Nagy István elmondta:

a fejlesztés közvetlen célja, hogy olyan üzleti környezet jöjjön létre, amely a meglévő vállalkozásokat a betelepülésre, korszerűbb és versenyképes költségű telephely választására sarkallja.
A térség nagy gazdasági potenciállal rendelkezik, az M1-es autópálya, az M15-ös autóút, a nemzetközi vasútvonal, valamint a bécsi és a pozsonyi repülőterek közelsége miatt.
Ezzel a beruházással az a fejlesztési koncepció érvényesül, hogy ne egy gazdasági központ működjön a térségben.

Reményei szerint a bezenyei önkormányzat olyan kondíciókat teremt a leendő vállalkozások számára, amelyek révén a település folyamatosan fejlődhet – mondta Nagy István.

Az ipari park létrehozása a helyi, környékbeli mikro- és kisvállalkozások, illetve a közepes- és nagyvállalatoknak is lehetőséget teremt a fejlődésre. A kiváló közlekedési infrastruktúra előrevetíti a logisztikai, szállítmányozási iparágak megtelepedését, elsődlegesen a jármű- és gépipar tekintve. A környezetipari, az élelmiszeripari és a bioipari cégek a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jelenléte miatt is tartozhatnak a célcsoporthoz.

 

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a magyar adózási körülmények és a cégek működéséhez szükséges gazdasági feltételek kedvezőbbek, mint a szomszédos országokban.
Elmondta, a beruházás közvetett gazdasági hatásai közé tartozik, hogy a helyi foglalkoztatás eredményeként nő a település népesség-megtartó és népesség-növelő képessége. A változás pedig további befektetőket vonz a településre a munkaerő rendelkezésre állása révén, ami további gazdasági fejlődést generál – vélekedett.

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Ipari parkot alakítanak ki Bezenyén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Azt láthatjuk, hogy ha egy térség összefog, akkor csodákra képes! Amit most itt tapasztalhatunk, az a csoda megnyilvánulása. Az a tény, hogy ma itt stabilizáljuk a helyzetet, és további fejlesztéseket tudunk létrehozni, az mind ennek a közös összefogásnak az eredménye. Köszönet az itt élőknek ezért a tenni és élni akarásért!

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását.

A fejlesztéssel nő a térség környezetbiztonsága, javul a környezet állapota. Az árvíz, a belvíz és a helyi vízkár általi veszélyeztetettség csökken, és a fejlesztés elősegíti a települési önkormányzatok és a vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködést.

Elmondta, hogy a 2021 februárjáig tartó fejlesztés hét települést érint – Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Dunaremete, Lipót és Ásványráró -, amelyekben összesen 9313-an élnek. A vízgazdálkodási fejlesztésbe bevont terület 11 500 hektár.
    

A megvalósuló programelemeket részletezve a miniszter közölte, hogy a kotrásokkal 34 helyszínen javul a mellékágak vízellátása, ami a tervek szerint mintegy 55 ezer köbmétert érint. Élővé válik Dunakilitin a Lénai-ág és a Benda-ág. 
    Az árvízlevezetés javítása érdekében egyebek mellett kedvezőbbé teszik a doborgazi átvágás és a dunaszigeti Disznósi-ág felső rávezető szelvényeit és átalakítják a mellékágrendszer műtárgyait. 
 

Emelik a cikolaszigeti Kőhíd és a kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályozó műtárgyak pályaszerkezetét, hidakká építik át a doborgazszigeti Schiszler átereszt és az ásványrárói Szilfási átereszt.

Mindezek mellett tizennégy vízrajzi állomást újítanak fel és egy új vízmércét építenek. 
    Az agrárminiszter elmondta

a fejlesztéssel lehetővé válik, hogy a jövően olyan komplex hasznosításokat tervezzenek, amelyek érintik a természetvédelmet, az erdészetet, a vadgazdálkodást, a halászatot, a turisztikát, a mezőgazdaságot és a hajózást. 
  Így a Duna meghatározza a térség összképét, „szép tájat és gazdag élővilágot ad”, de áradáskor zabolázatlan tud lenni. Ez a beruházás, „ami a természet hatalmasságát és az emberek környezet iránti felelősségét jelképezi”, az egész térséget pozitívan fogja érinteni.

Németh Tamás projektvezető elmondta, hogy a védett és fokozottan védett területeken a lehető legrövidebb idejű építésre törekszenek. A mederkotrásokból kikerülő anyagot az árvízvédelmi töltésbe fogják beépíteni. 

    A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium.

Forrás: mti

Fotó: Bánhegyi István és Pelsőczy Csaba

The post Fejlesztik a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A győzelem után nincs más lehetőségünk, mint az, hogy hogyan lehet azokat az árkokat betemetni ember és ember között, amelyek kialakultak a kampány során. Hiszen a kampányban minden jelölt arra törekszik, hogyan tud különbözni a másiktól, hogy saját csoportot hozzon létre.

Viszont a választás véget ért! Nekem dolgoznom kell tovább a választók bizalmából és ezért nagyon hálás vagyok és nagyon nagy tisztelettel köszönöm!

The post A választás utáni első interjú… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

S mindeközben észrevétlenül ennél sokkal többet kaptunk. Összehangolódtak az értékek, az érdekek és ezzel egy időben olyan utak és lehetőségek nyíltak meg, melyek magukkal sodorták aztán a többi pozitív lehetőséget.

A szakemberek a következő jelmondattal hirdették a programot: „Összhang a tájban” Megfogalmazásuk szerint az erre való törekvés az első számú feladat. Összhangot teremteni az emberekkel, az itt élőkkel, az ide látogatókkal, a tájjal és mindazokkal a szakemberekkel, akik munkája még csak most fog igazán kiteljesedni.

Ma elérkezett az a pillanat, ami egy valódi csoda! Annak a csodája, mely megmutatja és bizonyítja, hogy ha közösen akarunk valamit, akkor az – bármilyen elképzelhetetlennek tűnik is -, meg tudjuk valósítani!

mondta köszöntő beszédében dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki az agrártárca által aláírt Oklevéllel érkezett a rendezvényre.

A Szigetköz Natúrpark megalakításánál nem az volt a cél, hogy hogyan mélyítsük az árkot, hanem mindvégig azon dolgoztunk, hogyan építsünk új hidat. Hogyan építsünk együttműködéseket egymás között.. – és ez óriási előrelépése térségünknek.

Nyertünk! Nyert Szigetköz! Mi pedig egy olyan értéket kaptunk, ami még tovább fejlődhet és ennél nagyobb kincs nincsen!

A Szigetköz Natúrpark Címátadó Ünnepségre 2018. március 28-án került sor Lipóton.

A Szigetköz Natúrpark 26 szigetközi település összefogása, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának gesztorsága mellett. A kitűzött cél megvalósítása érdekében együttműködő szakmai partnerek a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Szigetköz Turizmusáért Egyesület, a Szigetköz – Mosoni-sík Leader Egyesület és a Pisztráng Kör Egyesület.

A Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet a térség specifikus problémáival kapcsolatban az érdekképviseletre és lobbi-tevékenységre is. Ilyen például a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás

fogalmazott tovább az államtitkár. Mint mondta: reméli, hogy ezzel erősödik a Szlovákiában és Magyarországon, a Szigetköz-Csallóköz térségében tevékenykedő állami és civil természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai szervezetek együttműködése is.

Dr. Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke is ünnepi beszéddel köszöntötte az rendezvényre érkező közösséget. Beszámolójában kiemelte:

A natúrparki munka 1992-ben indult és a végtelenbe tart. A mai nap egy nagyon fontos stáció: a Szigetköz Natúrpark keresztelője. Az a nap, amikor a több éve tartó kezdeményezésünket már hivatalosan is Szigetköz Natúrparknak hívhatjuk.

Az ezer sziget országában kultúrkincset hordozunk. Célunk: a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája. a természeti és a kultúrtáj megőrzése. Ezt szeretnénk a jövő magyar generációjának átadni és ezekből építkezve szeretnénk határon túli barátainknak segítséget nyújtani, hogy ami korábban földrajzi, néprajzi és természeti kincsek tekintetében összetartozott, az a következő ezer évben is összetartozzon, országhatároktól függetlenül.

Szigetköz közel 300 km2 területű, 26 önálló településből álló térség, melynek egy közös arculatot, saját egyéniséggel rendelkező, jellegzetes képet kell kialakítania.

A Szigetköz Natúrpark feladata egy olyan ernyőszervezet kialakítása, mely a szigetközi szervezeteket és munkálataikat összefoglalja, koordinálja, további együttműködési lehetőségeket, előre mutató szakmai kapcsolatokat biztosítva számukra. Továbbá elengedhetetlenül szükséges a folyamatos – rövid- és hosszú távú – egyeztetés a Csallóköz természeti értékeiért felelős munkatársakkal is. A Szigetköz Natúrpark háttértanulmánya szerint az elkövetkezendő 5 évben ez is kiemelt fontossággal bír.

A kormány által is kiemelt fontosságról nyilatkozott Dr. Rácz András, közügyekért felelős helyettes államtitkár, aki arról beszélt a ünnepségen résztvevőknek, hogy miért is olyan komoly munka a Szigetköz Natúrpark Egyesület eddig véghezvitt munkája.

A 90-es évek elején vetődött fel a Natúrparkok kialakításának gondolata, majd 2004-ben a természetvédelmi törvénybe is bekerült a Natúrpark fogalma, mely rögzíti:

A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe kaphatja meg a natúrparki címet.

2013 óta négy szervezet: a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a Magyar Natúrpark Szövetség illetve a Nemzeti Agrárszaktanácsadás és Képzési Intézet. egyeztet és dönt a magyarországi natúrparkok jövőjéről.

Ezek alapján tehát elmondható, hogy Szigetköz olyan értékőrző és értékteremtő térség, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg. Olyan élő és élhető táj, ami magas életminőséget biztosít az ott élők számára.

A Szigetköz Natúrpark célja, a Szigetközt teljességében felvállaló, a területfejlesztés, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és a turizmus területén egyaránt tenni tudó és akaró összefogás megteremtése. Megfelelve és követve a natúrparki alapelvet, melynek lényege: a tájjal, a hagyományokkal összhangban megvalósuló fejlesztések elősegítése, a térségben élő lakossággal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel való együttműködésben.

Nagy hangsúlyt kap a programban az agrárgazdálkodás terjedésének elősegítése, a környezettudatos nevelés, szemléletformálás, gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A vidékfejlesztés egyben a turizmust, a rekreációt is kell, hogy segítse. Ennek érdekében fontos a hálózati rendszerek kidolgozása, az együttműködések aktivitásának növelése.

A Magyarországon működő natúrparkok (a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak Gyöngye, a Gerecse, a Koppányvölgy, a Körösök Völgye, a Szigetköz) száma ezzel tízre emelkedett.

The post A Szigetköz Natúrpark lett az ország tizedik natúrparkja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Dr. Nagy István fontos és előremutató lépésnek nevezte a térség bölcsődei fejlesztéseit. Mint mondta

719.831.662 Ft az az összeg, amelyből a térségben bölcsődefejlesztések fognak megvalósulni. Ez a szám azt jelzi, hogy ezek a települések pozitívan gondolkodnak, bíznak a jövőben és nagy reményeket táplálnak az iránt, hogy az itt lakók hosszú távon szeretnének gondoskodni a jövőjükről.

A támogatási összegek eloszlásáról a következőképpen nyilatkozott a képviselő:

• a mosonmagyaróvári bölcsőde fejlesztése: 174.523.151 Ft, ahol két csoporttal, 26 férőhellyel bővül a Mosonmagyaróvári Egyesített Bölcsődék Intézménye (12 és 14 fős csoportszoba lesz)

Mosonmagyaróváron külön szolgáltatásként vehető majd igénybe a bölcsődékben az ún. bébiszitter szolgálat is, ami egy 21. századi család igényeinek teljes mértékben képes megfelelni.

De nézzük a környéket:

• Jánossomorján a jelenlegi bölcsőde felújítása zajlik 12.600.000 Ft támogatási összegből. Itt különböző eszközbeszerzésekkel, udvari játékokkal, külső szigeteléssel, napelemmel, fűtéskorszerűsítéssel és födémszigeteléssel korszerűsítik az épületet.
• Lébényben eddig nem volt bölcsőde, most viszont lesz, méghozzá 193.998.366 Ft-ból épül. Az új intézmény két csoportszobával 24 fő befogadására lesz alkalmas.
• Halászi is gazdagodik egy bölcsődével. Itt 110.845.163 Ft összköltséggel számolnak a helyi vezetők. Halászi abból a szempontból foglal el különleges szerepet a térségben, hogy a szomszédos települések – Dunasziget, Dunakiliti, Darnózseli, Püski és Máriakálnok – kisgyermekeit is ide várják majd. A helyi önkormányzat egy meglévő épület bővítésével 12 és 14 fős gyermeklétszámra méretezve két csoportszobás bölcsődét tervez építeni. Ez az intézmény az óvodai játszóudvartól elkülönülten kerül kialakításra, teljes körű akadálymentesítéssel. Itt is különösen figyelnek majd arra, hogy környezetbarát, energiatakarékos műszaki megoldások kerüljenek kialakításra.
• Új bölcsődéje lesz Győrújfalunak is, 177.903.507 Ft értékben. A jelenlegi óvoda mellé épül egy 349 m2-es bölcsőde, 24 férőhellyel.
• És bővül a bölcsődei ellátás Öttevény településén is, ahol 49.961.475 Ft-ból az egy csoportos bölcsőde két csoportossá növi ki magát, azaz 14 férőhellyel lesz nagyobb a jelenlegi épület.

A számok tükrében elmondható: mindegyik beruházás kitűnően jelzi azt, hogy nagy perspektíva van ebben a térségben.

Mindezek megvalósulásával szeretnénk elérni, hogy az itt élők komfortosabban érezzék magukat, nyugodtabban tudjanak dolgozni, gyermekeiket biztonságosan tudják elhelyezni és az ezek mellé járuló szolgáltatások – mint pl. bébihotel – azt segítsék elő, hogy azok az igények, melyek felmerülnek egy városi emberben, azokat minél komfortosabban oldják meg.

A képviselő gratulált a térség önkormányzatainak a pályázatokhoz, ahhoz a sikerhez, amellyel folyamatosan bővülnek a bölcsődei komplexumok.

Természetesen itt nem szeretnénk megállni, és azon leszünk, hogy a város többi épülete is modernebbé, komfortosabbá válhasson. – tette hozzá zárszóként beszédében.

Dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere az új létesítmény kapcsán a következőket fogalmazta meg:

Aki bölcsődét épít, az bízik a jövőben. 

Egyrészt bízik abban, hogy a város meg tudja majd tölteni az új épületeket gyermekekkel, másrészt pedig bízik azokban a kisgyermekes családokban, akik ezt a szolgáltatásunkat igénybe veszik. Ez a lehetőség ugyanis módot nyit nekik arra, hogy a munka világába visszatalálva Mosonmagyaróváron találják meg számításaikat. 

Mosonmagyaróváron jelenleg sorra valósulnak meg a különféle beruházások – kisebbtől a nagyobbakig -, egészen 2019-ig, ami egy fokozott munkatempót igényel mind az előkészítő, mind a kivitelezési munkálatokat illetően, hogy a megfelelő határidőket tartani tudják.

Ehhez elengedhetetlenek az olyan szakmai együttműködő partnerek is, mint például az új bölcsőde kivitelezési munkáival megbízott Óvár Kft. Kiemelte: az ő nevük is garancia arra, hogy az év második felében valóban be tudnak majd költözni az új bölcsődei szárnyba a gyerekek.

Az épületre az alábbi jellemzést tette:

Egy nagyon modern épületet építünk: geotermikus fűtéssel, napelemmel, lifttel, légkondicionálással. Azt gondoljuk, hogy aki ma ilyen építkezésbe fog, az már a jövőnek épít. Így nem érdemes ennél lejjebb adni a felmerült igényekből.

Németh Tímea, a MEBI vezetője mindezt az alábbi információkkal egészítette ki:

Mosonmagyaróvár Egyesített Bölcsődéje 3 nappali intézményből áll és 252 férőhelyen biztosít jelenleg a 0-3 éves korosztály bölcsődei ellátására.

Sajnos a várólista az évek alatt egyáltalán nem csökkent. Így számunkra ez egy nagy lehetőség, hiszen a 26 férőhellyel 1 db 2 év alatti 12 férőhelyes és 1 db 2 év feletti 14 kisgyermek elhelyezését biztosító csoportot tudunk kialakítani.

További kiemelt szolgáltatások is elérhetőek lesznek az új intézményben. Úgymint

• időszakos gyermekfelügyelettel is bővül az új épületben a MEBI, ahol szintén 6-10 kisgyermek napközbeni időszakos ellátását tudjuk megoldani. Ez komoly segítséget jelent a térségben dolgozó vagy átmenetileg munkát vállalni tudó édesanyáknak.
• valamint a bővítés magában foglal egy sószobát
• és egy fejlesztő szobát is, amivel a korai fejlesztés jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet. Valamint arra, hogy mindezt helyben szeretnénk biztosítani a kisgyermekek számára.

Mindezen szolgáltatásokat is a legjobb szakmai tudásunkkal és megfelelő szakemberekkel fogjuk biztosítani az intézményben.

The post 720 millió Ft-ból épülnek új bölcsődék a térségben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A kiemelt rendezvényen jelen voltak a város régi és jelenlegi vezetői, tisztségviselői, Pro Urbe díjasai.

Beszédet mondott: Dr. Nagy István, parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, Dr. Árvay István polgármester, és Kosár Tibor a VÜF ügyvezető igazgatója. 

Dr. Nagy István, a térség országgyűlési képviselője, a város volt polgármestere elismerését és  tiszteletét fejezte ki a városban folyó munkákért, fejlesztésekért. Mint mondta:

Látszik, hogy nem csak új gépekről, megújuló berendezésekről és telephelyről beszélünk, hanem egy szellemiségében új városüzemeltetésről. Olyan innovatív megoldásokkal, ötletekkel és kezdeményező készséggel, mely méltón válik a város gazdasági életének új, meghatározó szereplőjévé. Olyan élhető város alapjait megteremtve ezzel, ahova jó hazaérkezni, jó itt maradni.

Kiemelte: Kosár Tibornak óvári gazdászként pedig külön kötelessége úgy figyelni a városra, mint egy jó gazdának. Ehhez kívánt még sok erőt és kitartást a munkájukhoz!

Dr. Árvay István polgármester beszédében hangsúlyozta: a város nagyon sok fejlesztését pályázati forrásból igyekszik megoldani, itt azonban erre nem volt lehetőség, illetve amire igen, ott még folyamatban van az elbírálás. Ennek ellenére szükségessé és halaszthatatlanná vált a régi/új épületegyüttes kialakítása, mely a mai naptól méltó műszaki telephelyként funkcionál a Városüzemeltetés részére.

A részletekről Kosár Tibor ügyvezető nyilatkozott. Elmondta, hogy az új, közel 9000 m2 telephelyen műhelyek, tárolók, modern öltözők, raktár, egy közösségi, ún büfé részleg valamint kívül parkolók kerültek kialakításra. Mindezek mellett van egy olyan ingatlanrész, amit bérbeadásra szánnak az új építményben. Mindezek összköltsége 300 millió forint volt.

foto: Bánhegyi István

The post Mosonmagyaróvár: Átadták a VÜF új telephelyét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón dr. Nagy István beszélt az elmúlt időszakban, a kormány támogatásával a térségben megvalósult fejlesztésekről. Ezek közül kiemelte az önkormányzat adósságának eltörlését, a sportcsarnok megépítését, illetve számos intézmény felújítást, gazdasági fejlesztést. Hangsúlyozta:

az elmúlt időszakban több, mint 4 milliárd forint értékben valósultak meg ilyen beruházások a környéken. Ez a munka azonban még nem ért véget. A következő ciklus legfontosabb feladatai közé tartozik például a városi elkerülő út megépítése, illetve a vasúti felüljáró megvalósítása, amivel feltárható lesz az újabb ipari park. 

Dr. Nagy István kiemelte: mindezeket az eredményeket meg kell védeni és tovább folytatni, ezért kérik a választópolgárok felhatalmazását a megkezdett munka folytatásához.

Kövér László arról beszélt, hogy az elkezdett munka folytatása mellett a mostani választásnak még nagyobb a tétje. Mint mondta:

Magyarország esetében minden egyes választás sorsdöntő volt a rendszerváltás óta. 2010 után az Orbán-kormány visszarántotta az országot a csőd széléről, és megalapozta a fejlődés lehetőségét. Az azt követő négy évben pedig olyan fejlődést mutatott az ország, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa.

A választásokat még nem nyertük meg. – hangsúlyozta a házelnök. Hozzátette:

2002-ben is jól mentek a dolgok Magyarországon, mégis a választások után a szocialisták és a szabad demokraták alakíthattak kormányt, majd az összeomlás szélére került az ország. Ez most sem lenne máshogy, hiszen jelenleg az ellenzéki pártok között nincs kormányképes alternatíva. Nincs programjuk és hiteles vezetőjük sem.

Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az elmúlt négy évben ezen pártok egyetlen olyan döntést sem szavaztak meg, ami az ország érdekeit képviselte. Így volt ez a migráció kérdésében is, amikor megpróbálták minden szinten megakadályozni a kormány intézkedéseit. Kövér László hangsúlyozta: éppen ezért a mostani választás tétje sokkal nagyobb a korábbiaknál. Mint mondta:

Ha most a 2002-es hibát ismét elkövetnék, nem lenne lehetőség az újrakezdésre. Nem csupán nyolc évet veszítenénk el, hanem mindent. A puszta létünk, magyarként való megmaradásunk ebben a hazában. Ez most a tét.

tette hozzá.

forrás: https://mosonvarmegye.net

The post Kövér László: „Magyarként való megmaradásunk most a tét.” appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Varga Mihály elmondta:

a geotermikus hőenergia használatának bővítése több szempontból is fontos Magyarország számára: emeli az energiaellátás biztonságát, csökkenti az importfüggőséget, hozzájárul az energiaárak mérsékléséhez és javítja az ország helyzetét környezetterhelés szempontjából. 

A mosonmagyaróvári beruházás azt mutatja, hogy van lehetőség a geotermikus energia felhasználására. Magyarország geotermikus gradiense másfélszerese a világénak, ami azt jelenti, hogy a kőzetek hőmérséklete húszméterenként egy Celsius fokkal nő a felszíntől távolodva. Ez Európában egyedülálló adottság, amivel élni kell

    A mostani beruházás összhangban van az Irinyi Tervvel, a nemzeti energia stratégiával és a megújuló energiahasznosítási programmal, amelyek mind Magyarország versenyképességének növekedését szolgálják – mondta.
Magyarország a megújuló energia használatában tett vállalása már elérte a 2020-as célt, a 14,6 százalékos felhasználási arányt, de az energiahatékonysági beruházások folytatódnak, a támogatásokra szánt forrásokat pedig bővíteni szeretné a kormány. 

    Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a jelenlegi beruházás a 21. századba viszi a térséget, aminek az egyik fő kihívása az energia, a megújuló energia felhasználása lesz. 

    Árvay István (Fidesz-KDNP) Mosonmagyaróvár polgármestere azt hangsúlyozta, hogy bár Magyarország geotermikus nagyhatalom, de a teljes energiafelhasználásnak csak a 0,28 százalékát teszi ki a geotermikus energia használata. 
    A geotermális erőművel várhatóan több mint tízezer lakás, kétszáznál is több cég és közintézmény fűtése lesz környezetbarát a városban azzal, hogy az erőmű a helyi távfűtési rendszerbe csatlakozik majd. 

    A kivitelező és üzemeltető Geotherm Hungary Kft. tulajdonosa, Kovács Péter elmondta, hogy a termelőkút fúrása már megtörtént, hamarosan a visszasajtoló kút fúrása kezdődik. Ezt követően építik meg a hőközpontot és a hozzá kapcsolódó vezetékrendszert. Az erőmű várhatóan 7500 tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki.

Forrás: mti

foto: Bánhegyi István

The post Hárommilliárd forintból építenek geotermális erőművet Mosonmagyaróváron – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

The post Menő menzán étkezhetnek gyermekeink appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A hídnak a csallóközi Doborgaz (Dobrohost) és a szigetközi Dunakiliti között kell megépülnie, a kivitelezés pontos időpontjáról később születik döntés. A jóváhagyott dokumentum szerint a leendő infrastrukturális beruházás közös költségeit, vagyis magának a hídnak a megépítését a két fél – Magyarország és Szlovákia – egyforma arányban állja, s ahhoz terveik szerint európai uniós forrásokat is igénybe szeretnének venni.

    Az új Duna-híd megépítésének egyik célja, hogy módot adjon a két határ menti térség – az egy természetes régiót alkotó – Csallóköz és a Szigetköz gazdasági és szociális kapcsolatainak elmélyítésére, valamint arra is, hogy a helyi turizmus fejlődési lehetőségeinek biztosításával hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez is.

    A híd megépítésének terve illeszkedik a két ország kormányainak abba a hosszú távú koncepciójába, amely néhány év távlatában a magyar-szlovák határátkelők számának jelentős számú növelését tűzte ki célul. A hídépítést az is indokolttá teszi, hogy ezen a határszakaszon igen alacsony a határátkelési lehetőségek száma, átlagosan csaknem 50 kilométerenként van erre lehetőség, míg a szlovák-magyar átlag 25, a nyugat-európai pedig 7,5 kilométer.

    A két régió összekötését néhány évvel ezelőtt még egy új kompkapcsolattal akarták megteremteni, ezt az ötletet azonban később – a műszaki megoldás előnytelensége miatt – elvetették. Az ennek helyettesítésére megépítendő híd tervét 2015-ben mutatták be.

    Az akkor ismertetett tervek egy, a Duna régi medrét átszelő, 482 méter hosszú, úgynevezett hárompólusú legyezőszerű híd megépítésével számoltak. Ennek az építménynek a fő űrszelvénye 130 méteres lenne, hídpályája pedig 25 méteres magasságban futna. Ennek az építménynek az akkori kivitelezési tanulmánya 5 millió euró plusz áfa építési összköltséggel számolt.

forrás: mti

foto: http://dopravoprojekt.sk/projekt/most-pre-pesich-a-cyklistov-dobrohost-dunakiliti/

The post Gyalogos Duna-híddal kötik össze a felvidéki Csallóközt és a Szigetközt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.