Videó: https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/1443206652938922

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja. A kormányzat éppen ezért minden segítséget megad a gazdáknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A termelők ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormányra a termelési feltételek biztosítása és a versenyképességük megőrzése érdekében. Ezeket a célokat szolgálja az is, hogy a kormány a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit. A vízszolgáltatási díj az állami tulajdonú vízilétesítmények révén biztosított – akár közbenső szolgáltatókon keresztül – vizek felhasználásához kapcsolódik, így a kedvezmény azon termelők számára érhető el, akik állami mezőgazdasági vízszolgáltató közreműködésével felszíni vízből, azaz valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet – fűzte hozzá a miniszter.

Kifejtette, az agrártárca a már futó programjai és a meghirdetésre kerülő pályázatai révén is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt. Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program keretében 962 gazdálkodói öntözésfejlesztési projekt támogatása valósult meg az országban csaknem 83 milliárd forint értékben.

The post Idén is könnyebb lesz az öntözés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete, melyek az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépését jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki a kormány a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét. Nagy István ismertette, hogy jelenleg 118 elismert öntözési közösség létezik, melyek összesen 56 067 hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az Agrárminisztérium, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát – tette hozzá.

A miniszter arra is kitért videójában, hogy a gazdák öntözési beruházásaihoz a Vidékfejlesztési Program keretében idáig csaknem 45 milliárd forint támogatást ítéltek meg. 2023 és 2027 között a Közös Agrárpolitika stratégiai tervei alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére – fejtette ki. A főművek, harmadlagos művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározási kapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet – emelte ki Nagy István. A miniszter elmondta, hogy átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani országszerte, öntözés nélkül ugyanis nem lehetséges a megváltozott éghajlati körülmények között földet művelni.

A mostani történelmi aszálykárok miatt az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs több teljesen új támogatásról döntött. A kormány felgyorsítja a biztosítóknál az aszálykárok kifizetését, hitelmoratóriumot rendel el a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire, a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít, az öntözés kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást ad, a termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, emellett készül az ország hosszabb távú, átfogó öntözési akcióterve. Az Operatív Törzs az aszályhelyzet alakulásától függően további intézkedéseket hozhat a közeljövőben.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István emlékeztetett, a kabinet célként tűzte ki, hogy az öntözött területek nagysága 87 ezer hektárról legalább a duplájára emelkedjen. Ezt segíti az a kormánydöntés, amelynek révén tíz éven keresztül évente mintegy 17 milliárd forintot fordítanak az öntözési infrastruktúra fejlesztésére. Ezt a célt segítve az Országgyűlés is komoly döntést hozott meg, amikor elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt – fogalmazott a tárcavezető. A tartósan vízhiányos időszak hétfői elrendelésére utalva Nagy István hangsúlyozta, tavaly 153 napon keresztül nem volt eső Magyarországon, így „indítottuk” akkor is a tavaszt, mint ahogyan most.

Kiszolgáltatottak vagyunk, mert a legtöbb folyó külföldről, más országok területéről ered és érkezik hozzánk, viszont ezeket a természetes vizeket sem hasznosítjuk megfelelően: kevesebb víz érkezik, mint amit „kibocsátunk” magunkból, a különbözetet viszont nem fogjuk fel és nem gazdálkodunk vele – fejtette ki a miniszter. gy vélte, e téren teljes fordulatot kell végrehajtani, bő víz idején ezeket a vizeket meg kell őrizni. Az agrárminiszter szavai szerint az élelmiszerbiztonság kérdése attól függ, hogy a rendelkezésre álló adottságainkat kihasználjuk, illetve képesek vagyunk biztosítani a termőföld termőképességét. Mert ha nem, akkor az ellátásunk kerül veszélybe – mutatott rá a tárcavezető.

Az orosz-ukrán háborúnak az ukrán mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait sorolva Nagy István azt mondta, a háborús helyzet nagyon komoly felelősséget hárít azokra az országokra, amelyek békében termelhetnek. Nem véletlen, az Európai Unió azonnal felülírta azokat a korábbi elképzeléseit, amelyek a parlagoltatásról vagy a mezőgazdasági területek ugaroltatásáról szóltak, hiszen az élelmiszerbiztonság most minden szempontot felülír, ehhez pedig a megfelelő vízgazdálkodást biztosítani kell – húzta alá Nagy István.

A konferencián köszöntőt mondott Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője és kormánypárti képviselő-jelöltje, Seszták Oszkár, megyei közgyűlés elnöke és Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási minisztere.

Forrás: MTI

The post A biztonságos élelmiszertermelés alapja az öntözés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes csapadékhozamra alapozott termelés mára már egyes növénykultúrák esetében fokozott kockázatot hordoz. Az intenzív mezőgazdasági termelés így öntözés nélkül már gyakorlatilag elképzelhetetlen. Hozzátette: éppen ezért az anyagi támogatások mellett egy jól átlátható jogi szabályozást vezettünk be. Ennek révén elhárultak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, a megvalósítást és működtetést akadályozó tényezők. Így átlagosan 5 millió forinttal mérséklődhet 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges előkészítési költség, és 90-120 nappal csökkenhet az előkészítéshez szükséges időtartam is – emelte ki Nagy István.

Kifejtette, a gazdák a jelenlegi területek dupláján is öntöznének, amihez azonban összefogás kell, ezért jöttek létre az úgynevezett öntözési közösségek. A konstrukció vonzóvá tétele érdekében pedig a magyar állam jelentős előnyöket biztosít számukra – fejtette ki a miniszter. A tárcavezető emlékeztetett, hogy 2020 júniusában ismerték el az első öntözési közösséget, mára már pedig több mint 70 ilyen közösség létezik, és havi szinten további 5-10 új kérelem érkezik be az Agrárminisztériumhoz. A bejelentkezett közösségek összesen több mint 35 ezer hektárt öntöznek, melyből 24 ezer hektár újonnan, a támogatások igénybevételével bevont terület.

A miniszter kitért arra is, hogy az új területek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a már működő, de a korszerű, biztonságos üzemeltetés érdekében fejlesztést igénylő esetekre is. Ezért vásárolták meg a siófoki öntözőrendszert is. Az állami tulajdonszerzés ugyanis garanciát jelent arra, hogy eredményesen és biztonságosan lehessen gyümölcsöt termeszteni a térségben. Az öntözésbe vont területek bővülése mellett éppoly fontos célkitűzés, hogy a Vidékfejlesztési Program által kimondottan támogatott korszerű, víztakarékos csepegtető technológia segítségével felelősen tudjunk gazdálkodni a vízkészleteinkkel és mindent megtegyünk a fenntartható vízgazdálkodásért – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post Az öntözés közérdek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az eseményen Nagy István agrárminiszter azt mondta:

a 21. század számos új kihívására gyorsan és hatékonyan kell reagálni, ilyen a klímaváltozás okozta negatív hatásokhoz történő alkalmazkodás, emiatt az öntözésfejlesztés mára megkerülhetetlen feladattá vált.

Magyarországon a kilencvenes évek elejéig lényegesen nagyobb mezőgazdasági területen öntöztek, mint napjainkban, azonban az öntözési rendszer elsorvadt, jelentősen csökkent az öntözött területek nagysága, ez az elmúlt évtizedekben súlyos gondokat okozott.

    A szaktárca vezetője hozzátette: az agrártárca egyik legfontosabb feladata, hogy minél több gazdálkodónak biztosítson lehetőséget az öntözéses technológia kiépítéséhez.

• Egyrészt azért, hogy a magyar gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz,
• másrészt, hogy javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.

    Úgy fogalmazott:

ezzel nem csak a termés biztonságát és mennyiségét lehet növelni, de a termésben megjelenő hozzáadott értéket is.

    Részletekről szólva azt mondta: gondoskodni kell a vízbázisok védelméről, ezért támogatják a felszíni vizekből történő öntözést, az öntözéses gazdálkodást segítő beruházásokat. A kormány úgy döntött, hogy az öntözéses gazdálkodást, egy jól átlátható jogi szabályozás bevezetésével népszerűbbé teszi a termelők, illetve a gazdálkodni kívánóknak, javítva ezzel a mezőgazdasági öntözés feltételeit, valamint az öntözhető területek arányának növelését.

„Ahhoz, hogy versenyképesebbé tegyük a magyar mezőgazdaságot, nélkülözhetetlen termőföldjeink öntözése, ezért a kormány a következő tíz évben 17 milliárd forint pluszforrást biztosít évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez”

– mondta, hozzátéve: a törvény és a hozzá kapcsolódó intézkedési csomag révén átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházások előkészítési költsége.

    Jelenleg mintegy 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 300-400 ezer hektárt is öntöznének, „ezért ösztönözzük a gazdák közötti együttműködést, az öntözési közösségeket”, amelyek speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül.
    A közösségek száma folyamatosan bővül, 64 elismert öntözési közösség működik, 5 közösség elismerése pedig folyamatban van.

    A harangodi cégcsoport is élt a lehetőséggel és pályázott. Itt a szántóföldi növénytermesztés 4000 hektáros területen történik, ez a legmeghatározóbb ágazat a csoport tevékenységi területeit tekintve. A harmadik és negyedik ütemben végrehajtott fejlesztésekkel létrehoztak egy 240 ezer köbméter kapacitású víztározót, valamint 304 hektár nagyságú szántóföldi terület öntözését lehetővé tevő öntözőberendezések kivitelezését.
    A beruházás értéke meghaladja az 1,9 milliárd forintot, melyet a kormány több mint 702 millió forinttal támogatott. A beruházás eredményeként olajretek, facélia, homoki zab és csemegekukorica termesztése válik fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá. Ez az innováció hozzájárul a cégcsoport stabil működéséhez, eredményességéhez, és képes lesz hosszútávon is megtartani dolgozóit – mondta Nagy István.

The post Az öntözésfejlesztés megkerülhetetlenné vált appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. 

Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.

Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.

The post Cél a felelős vízgazdálkodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

• A miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény elfogadása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a jogszabály módosítása széles társadalmi elfogadottságon nyugszik. A változás biztosítja a horgásztársadalom biztonságos és nyugodt körülmények között történő működését.

A törvény arra is garanciát jelent, hogy az érintettek teljesíthetik rekreációs igényüket, valamint a halgazdálkodási elvárásokat, amelyek az ökológiai sokszínűség fenntartásához és a természet megóvásához szükségesek.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy az új szabályozás célja az ellenőrizhetőség és a kontrolálhatóság. A jelenlegi rendszer miatt mintegy százezer illegális kút létesült hazánkban, amelyek nagyrészt nincsenek nyilvántartva és nehezen lehetett az ellenőrzésüket is megvalósítani. Közös célunk a felelős vízgazdálkodás megvalósítása. A kutak láthatóvá, a belőlük kinyert víz pedig mérhetővé válik a monitoring rendszernek köszönhetően. Hozzátette: Magyarország öntözési stratégiája a felszíni vizek felhasználására irányul. Hazánkba kevesebb víz érkezik be, mint amennyit kibocsát, tehát van egy olyan erkölcsi alapunk, amire építkezni kell. Nagy István szerint

az új törvény biztosítja azt is, hogy a termelők jó teljesítménye és a környezet védelme is biztosított legyen.

• A szőlészetre és borászatra vonatkozó új jogszabálytervezettel összefüggésben a tárcavezető az ágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Az előírások ugyanis a tisztességes versenyt erősítik, a visszaélések lehetőségét pedig szűkítik. Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak – sorolta Nagy István. Kifejtette:

a törvény az egész magyar borágazatot lefedi, éppen ezért a tokaji eredetvédelemmel kapcsolatban is csak olyan elvárások fogalmazódhatnak meg, amelyek az érintett borászok közös álláspontját tükrözik.

Fontos célunk, hogy az ágazat szereplői sikeresek legyenek és minél több tételt tudjanak értékesíteni a határainkon belül és kívül egyaránt, mert így lehet nemzetközi szinten is sikeres a magyar bor – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

The post A felelős gazdálkodást segítik az agráriumot érintő törvénymódosítások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A szaktárca vezetője jelezte: a mezőgazdaságon belül meghatározó a szerepe a gyümölcs- és gyógynövénytermesztésnek, mivel a fogyasztókat friss termékekkel látja el, és az élelmiszer- és feldolgozóipar számára alapanyagot biztosít. Az egyre növekvő piaci kereslet kielégítéséhez elengedhetetlen a hazai termelési kapacitás korszerűsítése és bővítése.

Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban olyan ültetvények jöjjenek létre, amelyek – erősítve a termelők versenyképességét, és jövedelem-biztonságát – magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkeznek.

Nagy István elmondta, hogy a tervezett felhívás alapvetően új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, és az ültetvényekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére kínál majd lehetőséget. Várhatóan a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő, az ültetvényekhez tartozó jégvédő háló kialakítása és a fagyvédelmi rendszerek beszerzése, kiépítése, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzése is támogatott lesz ugyanezen pályázaton belül, egységben kezelve az ültetvény megvalósításával összefüggő beruházási elemeket.

Az agrártárca vezetője a korábban megjelentetett, ültetvénytelepítést segítő támogatási programokhoz képest alapvető változást jelentett be. Ezek szerint a termelők az ültetvénytelepítési támogatást az érintett területre eső egységköltség alapú támogatás formájában kapnák, vagyis az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével a jövőben nem kellene számla alapon elszámolni. Ez a tervezett változtatás jelentősen csökkenthetné a termelők adminisztrációs terheit, ezzel együtt gyorsabb kifizetést tenne lehetővé. Az új típusú támogatás kialakításának részleteiről a szakmai háttérmunka már elkezdődött, és a minisztérium az Európai Bizottsággal is megkezdte a tárgyalásokat.

Az Agrárminisztérium szándéka, hogy a tervek szerint 2021 tavaszán megjelenő felhívás alapján – a támogatói döntések majdani meghozatalát követően – akár már a 2021 őszi telepítési szezonban elinduljanak az új ültetvények telepítési munkái.

További részletek a szakmai döntéseket követően állnak majd rendelkezésre.  Azonban az érintett gazdálkodói kör számára az átgondolt tervezés lehetősége és a szaporítóanyag biztosításának időigénye miatt a pályázat megjelentetésének szándékát már most fontosnak tartotta az agrártárca jelezni.

The post Jövőre ültetvénytelepítési pályázatot tervez az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett: az öntözési beruházásoknál az jelenti a legfőbb akadályt, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. Ehhez a legtöbb esetben más tulajdonában, illetve használatában lévő földrészleten át kell vezetni a szükséges létesítményeket vagy berendezéseket, amihez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ezért kimondja, hogy az öntözéshez szükséges víz átvezetése érdekében öntözési szolgalom jön létre az érintett idegen ingatlanon. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó mezőgazdasági termelő a vízilétesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, illetve az öntözőberendezést átvezetheti.

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját.

Az öntözési közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az öntözési igazgatási szervként is működő Nemzeti Földügyi Központhoz. Az elismert öntözési közösségek jogosulttá válnak speciális támogatási formák igénybevételére, környezeti körzeti terv készítésére, a vízjogi engedélyezési eljárásban nyújtandó képviseletre, valamint öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére.

Az öntözési közösségek elismerésére vonatkozó kérelmek már benyújthatók elektronikus úton a Nemzeti Földügyi Központhoz.

The post Célegyenesben az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hazai szántóterületek alig 2 százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázza; 2030-ra pedig legalább 400 ezer hektárra növelje.

Az mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a Kormány 10 éven keresztül évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodás, a vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határa 500 millió forintról 2 milliárd forintra növeltük. Az Agrárminisztérium támogatja az öntözési közösségek megalakulását is.

A miniszter felhívta a figyelmet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényre; továbbá a szaktárca által létrehozott öntözési igazgatási szervre, a Nemzeti Földügyi Központban működő Öntözésfejlesztési Főosztályra ami segítséget nyújt a termelői vízkereslet megszervezéséhez és ahhoz, hogy gyorsabban és egyszerűen lehessen hozzájutni a vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó engedélyekhez.  

Nagy István hangsúlyozta, több vizet bocsájt ki hazánk, mint amennyi beérkezik az országba, ezzel a különbözettel pedig gazdálkodnunk kell. Hozzátette: az éghajlatváltozásra az egyik válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése.

A kormányzat szándéka és a gazdák érdekei egybeesnek az öntözés fejlesztésével kapcsolatban, ami nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar agrárium sikeres legyen – emelte ki a tárcavezető.

The post Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.