Tárgy: Magyarország természeti értékeinek elherdálásáról szóló nyílt levélben foglaltakra
adott válasz
Tisztelt Képviselő Asszony!
A természeti értékeink megőrzéséért őszintén aggódó és tenni akaró valamennyi honfitársunkra, szervezetre fontos partnerként tekint a természetvédelemért felelős Agrárminisztérium. Álságosnak és káros hangulatkeltésnek tartom ugyanakkor, amikor a természetvédelem ügyét oligarchákra, kormány közeli vállalkozói körökre vonatkozó felkiáltásokkal politikai csatározások tárgyává degradálják. Amikor már a természeti értékek védelmét biztosítani hivatott hatósági eljárások lefolytatását megelőzően, ötletek és tervek megszületését, vagy éppen vis maior helyzetek miatt elszenvedett károkat is a természetvédelemért felelős miniszteren kérik számon. Amikor az elvégzett környezeti hatásvizsgálatok, hatásbecslések alapján hozott döntéseket semmisnek tekintik, az illetékességükbe tartozó ügyekben jelenleg is önállóan eljáró természetvédelmi hatóságokat érdemi, független szakmai munkára alkalmatlan színben tüntetik fel. Amikor nem is a természetvédelem vizsgálati körébe tartozó szempontok és ügyek felsorakoztatásával – mint például a tulajdonviszonyok változása, egyes helyszínek megközelíthetősége – a természet védelmét fontosnak tartó emberek indulatait igyekeznek felkorbácsolni.
Meggyőződésem, hogy a megelőzés elvének érvényesülését garantáló jogszabályi környezet, a jogalkalmazó hatóságok és a képviselő asszony által külön is említett, nemzeti park igazgatóságok által végzett munka hatékonysága és eredményessége sokkal inkább fokmérője a kormányzat természetvédelmi elkötelezettségének. A tényszerűség talaján maradva, a politikai frázisok helyett, ezek alapján érdemes megítélni mindenkinek az Agrárminisztérium természetvédelem területén végzett munkáját. Külön fontosnak tartom az aktív, gyakorlati természetvédelmi tevékenységek élőhely-kezelések és élőhely-helyreállítások, valamint a hatósági munkát nagyban segítő monitorozási feladatok tekintetében megtett lépéseket.
Korábbi érdeklődése kapcsán ugyan már ismertettem Képviselő Asszonnyal az elmúlt 10 évben elkönyvelt számszerű eredményeket, amelyeket a mostani felvetései kapcsán azonban röviden összegezve szükségesnek látom ismételten a figyelmébe ajánlani.
Az elmúlt 10 évben a nemzeti park igazgatóságoknál dolgozó munkavállalók száma megduplázódott, a 693 fős engedélyezett létszámról 1372 főre emelkedett a létszámuk. A nemzeti park igazgatóságok éves költségvetése az elmúlt évtizedben megnégyszereződött. Éves költségvetésük a pályázati tevékenységhez kötődő forrásokkal együtt mintegy 20 Mrd Ft, 2010-ben még csak 4,5 Mrd Ft-ból gazdálkodtak.
Az Agrárminisztérium minden eddiginél többet, közel 42 milliárd forintot fordít természetvédelmi fejlesztésekre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében, de közel ugyanekkora összeget fordított erre a célra a 2013-ig tartó programozási időszakban is. A források kétharmada élőhelyek-helyreállítását szolgálja, az utóbbi években megvalósult és most záruló projekteknek köszönhetően több mint 100 000 hektáron javult természeti területeink állapota. A közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete a globális tendenciákat tükrözve az Európai Unió tagállamaiban általánosságban kedvezőtlen képet mutat, Magyarország példát mutat abban, hogy az említett természetvédelmi fejlesztéseket külön prioritásként kezeli, elsődlegesen természetvédelmi célú beruházásokra forrásokat allokál az operatív programokban. Az élőhely-helyreállítások elvégzésével egyidejűleg a védett természeti területeink fenntartásában kiemelkedően fontos, nemzeti park igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45% feletti növekedést jelent.
Bővült mindeközben a védett természeti területek hálózata, 82 új országos jelentőségű védett természeti terület (1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék) létesült összesen 4107 hektár kiterjedéssel.
A természetvédelmi kezelések, fejlesztések megalapozása, a hatósági döntéshozatal támogatása érdekében a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer működtetésére, a fajok és élőhelyek felmérésére, állapotváltozásainak nyomon követésére 2014-től évente külön forrást is biztosítunk, melynek összege mára meghaladja az 550 millió Ft-ot.
A civil szervezetek természetvédelmi munkájának minisztériumi társfinanszírozása terén jelentős előrelépést hozott, hogy 2017-ben megjelent a LIFE integrált és hagyományos projektek megvalósításához szükséges költségvetési feltételek megteremtéséről szóló 1072/2017. (II. 10.) Korm. határozat (továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat a hagyományos LIFE pályázatok megvalósításának elősegítése érdekében 2018. évtől a 2024. évig terjedő időszakban évente szükséges nemzeti önrész támogatásáról rendelkezik, melynek köszönhetően a tárca Természetvédelmi pályázatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatán a hagyományos LIFE pályázatokhoz évi 400 millió forint többletforrást biztosít, amely a civil szervezetek számára is hozzáférhető. A LIFE nemzeti önerő alapnak köszönhetően az Agrárminisztérium ezidáig összesen több mint 3,4 milliárd forint hazai támogatást nyújtott 45 szervezet 22 környezetvédelmi és természetvédelmi LIFE projektjéhez kapcsolódóan.
Bízom benne, hogy a fentiek elősegítik mindazok tisztánlátását, akik elkötelezettek lévén természeti környezetünk megőrzése iránt figyelmet fordítottak a nyílt levelében foglaltakra.
Magyarország természeti értékeinek megőrzéséhez, fenntartásához a felsorolt példák szerinti konkrét lépéseken keresztül vezet az út és ebben a munkában az Agrárminisztérium, ahogy eddig, a továbbiakban is végzi a rá háruló feladatokat.
Budapest, 2021. április 9.
Üdvözlettel:
Dr. Nagy István