Németország kiemelt partnerünk a mezőgazdasági árucserében, valamint az Európai Uniós közös mezőgazdasági és környezetügyi politikákban

– emelte ki a találkozón Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, az elkövetkező időszakban is a közös együttműködés még eredményesebbé tételén dolgozunk, ugyanis ha Németországban növekszik az igény a magas minőségű, fenntartható termelésből származó élelmiszerekre, az a nyugati piacokra beszállító magyar gazdák számára is sikert jelent.

A miniszter elismerését fejezte ki Johannes Haindlnek azzal összefüggésben, hogy Németország az Európai Unió soros elnökeként komoly eredményeket ért el a szakterületen, így a Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos tárgyalások során. Ezekre 2021 második féléve során építeni fogunk, amikor hazánk látja el a Visegrádi Négyek elnöki teendőit.

Hozzátette:

a magyar kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor úgy határozott, hogy hazánk az unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást juttatja az EU-s vidékfejlesztési források mellé, így 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett 80 százalékot biztosít. 

Nagy István az egyeztetésen felhívta a figyelmet a magyar agráriummal kapcsolatban a családi gazdaságok támogatására, a vidék megtartó erejének megőrzésére, a fenntartható gazdálkodás erősítésére és az élelmiszeripari fejlesztésére.

The post Tovább erősödnek a magyar-német agrárkapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése.

Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy

2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti

– emelte ki a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik. 

Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.

The post Négyezer milliárd forint támogatást fordít a kormány a magyar vidék fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Frans Timmermans ügyvezető alelnök úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Például, ha az új Közös Agrárpolitika (KAP) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat (angolul eco-schemes) vesszük alapul, a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet – mondta Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét, melyben  a KAP is nevesítésre került azon uniós politikák között, amelyeket a Bizottság szerint a Zöld Megállapodás keretében újra kell gondolni.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök megválasztását követően tartott székfoglaló beszédében azonban megerősítette, hogy a KAP-reformot a már meglévő bizottsági javaslat alapján kell lezárni – emlékeztetett a tárcavezető.

Nagy István szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a COVID-19 járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával. 

Az eddigi jelek szerint Timmermansot teljesen hidegen hagyja a mezőgazdaság. Ennek ékes bizonyítéka, hogy teljes mértékben semmibe veszi a tagállamokat. Hivatalba lépése óta egyetlen egy alkalommal vett részt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, akkor bevezető beszédét követően egyéb elfoglaltságra hivatkozva egyetlen miniszteri hozzászólást sem meghallgatva, sietve eltávozott. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget. Megfogalmazódik a kérdés, hogy Timmermans alelnök úr milyen jövőképet szán az európai termelőknek?

Az idén tavasszal nyilvánosságra hozott Termőföldtől az Asztalig- és a Biológiai Sokféleségről szóló Stratégiáknak lehetőséget és nem teljesíthetetlen terhet kell jelenteniük az európai gazdák számára. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a klímavédelmi intézkedések  ambíciószintje között. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra. A növényvédőszerek használatának felére csökkentése, vagy az összes mezőgazdasági terület 25%-ának kötelezően ökológiai termelésbe vonása 2030-ig teljesíthetetlen követelmények, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik. A tagállami kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kellene venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket. Timmermans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élelmiszerért?

Fentiek alapján úgy tűnik, hogy Timmermans a drága élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesésének pártján áll.

Akkor, amikor nemcsak az Európai Uniót, hanem az egész világot a koronavírus-járvány sújtja, rendívül felelőtlen magatartás a Bizottság ügyvezető alelnöke részéről, hogy a médián keresztül azzal fenyegetőzik, hogy a Bizottság visszavonja KAP javaslatait.

A Bizottságnak – és így Frans Timmermansnak is – tiszteletben kell tartania a Tanács álláspontját, amely 27 tagállam közös több mint két éves demokratikus erőfeszítésének eredménye. Bízunk benne, hogy a Bizottság az előttünk álló tárgyalások során felelős módon fogja elősegíteni a megállapodást, amely megtalálja a megfelelő egyensúlyt a gazdák versenyképessége és a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesülése között – tett hozzá az agrárminiszter.

Az elmúlt hónapokban minden uniós polgár a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az európai gazdáknak ebben a rendkívüli helyzetben nem fenyegetésre, hanem inkább köszönetnyilvánításra van szükségük – emelte ki Nagy István.

The post Frans Timmermans felelőtlen hozzáállásával az európai gazdák támogatásait veszélyezteti appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban – tette hozzá a miniszter.

Nagy István rámutatott:

a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban.

Hangsúlyozta: a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen biztosítja majd a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését.

Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak

– tette hozzá.

Nagy István az MTI-nek elmondta, miután a második éjszaka végére a megállapodás közelébe jutottak volna a miniszterek,  minden előzmény nélkül az asztalra került egy olyan javaslat, amely teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kisgazdaságok számára, ezért ez nem volt elfogadható a tagországok többségének.

A tárcavezető az MTI kérdésére kiemelte, hogy az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképes termelését.

The post Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A koronavírus-járvány miatti korlátozások utáni első hivatalos útján Nagy István agrárminiszterrel egyeztetett Thomas Schmidt szász regionális tárcavezető. A megbeszélésen a felek az agrárdigitalizáció fontosságára hívták fel a figyelmet.

A magyar miniszter szerint a mezőgazdaság 21. századi helyzetét a digitalizáció és az adatok határozzák meg, amelyek felhasználása nélkülözhetetlen az eredményes gazdálkodáshoz. Hazánk ezért alkotta meg a Digitális Agrárstratégiát. Emellett pedig nagy hangsúlyt kell fektetni az adatvédelem magas szintű szabályozására is. Az 5G hálózat kiépítésével kapcsolatban Szászország komoly tapasztalatokkal rendelkezik, melyekre hazánk is támaszkodhat. A tárgyaláson szóba került a drónok mezőgazdasági alkalmazása és a repülő eszközök törvényi szintű szabályozása is.

Nagy István a Közös Agrárpolitikáról (KAP) kapcsán arról beszélt, hogy Magyarország két átmeneti évvel számol. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy az uniós támogatási forrásokat minél egyszerűbben és rugalmasabban kell szabályozni. Ha ugyanis túl bonyolult a rendszer, és kellő átállási idő nélkül vezetik be, akkor nem lehet sikeres. A magyar tárcavezető hangsúlyozta: objektív, mérhető indikátorok kellenek, a KAP-nak pedig figyelembe kell vennie az egyes országok sajátosságait.

A találkozón a vidéki kistelepülések megerősítése és fejlesztése is terítékre került. Nagy István a szász miniszter figyelmébe ajánlotta a Magyar Falu Programot. Az egyeztetésen Thomas Schmidt meghívta Szászországba az agrárminisztert.

The post Nagyon erősek a magyar-szász kapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A koronavírus-járvány kirobbanása óta először személyesen jelenléttel megtartott ülésen az uniós mezőgazdasági miniszterek folytatták a vitát a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról.

A zöld megállapodásban foglalt környezet- és klímavédelmi célokkal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy elsősorban a növényvédő szerek csökkentésére és az ökoterületekre vonatkozó célértékek túl ambiciózusak, azok tagállami szinten történő végrehajtása a termelés csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a versenyképesség romlásához vezet.  A kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kell venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar tárcavezető.

Hozzátette:

a KAP tárgyalások jelentős késésben vannak, ezért a végrehajtásra való megfelelő felkészülés miatt elengedhetetlen, hogy az új rendszer két év átmeneti időszakot követően 2023. január 1-jével induljon.

Kifejtette: az agrárpiaci helyzet megvitatása során Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovéniával közösen kérte a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot a méhészeti termékek származás jelölésére vonatkozó szabályozás szigorítására. A módosítással lehetővé tehető a harmadik országokból érkező kétes eredetű mézek sikeresebb nyomon követése. Meg kell szüntetni azt az ágazat és a vásárló számára is egyértelműen káros gyakorlatot, hogy a boltok polcain megtalálható mézkeverékeken nincs egyértelműen feltüntetve az import mézek aránya – hívta fel a figyelmet a miniszter.

The post A Közös Agrárpolitika zöld céljairól tárgyalt Brüsszelben az agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Bizottság felelőtlensége azt eredményezheti, hogy 2022-ben nem lesz jogalap az uniós agrártámogatások kifizetésére, ami a források elvesztéséhez vezethet.

Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállásával veszélyezteti a 2022-es agárkifizetéseket pusztán azért, hogy a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb ráerőltesse a gazdákra

-hangsúlyozta a tárcavezető. Miután továbbra sincs megállapodás az új uniós költségvetésről, és ebből fakadóan a KAP tárgyalások a vártnál jóval később zárulhatnak le, a tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb rá akarja erőltetni a gazdákra. Ezért akarja blokkolni azt a tagállamok többsége és az Európai Parlament által is támogatott javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az új KAP csak 2023-ban induljon.

Mi elkötelezettek vagyunk a fenntartható mezőgazdasági termelés mellett, de megfelelő időt kell biztosítani a jogszabályok elfogadására és az új rendszerre való felkészülésre.

Miután az uniós agrártámogatások kifizetése csak hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges, a Bizottság felelőtlenségével végső soron a 2022-es agrártámogatások kifizetését kockáztatja – mondta Nagy István. Nem felejthetjük el, hogy a KAP reform részét képező három alapjogszabály elfogadásával még messze nincs kész az új rendszer. Ahhoz még a másodlagos uniós jogforrások és a nemzeti jogszabályok elfogadása, valamint ezek alapján a kifizető ügynökség megfelelő felkészülése is elengedhetetlen. Ezek előfeltételei egymásnak – szögezte le a tárcavezető.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindezzel párhuzamosan kellene kidolgozni és elfogadtatni a Bizottsággal az új KAP alapját jelentő tagállami Stratégiai Terveket, akkor beláthatjuk, hogy mindezt lehetetlennek tűnik 2022. január 1-jére elvégezni. A forrásvesztés elkerülése érdekében elengedhetetlennek látszik, hogy az új KAP két éves átmeneti időszak után 2023-ban induljon el – indokolta a kialakult helyzetet az agrárminiszter. 

A következő hét éves uniós költségvetés és az ehhez kapcsolódó új Közös Agrárpolitikára vonatkozó uniós tárgyalások elhúzódása miatt már régóta egyértelmű volt, hogy az új KAP nem tud az új hét éves ciklus elején, 2021-ben elindulni. Ezért az Európai Bizottság tavaly ősszel egy éves átmenetre tett javaslatot, miszerint a 2021-es évben még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új uniós költségvetés terhére történhetnek az agrárkifizetések. Ezt a javaslatot módosítaná a tagállamok többsége és az Európai Parlament akként, hogy az új KAP két év átmenet után 2023-ban induljon. Miután a jelenlegi KAP szabályozás idén év végéig van érvényben, ezért kiemelten fontos az átmeneti rendelet mielőbbi elfogadása.

The post Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállása veszélyeztetheti a 2022-es agrártámogatások kifizetését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország és Ausztria között a gazdasági kapcsolat nem csupán kiváló, hanem folyamatos is, köszönhetően az intenzív befektetői tevékenységnek és az élénk külkereskedelmi kapcsolatoknak – mondta el Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertette a KAP tekintetében a magyar álláspontot, és felhívta az osztrák fél figyelmét a termeléshez kötött támogatások mértékének megtartására, valamint az öntözési beruházások fontosságára is.

• Hozzátette, hogy az átmeneti nemzeti támogatások fenntartására Magyarországon hatalmas szükség van, különösen az új uniós költségvetés elfogadásáig.

A miniszterek megállapították, hogy az agrárdigitalizáció kézzel fogható eredményeket ért el a mezőgazdaságban, különösen a generációváltás terén. A felek emellett a jövőben nagy hangsúlyt fordítanak a jó gyakorlatok megosztására és a szakmai tapasztalatcserére.

A tárgyalást követően Nagy István és Elisabeth Köstinger üzleti kerekasztal beszélgetésen vettek részt, ahol az osztrák agrárvállalkozások vezetőivel kielemezték Magyarország és a magyar piac lehetőségeit, eredményeit és terveit.

The post Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben fejtette ki álláspontját:

Három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: a források szinten tartására, megfelelő keretszabályokra és egyszerű feltételekre.

Részletesebben:

• kellően ambiciózus költségvetésre,
• helyes szakpolitikai döntésekre
• és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra.

A magyar gazdák jövedelembiztonságának és versenyképességének
megőrzéséhez elengedhetetlen a KAP források jelenlegi szinten történő megtartása. A folyamatban lévő KAP reform egyik fő kérdése az lesz, hogy milyen intézkedéseken keresztül tudjuk a lehető legegyszerűbben eljuttatni ezeket a forrásokat a magyar gazdákhoz.

.

Az Agrárminisztérium a tárgyalások során mindent megtesz annak érdekében, hogy az olyan intézkedések, mint a SAPS rendszer keretében nyújtott területalapú kifizetések, vagy a nagy munkaerő igényű ágazatok támogatását lehetővé tevő termeléshez kötötten adható támogatások 2020 után is a magyar gazdák rendelkezésére álljanak.

Ezen támogatásformák megőrzése, kiegészülve az agrárberuházásokat ösztönző vidékfejlesztési támogatásokkal nagyban hozzájárulhat a magyar agrárium további fejlődéséhez – emelte ki a tárcavezető.

Legalább ilyen fontos, hogy a lehető legegyszerűbben jussanak el a gazdákhoz az uniós források. Jelenleg még sok a kérdőjel az Európai Bizottság által javasolt új támogatáselosztási modellel kapcsolatban és a tagállamok többsége szerint további tárgyalások szükségesek ahhoz, hogy a gyakorlatban könnyen végrehajtható szabályozás kerüljön elfogadásra.

Magyarország olyan új KAP elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák pénzügyi kockázatok nélkül, egyszerűen kaphatják meg az őket megillető támogatásokat

– hangsúlyozta Nagy István.

..

Forrás: AM

Fotó: archiv

—

The post A források szinten tartására, megfelelő keretszabályokra és egyszerű feltételekre van szükség az új uniós agrárpolitikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország csak egy olyan új Közös Agrárpolitikát tud majd támogatni, ami egyszerűvé teszi a támogatások igénylését és kifizetését mind a gazdák, mind pedig a tagállami szervezetek számára

– emelte ki Nagy István agrárminiszter.

Az uniós szakminiszterek között egyetértés mutatkozott abban, hogy olyan új, gazdabarát KAP-ra van szükség, amelyben a gazdák a lehető legegyszerűbben tudnak hozzáférni a nekik járó támogatásokhoz.

Nem kérhetünk több erőfeszítést a gazdáktól, ráadásul egy, az előzőnél bonyolultabb rendszerben úgy, hogy közben csökken a támogatások szintje – utalt a magyar a tárcavezető a KAP források csökkentését előirányzó új költségvetési javaslatra.

Az új KAP-ra vonatkozó tárgyalások jövőre folytatódnak a következő román és finn elnökségek irányításával.
A növényvédelem vonatkozásában a szakminiszterek megerősítették, hogy az elmúlt évek intézkedéseinek eredményeképp megnövekedett hatóanyagkivonás pozitív hatásai már érezhetők, hiszen a korábbiaknál biztonságosabb készítmények maradtak a piacon. A következő időszak legfontosabb kihívása az alacsony kockázatú hatóanyagok fejlesztése lesz.

Az európai termelők versenyképességének megőrzése érdekében közösségi szinten szükséges támogatni a biztonságos növényvédőszerek fejlesztését. Fontos, hogy a gazdálkodók számára elegendő biztonságosan felhasználható alternatíva álljon rendelkezésre a károsítók elleni védekezésben – összegezte véleményét a miniszter.

The post Közös Agrárpolitika 2020 utáni szabályai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.