A megbeszélésen a miniszter arra emlékeztetett, hogy a szélsőséges időjárás okozta nehézségek, például az aszály-, a jég- vagy a fagykárok a gazdálkodók egész éves munkáját tehetik tönkre, egyúttal veszélyeztetik a hazai fogyasztók ellátás-biztonságát. Tavaly 18, idén pedig már eddig is 10 fagyos éjszaka volt tavasszal, az elmúlt 5 évben pedig háromszor okozott gondot a hideg időjárás a termelőknek.

Nagy István szerint ezért szükség van olyan új, magyar gyümölcsfajtákra, amelyeket a gazdák biztonságosan tudnak termeszteni, és megfelelnek a hazai vásárlók elvárásainak is. A miniszter óriási értéknek tartja, hogy

hazánk rendelkezik a hatodik legnagyobb génbankkal a világon.

Hangsúlyozta:

a nemesítés, szaporítás és az új fajták elterjesztése hosszú folyamat, ezért szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek már rövidtávon is képesek orvosolni az ágazat kihívásait.

A kormány a vidékfejlesztési források jelentős megemelésével lehetővé teszi a gyümölcstermelő gazdálkodók számára, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek révén elhárítani, vagy mérsékelni lehet az ültetvényeket fenyegető elemi károkat, illetve az öntözéssel növelhető a termésbiztonság és javítható a termékminőség – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar nemesítők hosszútávon csak egy életpályamodellen keresztül lehetnek igazán sikeresek és eredményesek, ezért mindent meg kell tenni ennek megvalósítása érdekében.

Az egyeztetésen Farkas Sándor miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy  gazdaságos termelést lehetővé tevő, az időjárás kockázatoknak kevésbé kitett termőhelyi körzeteket kell kijelölni, a gyümölcstermesztés fejlesztését pedig ezeken a területeken kell ösztönözni. Kifejtette: a nemesítés irányait átfogó és hosszú távú stratégia mentén kell kialakítani, hogy a kárpát-medencei gyümölcsfajták fennmaradjanak.

The post Közös cselekvés kell a fagy elleni küzdelemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az eseményen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta:

nincs biztosabb pont a helyi piacnál, a tárca az elmúlt hónapokban, a járvány okozta veszélyhelyzetben is kiállt, és ma is kiáll a termelői piacok működése, azok értékei mellett.

    Úgy fogalmazott: a magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van, ezért lényeges, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az embereket, ezáltal sok munkahely megmaradhat.

„A vásárlók kötődését meg kell erősítenünk a hazai termékek iránt”

– mondta.
    A miniszter szólt arról, hogy a vidékfejlesztési programon keresztül még a nyáron 5,5 milliárd forint értékben meghirdetik a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázatot.

• Ebből a pénzből 2,5 milliárd forint jut a legkisebb termelőknek a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási tevékenységeik kialakítására, fejlesztésére. A program a helyi termékek értékesítési lehetőségét, piacok, vásárterek kialakítását, fejlesztését 3 milliárd forinttal támogatja.
• A vidéki önkormányzatok 100 millió forintos támogatással korszerűen felszerelt, a higiéniai előírásoknak és az egészségbiztonságnak is megfelelő értékesítő tereket hozhatnak létre.

    Az abaújszántói piacról Nagy István elmondta, hogy ez a térség legnagyobb termelői piaca, a minisztérium a várossal hozzájárult a foglalkoztatás megtartásához. „Hiszünk abban, hogy a helyi termelői piacok támogatásával hozzájárulhatunk a falvak, kisvárosok fejlesztéséhez, megerősítéséhez” – hangoztatta.
    Hozzátette:

a legfontosabb cél a magyar gazdaság erősítése, a munkahelyek védelme, a magyar vidék gazdagodása és gyarapítása.

    Az átadáson Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt mondta: a piac ma már nemcsak annak a helye, ahol jó minőségű, friss magyar árut lehet vásárolni, hanem a találkozásoknak is elsődleges helyszíne.
    A koronavírus járvány megmutatta, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy megbízható mennyiségben, elérhető áron és jó minőségben lehessen vásárolni – mutatott rá a kormányszóvivő. Kiemelte: a magyar mezőgazdaság, kiállta ezt a próbát, a gazdák, a termelők, az árusítók sokat segítettek abban, hogy a nehéz hónapokon túl lehet az ország. A kormány és az agrárminisztérium is folyamatosan dolgozik azon, hogy ez a szektor is túl léphessen a nehézségeken.
    A kormányszóvivő mindenkit arra buzdított, ha tehetik piacokon vásároljanak megbízható, friss magyar árut.
    Az átadást követően az agrárminiszter és a kormányszóvivő bevásárolt a piacon.

The post Az agrárkormányzat kiáll a helyi piacok értékei mellett appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A korszerű technológia alkalmazása a versenyképesség záloga a kertészeti ágazatban.

Az agrártárca vezetője leszögezte, az ilyen rendezvények alkalmasak a számvetésre és a közös gondolkodásra az ágazat jelenéről és jövőjéről. Kiemelte, azok a szakterületek sikeresek, ahol megvalósul az integráció, éppen ezért 80-90 százalékra kell emelni az integráció arányát az eredményes és hatékony kertészeti termelés érdekében.

Eszközöket kell kihelyezni, például tárolókapacitásokat, csomagolókat, raktárakat beállítani – sorolta a miniszter, hozzátéve, nagyon fontos még a kellő számú munkaerő megléte is, hiszen a legnagyobb munkaerőt igénylő ágazatról van szó. A szakember úgy látja, a jövőt képviseli ez a tőkevonzó beruházó kertészeti ágazat.ti ágazatban.

A továbbiakban Nagy István a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, szembe kell nézni a szélsőséges időjárási viszonyokkal, ugyanis hazánk az Európai Unió egyik legsérülékenyebb országa. Elszenvedője és alakítója Magyarország a klímaváltozásnak, ezért a naprakész eredmények gyakorlatba való átültetése szükséges – fejtette ki.

Csak jó minőségű földek képesek ellenállni a klímaváltozásnak, a megfelelő tápanyag utánpótlással, műtrágya helyett szerves trágya használatával, valamint víztakarékos öntözéssel – egészítette ki az elmondottakat.

Elmondta még Nagy István, hogy a kormány 2030-ig évente 17 milliárd, összesen 170 milliárd forintot szán a víztakarékos öntözésre, s bevezetik az egyablakos ügyintézést az öntözési engedélyek megadásához, ami a korábbi öt év helyett 20 évre fog szólni.

A kertészeti ágazatról szólva kiemelte a korszerű technológia alkalmazását a versenyképesség fokozása érdekében, hiszen mint mondta, az üvegházak mindössze 20-25 százaléka új építésű, 30 százalékuk 20 évnél idősebb. A versenyhátrány leküzdése érdekében elengedhetetlen az integráció, a piaci megjelenés, utóbbinál pedig a marketingre is meg kell találni a forrást.

A mutatókról szólva kiderült, az ágazat kibocsátása 2010 és 2018 között 23, 2 százalékkal bővült, míg az unióban mindössze 7 százalékkal. A kertészeti ágazat korszerűsítésére beadott kérelmek száma 4450 volt, az igényelt támogatási összeg 30 milliárd forint, ami 1897 traktor vásárlását tette lehetővé.

Agrárkárenyhítésre tízezernél több bejelentés érkezett tavaly, 178 ezer hektárnyi területre. Idén augusztus 22-ig közel 15 ezer kárbejelentés érkezett, legnagyobb területeken aszálykárra, de jelentős mértékben jégesőkárra is. A 2020-tól életbe lépő Közös Agrárpolitika – KAP – kapcsán a kormány célja, hogy ne csökkenjenek az agrártámogatások – szögezte le Nagy István.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post A korszerű technológia alkalmazása a versenyképesség záloga a kertészeti ágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gabonaipar a magyar mezőgazdaság alapvető, meghatározó ágazata. Komoly kihívások és nagy átalakulások előtt is áll. Nem érünk rá kényelmesen gondolkodni bizonyos dolgokon, hanem döntéseket kell hozni.

Az ágazatot képviselő szakemberek feladata, hogy tudjanak együtt gondolkodni, irányokat meghatározni a jövő számára.

A tárcavezető előadásában együttgondolkodásra hívta a jelenlévő agrár szakembereket, válaszokat keresve olyan kérdésekre mint például:

• Hogyan tudunk minőségi javításokat elérni a gabonatermesztés terén?
• Mi az új élelmiszeripari trend? Ehhez hogyan tud alkalmazkodni a magyar agrárium?
• Melyek az új étkezési szokások és divatirányzatok? Lehet-e és hogyan a magyar mezőgazdaság ennek nyertese?
• Hol húzzuk meg a határt a gabonafélék esetében, a takarmánynövény vagy iparnövény jellegét tekintve?
• Érdemes-e élni a genetikai potenciálban rejlő lehetőségekkel?
• Hogyan tudunk feldolgozottsági szintet növelni?
• Hogyan tudunk új, alternatív termékeket előállítani hagyományos gabonafélékből?

Ezek mind olyan kérdések és feladatok, melyek nem megkerülhetőek akkor, amikor a gabonaágazat szerkezeti fejlődésről és struktúrájáról beszélünk.

A lényeg: hogyan tudunk egy hektár területen több jövedelmet elérni?

A miniszter beszédében kiemelte:

Változnak a fogyasztói igények. Változik a hektáronként megszerezhető jövedelem mértéke és nagysága. Ezeket mind figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy azt tudjuk mondani a gazdáknak, hogy van jövő, hogy érdemes a földeket művelni!

A mai klímaválságban, a megváltozott körülmények között azért is felelősek vagyunk, hogyan tudjuk fenntartani a termőképességet, hogyan tudjuk megőrizni  és javítani a talaj minőségét, hogyan tudunk a tápanyag-gazdálkodással bánni, hogy ez az egész tevékenység hosszú távon fenntartható folyamat, kifejezetten hasznos és jelentős tevékenységet folytató ágazat legyen.

Kérdések, melyekre választ kell kérnünk és választ kell kapjunk, hogy meg tudjuk állapítani a mai gabonaszektor helyét, helyzetét és ezen belül ki tudjuk jelölni a magyar gazdák lehetőségeit a 21. században.

A konferencián a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar nevében dr. Szalka Éva dékán köszöntötte a résztvevőket, Kapronczai istván, a Gazdálkodás tudományos folyóirat főszerkesztője pedig hagyományosan nívódíjakat adott át a legjobbnak ítélt cikkek szerzőinek.

..

Forrás: AM Sajtó

Fotó: Bánhegyi István

—

The post A kutatás-fejlesztés a gabonaágazat minőségi fejlődésének iránymutatója appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a rendezvényen megjelent több mint 400 agrárvállalkozó előtt elmondta

A mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett, 2018-ban újabb rekordot ért el, meghaladta a 2700 milliárd forintot. 
    A gazdasági eredmények ellenére a magyar mezőgazdaság adottságainak hatékony kihasználása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni

– hangsúlyozta.    

 A miniszter példaként említette, hogy idén a tárca egy teljesen új kamattámogatási hitelprogramot kíván indítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek, beruházásainak segítésére.

    
A múlt előtt vedd le a kalapod, a jövő előtt gyűrd fel az ingedet…

hangzott el a Várkert Bazárban megtartott OTP Agrár Gálán. 2019 „az építkezés éve ”: új kamattámogatási hitelprogram, öntözéstámogatás, digitalizáció, generációváltás: mindezek nélkül elképzelhetetlen a jövő agráriuma.

A miniszter kiemelte:

a tartós versenyképesség egyik alappillére a mezőgazdaságban a környezeti egyensúly fenntartása, a klímaváltozásból adódó anomáliák okozta károk csökkentése. Ezért a jövőben még erősebben támogatjuk az öntözést, valamint az agrárium digitalizációja mellett a gazdálkodói generációváltást is.

    Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar agrárvállalkozások pozitívan néznek a 2019-es és 2020-as évek felé a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az OTP Bank Agrárkonjuktúra indexe alapján. 

Nagy erő rejlik a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor a működést tekintve törekedni kell az optimális hatékonyság elérésére

– jegyezte meg az elnök-vezérigazgató.     

Elmondta, hogy a mezőgazdasági kibocsátás az elmúlt években folyamatosan nőtt, az évenkénti átlagos bővülés mértéke 2010 évi bázison változatlan áron 1,6 százalék volt. Tavaly a hazai agrárteljesítmény növekedése több mint két évtized után először meghaladta a világ élelmiszertermelésének növekedési ütemét.     Kitért arra is, hogy az agrárium kiemelt helyen van az OTP tevékenységében, az egyik legstabilabb ügyfélkört adja számára. A bank szolgáltatásaival törekszik arra, hogy kielégítse az ágazati szereplők igényeit és jelen van mindenhol, ahol érdemleges mezőgazdasági tevékenység folyik, például Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországba és Ukrajnában is finanszírozzák az agráriumot.     Az OTP Csoport tagja a Portfolion Zrt. létrehozta OTP Zöld Alapot az ágazatban tapasztalható generációváltás kezelésének elősegítésére – emlékeztetett Csányi Sándor.
    Az OTP egyik fő célkitűzésének nevezte, hogy a pénzintézet Magyarországon az agrár-hitelállományban 20 százalékos piaci részesedést szerezzen 2020-ra.

Forrás: mti

The post A magyar mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése a termelés növelése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését. A jogszabályban nagy hangsúlyt fektetünk az őshonos fajtáink védelmére, megőrzésére

A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást

– tette hozzá. Kiemelte,

az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik.

 

Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére. A Vidékfejlesztési Program egyéb pályázati felhívások keretében is támogatta, támogatja az állattenyésztési ágazat szerepelőit.

Példaként említette, hogy

• a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére 38 milliárd forint,
• a sertéstartó, valamint a baromfitartó telepek korszerűsítése pedig 31-31 milliárd forint jut.
• Továbbá a juh és a kecsketartás fejlesztésére egy 680 millió forint keretösszegű pályázat szolgál,

amelyre december elsejétől lehet jelentkezni.

 

A miniszter arról is beszélt, hogy a tenyészállat és szaporítóanyag előállításban törekedni kell, arra, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a hazai tenyésztés, és a legkisebb mértékben legyünk kiszolgáltatva a külföldi tenyésztő vállalkozásoknak. Megjegyezte, hogy

a piaci trendekhez hatékonyabban alkalmazkodó fajta-, és hibrid használat minőségi alapanyag-termelést és nagyobb árbevételt biztosítja a termelők számára.

A küldöttközgyűlés egyhangú szavazással megválasztotta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökének Zászlós Tibort, a Mezőfalvai Mg Zrt. vezérigazgatóját, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági alelnökét.

Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet az újonnan megválasztott elnök.

Forrás: AM Sajtóiroda

 

The post A magyar mezőgazdaság erősödésének feltétele az állattenyésztés fejlődése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.