– közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

A miniszter válaszlevelében emlékeztetett, a koronavírus-járvány során a gazdák bebizonyították, hogy az agrárium képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát.

Ez hatalmas értéket jelent mindannyiunknak, amelyet meg kell őriznünk.

Nagy István egyetért azzal, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Ezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy az lehetőséget és ne teljesíthetetlen terhet jelentsen az ágazat szereplőinek. Hozzátette: Magyarország számára kizárólag jól átgondolt, az európai mezőgazdaság számára reálisan teljesíthető feltételeket tartalmazó új szabályok és célok fogadhatók el.

A tárcavezető alapvetőnek tartja, hogy hatástanulmányok kapcsolódjanak a stratégiákhoz. Felelős döntést ugyanis kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik. Kifejtette: olyan döntést kell meghozni, amely úgy ösztönözi az európai agrárium fenntarthatóbbá válását, hogy közben annak versenyképességét is megtartja. A miniszter szerint a Zöld Megállapodásban foglaltak végrehajtása nagyban függ majd attól is, hogy mekkora költségvetés áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika számára.

Magyarország álláspontja egyértelmű: nem várhatjuk el azt, hogy az uniós mezőgazdasági termelők egyre több feladatot teljesítsenek úgy, hogy közben csökkennek a támogatásaik. Ambiciózus zöld célokhoz, kellően ambiciózus költségvetés szükséges

– emelte ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság által kitűzött célok az európai agrárium versenyképességét veszélyeztethetik. Egyúttal megnyitják az utat a harmadik országokban jelentős környezeti károk mellett, nem fenntartható módon előállított és éppen ezért alacsonyabb árfekvésű termékek előtt.

Másrészről nincs olyan nemzetközi előírás jelenleg, amely alapján a harmadik országok mezőgazdasági termelői kötelezhetőek lennének akár csak az európait közelítő környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.

The post Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei február 24-én közös nyilatkozatban álltak ki a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének szinten tartása mellett.

Az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatán mindenképpen emelni szükséges, mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben csökkennek a források – mondta Nagy István agrárminiszter a varsói miniszteri találkozót követően.

A Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott rendezvényen a miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az Unió környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság hozzájárulását is növelni kell, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között.

A Zöld Megállapodásban foglaltakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, ne  a magyar gazdák, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát, és a klímavédelem ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez – hangsúlyozta Nagy István tárcavezető.

The post A kelet-európai és a Balti országok kiállnak a Közös Agrárpolitikára fordítható források megtartása mellett appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Szükségünk van a hagyományokra, ez tesz minket nyírségivé, illetve magyarrá szerte a világban.

Nagy István arról beszélt, a hagyományaink egyre fontosabbak, nagy szerepet kapnak az identitás keresésében és megtartásában, valamint összehozzák a vidéket a várossal. Nem engedik, hogy elszakadjunk egymástól és segítenek megőrizni kultúránkat – fogalmazott a tárcavezető.

Az ízekben, a táncban, a zenében és a viseletben megnyilvánuló hagyományok tesznek magyarrá és kötik össze a magyar embereket – tette hozzá a miniszter.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere a múzeumfalu nemrég befejeződött, közel 900 millió forint értékű felújítását említve elmondta, a fejlesztés egyrészt a régi épített örökség és hagyományok megőrzését és bemutatását, másrészt az ehhez hasonló nagy gasztronómiai rendezvények színvonalas megrendezését szolgálja.

A kétnapos fesztivál első napján a hagyományos falusi disznótort, a böllérkedést és menüsort mutatják be a versenyre benevezett csapatok, vasárnap pedig a télűző szatmári farsangi mulatságot nézhetik meg a Sóstógyógyfürdőre kilátogatók.

The post Szükségünk van a hagyományokra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a sajtótájékoztatón elmondta:

a kormány még 2012-ben határozta meg jogszabályi keretekkel a termelői piac fogalmát. Erre azért volt szükség, hogy a vidék saját erőforrásaira támaszkodva erősítse önállóságát, növekedjen a munkaerő- és népességmegtartó ereje .

Hozzátette: a vidékfejlesztési programban 279 pályázónak több mint hatmilliárd forint forrást biztosított a kormányzat helyi termelői piacok kialakítására. A helyben történő értékesítés hozzájárul a termelői jövedelmezőség növeléséhez és a közösségek megerősítéséhez – hangsúlyozta.

Az agrárminiszter szólt arról, hogy a jogszabályi rendelkezés szerint a termelői piacok – a kereskedői piacokhoz képest – könnyített feltételek mellett üzemeltethetők, de csak kistermelők értékesíthetik ott a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket.

Nagy István kitért arra, hogy

• Nagykőrös a termelői piacok fejlesztését érintő pályázatból ötvenmillió forint támogatásban részesült,
• emellett hatszázmillió forint kormányzati támogatást kapott a piaccsarnok újjáépítésére, a terület környezetrendezésére és a hozzá kapcsolódó útépítésekre.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról beszélt, hogy a termelői piacokat azért hívták életre 2012-ben, mert szeretett volna a kormány lehetőséget biztosítani a helyi kistermelőknek, hogy a saját termékeiket tudják árusítani. Hozzátette: mivel legfeljebb negyven kilométeres távolságból érkezhetnek csak az áruk a termelői piacokra, kisebb a szállításból fakadó környezeti terhelés is.

The post Két és félszeresére nőtt a termelői piacok száma appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető beszédében kiemelte, hogy a magyar tulajdonosi körhöz tartozó sikeres kis- és közepes agrárvállalkozások jelentősen növelik a külhoni magyarság gazdasági erejét, kiváltképp azok, amelyek exportpiacokon is versenyképes termékeket állítanak elő.

Hozzátette: az Agrárminisztérium célja, hogy a mezőgazdaság korszakváltása a Kárpát-medencében élő, évszázadok óta itt termelő és gazdálkodó magyarság egészét szolgálja.

Nagy István felhívta a figyelmet, az anyaországnak fontos, hogy a felvidéki magyar gazdák kellő figyelmet és támogatást kapjanak.

• Az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Falugazdász Programjának célja ezért a külhoni magyar gazdák segítése anyanyelvű tanácsadással és szakmai segítségnyújtással, támogatva ezzel a szülőföldön való érvényesülést, a mezőgazdasági vállalkozások megerősítését és az agrárium által nyújtott munkalehetőségek vonzóbbá tételét.

Kifejtette:

a program végrehajtására évente több mint 420 millió forintot biztosít a szaktárca, amely összegből jelenleg 110 külhoni falugazdász segít mintegy 300 külhoni gazdát.

Felvidéken jelenleg 15 falugazdász tevékenykedik a Szlovákiai Agrárkamara koordinálásával.

A miniszter az agrártárca 2020-ra vonatkozó terveit ismertetve elmondta, hogy

• a magyar gazdák stabil támogatáspolitikára számíthatnak 2020-ban is.
• A tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után az idei esztendőben 450 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésére különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken.

Hangsúlyozta: nemzeti forrásokból 100 milliárd forintot fordítunk agrártámogatásokra, amely során az állattenyésztés kiemelt figyelmet fog kapni.

„Március végéig mintegy 15 milliárd forint kárenyhítő juttatást is folyósítunk 7500 termelőnek, hogy ellensúlyozzuk az időjárás által okozott veszteségeiket, továbbá a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait 2020-ban is tovább segítjük kedvezményes hitelprogramokkal” – mondta a miniszter.

The post A magyar gazdák stabil támogatáspolitikára számíthatnak 2020-ban is appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István azt mondta, a kormány és a tárca számára fontos, hogy a családok egészségesen táplálkozzanak, a magyar halak nagyon finomak, és örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a halfogyasztás.

Az egy főre jutó halfogyasztás elérte a 6,73 kilogrammot. Az a cél, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilogrammal növekedjen – tette hozzá a miniszter megjegyezve, hogy ennek érdekében számos intézkedést tettek.

Nagy István megemlítette, hogy a fogyasztási célú hal, halfilé, halhús áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, beleértve a tiszai halászléhez nélkülözhetetlen ikra, haltej és halmáj forgalmi adóját is. Bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet, hogy a termékkínálaton belül könnyen meg lehessen különböztetni a magyar termelésű minőségi halakat, hazai haltermékeket – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra, hogy a haltermelés további növelése érdekében folyamatosan zajlik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek státuszának vizsgálata, használatuk rendezése. Megjegyezte: a Magyar Halászati Operatív Program keretében 16 milliárd forintot fordítanak a halászati ágazat fejlesztésére. Hozzátette: a halfogyasztást ösztönző intézkedések mellett a horgászat is kiemelt figyelmet kap az agrártárca munkájában.

A nyilvántartott horgászlétszám több mint 150 ezerrel bővült az elmúlt időszakban, és 2019 végére elérte az 560 ezer főt. Törvénymódosítás révén a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) számos állami feladat ellátását átvállalta, a közfeladatok ellátásához az biztosít forrást, hogy a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak 2019 óta közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik – ismertette Nagy István.

A csárdaavatón a miniszter a magyar csárdákat egy „emberléptékű világ élhető örökségének”, a különleges találkozások helyszínének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a felújított tiszacsegei halászcsárda tovább erősíti a természeti és kulturális értékekben gazdag település turisztikai vonzerejét, a helyi gazdaságot.

Nagy Sándor, a halászcsárda tulajdonosa elmondta: a csárdát és a panziót teljeskörűen felújították. A Kisfaludy szálláshely-fejlesztési konstrukció keretében 31 millió forint támogatást nyertek el, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán pedig 14,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

Banki hitel és saját forrás felhasználásával összesen 110 millió forintos beruházással korszerűsítették a csárdát és a panziót – tette hozzá a tulajdonos. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a csegei halászcsárda és Tisza-part a környékbeli önkormányzatok közösségépítő programjainak is jeles helyszíne.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a turizmust a magyar gazdaság meghatározó ágazatának nevezte. Meggyőződése szerint a felújított tiszacsegei halászcsárda a térség gasztronómiai centruma lesz.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke azt mondta, minden olyan pályázati forrás jól hasznosul, amelyik mellé a vállalkozó is komoly anyagi forrást tesz. A szálláshelyek korszerűsítése valós piaci igényeket elégít ki, Tiszacsege turisztikai vonzerejének növeléséhez pedig további lehetőséget jelent a vízi sportok fejlesztése, a későbbiekben pedig egy csónak- és kishajókikötő létesítése – jegyezte meg Pajna Zoltán.

Forrá: MTI

The post Nőtt a halfogyasztás Magyarországon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.

Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A jogalkotási feladatok között van

• a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése,
• a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása,
• valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak.

Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait.

Várakozásaik szerint 2020-ban

• teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait.
• Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek és ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.

• A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék.

Ennek elérése érdekében

• ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását,
• valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat.

Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is.

Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely

• a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza,
• és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését.

Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak.

Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértéke csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést

• az öntözés,
• a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság,
• az állattartótelepek, a trágyakezelés,
• a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer,
• az agrárkörnyezeti és klímakutatási,
• innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

The post Idén folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával.

A miniszter ismertetése szerint az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja.

Ezek együttesen szolgálják a talaj nedvességtartalmának megőrzését, amely hozzájárulhat a homokhátsági félsivatagos területek megmentéséhez, a homoktalajok vízháztartásának javításához. A tárcavezető szerint a három készítmény olyan szinergiát alkot, amellyel kedvezőbb terméseredmények érhetők el. Ezen anyagok együttes alkalmazása pedig nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát is, így megfelel minden 21. századi elvárásnak is – jelezte.

Hangsúlyozta: az agrártárca törekszik arra, hogy minél szélesebb körben megismertesse a gazdatársadalommal a talajkezelési technológiákban rejlő lehetőségeket, előnyöket. Ennek érdekében bemutató projektek létrehozását tervezik.

Kitért arra is, hogy a talajtápanyag-gazdálkodásban szemléletmódosításra van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozásból adódó károkat és kockázatokat ki lehessen küszöbölni. A gazdaságos és megbízható termeléshez pedig nem megkerülhető a most bemutatott technológiák alkalmazása – tette hozzá Nagy István.

Bencsik Attila, az Albitech Biotechnológia Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy az algakészítményt és a baktériumkészítményt az Albitech Kft. gyártja, az AGRO.bio Hungary Kft. pedig forgalmazza, a talajkondicionálót a Water&Soil gyártja és forgalmazza.

Vattay Antal, a Water&Soil Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a homokhátsági talajmintán végzett kísérletek alapján az öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb termésbiztonság prognosztizálható.

Az Albitech Kft. a sajtótájékoztatót megelőzően a helyszínen az agrárminiszternek bemutatta az algagyártás új fejlesztéseit és az algalaboratóriumainak tevékenységét, valamint Kutasi József kutatásvezető ismertette a cég kutatásfejlesztési eredményeit és terveit.

The post Új komplex talajkezelési technológia segíthet az aszály leküzdésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Korszakváltás küszöbéhez érkezett a magyar mezőgazdaság, mert a gazdák megértették, hogy csak akkor lehetnek versenyképesek, ha fejlesztenek

Nagy István elmondta, hogy

a magyar gazdák, a hazai agrár-vállalkozások fejlesztési, beruházási kedve töretlen, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások az idei év első háromnegyedévében mintegy 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket, három százalékkal többet, mint 2018 azonos időszakában. Alkatrészekre 43 milliárd forintot fordítottak ugyanezen időszakban, tíz százalékkal többet, mint 2018-ban.

A gazdálkodók erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet, a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 57 százalékát. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, a gabonakombájnok 13 százalékos arányt képviseltek – sorolta az agrárminiszter, majd hozzátette, hogy a kedvező kamat- és finanszírozási környezetnek, valamint a gazdálkodói szemléletváltásnak köszönhetően az agrárberuházások további növekedése várható.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a vevők jelentős része bankhitel igénybevételével vásárolt.

A legkedveltebb forrás a jegybank kedvezményes hitelprogramja, a legtöbben a januárban indított növekedési hitelprogram fix keretében elérhető konstrukciót vették igénybe:

• az összes kihelyezés negyede, mintegy 81 milliárd forint a mezőgazdaságot erősítette az év első tizenegy hónapjában.

Beszélt arról is, hogy a Magyar Lízingszövetség adatai szerint a mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg az előző év azonos időszakához képest 24 százalékkal, 72 milliárd forintra emelkedett az év első háromnegyed évében.

Nagy István kiemelte:

a kormány és az agrártárca célja, hogy folyamatosan korszerűsödjön a magyar mezőgazdaság gépparkja.

A minisztérium a Vidékfejlesztési programon keresztül 1900 új traktor vásárlását támogatta, emellett segítette új gépek és talajművelő eszközök beszerzését, vagy a meglévők cseréjét 23 milliárd forint értékben, 3700 pályázó esetében.

A miniszter elmondta, hogy az Axiál Kft. saját forrásból megvalósult beruházása élénkítően hat a térség gazdaságára.

• A bajai székhelyű cégnek az országban 19 telephelye van és a 2011-ben elindított telephely-fejlesztési programban alakították ki a sárvári több mint 1400 négyzetméter területű épületegyüttest, amelyben a szombathelyi telephelyről átköltöző munkavállalók dolgoznak.

Kondora István, Sárvár polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangoztatta, hogy a város építéséhez nemcsak állami és önkormányzati, hanem magánberuházásokra is ugyanúgy szükség van. Az idei évben pályázati támogatások segítségével nagyot lépett előre a város és reményét fejezte ki, hogy ezt a vállalkozások is felismerik.

Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója elmondta, hogy azért építették a sárvári telephelyet, mert a szombathelyit kinőtték. Sárváron főként szervízeléssel foglalkoznak. Kitért arra is, hogy a következő évben Baján alkatrészek tárolására alkalmas csarnokot szeretnének kialakítani.

Az Axiál egyebek mellett üzleti partnere a Manitou, a Claas, a Berthoud és a Gehl márkákat gyártó vállalatoknak.

A nyilvánosan elérhető céginformációs adatok szerint az Axiálnak tavaly 78,7 milliárd forint árbevétele volt, amely 4,8 milliárd forinttal több, mint 2017-es. Nyeresége 2,5 milliárd forint volt, 1,2 milliárd forinttal több, mint az előző évben. 2018-ban mintegy 740 embert foglalkoztatott.

The post Korszakváltás küszöbéhez ért a magyar mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16-i ülésén az uniós agrárminiszterek a KAP-reform tárgyalásainak elmúlt féléves eredményeit összegző, a finn uniós elnökség által előterjesztett előrehaladási jelentést vitatták meg.

A tárgyalások időbeli ütemezésével kapcsolatban több tagállammal egyetértésben sikerült érvényesíteni azt a magyar igényt, miszerint

• a KAP részletszabályairól csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet döntést hozni.

Nem határozhatunk olyan fontos szakpolitikai kérdésekről, mint a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források nagysága, vagy a környezet- és klímavédelmi ambíciószint, amíg nem ismert, hogy mekkora költségvetés áll majd rendelkezésre az egész KAP, és ezen belül Magyarország számára

– emelte ki az ülésen Nagy István. Az agrárminiszter világossá tette, hogy a KAP-források nem csökkenhetnek nagyobb mértékben, mint amit az Egyesült Királyság – az egyik legnagyobb nettó befizető – kilépése indokol.

Kétségtelen, hogy az elmúlt félév során számos kérdésben sikerült előrelépést elérni, azonban a KAP-reformnak vannak további tárgyalásokat igénylő elemei.

• Magyar szempontból üdvözlendő, hogy jelen állás szerint az új időszakban is megmarad a SAPS rendszer és a termeléshez kötött támogatások nyújtására is lehetőség lesz.
• További egyeztetésekre van szükség az új támogatás elosztási modell tekintetében annak érdekében, hogy a magyar gazdák számára a gyakorlatban végrehajtható, egyúttal könnyen értelmezhető rendszer jöjjön létre – hangsúlyozta a tárcavezető.

A tanácsülésen döntés született arról is, hogy 2020-ban felülvizsgálják az élelmiszerek származásjelölését szabályozó előírásokat is. Ezen belül különösen fontos a méhészeti termékek származásjelölésének újraszabályozása, ahogyan azt Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács novemberi ülésén is kérelmezte.

The post Jövőre folytatódnak az új Közös Agrárpolitikára vonatkozó tárgyalások Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.