Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, május 21-én csütörtökön, Budapesten közölte:

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült.

• A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

• A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. 

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.  

The post Újabb tételekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kifejtette,

a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK) tartozó intézetben dolgozó szakemberek teljesítménye hosszú évtizedekre fogják meghatározni a Nyíregyházához közeli kisváros, valamint a magyar kertészet- és gyümölcstermesztés helyét és szerepét.

    Azon kell dolgoznunk, hogy mindazt, amit a 20. század nagy teljesítménye itt Újfehértón, azt a magyar kertészeti és gyümölcstermesztési ágban, valamint nemesítésben a 21. századba is átmentsük – jelentette ki Nagy István.

    Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az ünnepségen arról beszélt, 1949-ben hozták létre az akkori nevén Újfehértói Kertészeti Kísérleti Telepet, ötven évvel ezelőtt pedig az itt kinemesített újfehértói fürtös meggy kapta meg az állami elismerést.
    Országos hatásúak azok az eredmények, amelyek az alma- és meggytermesztés, valamint nemesítés területén elért az újfehértói intézet – mondta a főigazgató, megjegyezve, ebből a térségből származik jelenleg is az ország almatermésének több mint hatvan, az összes gyümölcstermésének mintegy ötven százaléka.

    A kutatóállomás emellett komoly szakmai feladatot lát el nemcsak a nemesítés, hanem a technológiafejlesztés és szaktanácsadás területén – tette hozzá Gyuricza Csaba.
    A hazai gyümölcskutatás múlt század közepén történő megalapításakor Magyarország négy pontján, a termesztő körzetekhez igazodva létesítettek kutatóállomásokat, melyek az adott tájegység gyümölcstermő adottságának megfelelően foglalkoztak a fő fajok kutatásával.

Cegléden a csonthéjasok, Fertődön a bogyós gyümölcsök, Érden a cseresznye, a meggy és a dísznövények nemesítése volt az intézetek feladata, Újfehértón pedig az alma, majd a meggy, a naspolya és a birs lett a fő kutatási terület. A négy kutatóállomás 2015-től a NAIK alatt tevékenykedik.

    Az ünnepség végén Nagy István Jánossy Andor-díjat adott át Szabó Tibor agrármérnöknek, kutató-fajtanemesítőnek, a kutatóállomás korábbi vezetőjének.

The post 70 éves az Újfehértói Kutató Állomás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A 600 millió forintból felépített, Zsindelyes Cottage-nak elnevezett épületegyüttes avatóünnepségén Nagy István agrárminiszter azt mondta:

a cottage-ra nincsen még olyan magyar szó, amely azt a vidéki életérzést fejezné ki, amelyre egy 21. századi stresszes és nyüzsgő városban élő embernek szüksége lehet. A cottage egy nyugodt, kikapcsolódást biztosító hely, amely egyszerűségével, békességével és alapvető értékeivel igyekszik bemutatni a táj gasztronómiáját

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

    fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

A Zsindelyes Cottage látogatói megismerhetik egyebek között a környék egyik leghíresebb termékét, az újfehértói fürtös meggyet, valamint a belőle készült – földrajzi eredetvédettséget és európai uniós oltalmat egyaránt élvező – meggypálinkát.
    

Papp József, a beruházó Zsindelyes Tanya Kulturális Értékeinek Megóvásáért Alapítvány elnöke, az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzdét és a Zsindelyes Kóstolóházat üzemeltető cég tulajdonosa elmondta, 2008-ban adták át a pálinkafőzde közelében megépült kóstolóházat, majd – az angol vidéki gazdaság, a cottage mintájára – létrehozták a helyben megtermelt alapanyagokat felhasználó gasztronómiára, a nyugodt környezetre és a közvetlen vendéglátásra épülő turisztikai komplexumot.
   

A hét egységből álló cottage-ban a kóstolóház mellett kisebb és nagyobb rendezvényeket megtartására alkalmas fogadó, kápolna, négy faház és egy apartman, a pálinkafőzést bemutató terem, egy száztíz fás meggyliget, valamint egy mesterséges tó kapott helyet.
    

Az eseményen Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében a beruházó Papp és Kecskés családot méltatva azt hangsúlyozta, hatalmas erő és kreativitás kell ahhoz, hogy egy vállalkozó vagy gazdálkodó helyben fellelhető értékekre támaszkodva találja meg a lehetőségeket és a boldogulást, és ezen keresztül segítse egy térség felemelkedését.
    

Seszták Miklós, a Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos beszédében leszögezte: igenis lehet a „három aranykoronás” nyírségi homokon minőségi turisztikai kínálatot létrehozni.
    A tizenegy alkalmazottat foglalkoztató komplexumban a tervek szerint esküvőket, családi rendezvényeket, céges összejöveteleket egyaránt tartanak majd.

forrás: mti

The post Megnyitott a Zsindelyes Cottage, Érpatakon – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az évtizedek, netán évszázadok során kivívott és elért eredményeket, szellemi és tárgyi értékeket a jövő számára óvni, a hagyományokat ápolni kell. Ezt a célt szolgálják a földrajzi eredetvédettséget és a nemzeti oltalmat jelentő minősítések.

Egy csoport kezdeményezte

Újfehértónak és az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzdének nagy büszkeség, hogy immár több éve élvez földrajzi eredetvédettséget és európai uniós oltalmat az újfehértói meggypálinka, a napokban pedig dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírta azt az emléklapot, amely a párlatnak alapul szolgáló gyümölcsöt, az újfehértói meggyet is nemzeti oltalom alá helyezi.

„Szeretnénk az európai uniós oltalmat is megszerezni.” Papp József

Fordított utat járt be ez a sikertörténet, hiszen a végtermék, jelen esetben a meggy­pálinka hamarabb kapott védelmet és oltalmat, mint az alapjául szolgáló gyümölcs. Egy újfehértói termelői csoport – amelyben vannak fiatal gazdák, őstermelők, tagja továbbá a Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. és a Zsindelyes Pálinkafőzde is – kezdeményezte két éve, hogy kapja meg a meggy is a nemzeti oltalmat, s ez a törekvés immár valóra vált

mondta el szerkesztőségünk érdeklődésére a termelői csoport képviseletében Papp József, a pálinkafőzde ügyvezető igazgatója.

A nemzeti oltalomról szóló emléklapot február utolsó napján Székesfehérváron vehettem át dr. Nagy István parlamenti államtitkártól, aki maga is újfehértói származású. Megérdemli ez a gyümölcs a védettséget, hiszen nagy múltú történet van mögötte.

• Az írásos források szerint már az 1930-as években nagy hagyománya volt az újfehértói meggynek.
• Aztán 1949-ben kutatóállomást, kísérleti telepet hoztak létre Érden, Fertődön, Cegléden és Újfehértón, s megkezdődött új fajták kinemesítése.
• Dr. Pethő Ferenc és Szabó Tibor professzorok áldozatos munkálkodásának köszönhetően először megszületett az újfehértói fürtös meggy, amelyet aztán követett a debreceni bőtermő, a kántorjánosi, az Éva és a Petri meggyfajta.

Földrajzi árujelzés

Ezt az öt fajtát foglalja magába az újfehértói meggy fogalma, amely megkapta most a nemzeti oltalmat, vagyis a földrajzi árujelzőt kizárólag a következő településeken termesztett meggyre lehet alkalmazni: Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Nagykálló, Nyíregyháza-Bálintbokor, Nyíregyháza-Butyka, Nyíregyháza-Császárszállás, Nyíregyháza-Lászlótanya, Nyíregyháza-Újsortanya, Újfehértó. Ez csak az első lépcsőfokot jelentette, szeretnénk továbblépni, s az európai uniós oltalmat is megszerezni az újfehértói meggynek – folytatta Papp József.

Úgy gondolom, nem lesz akadálya az uniós oltalomnak sem, mert nem sértjük senkinek sem az érdekét.

– MML –

Forrás: http://www.szon.hu

The post Nemzeti oltalmat kapott az újfehértói meggy is appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.