Öntözés és vízgazdálkodás

A kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában, melyben a vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Kiemelte, a kormány célja, hogy növelje az agrárium aszállyal szembeni ellenálló képességét, ezért az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd értében valósultak meg öntözési beruházások, már 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, és további 70 milliárd forintot tervezünk erre a célra.

A tárcavezető hangsúlyozta, 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete, melyek az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépését jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki a kormány a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét. Nagy István ismertette, hogy jelenleg 118 elismert öntözési közösség létezik, melyek összesen 56 067 hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az Agrárminisztérium, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát – tette hozzá.

A miniszter arra is kitért videójában, hogy a gazdák öntözési beruházásaihoz a Vidékfejlesztési Program keretében idáig csaknem 45 milliárd forint támogatást ítéltek meg. 2023 és 2027 között a Közös Agrárpolitika stratégiai tervei alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére – fejtette ki. A főművek, harmadlagos művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározási kapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet – emelte ki Nagy István. A miniszter elmondta, hogy átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani országszerte, öntözés nélkül ugyanis nem lehetséges a megváltozott éghajlati körülmények között földet művelni.

A mostani történelmi aszálykárok miatt az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs több teljesen új támogatásról döntött. A kormány felgyorsítja a biztosítóknál az aszálykárok kifizetését, hitelmoratóriumot rendel el a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire, a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít, az öntözés kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást ad, a termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, emellett készül az ország hosszabb távú, átfogó öntözési akcióterve. Az Operatív Törzs az aszályhelyzet alakulásától függően további intézkedéseket hozhat a közeljövőben.

Forrás: AM Sajtóiroda

Megosztom: