A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása. A most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című kiírás vonatkozásában 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű konstrukció keretében pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről határoztak. Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, a támogatási kérelmek benyújtására 2022. november 15. – december 15. között, valamint 2023. szeptember 15. – október 15. között lesz lehetőség. Az idei évben benyújtott támogatási kérelem 12 hónapos időtartamra szóló igénylést jelent, amelyet 2023 őszén újabb egy éves támogatási időszak követ. A támogatás mostani egy éves kötelezettségvállalási időszaka 2022. október 16-tól indul, tehát ekkortól kell a magasabb szintű feltételeket biztosítani az állatállomány számára a támogatás lehívása érdekében, hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: támogatási kérelmet azon mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, akik a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként szerepelnek, valamennyi állategészségügyi nyilvántartási és nyomonkövetési kötelezettségének eleget tesznek, valamint betartják az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat.

Nagy István elmondta, az uniós agrártámogatási rendszerben a baromfitartók számára eddig alapvetően beruházásokat segítő támogatási lehetőségek álltak rendelkezésre, ezt bővítették most a magasabb szintű állatjóléti követelményeket kompenzáló támogatási formával. A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A feltételeket az Európai Bizottsággal való egyeztetés alapján, az uniós előírások mentén alakították ki, fűzte hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó uniós előírások értelmében a nemzeti költségvetésből finanszírozott baromfi állatjóléti támogatások közül ki kell vezetni az eddig ebből a forrásból támogatott állatjóléti tevékenységeket.  Ezeket a továbbiakban a Vidékfejlesztési Programból, majd azt követően a Stratégiai Terv pályázataiból finanszírozzák. A nemzeti baromfi állatjóléti támogatás keretei között 2022/2023 III. és IV. negyedévére kifizetési kérelem tehát már nem lesz benyújtható a takarmány nem kívánatos anyagtartalom-mentességének, illetve a takarmányozáshoz szükséges ivóvíz-minőségű víz biztosítására, sem a mechanikai sérülések megelőzésére. A felhívással nem érintett intézkedések vonatkozásában a nemzeti támogatási jogcím továbbra is elérhető lesz, emelte ki Nagy István.

Az új felhívás megtekinthető a www.palyazat.gov.hu oldalon.

The post Hamarosan elérhetők az új baromfi állatjóléti támogatások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy világunk egy rendkívüli, kihívásokkal terhelt időszakhoz ért. A föld népessége növekszik, miközben további területek művelésbevonásával nehezen számolhatunk. A koronavírus-járvány már önmagában felforgatta a globális ellátási láncokat. Az új, bizonytalan helyzetet pedig tovább terheli az orosz-ukrán háború, mely nyomán infláció és drágulás tapasztalható az élet minden területén – tette hozzá. A tárcavezető kiemelte, az élelmezés biztonsága jelen helyzetben különösen felértékelődik – még akkor is, ha láthatóan sem Magyarországnak, sem Szerbiának nincs mitől tartania ezen a téren, hiszen mindkét ország a mezőgazdaság szempontjából kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Ezt a kedvező helyzetet tovább erősíti az a biztonsági háló, melyet az országaink közötti barátság biztosít. Kifejtette, hazánk és déli szomszédunk is egyidejűleg hozott meg olyan fontos biztonsági intézkedéseket, mint az élelmiszerárstop vagy az élelmiszeripari alapanyagok exportját szabályzó intézkedések. A rendkívüli világpiaci kereslet ellenére országainknak sikerült elkerülni a kivitel olyan mértékű hirtelen megugrását, amely veszélyeztette volna a belső ellátást.

Nagy István kitért arra is, hogy az élelmezésbiztonság mellett a külkereskedelmünk fokozását továbbra is kiemelten kezeli hazánk. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar agrárexport 2021-ben 10,7 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket. A mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelése érdekében jelentős előrelépések történtek Magyarországon. Hangsúlyozta, a Magyar Kormány Megújuló vidék, megújuló agrárium programja minden eddiginél nagyobb nemzeti forrást biztosít a vidék megerősítésére, az élelmiszertermelés biztonságának értékteremtő erejének növelésére. A miniszter szerint komoly eredmény az is, hogy a Szávaszentdemeteren és Csenejen most megvalósult KITE logisztikai központok 50%-os magyar állami támogatásával közvetetten a szerbiai élelmiszertermelés biztonságához, modernizációjához is hozzá tudtunk járulni.

The post A modern technológiák az élelmezésbiztonságot is szolgálják appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy munkahelyeket teremteni az ország nagy gazdasági központjaitól távolabb még nagyobb hozzájárulást jelent a vidéki Magyarország megerősödéséhez. A Bát-Grill Baromfifeldolgozó Kft. azok közé a vállalkozások közé tartozik, amelyek már a gyakorlatban is sikeresen hozzájárultak a vidék gazdasági és foglalkoztatási erejének növeléséhez. Ez a cég azonban nemcsak a jövedelmezőség szempontjából fontos keresletet biztosítja 100 kilométeres körzetben, hanem a magyar mezőgazdaság modernizációs, hatékonysági törekvéseihez is nagyban hozzájárul térségi szinten – tette hozzá Nagy István.

A miniszter arról is beszélt, hogy háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre, 2027-ig összesen 4265 milliárd forintot biztosítanak a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítására. A kormány oldaláról azt szeretnék elérni, hogy minden magyar agrárvállalkozó nyertese legyen a történelmi léptékű támogatásoknak. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban összességében nemcsak a koronavírus-járvány okozta válság kezelése tekinthető sikeresnek, hanem közben emelkedett a kibocsátás, az agrárexport és a külkereskedelmi többlet is. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az Európai Unió tagjaként a világ egyik legszigorúbb élelmiszerhigiéniai és állatjóléti követelményeinek kell, hogy megfeleljenek a magyar termelők. Az élelmiszeripar termelési értéke több mint a kétszeresére emelkedett 11 év alatt, ennek köszönhetően megközelítette a 4500 milliárd forintot – mondta el Nagy István. Kifejtette, a baromfihús feldolgozás, tartósítás szakágazat kiegyensúlyozottan és stabilan növekedett, teljesítménye 2021-ben 432 milliárd forint volt, 2010-óta több mint két és félszeresére bővült. A tárcavezető kiemelte, tovább kell folytatni a fejlesztéseket, és a kapacitások ésszerű növelését, mert így bővül a foglalkoztatás és nő hazánk gazdasági teljesítménye.

The post A magyar vidék jövője Magyarország jövője is egyben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi agráriumban a hagyományokon nyugvó, korszerű szakmai tudás alkalmazásán túl, elengedhetetlen a természeti környezet megóvását biztosító és a versenyképességet növelő innovatív megoldások megléte. Ezért a kormánynak elkötelezett célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Óriási lehetőséget biztosítanak a magyar vidék számára az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80 százalékkal kiegészített, 4 265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források. Csak a 2021-ben eddig megjelent új pályázati felhívások keretösszege megközelíti az 1100 milliárd forintot – tette hozzá. Nagy István kiemelte, az ültetvénytelepítésre és gyógynövénytermesztésre szánt támogatásokhoz összesen 15 milliárd forint keretösszeget különítettek el. A termelők mintegy 2500 hektáron tervezik az új, magas színvonalú gyümölcstermő területek kialakítását. Emellett a kertészeti üzemek általános megújításának támogatására 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg pályázat. Kiemelte, az élelmiszeripari üzemek fejlesztése kapcsán egy technológia- és eszközfejlesztést célzó 50 milliárd forint keretösszegű, és egy komplex üzemfejlesztést lehetővé tevő 200 milliárd forint keretösszegű felhívást írt ki az agrártárca.

A miniszter beszélt arról is, hogy a 2020-as és 2021-es év megmutatta a magyar mezőgazdaság, s ezen belül a szőlő- és borágazat válságállóságát. Hangsúlyozta, az egyes termelőknél nagyobb mennyiségben halmozódhattak fel borok az elmúlt időszakban. A segítség részeként ezért a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők részére nyújtott támogatást 2020 után idén is igényelhették az érintett pincészetek, ehhez 1,5 milliárd forintot biztosított a kormány. Az erről szóló rendelet szeptember elején jelent meg. Emellett pedig idén augusztus 1-jén hatályba lépett az új bortörvény – emlékeztetett Nagy István. Az agrártárca kiemelt célja, hogy minél több gazdálkodó éljen a támogatási lehetőséggel, kiszámíthatóan, biztonságosan és folyamatosan férjen hozzá a forrásokhoz, növekedjen a támogatásokba bevont területek aránya és ezáltal minél nagyobb területen és minél több ágazatban valósuljon meg a természetkímélő gazdálkodás.

The post A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a 19. Csengeri Almanapok megnyitóján elmondta, a közös agrárpolitika (kap) forrásainak nemzeti társfinanszírozási mértéket a kormány nyolcvan százalékra emelte fel, ami háromszor nagyobb összeg, mint a korábbi években volt.
    A tárcavezető Forján Zsolt (Fidesz-KDNP), a magyar-román határ melletti kisváros polgármesterének egy helyi almafeldolgozó létrehozására tett javaslatára reagálva kifejtette, most is nyitva van egy olyan pályázati lehetőség, amellyel egy ilyen élelmiszeripari üzemet meg lehet építeni.
    A kormány akár ötmilliárd forint támogatást is tud adni ahhoz, hogy egy ilyen komoly üzem megvalósulhasson Csengerben – tette hozzá Nagy István.
    A miniszter szerint a világ értékválságban szenved, keresi azokat az identitási pontokat, amelyekhez viszonyulhat. A magyaroknak azonban megvannak ezek a fontos pontok, a hit, a hagyomány és a kultúra, „innen jön a segítség” – fogalmazott Nagy István.
    Az eseményen Kovács Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, ezen a fesztiválon a térség legfontosabb termékét, a csengeri almát ünneplik.
    Minden arról szól, hogy tudjuk a magyar vidéki életet élhetővé és gazdaságossá tenni, és lelkületileg magyarnak megtartani – mondta a nagyobbik kormánypárt térségi képviselője.

The post A magyar vidékfejlesztési program támogatása Európában egyedülállóan magas appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése tekintetében központi kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges – tette hozzá.

Nagy István szerint a felhívás éppen ezért önállóan támogatható tevékenységként terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók és terménytárolók technológiai korszerűsítésére nyújt lehetőséget. A pályázat emellett kiterjed még a kapcsolódó eszközök, technológiák beszerzésére és felújítására, valamint a létesítmények energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására. A felhívás a meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett rakodógépek beszerzésére is vonatkozik – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás keretében mezőgazdasági termelők jogosultak a kérelmek benyújtására. A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás maximális mértéke pedig 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50%-át lehet támogatásként megkapni, ez a közép-magyarországi régióban 40%, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – hangsúlyozta a tárcavezető. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

The post Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a természethez való közelség, a kis közösségek és a mindennapokat átszövő hagyományok min-mind a vidéki élet csodálatos sajátosságai.

Nagy Istvánt megdöbbentette, hogy a nyaralók panaszai miatt megszüntették Balatonberényben a reggeli harangozást, mert többeket zavart a korai ébresztés. Emellett pedig a település vezetésének a kakaskukorékolással kapcsolatban is van egy ügye. Mivel a jelenség nem egyedi a tárcavezető társadalmi párbeszédet majd pedig törvényjavaslat alkotását kezdeményezi a vidéki élet hagyományainak védelme érdekében.

A vidéki életforma szerves részei a jelen lévő hangok és illatok. Ezek nem lehetnek zavaróak egy oda érkezőnek vagy újonnan beköltözőnek. A földművelésnek és az állattenyésztésnek megvannak a több évszázados sajátosságai. A vidéki élet hagyományai pedig fontos örökségeink

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy korábban Franciaországban a vidékre költöző városlakók fejtették ki elégedetlenségüket az olyan zajokkal kapcsolatban, mint a kukorékolás, a birkabégetés, vagy a tehenek kolompolása. A zavaró tényezők listájára a takarmány és trágyaszag is felkerült. A tárcavezető hozzátette, ennek az abszurditásnak, sikerült megálljt parancsolni. A francia nemzetgyűlés ugyanis már elfogadott egy törvényt azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei.

The post Kötelességünk a vidéki értékek megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hangsúlyozta, hogy

a 950 milliárdos programmal megnyitják az utat a versenyképességet, a hatékonyságnövelést és a gazdaság dinamizálását szolgáló, értékteremtő fejlesztések előtt, emellett támogatják a vállalkozások innovatív fejlesztéseit, digitális átállásukat és a hatékonyságuk növelését célzó beruházásokat.

    A program részeként a tavaly év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét 280 milliárd forinttal emelik meg és már a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük újabb állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére.

    Az agrártárca vezetője hozzátette, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően a beruházási kedv fokozódik, tavaly az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét népszerűségének köszönhetően 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték.
    Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum százmillió forint, maximum kétmilliárd forint – mondta.
    A döntések március vége óta folyamatosan születnek meg, eddig 277 pályázatra 123,5 milliárd forint támogatást ítéltek oda – sorolta.
    Nagy István hangsúlyozta, hogy minden megfelelő pályázatot támogatnak és május végéig a legtöbbről döntenek.
    Kiemelte, hogy

a pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósulhat meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény, terület épülhet vagy újulhat meg.

    Hozzátette, hogy ebből a forrásból újul meg az Extra Tej Kft. beledi szarvasmarhatelepe is, a fejlesztést a kormány mintegy 550 millió forinttal támogatja.
    A beruházás részeként új istállók és egy hatállásos fejőház épül, borjúketrec rendszert is kialakítanak, a megújuló energiáról pedig napelemek gondoskodnak majd.

    Nagy István elmondta, hogy a jelenleg 48 embert foglalkoztató cég 1968-ban alakult, jelenlegi tulajdonosai 2003-ban vették át. Az utóbbi 18 évben mintegy kétmilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, amelyhez több mint 792 millió forint támogatást nyertek el.

    Pintér Zsolt, az Extra Tej Termelő Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a fejlesztés értéke mintegy egymilliárd forint.
    A beledi telepen 2350 egyedet nevelnek, amelyből 950-960-at fejnek naponta háromszor.
    Egy nap alatt mintegy 37-38 ezer kilogramm tejet adnak a tehenek, tavaly összesen 12,5 millió kilogrammot értékesítettek. A termelt tej és az értékesített tej aránya 98 százalékos, ami jelzi, hogy a tehenek egészségesek.
    A nyilvános adatok szerint a cég árbevétele 2019-ben 1 milliárd 447 millió forint volt, 147 millió forinttal több, mint 2018-ban. Adózott eredménye 208 millió forintot tett ki, amely 40 millió forinttal magasabb, mint az előző évben.

The post Az idén mintegy 950 milliárd forint használható fel a Vidékfejlesztési programban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter az eseményen arra emlékeztetett, hogy

a hazai agrárium versenyképességének erősítését szolgálja a Vidékfejlesztési Program keretében az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat.

Hozzátette: az első döntések március végén születtek meg, eddig összesen 142 pályázat részesült pozitív elbírálásban mintegy 69 milliárd forint értékben. Emellett további 200 milliárd forint körüli összegben születhet még támogatói döntés. A kezdeményezésnek köszönhetően csak a sertéságazatban összességében 300 ezer m² istálló, fiaztató, kocaszállás és egyéb építmény újulhat meg, ami körülbelül 600 ezer férőhelyet jelenthet – emelte ki Nagy István.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a  K 64 Farm Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kereskedelmi Kft. 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, így a vállalkozás összességében 4 milliárd forintból fejlesztheti Füzesabonyban a sertéstelepét. A beruházás révén több mint 12 ezer hizlaldai férőhelyet alakítanak ki 4 épületben, az állatok takarmányozása pedig kombinált önetetőkkel valósulhat meg.

Kifejtette,

kiemelt cél az agrárium átfogó megújítása, ennek érdekében pedig a kormány az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít, amely már a 2021-es és 2022-es évre  további 1527 milliárd forinttal emeli a Vidékfejlesztési Program eddigi 1414 milliárd forintos keretösszegét.

Csak az idei évre több mint 950 milliárd forint felhasználási lehetőségéről döntött a kabinet ezzel megnyitva az utat  a versenyképességet, hatékonyságnövelést és a gazdaság dinamizálását szolgáló beruházásoknak. A kisebb léptékű állattartó telepek megújítására irányuló pályázati felhívás áprilisában jelenik majd meg 30 milliárd forint keretösszeggel – fűzte hozzá az agrártárca vezetője.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta: Eger és térsége munkahelymegtartó képességére lesz jó hatással a most induló beruházás ezért, fontos, hogy az elindult fejlődés tovább folytatódjon.

The post Az állattartó telepek korszerűsítése a versenyképesség záloga appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.