Mintegy 20 ezer család foglalkozik méhészettel, 1,2 millió méhcsalád van Magyarországon és 20-25 ezer tonnát tesz ki évente az országban a méztermelés, amelyet ösztönözni kell intézkedésekkel és támogatásokkal

    A miniszter kiemelte, hogy az unió által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel.

Emellett a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatáshoz jutnak, jövőre ezt 1000 forintra emelik.    

Nagy István szól arról is, hogy a magyar termelésű méz 70 százalékát exportálják.

Néhány évvel ezelőtt az egy főre jutó belföldi fogyasztás 40 dekagrammot tett ki, jelenleg egy kilogramm, ez még mindig alacsonynak számít az uniós átlagfogyasztáshoz képest, ezért ösztönözni kell a fogyasztást – mondta.     

A miniszter kiváló kezdeményezésnek nevezte az OMME mézesüveg és zárszalag bevezetését, amelynek köszönhetően egyértelműen beazonosítható a méz származása. Az agrártárca elsőként csatlakozott a mézes reggeli programhoz, jelenleg több mint 166 ezer gyerek él ezzel a lehetőséggel.

Az idén tavalyhoz hasonlóan közös kampányt indít az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a mézfogyasztás ösztönzésére.

Mint Giczi Gergely, az AMC ügyvezető helyettese elmondta:

december elejéig rendezvényekkel, rádiós kampánnyal, internetes jelenléttel népszerűsítik majd a mézfogyasztást, és hívják fel a figyelmet az egészségre gyakorolt jótékony hatásaira.

    Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy Magyarország 10-12 százalékát állítja elő az európai méztermelésnek. Az ágazatnak közvetlenül a méhészeti termékekből évente 25 milliárd forint árbevétele van, ennek több mint 10 százaléka támogatásként kerül vissza hozzájuk az államtól.

Az idei méztermés közepes mennyiségű lett, a minősége pedig – mint mindig – tökéletes

– fogalmazott.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Nagy István: ösztönözni kell a méztermelést appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 30-án, a Méhek napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten jelentette be:

Hatszázmillió forintot biztosít idén a kormány a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére, amelyre a méhészek a kérelmeket a tervek szerint nyáron nyújthatják majd be elektronikusan

    A tárcavezető hozzátette, hogy a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek.

Emellett a tárca kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzésére. 

A miniszter elmondta, hogy 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Unió Bizottsága több mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programok keretét. Magyarország hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A bizottság általi elfogadás függvényében ez összesen akár több mint évi egymilliárd forintot is jelenthet – jegyezte meg.     

Reményeik szerint ezért a program további támogatási célokkal bővülhet. Példaként említette többek között

• a méhész szervezetek működését és kohézióját elősegítő intézkedésekhez adható támogatást, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti.
• Emellett a méhviaszcseréhez adható, valamint a termelői mézek bevizsgálásához és a kaptárvásárláshoz adható támogatás. 

Nagy István kiemelte, hogy a tavaly Magyarországon is tapasztalt nagymértékű méhpusztulás ráirányította a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére. „Ezért is szeretnénk felkelteni az emberek figyelmét a méhfajok fontosságára és ezért hirdetjük meg 2019-ben a Beporzók Évét!” – tette hozzá.    

Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy a közös agrárpolitika jövőjéről az újonnan felálló európai parlament dönt majd.

Az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben többek között kötelezővé válna a méhészeti program uniós színtéren, emellett külön fejezet lenne a méhészetről, valamint felértékelődne az ökorendszerek jelentősége, több forrást lehetne majd lehívni, amely kedvezhet a méhészeknek.

Jelenleg 36 millió euró érkezik a méhészeti programra európai szinten, a mézjelentésben közel 60 millió eurót irányoztak elő – jegyezte meg.     

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy 50 millió méhcsalád él a Földön, amelyek mintegy 200 milliárd dollár közvetett hasznot termelnek évente. Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és 20 ezren végeznek méhészeti tevékenységet, az ágazat árbevétele évente 20 milliárd forintot tesz ki.     

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója elmondta

az unióban Magyarországon a legmagasabb a méhsűrűség, egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut. Az AMC a mézfogyasztás ösztönzésére kampányt indított tavaly, amely idén is folytatódik.     

A sajtótájékoztatón stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az OMME a méhészet szakmai hátterének támogatása érdekében.     

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a megállapodásról elmondta

Magyarország kormánya a párbeszédre, a szövetségre, az együttműködésre és a közös munkára törekszik a szakmai érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel, a legfontosabbakkal stratégiai együttműködési megállapodást is kötnek a szaktárcák.

    A közelmúltban megállapodás született a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz), a közeli jövőben ilyeneket terveznek a nyugdíjasokkal, a magyar gazdákkal, a cukorbetegekkel vagy a fogyatékossággal élőkkel – tette hozzá.   

..

Forrás: MTI

fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kormány idén 600 millió forintot biztosít a méhészek támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 2-án Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában

    Nagy István a Szent István Egyetemen tartott rendezvényen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön.
    Hozzátette:

a hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.
    

A miniszter beszélt arról, a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.

Nagy István elmondta:

a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ezért még több forrás jut jövőre az élelmiszerminőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a kártevők elleni védekezésre, a környezetterhelési monitoring vizsgálatra és a szakmai továbbképzésekre. 

 Hozzátette: a korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022-es időszakban a program keretében évi 5 035 248 euró hívható le.
    Felidézte, az elmúlt időszak legnagyobb megpróbáltatását a nyári méhpusztulás jelentette. E probléma súlyát az is jelzi, hogy a növényfajok több mint 80 százaléka függ a méhek beporzásától, amely az élelmiszeripar 76 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százalékára is hatással van. Nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe – fűzte hozzá a miniszter.

    Kitért arra is, hogy végre megszületett az a brüsszeli döntés, amelynek értelmében az úgynevezett neonikotinoidos növényvédő szereket nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken. Ezt a szabályt Magyarország már május óta alkalmazza; a döntés december 19-én lép hatályba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán mára négy növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, további huszonegy készítmény engedélyéből pedig a szabadföldi felhasználási lehetőséget törölte.
    

Nagy István azt mondta, a tárca megfontolja az OMME javaslatait és dolgozni fog azok megvalósításán. Példaként említette

• az elektronikus növényvédelmi napló bevezetését, amely nyomon követi, hol és mikor mennyi növényvédő szer került a környezetbe,
• a gazdák számára előírt kötelező növényvédelmi tanfolyam indítását,
• valamint az egyes növényvédelmi szerek felhasználásának követését. 

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A mézfogyasztás jó hatással van a gyermekek egészségére, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a méhészet veszélybe kerülését az egész mezőgazdaság megérezheti

– mondta az agrárminiszter az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, az Agrármarketing Centrummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett program megnyitóján. Nagy István hozzátette,

a méhek nélkül az európai növénytermesztés nem létezhetne. Magyarországon a méhészet mintegy 20 ezer család megélhetéséhez járul hozzá, akik kiváló minőségű mézeket készítenek.

A rendezvényen Robert Kokalj szlovén nagykövet köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatta a szlovén kezdeményezést a méhek világnapjának kijelölésére. Elsőként 2018-ban ünnepelték meg a világnapot május 20-án, mely az első osztrák méhészeti iskola szlovén származású vezetője, Anton Jansa születésnapja. A „Mézes reggeli” kezdeményezés szintén Szlovéniából indult.

    Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta, a programhoz az alapanyagot mindig helyi méhészek biztosítják és számos esetben alakult ki olyan kapcsolat az oktatási intézménnyel, hogy a diákok később a méhészeteket is felkeresték.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese szólt arról, hogy szervezetük a mézfogyasztás növelése érdekében több helyszínen szervez fesztiválokat, valamint kampányt indítottak a rádiókban és a közösségi média oldalain.
    Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország harmadik a méhsűrűséget tekintve, az EU-n belüli mézkereskedelemben az ország 40 százalékost részt birtokol. A megtermelt méz 80-90 százalékát külföldön értékesítik, sokszor rosszabb minőségű termékek feljavítására.
    A magyar mézfogyasztás lassan emelkedik, 0,8 kilogramm fejenként, miközben az uniós országokban átlagosan 1,7 kilogramm évente.

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: kormany.hu

Fotó: Kovács Zoltán

The post Tatán kezdődött a „Mézes reggeli” appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. Mindenkit arra buzdítok, hogy válassza és fogyassza a kiemelkedő minőségű és megbízható magyar mézeket!

– mondta Nagy István agrárminiszter.

 

Az idén közepes mennyiségű mézet állítottak elő a méhészek az előző évekhez képest. A megtermelt méz kiváló minőségű. Magyarország méznagyhatalomnak számít, Európában itt a második legnagyobb a méhsűrűség, ugyanakkor a mézfogyasztásban még nem szerepel az ország az élen. Belföldön mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik.

Az ágazatnak idén nehéz időjárási körülményekkel kellett szembenéznie, emellett állategészségügyi nehézségek is adódtak, de vannak gondok az értékesítésnél is.

Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy többek között rádiókampánnyal népszerűsítik széles körben a mézfogyasztást, a fiatalokat a közösségi médián keresztül szólítják meg, emellett országszerte különböző rendezvényeken is reklámozzák a fogyasztás előnyeit. Kiemelte:

a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 85 százaléka függ a beporzástól, ami nélkül az élelmiszerellátási lánc is felborulhat.

Bross Péter, az OMME elnöke beszédében azt fejtegette, hogy ha az országban az egyedülálló háztartásban élők negyedévente, a családosok pedig kéthavonta egy kilogramm mézet vásárolnának, akkor a termelt mennyiség teljes mértékben lefedné a belföldi fogyasztást. Ha magyarok 60-70 százaléka minden reggel egy teáskanál mézet megenne, akkor a Magyarországon termelt összes méz elfogyna.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta:

az agrárkamara is fontosnak tartja a mézfogyasztást ösztönző kampányt. Évek óta támogatják az Európai mézes reggeli elnevezésű akciót, amely olyan gyermekekhez juttat el mézet, akiknek egy része életében először találkozik ezzel a termékkel. A jövő mézfogyasztóihoz idén 100-150 ezer mézcsomagot juttatnak el

– tette hozzá. Kitért arra is, hogy az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. A megtermelt méz körülbelül 80 százalékát a határokon túl adják el, ezzel öt százalékkal részesedik az ország a világ mézkereskedelméből.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Indul a mézkampány! (video, galéria) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a találkozón hangsúlyozta, a kormány továbbra is szoros együttműködésben kíván a méhészekkel együtt dolgozni.

Nagy István hangsúlyozta

a kormány továbbra is szoros együttműködésre törekszik a méhészekkel. A megbeszélésen a tárcavezető az egyesület vezetőségével a méhészeti ágazat legfontosabb szakmai kérdéseiről egyeztetett, a méhegészségügyi hálózat megerősítése, a magyar méz belföldi fogyasztásának és exportjának növelése, valamint a méhészeti képzés fejlesztése is szóba került. 

Az ágazat további fejlesztése érdekében az agrártárca és a méhészek egyesülete egy stratégiai keretmegállapodást kötött nemrégiben. Az együttműködésről szóló dokumentumban többek között az szerepel, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.

A támogatások nagy mértékben járultak hozzá a méhészet fejlődéséhez. 

A méhészeti ágazat 2010-től 50-50 százalékban költségvetési, illetve uniós finanszírozású  kapott támogatást, ami segítette

• a technológiai megújulást,
• a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését,
• a méhészeti kutatásokat
• és a méhészek szakmai továbbfejlődését

Kitértek arra is, hogy Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, a méhcsaládok száma meghaladja az egymilliót. Az ország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban.

forrás: kormany.hu

Fotó: Kovács Zoltán

The post A kormány továbbra is szoros együttműködésben dolgozik a méhészekkel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarországon jelenleg mintegy húszezer méhész tevékenykedik. A méhcsaládok száma jelentősen emelkedett:

• 1990-ben mintegy ötszáz-hatszázezer méhcsalád volt hazánkban,
• 2010-ben ez a szám már 997 ezerre nőtt,
• a legutóbbi, 2016-os adatok szerint pedig már meghaladta az 1,2 milliót is hangzott el Summa adásában.

A legutóbbi két évtized átlaga alapján Magyarország évi 20-25 ezer tonna mézet termel, amivel jelentős súlyt képviselünk az Európai Unió piacán.

A magyar kormány 2010 óta több intézkedéssel is támogatta az ágazatot. Ezek közül az egyik legfontosabb a fő méhlegelő, vagyis az akácfák megvédése volt.

Létrejött Magyarországon az akáckoalíció, amellyel sikeresen meg tudtuk védeni azt, hogy Magyarországon az akácfákat békén hagyják, sikerült megvédenünk azt, hogy a legnagyobb méhlegelőnk változatlan formában megmaradhat. És ez az akáckoalíció tette lehetővé azt, hogy ma már az akácméz hungarikum szerte a világban. Az akácméztermés 80 százaléka  itt keletkezik Magyarországon

mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium  parlamenti államtitkára.

Emellett a kormány a mézhamisítás téren is igyekezett megvédeni a termelők érdekeit. Az unió méztermelése 500-550 ezer tonna körül alakul egy évben, azonban szakértők szerint ez csak az EU-s belső fogyasztás mintegy 50-60 százalékát fedezi. Éppen ezért a fennmaradó hányadot a térség importálja, az EU-ba áramló, sokszor kétes minőségű méz viszont sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

Magyarország állítja elő az Európai Unió éves méztermésének 15 százalékát. Évjárattól függően a harmadik-hatodik helyen vagyunk a megtermelt méz mennyiségében. Az egy négyzetkilométerre jutó méhcsaládszámban Magyarország listavezető, hiszen 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, nincs még egy olyan hely az unióban, ahol ilyen sűrűn lennének a méhcsaládok

 mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Sikeres magyar kezdeményezés a mézhamisítás ellen

Hamisított, ipari jellegű, iparilag előállított műmézek jelentek meg az Európai Unió piacán, amelyek természetesen jóval olcsóbbak, mint a természetes úton előállított mézek, és addig, míg a boltok polcait ellepte ez az ipari műméz, addig a magyar méhészek kiváló méze ott maradt az udvaron. Ezért ez ellen mi nagyon határozottan felléptünk, Brüsszelben is szót emeltünk azért, hogy ez nem lehetséges. Találtunk egy nagyon kiváló európai uniós képviselőt, Erdős Norbertet, aki vette a fáradtságot, és kiállt a magyar méhészek mellett Európában, és elkészítette a mézjelentést, ami óriási siker, hiszen óriási többséggel el is fogadta az Európai Unió

fogalmazott Nagy István.

A március 1-jén elfogadott dokumentum a mézhamisítás elleni fellépést, a mézpromóció ügyét és a méhészek támogatásának növelését is előtérbe helyezte. Utóbbit tekintve a méhészágazat uniós szinten évente jelenleg mintegy 36 millió euró, azaz nagyjából 10-11 milliárd forint támogatást kap az EU pénzügyi forrásaiból.

36 millió eurót különített el az Európai Unió a méhészek számára. Ehhez a tagországoknak hozzá kell tenniük ugyanúgy még 36 millió eurót. Így összesen 72 millió euró jut a méhcsaládokra. Ez a támogatás nem valami sok, mindössze 4 euró/méhcsalád, az Európai Unió méhcsaládszámait figyelembe véve

mondta Bross Péter.

A hazai ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től mintegy tízmilliárd forint támogatást kapott, amelyet részben hazai költségvetési forrásból finanszírozott a kormány. Ez az összeg segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések és eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat, illetve a méhészek szakmai továbbfejlődését.

Az ágazat további fejlesztésének érdekében március 23-án stratégiai megállapodást írt alá a kormány és az ágazat.

forrás: www.hirado.hu

The post A méhészeti ágazat fejlődése az elmúlt nyolc évben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István elmondta:

a keretmegállapodás tartalmazza, hogy a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben kívánnak dolgozni, együttműködnek a szakmai kérdésekben. Rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat. 

Bross Péter nyilatkozata szerint

a megállapodás arról szól, hogy az Európai Parlament által elfogadott mézjelentésben foglaltakon tovább kell dolgozni, el kell érni, hogy az EP javaslataiból jogszabálymódosítás legyen. Az egyesületi elnök beszélt arról is, hogy a meleg tél utáni hideg időjárás nem kedvez a méhészeteknek, a következő tíz nap kritikus lesz. 

    Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta

a kormány stratégiai partnerként tekint a méhészekre, az őket összefogó egyesületre. Magyarországon több mint 20 ezer méhész tevékenykedik, és több mint 1,2 millió a méhcsaládok száma. Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban Spanyolország és Románia után – ismertette. 

Nagy István kifejtette: a méhészet kicsi, de kulcsfontosságú ágazat. A nemzetgazdasági jelentősége 1 százalék, míg az állattenyésztésben 3,6 százalékot tesz ki, de a méhek tevékenysége, a beporzás nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára. 

Az elmúlt években nagyon sok kihívással nézett szembe az ágazat, és ezek szoros szövetséget kovácsoltak a méhészek és a magyar kormány között. Példaként említette többek között a fő „méhlegelő”, az akácfák megvédését és a hamisított mézek kivonását a piacról. 

Az összefogás eredményének nevezte azt is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a méhcsaládok száma: míg 2010-ben 997 ezer méhcsalád volt Magyarországon, 2016-ra már 1,225 millió, amivel az unió 28 tagállama közül Magyarországon a hatodik helyen áll. A mézfogyasztás az összefogás eredményeként kétszeresére emelkedett: míg 2010-ben 40 dekagramm volt az éves átlagfogyasztás,  már eléri a 80 dekagrammot. 
    
Az államtitkár kiemelte továbbá

a méhészeti ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2010-től közel 10 milliárd forint – fele részt hazai költségvetési forrású, fele részt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami segítette a technológiai megújulást, a méhegészségügyi védekezések, eljárások fejlődését, a méhészeti kutatásokat és a méhészek szakmai továbbfejlődését. 

Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az EP-ben az ágazat helyzetével foglalkozó mézjelentés előterjesztője volt, kifejtette:

a stratégiai együttműködési szerződéssel nagyon fontos, több fronton zajló munka érett be. Kiemelte, hogy az EP óriási többséggel fogadta el március 1-jén a mézjelentést, amely érinti a mézhamisítást, a méhészek támogatásának a növelését, a mézpromóció ügyét. Úgy vélekedett, 1-1,5 éven belül nagyon komoly jogszabálymódosításokat is el tudnak érni, ha az együttműködés folytatódik.

    Hangsúlyozta, a méhészet a legfontosabb ágazat, hiszen az élelmiszeripari termékek 76 százaléka a méhek általi beporzásnak köszönhető, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig 84 százalék ez az arány. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában érzékelik a méhek, a beporzás fontosságát.

A mézhamisítás azért kap kisebb figyelmet, mert az EU saját mézfogyasztásának csupán 60 százalékát állítja elő. A magyarok számára azért kiemelten fontos a mézhamisítás ügye, mert a megtermelt méz 75 százalékát az európai piacon értékesíti, miközben az oda beérkező méz 20 százaléka bizonyítottan hamisított. Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően két-három éve nincs kínai méz a polcokon – mondta az európai parlamenti képviselő.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

The post Stratégiai megállapodást kötött az agrártárca és a méhészek egyesülete appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az államtitkár kiemelte, egyértelműen előmozdítja az ágazat helyzetét a szaktárca és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) stratégiai megállapodása. Emlékeztetett arra, hogy közös munka zajlott a Magyar Méhészeti Nemzeti Program végrehajtási rendeletének kidolgozásában, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos feladatokban jelenleg is együttműködik az OMME és a minisztérium. 

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Arról is szólt, hogy évtizedek óta fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. 

Az államtitkár hangsúlyozta,

a betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván. A nyúlós költésrothadás, a nozéma, s az egyéb kórokozók, kártevők minden esztendőben igen komoly károkat okoznak a méhészetekben, de a legnagyobb veszélyt mégis változatlanul a varroa atka jelenti.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség már meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel első helyre kerültünk Európában. A méhcsaládok száma meghaladja az  egymilliót, a méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között mozgott. A megtermelt méz nagyobb hányadát külföldön értékesítjük.

Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.

MTI/FM sajtóiroda

Fotó: Szarkáné Takács Edit

The post A méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km² értéket, amivel Európában első helyre kerültünk

– hangsúlyozta az államtitkár.

Nagy István aláhúzta, a magyar méz minősége kiváló. Arról is szólt, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.

A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 százalékát kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak, 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik

– ismertette az államtitkár.

A Földművelésügyi Minisztérium és az OMME stratégiai partnerségi megállapodásának köszönhetően közös munka folyik például a növényvédelemmel kapcsolatban.  Ennek lényege, hogy a szabályrendszer garantálja azokat a feltételeket, amelyek a méhekre veszélyt nem jelentő, optimális gazdálkodást tesznek lehetővé.

A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető.  A megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is elvitathatatlan, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát ugyanis rovarok porozzák be. 

The post Nagyobb összeghez jutnak a magyar méhészetek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.