A miniszter kiemelte, a Magyar Falu Program (MFP) azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban. Vidéken élni jó, a magyar falvak, illetve kisvárosok biztonságosak és nem utolsósorban kicsi, de összetartó közösségekre lelhetünk. Büszkeségre ad okot, hogy a programnak köszönhetően minden 5000 lélekszám alatti kistelepülés előre tudott már lépni. A kezdeményezés 2019-es indulása óta nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére, ami 2026-ban is tovább folytatódhat – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy tavaly az MFP egyik legnépszerűbb pályázata a kisboltok és hentesüzletek támogatása volt, amelynek köszönhetően összesen 1918 településen, több mint 3350 kisbolt részesült működési támogatásban, mintegy 10 milliárd forint összértékben. Az átlagos támogatási összeg csaknem 3 millió forintot tett ki. Több mint 10 milliárd forint értékben pályázhattak az önkormányzatok út, híd, járda felújításra, létesítésre, valamint új elemként gyalogátkelőhely létrehozására és  felújítására. Ennek köszönhetően 786 önkormányzat nyert forrást. Ugyancsak a program keretében, a falusi útalapnak köszönhetően tavaly 10 milliárd forint keretösszeggel valósult meg a kistelepüléseket összekötő mellékutak felújítása országszerte. Az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok fejlesztésére vagy eszközbeszerzésre szintén pályázhattak a települések, ezen célra több, mint 10,7 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. Ezen a kiíráson összesen 936 település nyert támogatást. A falusi civil szervezeteket szintén támogattuk 5 milliárd forinttal 2025-ben, így összességében már több mint 28 milliárd forint támogatásban részesültek a Magyar Falu Program keretében. Pályázatot hirdettünk tavaly a felelős állattartás elősegítésére is, a félmilliárd forintos keretösszegre csaknem 400-an pályáztak sikeresen. Az első alkalommal meghirdetett, a közvilágítás korszerűsítését célzó kiírás keretösszegét megemelte a kormány, így összességében valamennyi pályázó, mintegy 1250 önkormányzat örülhet a több mint 22 milliárd forintot meghaladó támogatásnak. A templomfelújítási program keretében több száz falusi templom újulhat meg. Emellett kétszáz érintett kapott támogatást a kocsmaprogramnak köszönhetően. 2025-ben is igénybe vehető volt a falusi családok otthonteremtését segítő falusi CSOK támogatás is, amely iránt töretlen érdeklődés mutatkozott. A kezdeményezés bevezetése óta csaknem 54 ezer kérelmet fogadtak be 324 milliárd forint értékben – sorolta a tárcavezető.

Az év vége legjobb híre volt, hogy összesen 20 milliárd forint értékben hirdettünk két új pályázatot, az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok és eszközök beszerzésére, valamint utak, hidak, járdák, parkolók, kapubehajtók felújítására és vízelvezetésre. A pályázatok benyújtására január közepétől lesz lehetőség.

A miniszter szerint a szülőföld tele van lehetőségekkel, amelyek kitartó munkával és odaadással termőre fordulnak, értékké válnak. Éppen ezért a nemzeti kormány politikája a vidék megerősítésére épül. A vidék megerősítése ugyanis egész Magyarország megerősítését jelenti – húzta alá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

The post Tovább folytatódik 2026-ban is a magyar vidék megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gazdasági napilap pénteki számában Nagy István hangsúlyozta, hogy

mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre az agrárium részére a jövő évi költségvetésben.

A parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint 951 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amely magában foglalja a 489 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli támogatásokat is. Az uniós vidékfejlesztési és halászati programokra 234 milliárd, a nemzeti földalap kiadásaira pedig 227,6 milliárd forint juthat.

A jövő évi büdzsében az agrárium számára elkülönített forrás csaknem negyvenmilliárd forinttal nagyobb az idei évinél. Nagy István szerint

mindez igen jól mutatja, hogy a kormány célja az agrárium területén is a gazdaság újraindítása.

Fontosnak nevezte, hogy az agrárium és a magyar gazdák a koronavírus-járvány idején is bebizonyították: a magyar gazdaság egyik motorjaként tudnak működni, számíthatnak rájuk az emberek.

A tervezetben szereplő költségvetési források közül kiemelte a nemzeti agrárkárenyhítési alapot, amely az idei másfélszeresére emelkedett, jövőre 4,2 milliárd forinttal több, vagyis 12,8 milliárd forint lesz felhasználható erre a célra.

Ez kiemelten fontos – mutatott rá a szaktárca vezetője -, hiszen jelentősen csökkenti a gazdálkodók termelési kockázatát. Ezen túlmenően 3,6 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhatnak jövőre az agrár szakképző centrumok, valamint a nemzeti földalap kiadásaira is közel egymilliárd forinttal több kiadás lesz teljesíthető, mint 2021-ben. Jövőre emellett jelentősen, bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására.

The post A beruházások kora jön az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 21-i
Martonoson, vajdasági látogatásán beszédében hangsúlyozta

Az anyaországi gazdaság azáltal csak erősödhet, ha a külhoni magyar vállalkozások is megjelennek a magyar piaci folyamatokban 

A tárcavezető két magyar határhoz közeli településen, Adorjánon és Martonoson adott át olyan üzemeket, amelyeket a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében bővítettek. 
Adorjáni beszédében a miniszter kiemelte, fontos szempontnak tartja, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön.

Elengedhetetlen tehát, hogy a határon túl élő magyar gazdák gondjaira, problémáira megoldást találjunk.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2016-ban indított vajdasági gazdaságfejlesztési programjára hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában eleinte 50 milliárd forintot szánt, később viszont növekedett a keretösszeg, és már meghaladja a 65 milliárd forintot. Örömének adott hangot, hogy a támogatások több mint fele a mezőgazdaságra irányult. 
Hozzátette, hogy elsőként ugyan a Vajdaságban indult el ez a támogatási program, de mára már kiemelt kormányzati szándék annak kiterjesztése minden magyar lakta külhoni régióra.
Az agrárminiszter a másik helyszínen, Martonoson úgy fogalmazott,

a magyar nemzet tagjainak és közösségeiknek kötelességük elkötelezetten ápolniuk és fenntartaniuk, támogatniuk azt a több mint ezer éves kapcsolatot, amely a Kárpát-medencében és szerte a világban minden magyar embert összefűz.

A támogatás azonban közös érdekünk is, mert a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből, az e környezetben még megtalálható, és töretlenül gazdagodó nemzeti hagyományainkból, természeti kincseinkből tudott erőt meríteni. Ezek az értékek a magyarság szempontjából nem választhatók el a határok mentén, ezért a határon túli magyar közösségek támogatása nem csak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, s ezen belül az agrárium megújulásának záloga. Azáltal, hogy a külhoni gazdák bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe, erősödhetnek az anyaországi gazdaságok is

Megfogalmazása szerint a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Mint mondta:

kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése pedig alappillérré vált.

A 2016-2018-as időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

FOTOGALÉRIA

Forrás: MTI
Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Új üzemek a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében (galériával) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A legfontosabb kihívás Magyarország számára a függetlenségmegőrzése: igaz ez a bevándorlásra, a magyar termőföld védelmére, és a magyar politikára is

mondta Dr. Nagy István, a  Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára csütörtökön Debrecenben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari osztályainak megalakulása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

    Nagy István szerint

Ugrásra készen állnak azok az erők Európában és sajnos Magyarországon is, amelyek, ha az áprilisi választásokat követően lehetőségük nyílik rá, azonnal utat engednek a külföldi érdekeknek, legyen szó földvásárlásról, bevándorlási kvótáról, vagy más, a gazdasági és politikai szuverenitásunkat érintő kérdésről.

Mindez – tette hozzá – az agráriumot minden szegmensében érinteni fogja.

Ha a külföldi tőke felvásárolja a magyar földet, ha a következő uniós fejlesztési ciklusban a támogatások elosztásánál a brüsszeli érdekek előrébb lesznek, mint a magyar érdekek, ha nincs független, magyar pénzintézet, ami finanszíroz, ha nincs független, magyar élelmiszerkereskedelem, ami értékesít, és ha nincs független, magyar energiaszektor, aminek köszönhetően alacsonyan tudjuk tartani a termelési költségeket, akkor komoly nehézségekbe fog ütközni a mezőgazdaság fejlődése

sorolta az államtitkár. Nagy István szerint:

most jó irányba haladunk, de sok munka áll még előttünk, és a közösen elért eredményeinket meg kell védenünk. Erről döntünk most vasárnap, ez a tétje a magyar választásoknak, ez a tétje a magyar vidéknek és minden gazdálkodónak

    Nagy István kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

    A kormány céljának nevezte, hogy növekedjen a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya, de – mint hangsúlyozta -, legalább ilyen fontos, hogy minél több család megélhetéséhez járuljon hozzá az ágazat. A kormány igazi társadalompolitikai célkitűzése, hogy minél többen a saját földjükön, a saját tulajdonukkal gazdálkodjanak, és ne mezőgazdasági alkalmazottak legyenek – hangoztatta az államtitkár.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a sajtótájékoztatón – amelyet a Debreceni Egyetem agrártudományi központjában tartottak – fontosnak nevezte, hogy a tudás hasznosuljon a gazdaságban és eljusson a gazdálkodókhoz, javítva az ágazat versenyképességét.

Megítélése szerint az agrárgazdasági kamara gazdaságszervező erővé vált, és a falugazdász hálózaton keresztül szerves kapcsolatot biztosít a gazdák és a döntéshozók között.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város kiemelt érdeke, hogy végre megvalósuljon a térségben a több éve kidolgozott Civaqua program, amely nemcsak a Nagyerdő és az Erdőspuszták vízpótlását biztosítaná, hanem a Hajdúhátságon 40 ezer hektáron tenné lehetővé az öntözést a gazdáknak. Bejelentette:

egy közelmúltbeli belügyminisztériumi egyeztetésen ígéretet kapott arra, hogy a Civaqua a következő európai uniós pénzügyi ciklus egyik kiemelt fejlesztési programja lesz.
    

Szólláth Tibor, a NAK hajdú-bihari elnöke elmondta: a NAK megyei tagjai több mint kétmillió forint értékű vetőmagot ajánlottak fel határon túl élő, rászoruló gazdáknak.    Az erről szóló tanúsítványt a Református Szeretetszolgálat nevében átvevő Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, az életet jelentő, és a gazdálkodás biztonságához hozzájáruló vetőmagot kárpátaljai gazdákhoz juttatják el.

forrás: mti

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Választás 2018 – FM-államtitkár: legfontosabb kihívás a függetlenség megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A Mura Nemzeti Program a nagykanizsai és a letenyei járás 80 településére terjed ki. Nagy István kiemelte, hogy a Hivekovics családi gazdaságban megvalósuló CRAVO-ház szintén a Mura Nemzeti Program keretében jöhet létre és ez a programnak az első jelentős eredménye.

Nagy István hangsúlyozta

a gazdák csak akkor tudják a termékeiket a nagy kereskedelmi láncoknál értékesíteni, ha folyamatosan, megfelelő mennyiségben és minőségben tudnak szállítani. A gazdaságos termeléshez és a megbízható minőséghez, a termelési biztonság növeléséhez elengedhetetlen a legfejlettebb technológiák nyújtotta lehetőségek igénybevétele.

Az államtitkár arra is kitért

a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Megkerülhetetlennek nevezte az agrárdigitalizációt, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat, a precíziós gazdálkodás átvételét.

A Hivekovics Családi Gazdaság 65 hektáron termel áfonyát, feketeszedret, málnát és körtét. Már jelenleg is ők termelik meg a hazai áfonyafogyasztás felét, és az a céljuk, hogy néhány éven belül lefedjék a teljes magyarországi áfonyaszükségletet. 

A termelői közösség az összességében több mint 1 milliárd forintos beruházásához közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyert el. A pályázatból megteremtették a szabadtéri, nagybani áfonyatermesztés feltételeit, öntözőtavat hoztak létre, fóliasátrakat emeltek, melyekkel három héttel előbbre tudják hozni a gyümölcsök érését, ami piaci szempontból óriási előnyt jelent, és egy Magyarországon még nem ismert új technológiát, az úgynevezett CRAVO-házat is meghonosítják Nagyrécsén. Ez az üvegház versenytársa, azzal a különbséggel, hogy üveg helyett okos megoldással működő, fűthető fólia fedi, és teljesen automatizált. Ideális klímát biztosít a növényeknek, a segítségével nagyobb mennyiségű és korábban szüretelhető fajtákat lehet termelni.

The post A kormány segíti a családi gazdaságokat és a vidék fejlesztéséért dolgozik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hazánk legnagyobb áfonyaültetvényével is büszkélkedő családi gazdaság tulajdonosai, Hivekovics Ákos és Zoltán hatvan hektáron termelnek különböző gyümölcsöket. Jelenleg több, mint egymilliárd forint összértékű gazdaságfejlesztési beruházás zajlik a vállalkozásnál, amelyre közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek. A már említett egy hektár alapterületű CRAVO ház a Mura program keretein belül létesül.

Az eseményen elhangzott: a kanadai technológia alapján készülő létesítmény az üvegházak komoly versenytársa. Azonban nem üveg, hanem számítógépes „okos-megoldással” működő, nyitható, zárható UV-szűrős, nagyon erős diffúz fólia borítású építmény a CRAVO ház. Technológiája lehetővé teszi, hogy folyamatosan ideális körülményeket teremtsenek a benne termő gyümölcsöknek és szélesítsék a termő időszakot.

Négy éve vágtak bele

Hivekovics Ákos felidézte: testvérével közösen négy éve fogtak bele a vállalkozásba, külföldi tanulmányutat követően. Akkor építettük ki az első ültetvényeket.

Az elmúlt években a munkánkhoz sok támogatást kaptunk, köztük a Mura-program jóvoltából.

– A termőföld, az érintetlen természeti környezet óriási kincs, amellyel a térségben rendelkezünk. Ennek kapcsán kezdtünk el gondolkodni évekkel ezelőtt a Mura-programról – erről Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő beszélt.

Olyan vállalkozásokat, szakembereket, akik az agrárgazdaságban, a turizmusban érdekeltek. A Hivekovics-testvérek előbbiben élen járnak 

fogalmazott a politikus. A fejlesztés kapcsán hozzátette:

a termőföld a beruházásból nem marad ki, ám a modern technika is párosul hozzá.

A mezőgazdaságnak lépést kell tartania

Ezt követően dr. Nagy István földművelésügyi miniszter-helyettes, államtitkár mondott beszédet. Kiemelte:

a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.

Ehhez elkerülhetetlen az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások, a precíziós gazdálkodás átvétele, minél szélesebb körű alkalmazása. A számítógép-vezérelte mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy jobb és megbízhatóbb minőségben termeljenek. A mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, a versenyképesség növelése érdekében az ágazat legnagyobb felvevő piacának számtó élelmiszeripart fejleszteni kell, ezzel párhuzamosan az agrárexporton belül pedig a feldolgozott termékek aranyát.

A miniszter-helyettes megjegyezte: az ország jövője és versenyképessége szempontjából meghatározó, hogy miként tud megélhetést biztosítani a vidéken élők számára. Ahhoz pedig, hogy a magyar agrárium és élelmiszeripar felvegye minőségében, hatékonyságában a versenyt a világgal, korszerű, mai követelményeknek megfelelő technológia, szaktudás kell.

The post Több mint egymilliárd forintból épül Európa legnagyobb CRAVO-háza Nagyrécsén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István hangsúlyozta:

a mai urbanizált embernek szüksége van arra, hogy a természetben lehessen és fontos, hogy ezt minél komfortosabban, a 21. század kihívásainak megfelelően tehesse meg. Erről szól a megállapodás.

Nagy István hozzátette: egy tavaly decemberi kormányhatározat értelmében a természetjárás alapinfrastruktúrája részének tekinthető turistaszállás-hálózat megújítására és fejlesztésére m i n t e g y  2,9  m i l l i á r d  forintot fordít a kormány.

    Az államtitkár felidézte, hogy a magyar erdők több mint felét kezelő 22 állami erdészeti társaság 2014-ben került újra a Földművelésügyi Minisztérium szakmai és gazdasági irányítása alá. „Törekvésünk, hogy az erdő, a társadalom minden igényét a lehető legmagasabb színvonalon elégítse ki úgy, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrizze” – hangsúlyozta. 

    Elmondta, hogy a kormány az elmúlt években nagyobb hangsúlyt fektetett az erdők közjóléti funkciójának erősítésére, amelynek köszönhetően az állami erdőkben kimutathatóan évről-évre nő a természetjárók száma.

Számos új és felújított kilátó, szálláshely, pihenőhely és egyéb közjóléti létesítmény került átadásra, és az állami erdészeti társaságok a fenntartható erdőgazdálkodás mellett magas színvonalon teljesítik a közjóléti szolgáltatásokkal, beruházásokkal, valamint azok fenntartásával kapcsolatos feladataikat is.

    Nagy István kiemelte, hogy a 2010-2013-ig tartó időszakban az állami erdészeti társaságok összes beruházása 29,5 milliárd forint volt, amelyből 4,8 milliárd forintot tettek ki a közjóléti beruházások. A 2014-2017-ig tartó időszakban az összes beruházás értéke 41,8 milliárd forintra nőtt, amelynek csaknem 30 százalékát, 12,5 milliárd forintot fordítottak a közjóléthez kapcsolódó beruházásokra.

    Elmondta továbbá, hogy az állami erdészeti társaságok az elmúlt években részt vettek az Országos Kékkör teljes vonalának megújításában is, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a kezelésükben lévő 13 erdei vasút folyamatos fejlesztésére. Jelenleg a társaságok 58 erdei iskolát üzemeltetnek több mint 1600 fős befogadóképességgel, és évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében csaknem 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási és egyben kikapcsolódási lehetőséget.

    Az állami erdészeti társaságok kezelésében összesen 81 kilátó, 159 szálláshely, 58 erdei iskola és 25 látogatóközpont van, ezek létesítésére, valamint felújítására került sor eddig, de a kormány, a folyamatban lévő turistaház-felújítási programjának köszönhetően a közeljövőben további 15 erdei szálláshelyet újít fel teljes körűen.

    
 A Magyar Természetjáró Szövetségnek az a feladta, hogy a 2010 óta megvalósult fejlesztéseket, a megújult objektumokat és attrakciókat minél ismertebbé tegye és tovább gondozza

hangsúlyozta Garancsi István. Az elnök elmondta, hogy céljaik között szerepel, hogy a jövőben tovább fejlesztik majd az Országok Kéktúra útvonalait és az ehhez kapcsolódó 21. századi eszközöket, szolgáltatásokat, valamint tovább folytatódik a turistautak felmérése és nyilvántartásba vétele, a természetjáró kártyák hálózatának és a természetjáráshoz kapcsolódó attrakcióknak bővítése is.

    Hatalmas szemléletváltás figyelhető meg az erdészeteknél és nemzeti parkoknál 2010 óta, amelynek köszönhetően a túrázók, kirándulók száma több mint 70 százalékkel növekedett

emelte ki Révész Máriusz kormánybiztos, aki azt is hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak a meglévő objektumok újuljanak meg, de új élmények, kalandok is várják a kirándulókat. Ezek között említett azt a már kormány előtt lévő előterjesztést is, amelyben további tíz helyszínen via ferrata útvonalak kiépítésére tesznek javaslatot.
    Révész Máriusz azt is elmondta, hogy a marketing tevékenységre, tájékoztatásra is kiemelt figyelmet fordítanak, ennek köszönhetően számos kiadvánnyal és online felülettel igyekeznek kielégítő és naprakész információkkal szolgálni a túrázóknak.

forrás: mti

fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post A magyar természetjárás továbbfejlesztéséről írtak alá együttműködést appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón dr. Nagy István beszélt az elmúlt időszakban, a kormány támogatásával a térségben megvalósult fejlesztésekről. Ezek közül kiemelte az önkormányzat adósságának eltörlését, a sportcsarnok megépítését, illetve számos intézmény felújítást, gazdasági fejlesztést. Hangsúlyozta:

az elmúlt időszakban több, mint 4 milliárd forint értékben valósultak meg ilyen beruházások a környéken. Ez a munka azonban még nem ért véget. A következő ciklus legfontosabb feladatai közé tartozik például a városi elkerülő út megépítése, illetve a vasúti felüljáró megvalósítása, amivel feltárható lesz az újabb ipari park. 

Dr. Nagy István kiemelte: mindezeket az eredményeket meg kell védeni és tovább folytatni, ezért kérik a választópolgárok felhatalmazását a megkezdett munka folytatásához.

Kövér László arról beszélt, hogy az elkezdett munka folytatása mellett a mostani választásnak még nagyobb a tétje. Mint mondta:

Magyarország esetében minden egyes választás sorsdöntő volt a rendszerváltás óta. 2010 után az Orbán-kormány visszarántotta az országot a csőd széléről, és megalapozta a fejlődés lehetőségét. Az azt követő négy évben pedig olyan fejlődést mutatott az ország, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa.

A választásokat még nem nyertük meg. – hangsúlyozta a házelnök. Hozzátette:

2002-ben is jól mentek a dolgok Magyarországon, mégis a választások után a szocialisták és a szabad demokraták alakíthattak kormányt, majd az összeomlás szélére került az ország. Ez most sem lenne máshogy, hiszen jelenleg az ellenzéki pártok között nincs kormányképes alternatíva. Nincs programjuk és hiteles vezetőjük sem.

Az Országgyűlés elnöke utalt arra, hogy az elmúlt négy évben ezen pártok egyetlen olyan döntést sem szavaztak meg, ami az ország érdekeit képviselte. Így volt ez a migráció kérdésében is, amikor megpróbálták minden szinten megakadályozni a kormány intézkedéseit. Kövér László hangsúlyozta: éppen ezért a mostani választás tétje sokkal nagyobb a korábbiaknál. Mint mondta:

Ha most a 2002-es hibát ismét elkövetnék, nem lenne lehetőség az újrakezdésre. Nem csupán nyolc évet veszítenénk el, hanem mindent. A puszta létünk, magyarként való megmaradásunk ebben a hazában. Ez most a tét.

tette hozzá.

forrás: https://mosonvarmegye.net

The post Kövér László: „Magyarként való megmaradásunk most a tét.” appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Köszönjük az értékes gondolatokat és a biztató szavakat!

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Lakossági fórum Mosonmagyaróváron – vendég: Kövér László, az Országgyűlés elnöke – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Varga Mihály elmondta:

a geotermikus hőenergia használatának bővítése több szempontból is fontos Magyarország számára: emeli az energiaellátás biztonságát, csökkenti az importfüggőséget, hozzájárul az energiaárak mérsékléséhez és javítja az ország helyzetét környezetterhelés szempontjából. 

A mosonmagyaróvári beruházás azt mutatja, hogy van lehetőség a geotermikus energia felhasználására. Magyarország geotermikus gradiense másfélszerese a világénak, ami azt jelenti, hogy a kőzetek hőmérséklete húszméterenként egy Celsius fokkal nő a felszíntől távolodva. Ez Európában egyedülálló adottság, amivel élni kell

    A mostani beruházás összhangban van az Irinyi Tervvel, a nemzeti energia stratégiával és a megújuló energiahasznosítási programmal, amelyek mind Magyarország versenyképességének növekedését szolgálják – mondta.
Magyarország a megújuló energia használatában tett vállalása már elérte a 2020-as célt, a 14,6 százalékos felhasználási arányt, de az energiahatékonysági beruházások folytatódnak, a támogatásokra szánt forrásokat pedig bővíteni szeretné a kormány. 

    Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a jelenlegi beruházás a 21. századba viszi a térséget, aminek az egyik fő kihívása az energia, a megújuló energia felhasználása lesz. 

    Árvay István (Fidesz-KDNP) Mosonmagyaróvár polgármestere azt hangsúlyozta, hogy bár Magyarország geotermikus nagyhatalom, de a teljes energiafelhasználásnak csak a 0,28 százalékát teszi ki a geotermikus energia használata. 
    A geotermális erőművel várhatóan több mint tízezer lakás, kétszáznál is több cég és közintézmény fűtése lesz környezetbarát a városban azzal, hogy az erőmű a helyi távfűtési rendszerbe csatlakozik majd. 

    A kivitelező és üzemeltető Geotherm Hungary Kft. tulajdonosa, Kovács Péter elmondta, hogy a termelőkút fúrása már megtörtént, hamarosan a visszasajtoló kút fúrása kezdődik. Ezt követően építik meg a hőközpontot és a hozzá kapcsolódó vezetékrendszert. Az erőmű várhatóan 7500 tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki.

Forrás: mti

foto: Bánhegyi István

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Hárommilliárd forintból építenek geotermális erőművet Mosonmagyaróváron – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.