Élelmiszer

Leleplezték Stéberl András szobrát Gyulán

A hagyományok és értékek őrzése és továbbvitele viheti sikerre a magyar mezőgazdaságotmondta az agrárminiszter csütörtökön Gyulán, ahol leleplezte a gyulai kolbász megalkotójáról, Stéberl Andrásról készített szobrot.

    Nagy István úgy fogalmazott,

a hagyomány az alap, amelyre építeni kell; Gyulán ez az alap a stéberli életmű, hiszen a békési város részben ma is az általa alkotott kolbászról nevezetes.


    Stéberl András (1888-1948) a gyulai nagyüzemi kolbászgyártás elindítója és felvirágoztatója volt, az általa alkotott páros gyulai kolbász – amely napjainkban hungarikum – 1935-ben a brüsszeli világkiállításon arany diplomát nyert.
    Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaságban mindennap az értékteremtésért munkálkodnak, szükség van példaképekre.
    A miniszter felidézte, hogy Stéberl nemcsak a gyulai kolbásznak, hanem a teljes magyar élelmiszeriparnak is érdemeket szerzett, hűtőberendezéssel ellátott raktárakat, füstölőket emelt, a vékony- és vastagkolbász mellett a téliszalámi, csemegeszalonna, páros kolbász, virsli, csemegesajt és sonkaáru gyártást is elkezdte a harmincas évek végén.


    Stéberl András 1888. szeptember 26-án az akkori Pozsony vármegyei Bazinban született, 1912-ben érkezett Gyulára. Egy kolbászgyártó üzemben helyezkedett el, ahol kisüzemi módszerekkel gyártották a kolbászféleségeket. Kitanulta a kolbászgyártás fortélyait, majd összekötötte külföldön szerzett tapasztalataival, e tudás birtokában indította el a gyulai kolbász és számos más húsipari termék üzemszerű gyártását. 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon páros gyulai kolbásza – amely napjainkban hungarikum – arany diplomát nyert.
    A Stéberl-cég 1923-tól rendszeresen kiállított a budapesti vásárokon, 1924-től már a tengerentúlra és más földrészekre is exportált termékeiből. 1948. március 26-án államosították a gyárat, a család vagyon nélkül maradt. Az üzem új vezetői Stéberl András munkájára nem tartottak igényt, ez a tragikus csapás megrövidítette az életét. 1948. május 26-án, 59 éves korában meghalt szívrohamban.


    Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, “Stéberl András a Trianon utáni Gyula depressziós gazdasági helyzetében, új ágazatot teremtve, életet vitt a helyi gazdaságba”.
    A szoborral emléket állítanak elődjeinek, elismerik a ma dolgozó hentesipari szakemberek munkáját, és kifejezik a jövőbe, a gyulai élelmiszeriparba vetett hitet – húzta alá a városvezető.


    Daka Zsolt, a Gyulahús ügyvezető igazgatója elárulta, ma is Stéberl András receptje alapján gyártják a kolbászt, a Gyulahús Kft. szárazáru üzeme pedig jelenleg is a Stéberl-féle üzemben működik.
    A szobrot az evangélikus templom előtt állították fel, ugyanis a hentesmester jelentős részt vállalt a templom felépítésében: az oltárt ő emeltette carrarai márványból, és ő rendelte meg az oltárfestményt is. Az evangélikus gyülekezetben előbb egyháztanácsi tag volt, majd a gyülekezet gondnoka, később presbitere lett – idézte fel Pápai Attila lelkész.
    A 208 centiméter magas, egészalakos bronzszobrot Széri-Varga Géza érem- és szobrászművész alkotta. Egy álló alakot ábrázol télikabátban, fején kalap, kezében kesztyű és esernyő. Sokszög alakú gránitkövön áll, mellette süttői mészkő sztélé, melyen kézzel vésve látható a brüsszeli diploma másolata és az életmű hitvallását jelentő szavak: hit, erő, szorgalom, kitartás, szeretet.
    Az alkotásra Kondor Péter evangélikus püspök kért áldást. A szobor leleplezésén részt vettek Stéberl András leszármazottai is.

Forrás: MTIFotó: Fekete István
Megosztom: