erősödik a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) integrációjával, és így még magasabb színvonalon válik képessé a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésére.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja, amelyhez elengedhetetlen a jól szervezett szakmai bázis. Ennek érdekében átszervezték és hatékonyabbá tették a mezőgazdaság fejlődéséhez fontos háttérintézményi rendszert. 2014-ben ezzel a céllal jött létre a NAIK, amely az elmúlt években bizonyította, hogy a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozásával és végrehajtásával képes a nemzet jövedelemtermelő képességének fokozására.

A kutatóintézet május elsejei integrációjával az agrárkutatási központ még erősebbé vált, tovább fejlődött a meglévő kutatóintézeti rendszer, egy koncentrált, dinamikus hálózat jött létre. Az intézményben az eddiginél átláthatóbb költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munka folyik, emellett kiemelt helyet tölt be a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az integrációt követően az AKI legfontosabb feladatait még magasabb színvonalon végzi – folytatta a miniszter és utalt az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtésre, és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenységre.

Az intézet olyan uniós és hazai információs rendszereket is működtet, mint a tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer, amelyek teljesítik Magyarország tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit az Európai Bizottság felé. Az agrárstatisztikai információs rendszer pedig képes megalapozni az élelmiszergazdaságot érintő szakpolitikai döntéseket. Az elmúlt évek adatgyűjtéseivel az intézet megteremtette azt az adathátteret, amely alapot adhat az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat kialakításához – sorolta a miniszter.

Nagy István az elmúlt években fontos kutatói sikerei között említette az agrárerdészet honosítását, a magyar rizstermesztés versenyképességének javítását célzó vizsgálatot és azt a kutatást, amely a drónok alkalmazását vizsgálja a mezőgazdaságban. 

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság óriási fejlődésen megy át. A következő években legalább ezer milliárd forinttal lehet megnövelni az ágazat jelenleg 2750 milliárd forintos termelési értékét. Ugyanakkor a növekedés kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és innovatív eredmények alkalmazásával lehetséges.

A főigazgató szerint a magyar agrársikerek zálogát a gazdabarát szakpolitika, a döntéseket megalapozó világszínvonalú innováció és a fogadókész gazdatársadalom jelenti. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a NAIK rendszerében jelenleg 200 kutatási projekt van folyamatban, évente mintegy 10 milliárd forintot fordítanak agrárkutatásra, ennek közel 60 százalékát az állami költségvetésből finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig uniós forrásokból, valamint szolgáltatási bevételekből.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Az Agrárgazdasági Kutatóintézet integrációjával erősödik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az eseményen részt vett Nagy István jelenlegi agrárminiszter is.

Mezőssy Béla jogi tanulmányai után Szabolcs vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett. 1896-ban a nagykállói kerület függetlenségi programmal képviselővé választotta. Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején tagja volt a szövetkezett ellenzék országos vezérlő bizottságának, valamint Szabolcs vármegyében az ún. nemzeti ellenállás vezetője. 

1906-tól 1910-ig földművelésügyi államtitkárként tevékenykedett, 1910-től pedig újból képviselő, függetlenségi párti programmal. 

1917. június 15-től 1918. január 25-ig a harmadik Wekerle-kormányban földművelésügyi miniszter volt.

1918 után visszavonult a politikai élettől. 1910-től 1917-ig, illetve 1918 és 1926 között a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat elnöke volt.

Forrás: szon.hu

Fotó: Sipeki Péter

The post Mezőssy Béla egykori agrárminiszterre emlékeztünk Újfehértón appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövettel való megbeszélésen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, a szomszédos országgal kiemelt szerepe van a régiókkal folytatott ágazati kapcsolattartásnak.

Ausztria mezőgazdasági és a környezetügyi szempontból is az Agrárminisztérium legfontosabb partnerei között szerepel.

Teljeskörű együttműködés létrehozására törekszünk Georgiával- mondta Nagy István, Georgia magyarországi nagykövetével folytatott megbeszélésén. A felek többek között állattenyésztéssel, szőlészettel, halászattal és akvakultúrával kapcsolatos kérdésekről egyeztettek, valamint megállapodtak abban, hogy a két ország szakértői 2019 során egyeztetnek az együttműködési lehetőségekről.

.

Nagy István vidékfejlesztési, környezetvédelmi és öntözéssel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Oleg Ţuleával, a Moldovai Köztársaság nagykövetével. Egyetértettek abban, hogy a magyar-moldáv mezőgazdasági kapcsolatok terén a felsőoktatási együttműködés és az üzleti szféra fejlesztése a legfontosabb elemek.

.

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

A miniszter az egyeztetéseken kiemelte, 2019 az intenzív nemzetközi együttműködések éve. Nagy István valamennyi nagykövet számára jelezte, hogy az Agrármarketing Centrum szeptemberben megszervezi az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amelyre hazánk szeretettel várja a külföldi kiállítókat is.

Forrás: AM Satóiroda

.

The post Találkozó Ausztria, Georgia és Moldávia nagyköveteivel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

The post Általános Iskola épületenergetikai korszerűsítése Kunszigeten – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A magyar mezőgazdaság a jelenlegi lakosság dupláját, azaz 20 millió embert képes ellátni búzával, ami óriási eredmény. 
Az ország kenyere biztosított, a búzatermés be van takarítva, fele étkezési, fele takarmány minőségű. 

A miniszter szerint ez óriási eredmény, a klimatikus viszonyok, az időjárási nehézségek ellenére a gazdák mernek búzát termeszteni, pedig kényes növényről van szó.

    Az idei búzatermés 4,84 millió tonna, ez 5-7 százalékkal kisebb a tavalyinál, de kiváló eredmény – jelezte, hozzátéve: Magyarország évente 2 millió tonna búzát exportál, a magyar búza nagyon keresett.
    Kitért arra, hogy az eddigi adatok alapján várható liszt-, és kenyérár emelkedése, a búza árát felfelé hajtják a világszerte apadó készletek, a világban kevesebb búza van a raktárakban a korábbinál.
    

Kifejtette azt is, hogy a szőlő szürete minden eddiginél korábban kezdődött az idén, a minőség kiváló, reményeik szerint a boroknál a 2018-as kedvező évjárat lesz.

Teljes videó elérhető itt:

forrás: mti

The post Nagy István: a magyar mezőgazdaság 20 millió embert képes ellátni búzával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Szűk két hónap telt el agrárminiszterré történt kinevezése óta. Aki figyelemmel kísérte eddigi munkáját, s az elmúlt időszakot, az tapasztalhatja, munkatempója változatlan.

Mindig pörgős volt az élet körülöttem, miért is változna ez meg? Változik a világ, új kihívások érik az embert. Nem lehet megállni.

A minisztérium feladata megnövekedett. A vidékfejlesztés ismét az Agrárminisztérium hatáskörébe került.

Ezt természetesnek tartom, hiszen így vált tejessé az agrárium irányítása, kiteljesítése. Korábban Kecskeméten működött a Vidékfejlesztési Államtitkárság, s ez sok egyeztetési nehézséggel járt.  Az lenne a természetes, ha az államtitkárság visszaköltözne Budapestre, a Kossuth térre, azonban erre még várni kell, hisz a tér rekonstrukciója kapcsán a minisztérium épületét is felújítják. A munkálatok befejezéséig az államtitkárság Kecskeméten marad.

Fő vonalakban fölvázolná a jövő terveit?

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat. Ebben a büdzsében az agrárium szinte minden területére több jut. Tovább szeretnénk erősíteni az élelmiszer-biztonságot, az állat-egészségügyet. Fejleszteni kívánjuk az agrárkamarai vidéki hálózatot, a nemzeti parkokat, a meteorológiai szolgálatot. Erőteljesebben kívánjuk támogatni a magyar borászatot és a méhészetet. Régi adósság az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Erre eddig igazán nem találtunk megoldást. Kollégáim már dolgoznak azon a jogalkotási menetrenden, ami alapján megoldás születhet erre a problémára. Azt tervezzük, hogy a Nemzeti Földalap megvásárolja ezeket a földeket, s majd átgondolt módon értékesíti azokat. Továbbra sem változott az álláspontunk abban a kérdésben, hogy minden magyar termőföld magyar gazda kezébe kerüljön.

Úgy tűnik, mintha erősíteni szeretné az agrárdiplomáciát. Nemrég Vietnámban járt, majd több nagykövettel is tárgyalt Budapesten.

Magyarország számára az ázsiai piac komoly erőforrást jelent, ezért alakítunk ki szoros agrárdiplomáciai kapcsolatokat Vietnámmal. Július 7-én egy magyar-vietnámi baromfitenyésztési üzem alapkőletételén vettem részt, mert fontosnak tartom, hogy tovább erősítsük gazdasági kapcsolatainkat. Ezt követően tárgyaltam a japán nagykövettel, hisz a mangalicaexport tekintetében a japán piac kiemelten fontos számunkra. A szudáni és a libanoni nagykövettel is az együttműködés lehetőségeiről egyeztettünk.

Az agrártámogatások tervezett brüsszeli csökkentéséről is ejtsünk néhány szót.

Nem vagyunk egyedül azzal a véleményükkel, hogy elfogadhatatlan a közös agrárpolitikára fordítható uniós források Európai Bizottság (EB) által javasolt csökkentése a 2020 utáni időszakra. A magyar agrártárca számításai szerint a források 2018-as összehasonlító áron a közvetlen kifizetéseknél 16,4 százalékkal, a vidékfejlesztési támogatásoknál 26,6 százalékkal csökkennének. A visegrádi négyek, illetve Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia, valamint a balti országok is egyértelműen elutasítják ezt.

Önt ismerve senkit nem lep meg, hogy igyekszik választókörzete jelentős eseményein is részt venni. Legyen az akár egy Szent László-napi mosonmagyaróvári rendezvény vagy egy bölcsőde átadása.

Mindent megteszek azért, hogy a térségben élők hétköznapjaiban is részt vegyek. Hozzáteszem, az eddig elért sikerek mögött is ott van a háttérben az a kitűnő szakembergárda, akik segítik a munkámat. Nélkülük nem érünk el eredményeket. Így van ez odahaza is. Természetes, hogy szívemen viselem azoknak az embereknek a sorsát, akiknek akaratából országgyűlési képviselő lehettem. Ismerem választókörzetem összes települését, Szigetköz az egyik nagy szerelmem, azért is vettem örömmel részt azon az eseményen, Dunaszigeten július elején, ahol elmondhattuk, hogy állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javul majd a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelme és vízpótlása. 

Ez a projekt a legjobb bizonyíték arra, hogy ha egy térség összefog, akkor csodákra képes. Elismeréssel adózok az itt élőknek ezért a tenni és élni akarásért.

Forrás: http://www.gymsmo.hu/data/files/nyugat_hirmondo/2018_08_nyugat_hirmondo.pdf

Szerkesztő: Böröndi Lajos

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Töretlen lendülettel – Beszélgetés dr. Nagy István agrárminiszterrel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István agrárminiszter az eseményen a halfogyasztás növelését szorgalmazta, s célként jelölte meg, hogy emelkedjen az országos halfogyasztás átlaga.

   a bajaiak és a környékbeleik tízszer több halat fogyasztanak, mint az ország más részein élők: évente nyolcvan kilogrammot. Ezt a példát  mindenkinek követnie kellene, mivel a hal nagyon egészséges, a magyar tavi gazdaságok kiválóak, tehát olyan termék és lehetőség van a kezünkben, amellyel élni kell!

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Éppen ezért a következő időszak egyik célja az országos halfogyasztás átlagának növelése – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy sok érték van Baján és szerte az országban, de a baráti kötelékeknél, az együttléteknél, a közösségeknél nagyobb érték nincs.
    

Magyarország büszke a bajai halászlére, és ezért védelem, oltalom alá helyezte. Példaértékű a  hagyomány, amely a halétket övezi, s az, ahogyan megbecsülik, és részévé vált a helyiek mindennapi életének.

    Az agrárminiszter a bajai halászlé népszerűségét abban látja, hogy közösségben készül, oly módon, amelyet máshol nem tapasztalni. 

 Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerbiztonságért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy

Baja olyan város, amelyet csak szeretni lehet

A város és térsége országgyűlési képviselője egyúttal reményét fejezte ki, hogy a fesztivál minden résztvevő megtapasztalhatja a híres bácskai vendégszeretetet. 
    

Fercsák Róbert (Fidesz-KDNP), Baja város polgármestere a várost Magyarország egyik legszebb helyének nevezte, hozzátéve

addig él egy város, ameddig van hagyománya. A városi rendezvények közül a Bajai Halfőző Fesztivál a leghíresebb hagyományőrző ünnep, amely „gasztrokulturális esemény”.     

Felidézte: a Duna partján, a Szent Jánosról elnevezett városrészből évszázadokon át naponta jártak a vízre a bajai halászok, majd hazatérve elkészítették a legfinomabb halászlevet, amelyet mindig társaságban fogyasztottak el. 
    Beszélt arról is, hogy az idei fesztivál díszvendége testvérvárosuk, a horvátországi Biograd na Moru. A két települést ezer szál köti össze – mondta, megemlítve, hogy Baján jelentős a horvát anyanyelvű lakosság, helyi nemzetiségként ápolják kultúrájukat, őrzik a kapcsolatot az anyaországgal, és kiemelkedő a közéleti szerepük. 
    

A helyiek kedvence, a ma már hungarikum bajai halászlé a nevezők bográcsaiban mintegy 10 tonna hal, 1,8 tonna gyufatészta, 1 tonna hagyma, 15 ezer liter víz, 380 kilogramm őrölt pirospaprika és 260 kilogramm só felhasználásával készül. 
    A halfőző fesztivált Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulóján szervezték meg először. 1996-ban „még csak” 300 kondérban főzték a messze földön elhíresült halétket. Az esemény azóta többnapos programsorozattá, igazi népünnepéllyé vált.

forrás: mti

foto: Koprivanacz Kristóf

The post Bajai Halfőző Fesztivál – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István kiemelte, hogy

jövőre az idei évhez képest 12 milliárd forinttal bővül az Agrárminisztérium költségvetése, és a többletforrásoknak köszönhetően megteremthetők azok a lehetőségek, amelyek az ágazat versenyképességét és termelőképességét fokozzák.     

A jövő évi büdzsében az agrárium szinten minden területére több jut:

• tovább erősítik az élelmiszerbiztonságot, az állategészségügyet,
• fejlesztik az agrárkamarai vidéki hálózatot,
• a nemzeti parkokat,
• a meteorológiai szolgálatot 

Emellett a tárca folytatja

• az agrárium fejlesztését nehezítő osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését,
• a zárkertek fejlesztését,
• a magyar borászat
• és méhészek támogatását.

Nagy István kifejtette, hogy jövőre 5,5 milliárd forinttal nő a tárca által fenntartott intézmények finanszírozására fordítható összeg 2018-hoz képest. Jövőre többletforrást kap többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), ennek mértéke egymilliárd forint, a mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei pedig 2,2 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak majd.     

Mintegy 688 millió forinttal több jut a génmegőrzési intézményekre, de jobban járnak a nemzeti park igazgatóságok, mivel 140 millió forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak majd 2019-ben, mint idén.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 600 millió forint többletforrást kap egy új időjárási radar létesítésére, amely az országos jégkármegelőző rendszer munkáját segíti majd.

A miniszter ismertette, hogy az agrárágazati célfeladatokra fordítható összeg 5,77 milliárd forinttal nő majd jövőre 2018-hoz képest,

• a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) szervezésére 1,2 milliárd forint jut,
• a vidéki hálózat fejlesztésére több mint 897 millió forint áll jövőre rendelkezésre,
• a Tokaj-hegyaljai borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatására 688 millió forintos keretet biztosít a kormány.    

 Kiemelte, hogy 2019-től újabb áfacsökkentés segíti a magyar családokat. A tartós és féltartós (UHT, ESL) tejek áfája is 5 százalékra csökken, amivel 20 milliárd forintot spórolnak a családok.     

A kormány célja az, hogy a legkisebb áfa terhelje a legfontosabb élelmiszereket, ugyanakkor a mérséklésnek gazdaságfehérítő hatása is van. A gabonatermékek esetében a kormány javaslata alapján 2018. december 31-ét követően is fennmarad a fordított adózás rendszere.     

A miniszter rámutatott: a tisztán nemzeti költségvetésből megvalósuló támogatások jövőre 2010-hez képest mintegy 50 milliárd forintról csaknem 99 milliárd forintra nőnek, az uniós kiegészítéssel működő támogatások pedig megnégyszereződnek, és elérik a 12 milliárd forintot.

Kitért arra is, hogy a következő uniós költségvetésről már megkezdődtek a tárgyalások, Brüsszel egy olyan költségvetési javaslatot készített elő, ami többek között a magyar gazdáktól venne el pénzt, amiből a bevándorlást elősegítő célokat támogatná. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák érdekei ne sérüljenek – jelentette ki Nagy István.

Fotó. Pelsőczy Csaba

The post A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek

    Hangsúlyozta, hogy a magyar termelők jelentős bevételtől esnek el a csomagolás hiánya miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európában mézhiány van, miközben a magyar termelés évente 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi fogyasztást, ezért – mint hangsúlyozta – kiválóak a kiviteli lehetőségek. A miniszter szorgalmazta azt is, hogy rövid távon legalább a másfélszeresére kell emelni a belföldi mézfogyasztást. 

 Nagy István közölte, hogy a minisztérium minden eszközzel azon dolgozik, hogy kiderítse, miért pusztultak tömegesen a méhek az elmúlt hetekben. A háttérben összetett jelenség állhat, mivel külföldön is ugyanez történt, eredetére azonban egyelőre nincs magyarázat – tette hozzá.

Forrás: mti

fotó. archiv

The post Belföldön kell palackozni a magyar mézet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Fő témák:

• tematikus nap az Agrárminisztériumban a sertéságazat legfontosabb szereplőivel
• hazai sertéspestishelyzet 
• termelői költségek, piaci árak, hitellehetőségek, támogatások.

Meggyőződésem, hogy csak úgy találunk megoldást az előttünk álló kihívásokra, ha a gazdákkal szoros szövetségben állunk. Éppen ezért az Agrárminisztériumban olyan tematikus napokat szervezünk, ahol a szaktárca vezetői és az ágazatok legfontosabb szereplői találkoznak egymással, hogy megvitassák az aktuális ügyeket. Az első ilyen tematikus napon a sertéságazat kérdéseiről egyeztettünk.

Fotó : Pelsőczy Csaba

A résztvevők nagy száma, konstruktív viszonyulása a felvetett valós szakmai problémákhoz azt a reményt erősítette bennem, hogy a szóba hozott kihívásokra rövidesen megoldásokat is találunk

– mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak arról a megbeszélésről, amelyet a sertéságazat szereplőivel folytatott 2018. július 4-én.. 

Az első ilyen tematikus napon a sertéságazat kérdéseiről egyeztettek, és sok probléma merült fel: az állategészségügyi helyzettől kezdve a piacra jutás kérdéskörén és a nyomon követhetőségen át egészen a minősítés kérdéséig lényegében a teljes ágazatot átívelően mondták el észrevételeiket a jelenlévők.

A teljes cikk elérhető itt: Eddig sikerült elkerülni a nagyobb bajt a sertéságazatban Magyarországon

Sertéspestishelyzet

A megbeszélésen hangsúlyosan került elő a sertéspestis, de tényszerűen meg lehet állapítani, hogy a piaci árak az uniós trendeket követik, a magyar kormánynak sikerült megakadályoznia a nagyobb bajt, mi­után elérte, hogy az ázsiai importőrök is csak az érintett megyékből tiltsák a bevitelt

– mondta Nagy István. A hazai vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 436 forint volt hasított meleg súlyban számolva 2018 májusában, 20,7 százalékkal alacsonyabb ugyan a tavalyi árnál, de a hazai sertéshúsárak az uniós piaci trendekkel azonosan alakulnak.

A teljes cikk elérhető itt: Eddig sikerült elkerülni a nagyobb bajt a sertéságazatban Magyarországon

The post Sertéspestishelyzet Magyarországon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.