságának növelését. Hamarosan az Agrárminisztérium keretében létrejön a Nemzeti Öntözési Központ, ezzel szétválik a Belügyminisztériumnál maradó vízügyi mérnöki munka és a közvetlen öntözési tevékenység.

A kormány egy évtizeden keresztül évente 17 milliárd forintot fordít öntözésfejlesztésre, egyszerűbbé és olcsóbbá kívánják tenni a gazdák vízhez jutását

– mondta Nagy István. A fejlesztések közül kiemelte a nagy-kunsági öntözőcsatorna északi és déli ága, illetve a békési duzzasztó korszerűsítését.

Az idei év fontos feladatának nevezte az osztatlan közös birtoktestek ügyének rendezését, amely 4,6 millió embert és 2,5 millió hektárt érint. Első lépésként meg szeretnék határozni azt a minimális birtokméretet, melyet már örökléssel sem lehet tovább osztani. A társadalmi vitát követően dőlhet el, hogy ez 0,3, 0,5 vagy 1 hektár legyen .

Forrás: MTI

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

The post Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat – közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.

    Nagy István a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette:

több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt „blokkol mindent”. 

 Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is.

    Nagy István jelezte:

a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek. 

    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki. 

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

    Kifejtette ugyanakkor

a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van.

Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.
    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.
    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra. 

 Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság.

A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét.

Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a „hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani

– mondta előadásában az agrárminiszter.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Több, mint négymillió embert érint az osztatlan közös földtulajdon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Jelenleg még távol vannak egymástól az Európai Unió és Magyarország szempontjai a 2020 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatban. Az unió jelentősen megnyirbálná a vidékfejlesztésre és agrárium fejlesztésre fordítható közös büdzsét, ami nem csak Magyarország számára elfogadhatatlan, hanem mind a 27 tagállam tiltakozott a tervvel kapcsolatban.

A hét elején Nagy István agrárminiszter Phil Hagen uniós agrárbiztossal tárgyalt, aki bemutatta a 2020 utáni uniós agrárcsomag tervezetét. Ebben a vidékfejlesztésre fordítható támogatások első pillérjét 16 százalékkal, a második szintjét pedig 25 százalékkal csökkentenék. Az agrárminiszter szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan a tervezet, de az unió összes tagállama hasonlóan vélekedik.

A cél, hogy a következő tárgyalásokon finomodjon a kezdeti ajánlat. Magyarországnak pedig jó a tárgyalási pozíciója: „például a degresszió terén, az 1200 hektár fölötti támogatások elvonásában az egyik legszigorúbb szabályt vezettük be a tagállamok közül. Az Európai Unió is látja, hogy jó szövetségeseink vannak, megfelelőek az intézkedések, lehet velünk egyezkedni”

– tette hozzá Nagy István a Trend FM – A Nap Vendége c. rádióinterjúban. 

Részlet a Trend FM A Nap Vendége c. rádióinterjúból

 

Az öntözés területén is van még mit egyeztetni

Intenzívebben öntözné termőterületeit Magyarország, ami szintén szemben áll az Európai Unió javaslatával – folytatta Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy az unió öntözési moratóriumot vezetne be, ami szintén elfogadhatatlan a gazdák számára.

Magyarországra kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, nettó vízkibocsátóként bőven van fölös felszíni vízkészletünk, amit ki is akarunk használni.

Jelenleg az öntözésre 17 milliárd forint áll rendelkezésre éves szinten, ami azonban Nagy István szerint jóval kevesebb, mint amennyi lehívható lenne a közös agrárpolitikából.

Jelenleg itthon 80 ezer hektáron zajlik öntözés, de a versenyképesség javítása miatt ezt a területet növelni kellene. Lehetőségek mindenesetre bőven lennének, hozzátéve persze, hogy a költségek sem alacsonyak egy ilyen beruházásnál.

Például egy főnyomó vezeték kiépítése 2,8 milliárd forintba kerülne. Ezzel az eszközzel közvetlenül a Tiszából tudnának öntözni a gazdák a Duna-Tisza közi homokhátságon, és így újabb 500 hektáros területet vonhatnának be az öntözésbe.

Minden nagyobb mezőgazdasági beruházás minimum 40 százalékkal növeli a termelés hatékonyságát. Ezért ezek a beruházások sokkal hamarabb térülnek meg, mint bármilyen másik ipari beruházás

– mondta az agrárminiszter.

 

Nem lesznek génmanipulált vetőmagok

Nagy István agrárminiszter arról is beszélt a Trend FM műsorában, hogy marad a GMO-mentesség, vagyis továbbra sem lehet majd génmanipulált vetőmagokat használni a hazai termőföldeken.

Nehezen értették meg nyugat-európai barátaink, hogy miért ragaszkodunk ehhez, de végül elfogadták, hogy Magyarország ragaszkodik ehhez az agrárverseny-előnyéhez. Világhírű a vetőmag-tenyésztésünk, és ennek megmaradásához ragaszkodunk.

– hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca vezetője példaként említette a Monsanto génmódosított növényeket, aminek használata esetén csak azt a műtrágyát és alapanyagokat lehet használni, amit a cég ad.

 

A miniszter szerint még az sem világos, hogy ezeknek a magoknak milyen élettani hatásaik vannak, de

képzeljük el, milyen bajba kerülne a világ, ha csak ezeket a vetőmagokat használnák, és ezeket támadná meg valamilyen betegség.

A miniszter szerint a nemzetközi bíróságokon kivívott jog továbbra is garanciát jelent a GMO-mentességre, ezen felül a Magyar Alaptörvény is tiszta vetőmaghasználatot ír elő, így ezért sem mérlegelhet az agrártárca, ha szabálytalanságot talál.

Volt már olyan, hogy egy gazda földjét ki kellett tárcsázni, és büntetést kapott a GMO-s vetőmag használata miatt, még akkor is, ha azt mondta, hogy véletlen szennyeződésről volt szó

– utalt a szigorúságra Nagy István.

A Nap Vendége beszélgetésben szóba került az állategészségügy is. A sertéspestis továbbra is gondot okoz Európában, leginkább Ukrajna, Lengyelország, illetve legújabban Belgium állatállományában.

Magyarországon csak vaddisznókban találtak sertéspestist, Heves- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Ezekről a területekről nem mehet házisertés export sem a külföldi partnerekhez, de a többi régióból fogadnak szállítmányokat. (…) Az állategészségügyi szakembereinknek nagyon résen kell lenniük, hogy betartassák az előírásokat, mert, ha egy állattartó elesik, azon az egész magyar ágazat nagyot veszít

– hívta fel a betegség kockázataira a figyelmet a miniszter.

Nagy István az adás végén beszélt arról is, hogy az osztatlan közös földtulajdonokkal kapcsolatban hamarosan egy olyan törvényjavaslatot terjesztenek majd az Országgyűlés elé, amivel rendezni szeretnék ezt a több évtizedes problémát. A tervezet jelenleg társadalmi vitán van, de még ebben a parlamenti ciklusban várható egy új jogszabály elfogadása.

 Riporter Nagy Károly.

A teljes interjút itt hallgathatja meg: https://trendfm.hu/cimlap/

 

The post Sokkoló volt az új uniós agrárcsomag látványa – Trend FM rádióinterjú appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.