A mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élő élővilág. Azonban az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira. Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni.

A hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország Kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással. A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amely gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Az itt tárolt mintegy 135.000 génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Ezen felül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11.200 génbanki tételt őrző DNS bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj -és fajta szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is.

A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése. A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő Gyümölcsész megállapodás kiterjesztését is.

A Génmegőrzési Stratégia megvalósítása óriási előrelépés nemzeti kincseink megőrzésében, amely kiemelt érdekünk, hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A megbeszélésen a miniszter arra emlékeztetett, hogy a szélsőséges időjárás okozta nehézségek, például az aszály-, a jég- vagy a fagykárok a gazdálkodók egész éves munkáját tehetik tönkre, egyúttal veszélyeztetik a hazai fogyasztók ellátás-biztonságát. Tavaly 18, idén pedig már eddig is 10 fagyos éjszaka volt tavasszal, az elmúlt 5 évben pedig háromszor okozott gondot a hideg időjárás a termelőknek.

Nagy István szerint ezért szükség van olyan új, magyar gyümölcsfajtákra, amelyeket a gazdák biztonságosan tudnak termeszteni, és megfelelnek a hazai vásárlók elvárásainak is. A miniszter óriási értéknek tartja, hogy

hazánk rendelkezik a hatodik legnagyobb génbankkal a világon.

Hangsúlyozta:

a nemesítés, szaporítás és az új fajták elterjesztése hosszú folyamat, ezért szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek már rövidtávon is képesek orvosolni az ágazat kihívásait.

A kormány a vidékfejlesztési források jelentős megemelésével lehetővé teszi a gyümölcstermelő gazdálkodók számára, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek révén elhárítani, vagy mérsékelni lehet az ültetvényeket fenyegető elemi károkat, illetve az öntözéssel növelhető a termésbiztonság és javítható a termékminőség – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar nemesítők hosszútávon csak egy életpályamodellen keresztül lehetnek igazán sikeresek és eredményesek, ezért mindent meg kell tenni ennek megvalósítása érdekében.

Az egyeztetésen Farkas Sándor miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy  gazdaságos termelést lehetővé tevő, az időjárás kockázatoknak kevésbé kitett termőhelyi körzeteket kell kijelölni, a gyümölcstermesztés fejlesztését pedig ezeken a területeken kell ösztönözni. Kifejtette: a nemesítés irányait átfogó és hosszú távú stratégia mentén kell kialakítani, hogy a kárpát-medencei gyümölcsfajták fennmaradjanak.

The post Közös cselekvés kell a fagy elleni küzdelemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter, a rendezvény védnöke a nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy

együtt kell megtalálnunk a válaszokat a társadalmi kihívásokra és fel kell hívnunk  a figyelmet arra, hogy a legfontosabb értéket egy ember életében az egészség jelenti. Hozzátette, hogy a megfelelő életminőség alappillére a biztonságos élelmiszer, amihez GMO- és vegyszermentes eljárásokat kell alkalmaznunk az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt.

A miniszter kiemelte, hogy az Agrárminisztérium fontos feladatának tekinti az ehhez szükséges feltételek biztosítását. Jövőre a többletforrásoknak köszönhetően megteremthetőek azok a lehetőségek, amelyek az ágazat versenyképességét és termelőképességét fokozzák.

Az egész napos fórumon a három szakma jeles képviselői együttesen vitatják meg azt, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az egyre aggasztóbb méreteket öltő környezeti- és egészségkárosodások megfékezhetők, a folyamat visszafordítható legyen.

A szakmai előadások témai között szerepel továbbá az egészség- környezetvédelem és élelmiszerbiztonság, illetve az éghajlatváltozás hatásai, következményei, várható kilátásai egészségünkre, környezetünkre. A „One Health” Konferencia ezeknek a súlyos kérdéseknek a megvitatásával, iránymutatásaival is szeretné elősegíteni a humán orvosok, állatorvosok, növényorvosok sikeres munkáját, és egyben a társadalom és nyilvánosság figyelmét is ráirányítani ezen kérdések fontosságára.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Kovács Zoltán

The post „One Health” Konferencia: Az egészséges életmód az élelmiszerbiztonságnál kezdődik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország csak egy olyan új Közös Agrárpolitikát tud majd támogatni, ami egyszerűvé teszi a támogatások igénylését és kifizetését mind a gazdák, mind pedig a tagállami szervezetek számára

– emelte ki Nagy István agrárminiszter.

Az uniós szakminiszterek között egyetértés mutatkozott abban, hogy olyan új, gazdabarát KAP-ra van szükség, amelyben a gazdák a lehető legegyszerűbben tudnak hozzáférni a nekik járó támogatásokhoz.

Nem kérhetünk több erőfeszítést a gazdáktól, ráadásul egy, az előzőnél bonyolultabb rendszerben úgy, hogy közben csökken a támogatások szintje – utalt a magyar a tárcavezető a KAP források csökkentését előirányzó új költségvetési javaslatra.

Az új KAP-ra vonatkozó tárgyalások jövőre folytatódnak a következő román és finn elnökségek irányításával.
A növényvédelem vonatkozásában a szakminiszterek megerősítették, hogy az elmúlt évek intézkedéseinek eredményeképp megnövekedett hatóanyagkivonás pozitív hatásai már érezhetők, hiszen a korábbiaknál biztonságosabb készítmények maradtak a piacon. A következő időszak legfontosabb kihívása az alacsony kockázatú hatóanyagok fejlesztése lesz.

Az európai termelők versenyképességének megőrzése érdekében közösségi szinten szükséges támogatni a biztonságos növényvédőszerek fejlesztését. Fontos, hogy a gazdálkodók számára elegendő biztonságosan felhasználható alternatíva álljon rendelkezésre a károsítók elleni védekezésben – összegezte véleményét a miniszter.

The post Közös Agrárpolitika 2020 utáni szabályai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.