Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságának jövőjéről tanácskozott a NAK
A legfontosabb kihívás Magyarország számára a függetlenségmegőrzése: igaz ez a bevándorlásra, a magyar termőföld védelmére, és a magyar politikára is
mondta Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára csütörtökön Debrecenben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari osztályainak megalakulása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Nagy István szerint
Ugrásra készen állnak azok az erők Európában és sajnos Magyarországon is, amelyek, ha az áprilisi választásokat követően lehetőségük nyílik rá, azonnal utat engednek a külföldi érdekeknek, legyen szó földvásárlásról, bevándorlási kvótáról, vagy más, a gazdasági és politikai szuverenitásunkat érintő kérdésről.
Mindez – tette hozzá – az agráriumot minden szegmensében érinteni fogja.
Ha a külföldi tőke felvásárolja a magyar földet, ha a következő uniós fejlesztési ciklusban a támogatások elosztásánál a brüsszeli érdekek előrébb lesznek, mint a magyar érdekek, ha nincs független, magyar pénzintézet, ami finanszíroz, ha nincs független, magyar élelmiszerkereskedelem, ami értékesít, és ha nincs független, magyar energiaszektor, aminek köszönhetően alacsonyan tudjuk tartani a termelési költségeket, akkor komoly nehézségekbe fog ütközni a mezőgazdaság fejlődése
sorolta az államtitkár. Nagy István szerint:
most jó irányba haladunk, de sok munka áll még előttünk, és a közösen elért eredményeinket meg kell védenünk. Erről döntünk most vasárnap, ez a tétje a magyar választásoknak, ez a tétje a magyar vidéknek és minden gazdálkodónak
Nagy István kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak.
A kormány céljának nevezte, hogy növekedjen a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya, de – mint hangsúlyozta -, legalább ilyen fontos, hogy minél több család megélhetéséhez járuljon hozzá az ágazat. A kormány igazi társadalompolitikai célkitűzése, hogy minél többen a saját földjükön, a saját tulajdonukkal gazdálkodjanak, és ne mezőgazdasági alkalmazottak legyenek – hangoztatta az államtitkár.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a sajtótájékoztatón – amelyet a Debreceni Egyetem agrártudományi központjában tartottak – fontosnak nevezte, hogy a tudás hasznosuljon a gazdaságban és eljusson a gazdálkodókhoz, javítva az ágazat versenyképességét.
Megítélése szerint az agrárgazdasági kamara gazdaságszervező erővé vált, és a falugazdász hálózaton keresztül szerves kapcsolatot biztosít a gazdák és a döntéshozók között.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város kiemelt érdeke, hogy végre megvalósuljon a térségben a több éve kidolgozott Civaqua program, amely nemcsak a Nagyerdő és az Erdőspuszták vízpótlását biztosítaná, hanem a Hajdúhátságon 40 ezer hektáron tenné lehetővé az öntözést a gazdáknak. Bejelentette:
egy közelmúltbeli belügyminisztériumi egyeztetésen ígéretet kapott arra, hogy a Civaqua a következő európai uniós pénzügyi ciklus egyik kiemelt fejlesztési programja lesz.
Szólláth Tibor, a NAK hajdú-bihari elnöke elmondta: a NAK megyei tagjai több mint kétmillió forint értékű vetőmagot ajánlottak fel határon túl élő, rászoruló gazdáknak. Az erről szóló tanúsítványt a Református Szeretetszolgálat nevében átvevő Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, az életet jelentő, és a gazdálkodás biztonságához hozzájáruló vetőmagot kárpátaljai gazdákhoz juttatják el.
forrás: mti