Ezek közül érdemes kiemelni néhány, a gazdák széles körének munkáját megkönnyítő rendelkezést.

• Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére.

Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése.

• Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag idei évben teljes átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a tárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet, amelyek mind az ágazat további fejlesztését célozzák meg.

• 2019. július 1-jei hatállyal felállítottuk a Nemzeti Földügyi Központ. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában álló földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.

Az Agrárminisztérium a 2019. évben megjelent, egyes miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében

• a zöldség- (beleértve a fűszerpaprikát is) és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeinek,

• a baromfi- és sertés ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerő megtartása érdekében a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottakkal kapcsolatban felmerült költségek,

• a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében méhcsaládok vásárlása,

• a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése érdekében haszongalambok vásárlása,

• a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében a megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításának,

• a viharok által a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő, a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett károk kompenzálásának,

• a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek,

• a komlótermesztés leginkább tőkeigényes elemének, az ültetvény létesítésének,

• az agrárgazdasági célú fejlesztéseket megvalósító vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése céljából a vállalkozások széles köre által igénybe vehető beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatnak, valamint

• a méhtartási kedv fenntartása és a méhészeti ágazat versenyképességének növelése, hatékonyabbá tétele érdekében a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé.

The post Számos előterjesztéssel könnyítette az Agrárminisztérium 2019-ben is a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Már tárgyalja a parlament az állattenyésztési törvényt, amely egy korszerű, európai követelményeknek megfelelő jogszabály lesz

Nagy István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tájékoztató agrárfórum és fajtabemutató című rendezvényén elmondta: bízik abban, hogy a jogszabály augusztus 1-jétől életbe léphet.
Hozzátette:

utoljára 26 évvel ezelőtt volt új állattenyésztési törvénye Magyarországnak. A mostani törvény igyekszik megfelelő rangra emelni az állattenyésztést, továbbá célja a Magyarország „jövőjének zálogát” is jelentő genetikai örökség megtartása, továbbvitele.

    Újdonság a törvényben az európai uniós elvárásnak megfelelően, hogy több tenyésztő szervezete is lehet egy fajtának, az agrárminiszter szavai szerint ez a „civil élet támogatását” jelenti. Kiemelte: a fajtaleírásnak azonosnak kell lenni, ezt ellenőrzik is.

    Nagy István szólt arról is, hogy

egyeztetéseken van a különböző minisztériumokban az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Hozzátette: a jogszabály 4,6 millió embert és 2,6 millió hektár területet érint. 

    Az Agrárminisztérium tervei szerint a – 2019. július 1-jével létrejövő – Nemzeti Földügyi Központ (NFK) az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokban résztvevő hatóságok és közreműködők feladatainak koordinálja majd, és folyamatos nyomon követi a program megvalósítását. A kormánydöntés alapján megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladatait látja majd el az NFK a fenti időponttól – tájékoztatott a tárcavezető. Hangsúlyozta:

a jogalkotói szándék, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek minél nagyobb arányban a magyar gazdák tulajdonába kerüljenek.

   Nagy István kitért arra is, hogy a kormány öntözésfejlesztési intézkedései azt célozzák, hogy az öntözést akadályozó tényezők jelentősen csökkenjenek 2020-ig, valamint az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig.
    Emlékeztetett, hogy

2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó művek fejlesztésére.

Felidézte, hogy az idei évtől meghosszabbították az öntözési idényt március 1-től október 31-ig.

A Vidékfejlesztési programban támogatják az öntözési közösségek létrehozását, hogy a gazdák önkéntes alapon társulhassanak.

Digitális jólét program (djp) keretében elkészült Magyarország Digitális agrárstratégiája (das), amely 2019-2022-ig fogalmazza meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket.

   Nagy István az uniós közös agrárpolitika (KAP) tárgyalásáról elmondta:

egyelőre a reform egyik eleme sem tekinthető véglegesnek, elfogadottnak, a tárgyalások folyamatban vannak. Sem az európai unió Tanácsa, sem az Európai Parlament nem alakította ki hivatalos álláspontját.

 A KAP alapvető intézkedései vélhetően nem változnának lényegesen – ugyanúgy lesz alaptámogatás, fiatal gazda támogatás, termeléshez kötött kifizetések, stb. – ugyanakkor az igénybevételükhöz szükséges adminisztratív terhek várhatóan növekedni fognak – jelezte a miniszter.

    A magyar célok között említette, hogy biztosítani kell a jelenlegi kap jól működő elemeinek továbbvitelével a közvetlen támogatások folytonosságát. Továbbá biztosítani kell a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott beruházási támogatások megfelelő szintjét. Az agrárminiszter alapvető fontosságúnak nevezte a jelenlegivel megegyező költségvetés biztosítását.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Parlament előtt az új állattenyésztési törvény appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Huszonöt év után megalkotunk egy új állattenyésztési törvényt. Ez olyan lehetőséget ad a szakmának, amellyel élnie kell!

 

 

Az agrárminiszter hangsúlyozta: 

erős magyar mezőgazdaság nincs erős, szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül

A tárcavezető elmondta, hogy 2018-ban is elérhetővé tesznek a fajtaegyesületeknek és a szakmai szövetségeknek 1,3 milliárd forintnyi támogatást.

Nagy István beszélt arról, hogy nem halogatható tovább az agrár-felsőoktatás és szakoktatás felülvizsgálata sem és újjászervezésük után igazodniuk kell a XXI. század kihívásaihoz. Hozzátette, hogy 2020 után több szempontból is új időszak kezdődik, s nem csak új uniós költségvetési ciklus kezdődik, hanem megváltoznak a prioritások és az ezekre épülő támogatások is változni fognak.

Az agrárminiszter azt mondta, hogy fontos és hangsúlyozniuk kell az állati termékek piaci értékesítésében a GMO-mentességet.

Farkas Sándor parlamenti államtitkár, a MÁSZ elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy sikeres, minőségi takarmány előállítás nélkül nincs sikeres állattenyésztés. Hozzátette, hogy meg kell felelni a piac kihívásainak és nagyobb feldolgozási szintet kell elérni. Ne csak eredményesek legyünk, hanem sikeresek is – fűzte hozzá az államtitkár.

(MTI)

Fotó: Kovács Zoltán/AM

The post Új állattenyésztési törvényt alkotunk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.