A miniszter hangsúlyozta, hogy a megváltozott piaci körülmények között a magyar kormányra számíthatnak a tejtermelők.  A túltermelés és a kínai vámok miatt nagy mennyiségű tej és tejtermék ragadt be az uniós piacon, ami letörte az árakat. A többlet következtében pedig egyes gazdákkal a feldolgozó ipar nem kötött szerződést, ami komoly nehézséget okoz az érintett termelőknek – fejtette ki Nagy István.

 
Hozzátette, az agrártárca folyamatosan egyeztet az tejágazat szereplőivel és vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget jelentenek abban, hogy a megváltozott piaci feltételekhez a gazdálkodók alkalmazkodni tudjanak. Az eddigi intézkedések kapcsán kiemelte, megbeszélést folytattunk a kiskereskedelmi láncokkal, hogy a magyar tejet részesítsék előnyben. Regisztrációt vezettek be az import tejre és tejtermékekre, hogy nehezebben tudjon bejönni az olcsóbb külföldi termék. Tejmarketingkampánnyal segítik a hazai termelőket, hogy a vásárlók a magyar termékeket válasszák. Kibővítették az ágazati értékesítési lehetőségeket azzal, hogy az oktatási intézmények tanév közben is becsatlakozhatnak az óvoda- és iskolatej programba. Mindezek mellett, a szerződés hiányában értékesítéssel küzdő kistermelő gazdák számára tejautomaták a beszerzésre ír ki pályázatot a minisztérium. A felhívás keretében egymillió forint értékű eszközöket lehet majd beszerezni 90 százalékos intenzitással. Emellett lehetővé tesszük azt is, hogy a piacot üzemeltetők is pályázhassanak tejkiadó automaták felállítására – sorolta a miniszter.

Nagy István kitért arra is, hogy az államkincstár tavaly decemberben megkezdte a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatás kifizetésének második ütemét, így több mint 3 ezer termelő jutott 7,5 milliárd forinthoz. Ősz óta az ágazati szereplők célzott támogatására fordított összeg pedig meghaladta a 32 milliárd forintot. További segítséget jelent az is, hogy a hazai és az uniós támogatások mellett 50 milliárd forintos elkülönített hitelkeret áll a Demján Sándor Programon keresztül a tejfeldolgozók rendelkezésére. Ezek az intézkedések támogatják, hogy a tej értékesítése és felvásárlása biztonságos és kiszámítható legyen a gazdák számára. Tudatos döntéssel mindenki tehet a gazdálkodókért. Válasszuk mindig a magyar tejet – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

The post Újabb pályázattal segíti az agrártárca a tejtermelő gazdálkodókat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati kiírás 2022. február 14. és 2022. február 28. között kerül újra megnyitásra. A miniszter szerint a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai közül ez az egyik legnépszerűbb. A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több ütemben összesen 8 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók. A döntések folyamatosan születnek, így már csaknem 3.800 érdeklődő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Ennek köszönhetően már összesen mintegy 15,5 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat terveik megvalósításában – tette hozzá Nagy István.

Kifejtette, a felhívás keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani. A forrásra meghatározott kis üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőknek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak. Feltétel azonban, hogy a tartózkodási helynek, vagy székhelynek már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben kell lennie. A forrásokat a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik – emelte ki a miniszter.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

The post Megint lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a tavaszi fagykárok jelentik az egyik legnagyobb termesztési kockázatot, különösen a gyümölcstermesztésben, ahol a fagykár fokozottabban jelentkezik. A meteorológiai előrejelzések szerint sajnos a szélsőséges időjárási események felszaporodása várható a jövőben, így a fagyok elleni védekezés szerepe felértékelődik. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak a szélsőséges éghajlati események, így a fagykárok megelőzéséhez. A november 17-től pályázható felhívás a kármegelőző beruházások megvalósításához kíván támogatást nyújtani a termésbiztonság növelése érdekében.

A miniszter kifejtette, hogy a pályázati kiírás lehetőséget biztosít a fagykárok elleni berendezések és technológiák, például a rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, az autonóm hőtermelő berendezés vagy a vontatott hőtermelő gép beszerzésére. Felhívta a figyelmet, hogy a felhívás keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet 80 %-os támogatási intenzitás mellett.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

The post Már lehet pályázni a fagykár elleni gépek beszerzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter – aki átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat Békés megyei támogatói okiratait is – kifejtette, pályázni lehet állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is.

A baromfi- és sertéstartó telepek maximum 100 millió, a szarvasmarhatartók 50 millió, a juh, kecske és egyéb állattartó kis gazdaságok 20 millió forintra pályázhatnak.

    Emlékeztetett, hétfőn jelent meg a külterületi helyi közutak fejlesztését támogató felhívás is 50 milliárd forintos keretösszeggel. Az érintettek maximum 300 millió forintra pályázhatnak 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – közölte.
    A tárcavezető kifejtette, stratégiai ágazat lett az agrárium, a következő hét évben 4265 milliárd forintos támogatás jut az ágazatnak, háromszor annyi, mint a megelőző uniós keretköltségvetési időszakban.

    A gazdálkodóknak 2022-ben 951 milliárd forint jut a parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint, ami csaknem 40 milliárddal több az idei forrásnál. Jövőre bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására, és az idei összeg másfélszeresére emelik az agrárkár-enyhítési keretet

– fejtette ki.

    Az uniós források nemzeti társfinanszírozási mértékét az eddigi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra bővítik, így egy év alatt annyi támogatást tudnak kifizetni, mint korábban a hétéves időszakban.
    Nagy István hozzátette, az unióval most is tárgyalnak a források felhasználásáról.

„Nagyon messze vannak még az álláspontok”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Parlament ultimátumát a 27 agrárminiszter nem fogadta el, várhatóan a jövő hónapban folytatódnak az egyeztetések.
    A politikus szólt arról is, hogy rendkívüli időszakban álltak helyt a gazdák, akiknek a koronavírus-járvány mellett a sertéspestissel, a madárinfluenzával és a vásárlói pánikkal is meg kellett küzdeniük, mégis hittek a jövőben és a fejlesztésre koncentráltak.
    Az állattartó telepek rekonstrukciójára kiírt pályázaton Békés megyében 32 kedvezményezettnek több mint 21,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Országosan eddig 540 esetben 229,6 milliárd forint összegben született támogatói döntés. A pályázat keretösszegét 50-ről 260 milliárdra emelték a jelentkező nagy igény miatt.
    A Vidékfejlesztési programban Békésben eddig 758 beruházási pályázatot támogattak 52 milliárd forint összegben.
 

   Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke úgy fogalmazott: Békés megye és Magyarország jövőjét az agrárium jelenti.

„Agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül nincs Magyarország.”

    Hozzátette, az elmúlt évtizedben sikerült felgyorsítani a „gazdává válás folyamatát”, ezt látják a kamarán átfutó földátruházási szerződések számán. Mert földet csak az vesz, akinek van a jövőre vonatkozó víziója – fogalmazott.
    

Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette, Békés megyében mintegy 470 ezer, átlagosan 30 aranykorona értékű földön gazdálkodnak a termelők. A megye GDP-jének 18 százaléka származik az agráriumból, ami a rendszerváltáskori 25 százalékhoz képest csökkent, de az országos 5 százalék alatti átlaghoz képest kiemelkedő – húzta alá, megjegyezve, hogy ezért kiemelkedően fontos forráshoz juttatni Békésben az ágazatot.
    Herczeg Tamás hozzátette, a megyében sikerült megállítani a sertések számának csökkenését; a baromfi- és szarvasmarha ágazatban pedig némi emelkedés is megfigyelhető.
    

Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP), Kondoros polgármestere elmondta, a városban 650 őstermelő él, akik a teljes iparűzési adóbevétel egyharmadát adják. Uniós támogatásból egy 550 négyzetméteres zöldség- és hűtőházat építettek és új termelői piacot alakítottak ki a településen.

The post Benyújthatók a kisebb állattartó telepek megújítását célzó pályázatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta:

a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonala emelésének központi kérdése a megtermelt és betakarított szántóföldi termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges. 

A XXI. századi színvonalú technológiai kapacitások létrehozása érdekében a mezőgazdasági termelők önállóan támogatható tevékenységként igényelhetnek támogatást terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók, és terménytárolók technológiai korszerűsítésére, valamint energiahatékonyságának javítására.

E fejlesztésekhez kapcsolódóan van lehetőségük – a felhívásban meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett – terménytároló létesítésére, valamint  üzemen belüli anyagmozgatás gépeire, így az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló rakodógépek, targoncák  beszerzésére. 

A támogatás mértéke igénylőnként minimum 50 millió forintt, maximum 1  milliárd forint lehet – fogalmazott Nagy István. Mint hangsúlyozta,

a legutóbbi terménytároló létesítésére irányuló pályázathoz képest fontos különbség, hogy a versenyképességre és a termelői együttműködések nagyobb terménykészleteire tekintettel nincsenek kapacitás korlátok, tehát ha valaki a szárító és tisztító technológia fejlesztése mellett új tárolókapacitást is létre kíván hozni,  az tetszőleges nagyságú lehet. 

A miniszter megemlítette:

főszabályként az összes költség 50%-át támogatásként meg lehet kapni.

A közép-magyarországi régióban a projektek 40%, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A támogatási kérelmek tartalmi értékelése során többletpont jár a termelői csoporti, termelői szervezeti tagság igazolása esetén, a környezeti szempontok érvényesítésekor, a foglalkoztatotti létszám növelésének vállalásakor, a térségi szempontoknak való megfelelés esetén és az energiahatékonyság javításra irányuló tevékenység, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológia fejlesztése vagy kiépítése esetén – mondta a miniszter.

The post Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István az állattartó telepek fejlesztését szolgáló pályázat támogatói okiratainak átadásán hangsúlyozta

: a gazdák, élelmiszertermelők, agrárvállalkozók fáradhatatlanul, folyamatosan gondoskodtak arról, hogy minden magyar család asztalára egészséges, természetes, tápanyagokban gazdag élelmiszer kerüljön.

    Ez az a helytállás, amely a magyar agráriumot és élelmiszeripart stratégiai ágazattá emelte, ez az az ágazat, amelynek termelése nem csökkent, hanem nőtt a járvány alatt, az élelmiszeripar termelési értéke 2020-ban 8 százalékkal bővült az előző évihez képest – közölte.

    Nagy István kiemelte, hogy a gazdák, agrárvállalkozók és élelmiszertermelők munkája felbecsülhetetlen, nélkülözhetetlen, ezért a minisztérium az elmúlt időszakban mindent megtett vállalkozásaik stabil működésének biztosításáért, hozzájárulva a versenyképességük növeléséhez.
    A nagy érdeklődésre tekintettel 280 milliárd forinttal emelkedett a 2020 végén kiírt pályázati felhívások keretösszege, így a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük egy újabb, az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére irányulót is – fogalmazott.
    

A miniszter kijelentette:

„szilárd elhatározásuk”, hogy a vállalkozók a legkisebbektől a legnagyobbakig és függetlenül attól, hogy a legkisebb településen, vagy megyei jogú városban élnek, nyertesei legyenek a vidékfejlesztési programnak.

    A program minden egyes támogatása olyan életfeltételt, infrastrukturális fejlesztést hoz, olyan munkahelyeket, megélhetést teremt, és a helyi gazdaság olyan mértékű növekedését jelenti, hogy a fiatalok úgy dönthetnek: érdemes vidéken maradni – hangoztatta Nagy István, hozzátéve, hogy ez egy olyan érték a kormány döntéseiben, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
    A miniszter az állattartó telepekről azt mondta, az ágazat versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek az európai uniós előírásoknak és magas technológiai színvonalat képviseljenek.
    A célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt az állattartó telepek fejlesztésére irányuló beruházási kedv, ezért a pályázati forrás 50 milliárd forintos keretösszegét 260 milliárd forintra növelték – mutatott rá. Jelezte, hogy Baranyában 48 pályázatra 30,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
    Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel: országosan eddig 466 pályázat kapott pozitív elbírálást, az elnyert támogatás 197 milliárd forint. A marhatartásban a pályázatok révén 40 ezer férőhely létesítésére és korszerűsítésére van mód, továbbá 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény újulhat meg.

    Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője az Országgyűlés Költségvetési bizottságának alelnöke szerint „történelmi lehetőségek előtt állunk, eddig soha nem látott források jutnak a magyar vidéknek”.
    Választókörzetét, Mohácsot és környékét az agrárvilág centrumaként jellemezte a képviselő. Azt mondta, Kelet-Baranya a mezőgazdaság szempontjából őrzi régi privilégiumait és az itteni beruházásokat az állam is fontosnak tartja. Példaként említette az autópálya-építéseket a tervezett mohácsi gazdasági kikötőt és Duna-hidat.
    

Csoboth Tamás (független) Somberek polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1500 lakosú településen a mezőgazdaságnak gazdag múltja van, ez kellő alapot ad a gazdálkodók eredményes tevékenységéhez.
    A községben gazdakörök működnek, a gazdák aktívak, a termelői összefogás a határon túlra is kiterjed, Somberek évek óta a Magyarok kenyere program egyik fő baranyai búzagyűjtő helyszíne – jegyezte meg a polgármester.

The post Időben visszataláltunk a vidék gyökereihez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertetése szerint

a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett felhívás célja, hogy a kisebb állattartó gazdaságok kiválthassák korszerűtlen termelési technológiájukat, ezzel javulhat termelékenységük és jövedelmezőségük. A baromfitartó, a sertéstartó, a szarvasmarhatartó, a juh- és kecsketartó telepek, valamint a többi mezőgazdasági haszonállat – így a lófélék, nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly valamint csincsilla – tartására szolgáló állattartó telepek korszerűsítésére, fejlesztésére 2021. május 28-a és július 22-e között lehet pályázni

– közölte Nagy István.

Hangsúlyozta: a támogatás mértéke

• a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztése esetében maximum 100 millió forint,
• a szarvasmarhatartó telepek fejlesztése vonatkozásában maximum 50 millió forint,
• a juh- és kecsketartó telepek és a többi állatfajhoz kapcsolódó telepek fejlesztése kapcsán pedig maximum 20 millió forint lehet.

A támogatás intenzitása főszabályként az összes elszámolható költség 50 százaléka, ugyanakkor a közép-magyarországi régióban 40 százalék, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A pályázati felhívás tartalmazza a kérelmek elbírálásának szempontjait is – tette hozzá a miniszter

A tárcavezető jelezte: a felhívás lehetőséget teremt az állattartó tevékenységhez kapcsolódó épületek, építmények létrehozására, kialakítására, valamint az egyes ágazatok igényeinek megfelelően önállóan támogathatók az állattartáshoz kapcsolódó egyes eszközök, gépek beszerzése. Az elnyerhető forrásoknak köszönhetően megújulhat a telepek tartás- és takarmányozási technológiája, javulhatnak az épületenergetikai mutatók, megújulhatnak az épületgépészeti berendezések. Emellett támogatásban részesülhetnek a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák is, melyeknek következtében javulhat az állattartó gazdaságok versenyképessége – emelte ki Nagy István. 

The post Állattartó telepek kisebb értékű fejlesztéseit támogató pályázat nyílt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az országos zöldséghajtatási napon tartott előadásán azt mondta,

a beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő támogatás keretösszege 2 milliárd forint.

    A politikus kifejtette,

folyamatosan nő a friss zöldségek iránti piaci kereslet. A fogyasztói igények kiszolgálásához elengedhetetlen az időzített környezetbarát termesztés, a folyamatos szállítás, a zöldség- és gyümölcsfélék szakszerű tárolása, a termékek egész éves biztosítása.

•     Ezért a kertészeti üzemek támogatást kaphatnak új üveg- vagy fóliaborítású növényházak építésére vagy meglévők bővítésére. Új építés esetén a támogatott termesztőfelület alsó határa zöldségtermesztés esetén 1000, virágtermesztés esetén 500 négyzetméter – közölte a miniszter.
•     Fejlesztési forrás igényelhető hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók építésére, bővítésére, korszerűsítésére, a betakarítást követő tisztítást, osztályozást, csomagolást végző berendezések beszerzésére, valamint energetikai korszerűsítésre is – mondta az agrártárca vezetője.

    Magyarországon a zöldséghajtató terület 2500-2600 hektár, ami a kétkultúrás hasznosítás miatt 3600 hektár technológiai felületet jelent. 140-150 hektár üvegházi termesztőfelület áll rendelkezésre, amelyből 25-30 hektár szolgálja a palántanevelést. A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program eddigi támogatásainak köszönhetően 80 hektár korszerű üvegház épül meg a jövő év végéig, ezek egy része azonban a megszűnő, korszerűtlen létesítményeket pótol, így az összterület várhatóan 170 hektárra növekszik 2021-re – mondta Nagy István.
    A politikus kitért arra, hogy az Európai Unióban elsőként Magyarország kívánja bevezetni a jövő évtől a mezőgazdasági krízisbiztosítás rendszerét, amely hatékony segítséget nyújt a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén.

• A megoldás az időjárási kockázatokon túl az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, árfolyamváltozások valamint a termelés során felmerülő költségek növekedése esetén is segítséget nyújt a termelőknek.

The post Új pályázat segíti a kertészeti üzemek korszerűsítését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati felhívást a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott és a fejlesztésekkel leghatékonyabban védhető telepekkel rendelkező sertés- és baromfiágazat járványvédelmi beruházásainak támogatására – közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kiemelte, az új, „Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” elnevezésű felhívás célja a különböző járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenési kockázatának csökkentése, különböző technológiai alkalmazások beszerzésének és kiépítésének támogatásával. Ennek keretében támogathatók például

• a járványvédelemhez kapcsolódó, építéssel járó beruházások,
• valamint építéssel nem járó, a járványvédelemhez kapcsolódó eszközök, gépek beszerzései is.

Hangsúlyozta:

a felhívás kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők, valamint kollektív beruházás esetén termelői csoportok, termelői szervezetek, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetek, valamint szociális szövetkezetek lehetnek.

A 2 milliárd forintos keretösszegű pályázatnak köszönhetően az egyes egyéni és kollektív beruházások is maximum 30 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, a regionális besorolástól függően 40-50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A fiatal mezőgazdasági termelő által végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kifejtette: a Vidékfejlesztési Program pályázatára 2020. április 27. napjától 2022. április 26. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2020. május 11. napjáig tart. Az egyes értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.

A felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.

The post AM közlemény: Kétmilliárd forintos pályázati lehetőség appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István elmondta:

a fejlesztés közvetlen célja, hogy olyan üzleti környezet jöjjön létre, amely a meglévő vállalkozásokat a betelepülésre, korszerűbb és versenyképes költségű telephely választására sarkallja.
A térség nagy gazdasági potenciállal rendelkezik, az M1-es autópálya, az M15-ös autóút, a nemzetközi vasútvonal, valamint a bécsi és a pozsonyi repülőterek közelsége miatt.
Ezzel a beruházással az a fejlesztési koncepció érvényesül, hogy ne egy gazdasági központ működjön a térségben.

Reményei szerint a bezenyei önkormányzat olyan kondíciókat teremt a leendő vállalkozások számára, amelyek révén a település folyamatosan fejlődhet – mondta Nagy István.

Az ipari park létrehozása a helyi, környékbeli mikro- és kisvállalkozások, illetve a közepes- és nagyvállalatoknak is lehetőséget teremt a fejlődésre. A kiváló közlekedési infrastruktúra előrevetíti a logisztikai, szállítmányozási iparágak megtelepedését, elsődlegesen a jármű- és gépipar tekintve. A környezetipari, az élelmiszeripari és a bioipari cégek a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jelenléte miatt is tartozhatnak a célcsoporthoz.

 

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a magyar adózási körülmények és a cégek működéséhez szükséges gazdasági feltételek kedvezőbbek, mint a szomszédos országokban.
Elmondta, a beruházás közvetett gazdasági hatásai közé tartozik, hogy a helyi foglalkoztatás eredményeként nő a település népesség-megtartó és népesség-növelő képessége. A változás pedig további befektetőket vonz a településre a munkaerő rendelkezésre állása révén, ami további gazdasági fejlődést generál – vélekedett.

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Ipari parkot alakítanak ki Bezenyén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.