A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű mind a fogyasztók, mind pedig a méhészek védelme.Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80%-át exportáljuk – tette hozzá.

Nagy István kifejtette, a mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását – fejtette ki a miniszter.

Hangsúlyozta, mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak – húzta alá a miniszter.

Hozzátette, a most hatályba lépő intézkedéssel érvényesül a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, az egyre tudatosabb magyar fogyasztók számára pedig egyértelmű lesz, melyek a megbízható, kiváló minőségű magyar termékek a mézpiacon. Ez növeli a hazai termelésű méz fogyasztását és segíti a magyar méztermelőket. Mint mondta, a magyar méhészet szempontjából központi jelentőségű mézexport pozíciójának visszaállítása, az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása, ezért az agrártárca az ügyben szövetséges országokkal együtt továbbra is sürgeti az uniós irányelv mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, az uniós mézpiac megtisztításának szorgalmazása mellett az Agrárminisztérium kiemelt segítséget nyújt a méhészet számára a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó támogatási időszakában, valamint a nemzeti támogatási rendszerben egyaránt – fejtette ki Nagy István.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Szigorodnak a hazai mézjelölési szabályok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a rendezvény megnyitóján a beporzókról szólva kiemelte: az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető. Ha azonban a közvetett hasznot tekintjük, akkor látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, az egész élelmiszeriparunk és az egész jövőnk a méhek tevékenységén múlik – mondta. Kiemelte: végtelenül fontos mindaz a munka, amelyet a méhek végeznek. „Ha nem végeznék el, pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól – mondta, hozzátéve: ha ez fokozódna, akkor üresek lennének a polcok.
    

Szinte észre sem vesszük őket, láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen – hangsúlyozta. Elmondta: Magyarország kivételezett jó helyzetben van, hiszen 13 méhcsalád esik egy négyzetkilométerre, és a vad beporzók száma is megfelelő. „Ha van a természetnek csodája, akkor az a mézben sűrűsödik össze” – fogalmazott, kiemelve: ha támogatni akarjuk a méhek és a méheket tartók életét, egészségesek szeretnénk lenni, fogyasszunk mézet. A virágporra és a propoliszra is kitérve hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk a méhekkel együtt élni, és használni mindazon anyagokat, amelyeket termelnek. A méhek munkája és ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a bolygó élhetőbb, fenntarthatóbb legyen – tette hozzá.

Bernert Zsolt, a múzeum főigazgatója kiemelte: fontos, hogy lássuk a környezeti problémákat és azt is, hogy ezekre milyen megoldások vannak. „Minden döntésünkkel tehetünk a környezetváltozás ellen” – emelte ki. Bízom benne, hogy sikerül jobbá tennünk a világunkat, meg tudjuk mutatni, hogy milyen módon lehet tenni azért, hogy fenntartható legyen, és jól lehessen élni benne – mondta.
    

A Beporzók Napja (március 10.) rendezvénysorozat 2018-ban szakértők és civil szervezetek által is támogatott kezdeményezésként jött létre. Mára országos eseménnyé nőtte ki magát, melyen többek között múzeumok, könyvtárak, óvodák, iskolák, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok és nemzeti parkok is rendeznek eseményeket, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő.

A Magyar Természettudományi Múzeum a Beporzók napján színes természettudományos ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív programokkal, gyermekkoncerttel, kézműves foglalkozásokkal, mesesarokkal, élőállat-bemutatóval és Európa legnagyobb beporzótárlata, a Tehetsz Méh Többet – Zümmögés a múzeumban című kiállítással várja az érdeklődőket.

Forrás: MTI

The post Beporzók napja című program a Magyar Természettudományi Múzeumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van. Beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során is, valamint a nemzeti támogatási rendszerben. A méhészeti szektorális támogatások esetében megmarad az 50-50 százalékos uniós és hazai társfinanszírozás, és 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ugyanúgy igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, 15 euró jár méhcsaládonként, részletezte Nagy István.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy zavar keletkezett az európai mézpiacon. Itt is érezteti hatását az ukrajnai háború, az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók. A harcok kitörése előtt 5000 tonna méz érkezhetett vám nélkül az EU-ba, efölött 17,3 százalékos vám terhelte a tételeket. Az unió döntése értelmében ma korlátlan mennyiségben érkezhet vám nélkül Ukrajnából a méz. Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és azok vették meg tőlük, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket. Nagy István hangsúlyozta, hogy 71%-kal több import mézet vásárolt Európa, mint a megelőző esztendőben. A mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén 19 másik tagállam agrárminiszterével közösen kérte Magyarország az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Vermes tibor

The post A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy Magyarország az Európai Unió legnagyobb méztermelői közé tartozik. Európában hazánkban van az egyik legnagyobb méhsűrűség, minden négyzetkilométerre mintegy 13 méhcsalád jut. Magyarországon csaknem 1,2 millió méhcsalád és 20 ezer méhész él. Hazánk ökológiai viszonyai szinte mindenütt kedvezőek a méhészkedésre. Évente 25 és 30 ezer tonna közötti mézet termelünk, melynek 60%-a exportra kerül. Akácmézünk kuriózum, hungarikum, de fajta- és vegyes mézeink is kiváló minőségűek – tette hozzá.

Kifejtette, a méhészek tevékenységét a nemzeti kormány is kiemelten támogatja, ezt bizonyítja az is, hogy beporzási támogatást vezetünk be. 2010 óta már 50 millió euróval támogattuk a termelőket a Méhészeti Nemzeti Programon keresztül. Méh állatjóléti pályázatot hirdettünk egyedülállóan az Európai Unióban 25 millió euró keretösszeggel. Az intézkedések sikerességét jól mutatja, hogy hazámban 2010 óta folyamatosan nő az egy főre jutó mézfogyasztás és nem csökken a méhészek száma – emelte ki a miniszter. Nagy István hangsúlyozta, Magyarország és Budapest barátsággal és meleg szívvel várja a világ méhészeit és méltó helyszíne lehet a 2025-ös Apimondiának.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Magyarország méz- és méhszerető agrárország appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter elmondta, a biztos és kiszámítható jövő érdekében biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket, ez Magyarország Kormányának egyik fontos stratégiai célkitűzése. Folyamatosan nő a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított keret, 2010 óta már 19 milliárd forinttal támogatták a termelőket. Fenntartják a méhészek egyedülálló személyi jövedelemadó-kedvezményét is. Magyarország pályázik a 2025. évi Nemzetközi Méhészeti Kongresszus megrendezésére, aminek előkészületeire több mint 100 millió forintot különítettek el.

A tárcavezető kitért a legfrissebb konkrét kormányzati lépésre, mely szerint 10 milliárd forint keretösszeggel igényelhető a méhészeti ágazatban állatjóléti támogatás. Ez a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését célozza, és hozzájárul a méhek jólétét szolgáló feltételek biztosításához.

A miniszter hangsúlyozta, az OMME szakmaközi szervezetté válása nem egy út végét jelenti, hanem a közös munka kiterjesztését. Az egyesületnek az Agrárminisztériummal ápolt szoros szakmai kapcsolatát megerősítve lehetősége lesz a jó gyakorlatokat elősegítő célokat megfogalmazni és elterjeszteni az ország minden méhésze felé.

Nagy István aláhúzta, a jó példák mindig nagyon fontosak, és azok, akik az elsők egy jó példában, még fontosabbak, mert utat mutatnak a többieknek.  Éppen ezért szintén lényeges eredmény, hogy a hazai termelésű alapanyagok feldolgozása szempontjából fontos szerepet játszó gyümölcs- és zöldséglégyártó szakágazat kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes Kft. a telephelyén méhlegelőt hozott létre. Emellett pedig közvetlenül támogatja az OMME-t a méhészeti ágazat védelméért és az érdekképviseletért végzett munkájában. A közös munka a termelés biztonságának és a mézminőségnek a garanciája lehet. A méhek a jövőnk letéteményesei, jövőnk biztosítékai – tette hozzá.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy

a beporzóktól is függ a földi élet fenntarthatósága, szerepük a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen, megóvásuk közös társadalmi érdek. Az elmúlt években világszerte vált súlyos nehézséggé a vadon élő beporzók tömeges pusztulása, miközben a fajok száma és állományuk nagysága is folyamatosan csökken.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak. Kifejtette, beporzók nélkül nincs élet, ugyanis a világon megtermelt élelmiszerek 70 százaléka függ a beporzástól. Teremtett világunk megőrzése érdekében szükséges az élővilág változatossága, az ökológiai egyensúly fenntartása – tette hozzá.

A dokumentum 5 pontban rögzíti, hogy az aláírók lépéseket tesznek a beporzók és élőhelyeik védelme érdekében – figyelembe véve a nemzetközi és regionális érdekeket –, stratégiát dolgoznak ki a témát illetően, megszólítják az érintetteket és párbeszédre törekednek velük, kutatásokat dolgoznak ki, továbbá együttműködnek a partnerszervezetekkel.

The post A beporzók védelme közös kötelességünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország számos alkalommal sürgette az elmúlt két évben a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, hiszen az csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő. Ez az információ pedig nem elegendő a tudatos fogyasztói döntés meghozatalához.

A tárcavezető Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén kiemelte, hogy egyértelműen a szabályok szigorításra van szükség a származási országok pontos megjelölésével.

A méhészeti ágazat támogatása, valamint a méz védelme, fogyasztásának népszerűsítése közös érdekünk, bátran keressük az üzletek polcain a magyar mézeket – hívta fel a figyelmet az agrárminiszterek mai tanácskozását követően Nagy István.

The post Magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján azt mondta,

köszönet illeti a magyar méhésztársadalmat az elmúlt egy év nehézségei, a koronavírus okozta járvány és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért, hiszen a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető. A magyar méhészek megmutatták, mire képesek, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy folytathassák tevékenységüket

– fogalmazott a tárcavezető, jelezve: Magyarországon ennek érdekében a méhésztársadalom kapott először teljeskörű adómentességet.

Nagy István rámutatott:

Európa-szerte elöregedőben van a méhésztársadalom, maga a méztermelés mint gazdasági tevékenység pedig önmagában „nehezen áll meg a lábán”. Ezekből pedig az következik, hogy veszélyben van a beporzás

– tette hozzá. A statisztikák szerint ugyan nő a méhcsaládok száma, de az agrárminiszter úgy látja, ez vészjelzés, a méhészek ugyanis 20 évvel ezelőtti bevételeik elérése érdekében emelik a méhcsaládok számát. A tárcavezető azt mondta,

a magyar mezőgazdaság kulcsa kerül veszélybe, ha már nem nyújt megélhetést a méhészet, éppen ezért át kell strukturálni a méhészek bevételét: a jövőben nem a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet. A kettő között nagy különbség van, de a biztos és kiszámítható jövő érdekében – illetve, hogy az agrárium egyéb szereplői is megnyugtató módon tudjanak tervezni – biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket

– tette hozzá. Kiemelte: a méhészek harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgók esetében pedig az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került. Nagy István hozzátette,

most még megnyugtatóak a statisztikák, hiszen azt állítják, hogy a világon Görögország után Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, de „észre kell venni a vészjelzéseket, és meg kell érteni az előre mutató folyamatokat”, hogy felelősséggel fel lehessen készülni a jövőre. Ez pedig egy teljesen új szemléletet igényel

– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a társadalomnak meg kell értenie, hogy beporzók nélkül nincs élet, az élelmiszerek kétharmada ugyanis a méhek tevékenységétől függ. Nagy István közölte, a világ élelmiszertermelése érdekében biztosítani kell az ökológiai sokszínűség fennmaradását, amelyet a magyar méhek tesznek lehetővé. Azt mondta, óriási felelősség ez, akárcsak úgy végezni a méhészetet, hogy másokkal is megszerettethető legyen ez a szakma. Az agrárminiszter rámutatott:

az idén 100 millió forintról 110 millió forintra nőtt a méhészeti járművekre igényelhető úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A gyors joggyakorlásnak köszönhetően Magyarország ki tudta használni az Európai Bizottság által jóváhagyott pluszforrásokat, így a tagországok közül elsőként a magyar méhészek használhatják ezt a keretet. Idén júliustól pedig ismét beadható a méhészek átmeneti támogatása.

Hamarosan, néhány héten belül megjelenik az úgynevezett fipronilrendelet is, amely lehetővé teszi, hogy a szennyezett állatgyógyászati készítmények miatt veszteséget szenvedő méhészeket az állam kártalaníthassa. A kormány az eddigiekhez hasonlóan most sem hagyja magukra a termelőket a bajban – fogalmazott Nagy István.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke arról beszélt: most újra beadhatják támogatási igényüket a méhcsaládonkénti második ezerforintos támogatásra azok a méhészek, akik tavaly igényelték az első ezerforintos támogatást, de a másodikra még nem nyújtottak be kérelmet vagy az elsőből bizonyos okok miatt nem részesültek. Ez mintegy 1400 méhészt érint. Rámutatott arra is, a kormány mintegy százmillió forintot különített el annak érdekében, hogy 2025-ben a méhészeti világkiállításnak Magyarország adhasson otthont. Közölte, az agrárminiszter nemcsak nemzeti, de uniós szinten is mindent elkövet a méhésztársadalom érdekében, hiszen 2023. január 1-jétől a közös agrárpolitika része lesz a méhészeti ágazat, újabb támogatási lehetőségeket megnyitva a méhekkel foglalkozók előtt.

The post A magyar méhészek tudása a sikeres mezőgazdaság alapja, kulcsa appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy

a beporzó rovarok szerepe kulcsfontosságú, hiszen hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a klímaváltozás elleni küzdelemhez, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartásához is. Méhek nélkül nincs élet a bolygón, ezért méhészeti ágazat nélkül nincs erős agrárium sem

– tette hozzá.

Nagy István szerint

itt az ideje annak, hogy uniós szinten kerüljön meghatározásra, hogy a növényvédőszer használat miatt maximálisan  mekkora lehet a mézelő méhcsaládok csökkenése.

Hazánk a 7 %-ra történő mérséklést szeretné elérni, ugyanakkor a Bizottság 10 %-os célkitűzését is elfogadhatóak tartja. A javaslat kapcsán a miniszter elmondta, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, amely a méhek számára a lehető legnagyobb védelmet biztosítja. A tárcavezető ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy a növényvédő szerek engedélyezésekor álljanak rendelkezésre a gyakorlatban megvalósítható kísérletek. Kifejtette:

együtt kell garantálni a méhek magas szintű védelmét és azt, hogy a biztonságosan használható növényvédő szerek szükség esetén a termelők rendelkezésére álljanak.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy hazánk kiemelt figyelmet fordít a méhészeti ágazat továbbfejlesztésére, ehhez igazította ugyanis az agrártárca az ösztönző rendszerét. A méhészek  méhcsaládonként 2000 forint támogatást igényelhettek. A tavalyi évben a koronavírus-járvány gazdasági hatásaink mérséklése érdekében az Agrárminisztérium egy 25 milliárd forint keretösszegű csomagot hirdetett, ebből az összegből pedig csaknem egymilliárd forint jutott a méhészek számára.

The post Társadalmi érdek a méhészeti ágazat támogatása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az elmúlt öt év átlagos mézhozama 20 és 32 ezer tonna között volt, az utóbbi években csökkenő trend mellett. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) az idén a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az átlagostól elmaradó, 14 ezer tonna méztermésre számít.
    A méhegészségügyi helyzet az idén megfelelő volt, a méhcsaládok szinte egész évben népesek és vitálisak voltak. A repce virágzását azonban az aszály hátráltatta, az akáclegelők soha nem látott fagykárt szenvedtek, a napraforgó virágzása idején pedig hűvös, csapadékos időjárás akadályozta a gyűjtést – tette hozzá.
    Nagy István kiemelte, hogy

az átlagosnál szerényebb hozam hatással lehet az árakra, azonban állandósuló, drasztikus áremelkedésre nem számítanak, az értékesítési árat ugyanis a helyi kínálat és kereslet befolyásolja, valamint az áruházláncokon és mézfeldolgozókon keresztül érkező, jellemzően olcsóbb import.

    A miniszter rámutatott, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott. Magyarországon az utóbbi öt év mézimportja évi 1200 és 1800 tonna között változott, az idén a fogyasztástól függően ez magasabb lehet, de lényeges emelkedésre nem számítanak.
    A magyar méztermelés általában nemcsak a teljes hazai fogyasztást fedezi, hanem jelentős, 17,5-23,5 ezer tonna körüli mennyiségben exportálnak is. Egy átlagos évben az Európai Unió (EU) össztermésének 10 százalékát Magyarország adja – tette hozzá.
    Nagy István kitért arra is, hogy

az országban mintegy 1,2 millió méhcsalád van, az ágazat pedig több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá. A méhészeket egyebek mellett a fele részben uniós finanszírozású Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) forrásaival támogatják.

    A kormány a méhészeti ágazatnak 1 milliárd forintot biztosít a koronavírus veszélyhelyzet miatti nehézségek kezelésére, és a méhtartási kedv fenntartására. Az ágazat részére nyújtott támogatások alkalmasak a gyengébb termés miatt esetlegesen kialakuló átmeneti piaci zavarok kezelésére is, ezért az idei gyenge termés miatt a támogatások bővítése nem várható – fűzte hozzá.

The post Az idei gyengébb termelés ellenére is lesz elég méz a belföldi fogyasztásra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.