A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 1956 az emberi méltóság, az önbecsülés visszaállításának forradalma volt. Az összetartásból egység, az egységből pedig erő született. Olyan erő, ami elsöpörte az elnyomást. A miniszter szavai szerint ma is nagy a felelősség rajtunk: erősnek, egységesnek kell lennünk. Meg kell védenünk mindazt, amit közösen értünk el, az elmúlt tizenegy évben. A magyar nemzet visszaszerzett mindent, amit a kommunisták és a baloldali kormányok elvettek: visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat, talpra állítottuk a gazdaságunkat, kimásztunk az adósrabszolgaságból, megerősítettük a nemzeti kultúránkat, nemzeti identitásunkat, gyarapítjuk a családokat, építjük az otthonainkat, a falvainkat, városainkat. Most megvan az igazi esélyünk arra is, hogy megnyerjük a szabadságharcot, amit 1956-ban és 2006-ban is vérben fojtottak – tette hozzá.

Kifejtette, a 65 évvel ezelőtti események bebizonyították az egész világ számára, hogy egyetlen, karhatalommal megtámogatott, az emberek jogain átgázoló, kívülről szervezett politikai rendszer sem maradhat fenn hosszú távon az emberek bizalma és támogatása nélkül. Nagy István elmondta, 1956 nem egy egyszeri háború volt, hanem egy nagy háború hősies pillanata. Egy nagy háborúé, ami ma is tart, és ami Magyarország szabadságáról szól. Hiszen mi magyarok ugyanaz a nemzet vagyunk ma is.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy nem a gyászt, hanem az önbecsülést, a magyarnak lenni büszkeségét várják tőlünk hőseink. Azt, hogy hűek legyünk az általuk képviselt értékekhez és továbbvigyük azt a hitet, amellyel a magyar nép jövőjéért áldozták életüket. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a tét ismét a magyar mezőgazdaság, a gazdatársadalom és a vidéki polgárság megmaradása és további erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Éppen ezért most azoknak kell köszönetet mondanunk, akik elkötelezetten dolgoznak a magyar agrárium gyarapodásáért, sikereiért, nemzetközi elismertségéért. Ne feledjük, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei azt üzenik nekünk: előre, ne hátra – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post 1956 októbere nemzetünk legnagyobb pillanatai közé tartozik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt mondta, hogy a beruházás értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.
    Nagy István agrárminiszter közölte: a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét bemutató Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.
    Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület „maga az élő történelem”, és „számos megpróbáltatáson ment keresztül”, mire visszanyerte eredeti funkcióját.

The post Átadták Habsburg Frigyes megújult millenniumi pavilonját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Témájában, földrajzilag és időben is a teljességre törekszünk az egy hónap múlva nyíló „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendezésével – mondta a Vadászati Múzeum új épületszárnyának avatóján.

Nagy István agrárminiszter ugyancsak arról beszélt, hogy

a vadászok a legaktívabb természetvédők közé tartoznak. A világkiállítás azt is bemutatja majd, hogy az urbanizált körülmények között élő embernek is otthona a természet

– tette hozzá.

„A természetvédelem, a vadászat, a gasztronómia, a minőségi pálinkafogyasztás szervesen összekapcsolódnak, nemzeti összetartozásunk formálói”. Ez a sokszínűség összpontosul az Agrárminisztériumban, hiszen a tárca felelősségi körébe tartozik – a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti tevékenységeken túlmenően – a környezet- és természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a hungarikumok is

– fogalmazott a miniszter.
    A vadászati múzeum új épületszárnyának avatásához kapcsolódóan a miniszter az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 12 pálinkaféléből álló válogatását is bemutatta, díjazva egyben a legjobbnak ítélt alma-, csonthéjas-, bogyós-, erdei-, törköly- és ágyas pálinkákat.

    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette: a világkiállítás témája kiterjed minden olyan területre, amely akár csak érintőlegesen is kapcsolódik a vadászathoz.
    Hagyományos vadászat, trófeák, preparátorok versenye, vizes élőhelyek, horgászat, lovas sportok, kutyák, solymászat, művészetek és gasztronómia egyaránt része a grandiózusra tervezett kiállításnak – közölte Semjén Zsolt.
    A főhelyszín a megújult budapesti Hungexpo területe, de Keszthely, Hatvan és Vásárosnamény is csatlakozik. Bodajkon új vadászati múzeum nyílik, de az állami erdészetek is nyitnak hasonló bemutatókat, továbbá mind az 1500 magyarországi vadásztársaságot arra kérték, mutassák be helyi trófeáikat, közelebb hozva ezzel az emberekhez a vadászatot – mondta a politikus.
    A világkiállítás három hete után is megmaradnak azok az értékek, amelyeket ott bemutatnak, ezek mind méltó helyre kerülnek, a tíz tonna agancs felhasználásával készülő üdvözlőkapu például Keszthelyre kerül.
    A Balaton-parti városban látható gyűjtemény a vadászat történetét és jelenét mutatja be, a kiállítás anyagát adományozó és az ünnepségen is jelen lévő Hidvégi Béla vadászt Semjén Zsolt külön is méltatta, megköszönve, hogy nemcsak a trófeákat ajánlotta fel, de vagyonát is a keszthelyi múzeum létrehozására áldozta.
    A miniszterelnök-helyettes arra is kitért, hogy Hidvégi Béla a világban sok helyen igyekezett elfogadtatni a fenntartható vadászat szerepét.
   

 „Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány”, és nincs elég pénz az orvvadászok elleni védekezésre, az ott élők sem érdekeltek a vadvilág védelmében, az élőhelyek fenntartásában, fejlesztésében – közölte.

    Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy egy hónappal a rendezvény megnyitója előtt „lassan a helyére kerül minden mozaik”.
    A rendezvény a világ minden részéről fogadja majd a vadászokat, a vadászattal és vadgazdálkodással, természetgazdálkodással foglalkozókat – közölte.
    Ötven évvel ezelőtt, az első magyarországi vadászati világkiállításon már a fenntarthatóság jegyében fogalmazták meg a tennivalókat, amelyek máig irányadóak. A 21. század elején, a radikálisan és gyorsan változó világban itt az ideje, hogy átfogóan, teljes spektrumban beszéljünk az egyének, a vadőrök, a vadászok hétköznapokban folytatott erőfeszítéseiről, a vadgazdálkodás nemzetgazdasági jelentőségéről és ökológiai kérdéseiről – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
    Hozzátette: „vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás”.
    Ilyen kérdésekről kell párbeszédet folytatni, hiszen mindezek a jövő építését is szolgálják – mondta.
    

Pálinkás Róbert, a vadászati múzeumot is magába foglaló Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke elmondta: tíz évvel ezelőtt tűzték ki azt a célt, hogy Keszthelyen vadászati központ legyen, ennek eredménye, hogy a világkiállítás egyik kiemelt vidéki helyszíneként is szerepel.     Jelezte, hogy erre az alkalomra megújult a több mint 300 vadászható fajt bemutató múzeum, amely a bővítés révén két új diorámával is gazdagodott.

The post Semjén: A vadászati világkiállítás a teljességre törekszik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy

a takarmányárak nagymértékű emelkedése, az állatbetegségek okozta korlátozások, valamint a koronavírus járvány együttes piaci hatása indokolttá tette a költségvetésbe eredetileg betervezett, állattenyésztést segítő agrártámogatások keretösszegének megemelését.

Hozzátette:

a többlet lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatásra 2021. évben eredetileg rendelkezésre álló források további 2,1 milliárd forinttal, a sertés hízó állatjóléti támogatásnak pedig 1,2 milliárd forinttal történő megemelését.

Emellett az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatás 640 millió forinttal egészítik ki. A tenyésztési tevékenységet segítő tenyésztésszervezési támogatást pedig 400 millió forinttal emeli meg a tárca – fejtette ki Nagy István.

Hangsúlyozta, az állatjóléti támogatások tekintetében a kormányzati segítség a sertéságazatban már a 2021. támogatási év II. negyedévi, a baromfiágazatban a 2020/2021. támogatási év III. negyedévének kifizetéseihez kapcsolódóan megjelenik a gazdálkodók számára.  A tárcavezető szerint

a többletforrások biztosítása egyértelműen mutatja az agrártárca elkötelezettségét az állattenyésztő ágazatok felé.

A miniszter az idén bevezetett mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben való részvétel lehetőségére is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően ugyanis a krízisbiztosítási alaphoz csatlakozó gazdálkodók a rajtuk kívül álló okból bekövetkező, tárgyévet megelőző három év átlagos jövedelméhez képesti 30% feletti éves jövedelemcsökkenés esetén akár 70%-os kompenzációban részesülhetnek. A pénzügyi segítség nagyrészt a vidékfejlesztési források biztosítják. Legközelebb jövő év februárjában nyílik lehetőség a csatlakozásra – emelte ki az agrárminiszter.

The post Többletforrásban részesülnek az állattartók appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a természethez való közelség, a kis közösségek és a mindennapokat átszövő hagyományok min-mind a vidéki élet csodálatos sajátosságai.

Nagy Istvánt megdöbbentette, hogy a nyaralók panaszai miatt megszüntették Balatonberényben a reggeli harangozást, mert többeket zavart a korai ébresztés. Emellett pedig a település vezetésének a kakaskukorékolással kapcsolatban is van egy ügye. Mivel a jelenség nem egyedi a tárcavezető társadalmi párbeszédet majd pedig törvényjavaslat alkotását kezdeményezi a vidéki élet hagyományainak védelme érdekében.

A vidéki életforma szerves részei a jelen lévő hangok és illatok. Ezek nem lehetnek zavaróak egy oda érkezőnek vagy újonnan beköltözőnek. A földművelésnek és az állattenyésztésnek megvannak a több évszázados sajátosságai. A vidéki élet hagyományai pedig fontos örökségeink

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy korábban Franciaországban a vidékre költöző városlakók fejtették ki elégedetlenségüket az olyan zajokkal kapcsolatban, mint a kukorékolás, a birkabégetés, vagy a tehenek kolompolása. A zavaró tényezők listájára a takarmány és trágyaszag is felkerült. A tárcavezető hozzátette, ennek az abszurditásnak, sikerült megálljt parancsolni. A francia nemzetgyűlés ugyanis már elfogadott egy törvényt azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei.

The post Kötelességünk a vidéki értékek megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter hangsúlyozta,

a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett érhető el, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum összege pedig 2 milliárd Ft.

Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára így ismét lehetőség nyílik új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében azon támogatást igénylők is részesülhetnek ismét forrásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélésre került támogatás.

Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

The post Július 14-től újra lehet pályázatokat benyújtani az állattartó telepek fejlesztésének támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter szerint

az eddig kiírt pályázati lehetőségek is azt bizonyítják, hogy a támogatási konstrukciók jelentik a fejlődés zálogát.

Kitért arra, hogy

a célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt a beruházási kedv, és elmondta: a tavaly megjelent, az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét a nagy érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték, a felhívást pedig július 14-től újra megnyitják.

A tárcavezető tájékoztatása szerint országosan eddig 604 esetben közel 280 milliárd forint összegben született támogatói döntés az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázatra. Ebből Bács-Kiskun megyében eddig 55 pályázat részesült pozitív elbírálásban 26,9 milliárd forint támogatási összegben.

Nagy István köszönetet mondott az agrárágazat szereplőinek azért a fantasztikus helytállásért, amelyet az elmúlt időszakban, az eddig ismeretlen kihívások mellett tanúsítottak.

„Ennek a helytállásnak köszönhető, hogy a magyar kormány felismerte: az agrárium stratégiai ágazat, amelynek rendkívül nagy a megtartó szerepe, mert aki a helyi gazdaságot erősíti, az a vidéki megmaradást segíti”

– fogalmazott. Úgy vélte, a mostani támogatási rendszernek köszönhetően „most a tervek, az álmok megvalósításának időszaka következik”, és olyan korszerűsítés zajlik az egész agrár- és élelmiszeripar területén, amely alapjaiban fogja meghatározni a következő tíz évet. Két év múlva, amikor ezek a beruházások elkészülnek, egy egészen más vidéki kép, egy egészen más hangulat, egy egészen más gazdasági erőtér fog megjelenni a vidéki Magyarországon – fogalmazott az agrárminiszter.

A Vidékfejlesztési Program keretében Bács-Kiskunban eddig 2959 beruházási pályázatot támogattak összesen 105,9 milliárd forint összegben – közölte az MTI-vel agrárminiszter. Nagy István hozzátette: megnyílt az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztéseire szánt 30 milliárd forintos keretösszegű „Állattartó telepek megújításának támogatása” című új pályázat is. A támogatási kérelmek benyújtására július 22-ig van lehetőség. A felhívásra eddig 1525 darab kérelem érkezett be, több mint 43 milliárd forint igényelt támogatással.

The post Nagyobb teret kapnak a kistermelők appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

nemzeti történelmünkből tudjuk, a magyar ember és a ló elválaszthatatlan egymástól.

Hozzátette:

a magyar mének kiváló genetikai állományára és vérvonalára támaszkodva lehet megújítani és nemzetközi szinten is még eredményesebbé tenni a lótenyésztést. Ehhez azonban szoros együttműködésre van szükség. Az eddigi intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy Szilvásváradon kerülhet megrendezésre a négyesfogathajtó világbajnokság

– emelte ki a tárcavezető.

Nagy István az oltszemi sportesemény megnyitóján jelentette be, hogy újabb anyaországi tenyésztésű, ezúttal kisbéri félvér fajtájú mén került Erdélybe, a Kovászna megyei Sepsibodokra. Kifejtette: a Széltoló névre keresztelt állat felmenői között megtalálható egy híres oltszemi mén is, amely mintegy száz évvel ezelőtt került el a településről, így a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába.

A kisbéri félvér mén egy tavalyi kezdeményezés folytatásaként került a határon túlra. 2020 júniusában négy, különböző fajtájú, kiváló küllemű, magyar tenyésztésű mént indított útnak az agrárminiszter Erdélybe, elsősorban annak vizsgálatára, hogy azok az ottani, heterogén lóállományra milyen hatást gyakorolhatnak. A négy mén, négy különböző magyar tulajdonú gazdaságba került olyan területi eloszlásban, amely biztosítja azt, hogy minél több erdélyi tenyésztő és tartó elérhesse azokat. Az újabb ménkihelyezésre a kedvező tapasztalatok nyomán nyílt lehetőség.

The post Újabb ménnel segíti az Agrárminisztérium az erdélyi lótenyésztést appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István úgy fogalmazott:

a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme, hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a mezőgazdasági munkát, „a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére nevel”.

Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét kell felemelni és megmutatni a társadalomnak

– vélekedett.
    A múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat – amelynek része a keszthelyi majormúzeum – Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az célja, hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt évszázadok, évezredek értékeit.
    A kerék felfedezése alapjaiban változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat is előállítanak – fogalmazott a miniszter.
    Kifejtette:

kevesek kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni, szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági munka „ma is embert farag a fiatal termelőkből”, mindazokból, akik az agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó terméseredményekért.

    A növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei váltják fel – mondta Nagy István.
    A múzeumok küldetését illetően arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas, interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben. Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen a magyar mezőgazdaságban.
    Nagy István jelezte: hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben, miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni, az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy ütésálló.
    Nagy István kitért arra is, hogy

a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás, az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó.

A Festetics Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés folyamatait.
    Az agrárminiszter hozzátette:

tavaly tavasszal az egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.

    Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy 1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.
    Az új fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a mai világban is fontos tudást adnak át.

The post A társadalom alapja az agrárium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István kiemelte, a Szabolcsi Alma Centrum elnevezésű létesítmény Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén valósul meg.
    

A tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes

– fogalmazott a tárcavezető.
    Hozzátette, a fejlesztés segítségével 42 új munkahely létesül, ezzel 124-re bővül a kutatóállomáson foglalkoztatottak létszáma.
    Nagy István emlékeztetett arra, hogy

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari és csak egyharmada étkezési alma. Az a cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk, az ágazat azonban a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes.

    Rámutatott, közel húsz év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezt a folyamatot a korszerűtlen technológiák, elavult fajtaszerkezetek és a piaci háttér hiánya okozta. Hozzátette, arra kell törekedni, hogy a fejlődés lehetőségét magukban hordozó almatermesztőknek esélyt biztosítsanak, mert ez az egyetlen lehetőség a gazdálkodók piaci helyzetének stabilizálására.
    Mint mondta, a fogyasztók már egész évben megkövetelik a friss zöldség- és gyümölcsféléket, ezt az igényt viszont a termelők akkor tudják kielégíteni, ha rendelkeznek az időzített és környezetbarát termesztéshez szükséges növényházakkal.
    Az újfehértói beruházás előnyeiről szólva a miniszter hangsúlyozta, a központ a piaci igényeknek megfelelően összegyűjti, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a térségben élő termelők és termelői csoportok terményét, hosszú távon pedig fokozza a versenyképességet, és jó hatással lesz a térség fejlődésére.

    A tárcavezető kitért arra, hogy a fejlesztés megvalósítását a Vidékfejlesztési Program pályázati kiírása segítette. A kertészeti üzemek korszerűsítésére tavaly meghirdetett, eredetileg 30 milliárd forint keretösszegű pályázat keretét 68 milliárd forintra emelte a tárca, a beérkezett 406 kérelem közül eddig 208 támogatási kérelem kapott támogatói döntést csaknem 35 milliárd forint lekötéssel.
    

„Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege kétmilliárd forint volt maximálisan, ebből a keretből támogattuk 2,5 milliárd forinttal ennek a projektnek a megvalósulását, ami a teljes beruházás egy részét tudja finanszírozni”

– ismertette Nagy István. A beruházást a magyar állam 5 milliárd forinttal támogatta.

    Az eseményen Takács Ferenc, az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója elmondta, a tervek szerint a 2022 márciusára elkészülő centrum szaktanácsadó, kutatás-fejlesztési és kereskedelmi komplexum is lesz egyben, ahol helyet kap például egy, a szabolcsi alma történetét bemutató kiállítás. A feldolgozó üzemrészt üvegfal választja el a centrum központi részétől, a termelők pedig a szaktanácsadás mellett lehetőséget kapnak terményeik eltárolására és hűtésére, valamint segítenek nekik az értékesítésben – tette hozzá a szakember.

    Hosszú József, Újfehértó Fidesz-KDNP-s polgármestere arról beszélt, a kisváros 21. századi történetének legjelentősebb fejlesztése valósul meg, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke pedig megerősítette, egyebek között a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban keresik a forrást egy, a várost elkerülő út megépítésére, amivel javulhat a központ megközelíthetősége.

    Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője megköszönte a kormány eddigi hozzáállását az almatermelőkhöz, majd elmondta, az itt épülő technológia amellett, hogy visszaadja a több ezer gazdálkodó termesztésbe vetett hitét, megélhetésüket is nagyban elősegíti.

The post Az ország legnagyobb almatermesztési központja létesül a szabolcsi Újfehértón appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.